Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-03 / 258. szám
Nógrád nélkül... Az ifjúsági klubok első hazai módszervásárát a héten rendezték meg Budán. A lengyel és a csehszlovák példa alapján három napon keresztül olyan módszerekkel, tapasztalatokkal ismerkedhettek meg a résztvevők, amelyek további aktív közéleti tevékenységre, politizálásra ösztönözhetik a ma már közel 3000 klubban tevékenykedő több tízezer fiatalt. A bemutatott foglalkozások részben új ismereteket közlőek voltak, mindenekelőtt a cselekvő ismeretszerzésre, pontosabban ismeretadásra irányították a közművelődésben dolgozó •szakemberek figyelmét. A TIT Természettudományi Stúdiójában megtartott „ötletbörze” a szórakozásra szánt szabadidő helyes, tartalmas kihasználásához adott új, izgalmas elképzeléseket. A rendező szervek (Ifjúsági Rádió, KISZ központi bizottság, Népművelési Intézet, Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács) előzetes felhívására 124 klub jelentkezett: ennyien kívánták egy-egy foglalkozásuk forgatókönyvét, módszerét a nyilvánosság előtt bemutatni. A bíráló bizottság asztalára (a megyei zsűrizéseket követően) végül 54 munka került, ebből negyven- kettőt tartottak országos terjesztésre alkalmasnak. A háromnapos találkozón tehát 42 bemutató hangzott el. Hétórán keresztül tíz percenként más és más módszert láthatott az érdeklődő szakmai közönség. A résztvevő megyék 200— 200 példányban sokszorosították az előadott példát. A bemutató így vált vásárrá: módszert árultak módszerért. Komoly művelődési igazgatók, vígkedélyű tinédzserek járkáltak kezükben sokszorosított anyagokkal, csereberéltek. Művészeti főelőadók, népművelési felügyelők, művelődési- otthon-igazgatók, klubvezetők degeszre tömték táskájukat: évekig elegendő mennyiségű módszertani anyagot gyűjtöttek össze megyéjük klubjai számára. Ezek után mindössze néhány megállapítás. A nézelődő fanyarul vette tudomásul, hogy a hiányzó négy megye között található Nógrád is. Bár egy darab forgatókönyv az országos zsűri elé került, de módszere és kidolgozása könnyűnek találtatott, és így nem került közönség elé. Ebből adódóan (vagy ettől függetlenül?) azonban egyetlen egy Nógrád megyei közművelődési szakembert sem lehetett látni a színpompás és kitűnő országos megmozduláson. Vajon az érintettek nem tartanak igényt a jó, a használható módszerekre? Szükségtelen tovább folytatni a következtetéseket. Egy azonban biztos: Nógrád is bemutathatta volna klubmozgalmát. Távollétével azonban olyan országos módszertani találkozóról maradt el, amelynek kincset érő tapasztalatait és írásos anyagait pótlólag beszerezni nem lehet. Előzetes a Tévé jövő heti műsorából A keddi program figyelemre méltó eseményének ígérkezik a „Zúgjon dalunk. ..” című munkásdiai" gyűjtő mozgalom ünnepi bemutatójának közvetítése a csepeli munkásotthonból. (18.05.) Képernyőre kerül Keleti Márton utolsó befejezett filmje, a Harminckét nevem volt, amely Ságvári Endre életének utolsó napjait ábrázolja. (20.30.) Majd Rab Zsuzsa műfordításaiból láthatunk egv szép csokorra- valót kitűnő színészek tolmácsolásában. (21.45.) A november 7-i, szerdai program sok látnivalót ígér ugész napra. Ebből ragadunk ki néhányat. A neméiben elhunyt Pablo Casals világhírű gordonkaművészt mutatja be az amerikai dokumentumfilm, amelyet 1964-ben forgatott öt -amerikai filmoperatőr. 15.05.) Nagy küzdelemre van kilátás az Üjpesti Dósa—Benfica BEK-labdarúgó-mérkőzósen. (15.55.) A Szovjetunióban élő egyik rokonnép, a marik életét mutatja be a „Marij él” (Mari föld) című útifilm. (18,10.) Az árnyak délben tűnnék el — hatrészes szövet filmsorozat első része este nyolc árakor kerül képernyőre. A Magyar Televízió es a Szovjet Televízió közös műsorában kitűnő művészek és együttesek lépnek fel mindkét részről. (21.20.) Buster Keaton, a némafilm, a burieszk klasszikusa. 1926-ban készült, talán legnagyob sikerű filmjét, A generálist csütörtökön mutatja be a televízió. (16.45.) A Színészmúzeum Rajnai Gábor pályájával és művészetével ismerteti meg a nézőket. (20.00) A Ki mit tud?-klub alakuló üléBén sok — azóta már országosan ismert és. népszerű — régi „kimittudos” vesz részt (20.50.) Markos Mikiét portréfilmje a 80 esztendőt Komlós Aladár irodalomtörténészt mutatja be. (21.50.) Pénteken a Nyitott könyv ezúttal Fehér Klára Miből csinálják az elfántot? című humoros írásokat tartalmazó munkájával ismerteti meg a nézőket (20.00.) Az Iszlám-sorozat ötödik része is ezen as estén kerül képernyőre. (21.05.) Szombaton bizonyára sok nézőnek szerez kellemes perceket az öveges profesz- szor legkedvesebb kísérletei című műsor (15.35.) A Pergő képek a Szolnokon megrendezett „Munkás portré” Új rendszerű A pásztói járás kilenc iskolájában vezették be október elején az új rendszerű felnőtt- oktatást. A kísérleti oktatási formában az általános iskola hetedik vagy nyolcadik osztályát végző felnőttek nyolcvan tanítási órában kapják meg a amatőrfilm-pályázat legjobb filmjeit és készítőiket láthatjuk a műsorban. (15.50.) A Tűztánc című kísfilm a kohászok nehéz, de nagyon szép munkáját idézi. A film célja egyebek közt az is, hogy tiszteletet ébresszen ázok iránt, akik naponta — és évtizedeken át — pörkölődnek a tűz mellett, és az izzó anyagból csodákat varázsolnak. (18.55) Élményt jelent a Moszkvai Nagycirkusz budapesti játékának bemutatása képfelvételről (20.10.) Éjszakai előadásban mutatják be Claude Lelouche kétszeres Oscar- díjjal kitüntetett finnjét, az Egy férfi és egy nőt. (22.00.) Vasárnap az Aranypáva nemzetközi népzenei verseny harmadik elődöntője ezúttal már nem Salgótarjánból, hanem Szekszárdi-ól jelentkezik. (17.15.) A Katona József Színház előadásában Franz Grillparzer Medea című tragédiáját láthatjuk. A szerző a legnevesebb osztrák drámaíró. (20.05.) felnőttoktatás vizsga letételéhez szükséges ismereteket. Az intenzív oktatási módszert a Tolna megyében szerzett jó tapasztalatok alapján vezették be; ebben a megyében kitűnően bevált. A szovjet film ünnepe Tölbb mint fél évtizede országszerte minden évben hagyományosan megrendezzük a szovjet filmművészet és -gyártás ünnepét. Jelentős, kivételes alkalom ez: a régi nagy sikerű alkotások újnanézése mellett ekkor szemrevételezzük az újakat Az ünnepi alkalomból tegyünk egy kis filmtörténeti áttekintést. Oroszországban az első párizsi filmvetítés után fél évvel 1896 májusában mutattak be először filmet. Az első orosz filmalkotás 1907-ben készült. A cári Oroszország filmjei a kor átlagízlésének megfelelően érzelmes, romantikus szerelmi történetek voltak, amelyek cselekményvezetése teljesen független volt a műalkotás belső törvényszerűségeitől. az egész mű szelleme, gón- dódat rendszere csaknem teljességgel érintetlen maradt a társadalmi valóságtól. Minden negatívum és hiányosság ellenére azonban ebben az időszakban is készült néhány érdekes film — főleg az orosz irodalom klasszikusainak írásaiból, történetesen Puskin Anyeginjából, Dosztojevszkij Bűn es bűnhődéséből — mégis összefoglalóan mondhatjuk, hogy az orroz filmgyártás elmaradt a világszínvonaltól. . Egészében más helyzet állt elő a 20-as évék elején, az orosz filmgyártás és filmforgalmazás 1919. évi államosítása után. Az államosításról szóló rendeletet maga Lenin, a Népbiztosok Tanácsának elnöke írta alá augusztus 27-én. Lenin művészeti éleslátását mi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy első pillanatban felismerte a film, az új művészet társadalmi fontosságát, jelentőségét. A film az összes művészetek közül számunkra a legfontosabb — mondotta. Az államosított szovjet filmipar dolgozói munkájukban ezt tartották szem előtt. Nem öncélún alkották műveiket. Műveikkel hatni akartak, művészetüket a nép, a szocialista társadalom érdekeinek szolgálatába állították. Az egyértelmű és határozott politikai I elkötelezettség nem jelentette számúkra — mint a művészet oártosságában kételkedők gondolnák — az eszmei vagy művészi megalkuvást. Olyan kivételes képességű, nagy hatévi alkotók munkái bizonyítják ezt, mint a dokumentarista Lev Kuilesov és Dziga Vertov, a játékfilmesek közül: Dov- asenko, Eizenstein és Pudov- kin, a későbbi nemzedék sorából: Mihail Romm, Mark Donszkoj, Grigorij Kozincev, Ivan Pirjev alkotásai. A szovjet filmgyártás a 20— 30-as években a világ élvonalába tartozott: haladó, pozitív gondolati tartalma művészi igényességgel, formai gazdagsággal párosult. Nem volt idegen tőlük a kísérletezés sem. Ennek a nagyon figyelemre méltó és értékes műveket produkáló filmgyártásnak okozott komoly kórokat a személyi kultusz művelődéspolitikai és művészeti szemlélete, a dog- matízmus és a sematizmus. Ez nagy mértékben vissza vetette a szovjet film fejlődését. Az utóbbi évtized azonban a szovjet filmművészetben már újra a felemelkedésé: évről évre egyre több világviszonylatban is feltűnést keltő alkotás hagyja el a műtermeket, nem csak az orosz, hanem a szövetségi köztársaságok filmstúdióit is. Sőt nem egy esetben izgalmasabb, gondolatilag tartalmasabb filmek készülnek a köztársaságokban, például a kijevi, a tbiliszi, vagy a tallinni filmműhelyekben, mint a moszkvaiban, vagy a lem inti ógrád megye a szovjet filmek látogatottsága tekintetében országosan a legjobbal: között áll. 1970 óta — a mozik összlátogatói számának növekedésével lépést tartva — állandóan emelkedett látogatottságaik. Tavaly több ezer fővel haladta meg a tervezettel. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat ezzel az eredményével az első helyen végzett. Az idei év kilenc hónapjának eredménye alapján megyénk országosan az ötödik helyet szerezte meg. A vállalat törekvése az, hogy — kihasználva a szovjet fllmnapok eseménye:; — megismételje a tavalyi sikert. Ennek lehetősége adott ; hiszen kitűnő filmek kerülnek közönség elé november elején. A szovjet filmnapok idei megvei rendezvénysorozata ily módon ígérkezik az elűző évek méltó folytatásának. grádiban. Sulyok László ÜNNEPI BEMUTATÓK Salgótarjánban és Balassagyarmaton Andrej Rubljov I—II. ki Gerencsér Miklós s RABI MAPI LÓ (26.) Nem teljesülhetett lovag Pöltenberg Ernő vágya, pedig milyen sokszor elmondta a pákozdi csata óta: — Mi, osztrák tisztek, akik a magyarok oldalán harcoltunk, napról napra reméltük, hogy létrejön, mert létre kell jönnie egy okos, igazságos megegyezésnek. * Váltig csodálkoztunk a lázadók elleni háború idején, honnan van a magyaroknak annyi fegyverük, lőszerük. Képzeletünkben úgy élt ez az o:szug. mint amelyik lovat, -zarvasmarhát, bort, búzát bőven ad — hisz’ ezért kell nekünk annyira —, de egy közönséges társzekeret már hamsán tudna összeállítani a maga emberségéből. Mi tagadás, azt hittük, hogy a magyarólt -. ániára épp oly idegenek az )ári. különösen a gyáripari mesterségek, mint a sztyeppék nomád lovasainak a tengeri hajózásE megalapozatlan hiedelmünk is közrejátsziott abban, hogy bízvást reméltük a re- bellió gyors, problémamentes letörését. Vezéreink véleménye szerint a feladat bevégzése attól függött, mikorra lesz rend az osztrák tartományokban, hogy biztos hátország fedezetével ejthessék meg a lázadók eltaposását. No6, a hátországban rend lett, mégsem bizonyultak képesnek a rebel- lió gyors, problémamentes letörésére. Aki látott már háborút, az tudja, mii ven óriási anyagi feltétélekkel lehet csak érvényt szerezni a katonai akaratnak. Az emberek főképp a patetizmus oldaláról nézik a háborúzást, hősi rohamokat jegyez fel a krónika, a személyes önfeláldozás példáiról tanítanak az Iskolákban. De ki beszél a lovak istrángjáról, a szekerek vasalásáról, a katonák szuronyáról, bakancsáról, patrontáská járói, prof unt járói. a lőporról, a golyóbisról? Mindebben semmi poézis, de éppen a dologi feltételekhez kell az a szürke hangyamun- ka, amely nélkül manapság nem létezhet semmiféle hősi roham. A nagysallói ütközet előtt például biztosak voltunk afelől, hogy igen gyenge a honvédek tüzérsége. Mindössze néhány ágyú felett rendelkeztek. Kikényszerítettük az ösz- szecsapást. mert a csapatok számában élvezett túlerőnkhöz tüzérségi túlerő is társult. Nagyot néztünk, amikor az ütközet kezdetekor sokkal több honvédágyú ontotta ránk a tüzet, mint amennyire számítottunk. Később tudtuk meg, hogyan válhatott ez lehetségessé. Görgey még Vácott szorongatott bennünket, amikor sürgette a hadfelszerelés vezetőit hogy ágyút, ágyút. Alig két héttel később már felvonultatták Nagysalló mellett azokat a lövegeket, amelyeket frissen öntöttek Nagyváradon. Tizenhat-tizenhét éves fiúk hozták az ágyúkat Váradról, s ők is ott maradtak kezelőnek az ütközetben. Azután a kezünkbe került néhány ezek közül a nagyváradi ágyúk közül. Dísztelen csövükön mindössze ez a felirat állt: „Ne bántsd a magyart.!” 4 . NŰGRAD — 1973. november 3., »ombot A felirat Lahner György kívánságára került a lövegcso- vekre. Lahner György, a lázadó kormány hadfelszerelési és elosztási felügyelője Nagyváradról irányította a honvédsereg fegyverzettel és lőszerrel váló ellátását. Ezért a rettenetesen nehéz munkájáért lett tábornok. De hogyan lett a magyarok hadfelszerelésének szervezője, irányítója? ö is a korosabb tábornokok közé tartozik: ötvennégy éves. Német neve ellenére öntudatos magyar, noha Nyitrán, ebben a vegyes nemzetiségű városban. született. Mint annyian a perbe fogottak közül, még serdülő fejjel, tizenhét éves korában lépett hadapródnak a hadseregbe. Ugyanannál az egységnél — a Hieronymus Colloredo Mansfeld gyalogezrednél szolgált, ennek zászló- alját parancsnokolta őrnagyként Komáromban amikor élkövetkeztek 1848 kezdő eseményei. összes . lázadónak nyilvánított bajtársához hasonlóan ő is legfelső akaratból került zászlóaljával együtt a magyar hadügyminiszter hatáskörébe. A bánáti—bácskai hadszíntérre vezényelték és harcba vetették. Bátor és hozzáértő viselkedéséért felfigyelt, rá Mészáros Lázár hadügyminisztériuma Budára rendelték a verbászi táborból és kinevezték fegyverzeti felügyelőnek. (R.lisztem és Szuhrab) Apa és fiú egymás ellen a két hadsereg élén. Firdauszi: „Sáhnáme” c. eposzából készült színes történelmi film. Rendező: BORISZ K1MJAGAROV (Madách Filmszínház, XI. 5—7. November 7. Filmszínház, XI. 8—lü.) Kegyetlenség, amely nem ismer szánalmat. Az 1969. évi carones-i fesztiválon kitüntetett film a nagy ikonfestő életéről. Rendező: ANDREJ TARKOVSZKIJ. (Madách Filmszínház, XI. 3—1. November 7. Filmszínház, XI. 5—7.) A vörös tulipánok völgye (Folytatjuk)
