Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

A sztereo elektronika születése Lenimgrádi tudorok olyan találmánnyal lepték meg a tudományos világot, amely egy új tudományterület, a sztereo elektronika alapjait vetheti meg. A készülék — a politron — térben, tehát há­rom dimenzióban használja fel az elektronok mozgásának egyenes vonalú é« hullám­természetű jellegét A politron közönséges üveg­csőre emlékeztet, amelyet mágnesezhető anyaggal borí­tottak és két végén a rádió­csövekéhez hasonló kivezeté­sekkel látták eL Súlya 0,5 kilogramm körül van. Segít­ségévei elektronikus berende­zéseket készíthetnek az auto­matizált irányítórendszerek­hez, a műszaki és orvos-bio­lógiai diagnosztikához. A szerkezet képes felismerni a hang- és fényhatásokat s ez­zel lehetővé teszi, hogy az elektronikus számítógépet hang segítségével irányítsák. A politron belsejében végbe­menő folyamatok gyorsasá­ga megközelíti a fény sebes­ségét. Működtetéséhez alig néhány watt elektromos ener­gia szükséges. Kísérlet a polltronnal Az ártalmatlanná tett cigaretta Szélmalomharc, azaz küz­delem, amit az orvostudo­mány vív a dohányosok óriá­si táborával. Hiábavalók a bizonyítékok, amik jelzik a nikotin és a füst ártalmait: a tüdőrák és a dohányzás kö­zötti összefüggés, az infarktus veszélye, a szív és keringési rendszer egyéb megbetegedé­sei, és még hosszan lehetne sorolni. Aki egyszer rászokott a dohányzásra, minden ve­szélyt vállal, ahelyett, hogy kitenné magát néhány hónapi kényelmetlenségnek. S mint minden nehéz kér-" dés megoldásánál, itt is fel­merült a kompromisszum le­hetősége: olyan cigaretta elő­állítása, amely veszélytelen, vagy inkább ártalmatlan az egészségre. A világ minden Iáján végeztek már erre vo­natkozó kísérleteket, eddig nem sok sikerrel. Legújabban Washingtonban, a Nemzeti Rákkutató Intézetben rende­zett nemeztközi értekezleten azokat az eredményeket is­mertették, amelyeket a nyu­gatnémet dohányipar-^ ham­burgi kutatóintézetében foly­tattak. A három évig tartó kí­sérletsorozat állítólag nagy lé­péssel hozta közelebb a tudo­mányt az ártalmatlan ciga­retta problémájának a megol­dásához. Feláldozott egerek A kísérletek során mintegy 9 ezer fehéregér bőrére csö- pögtettek cigarettafüstből le­csapolt kondenzátumot, és mintegy 4500 szíriai aranyhör­csöggel lélegeztettek be ciga­rettafüstöt, és vizsgálták a ki­váltott biológiai, pontosabban rákkeltő hatást. A Szíriái aranyhörcsögben ugyanis igen jól lehet tanulmányozni az emberi szervezetben fellépő tüdőrákhoz hasonló gégefőrá- kot. • A csepegtetőteszt eredmé­nyét a kutatók az alábbiakban foglalták össze: — A cigaretta rákkeltő ha­tását, ellentétben az eddigi feltételezéssel, nem lehet a füstkondenzátum benzpirén- tartalma alapján megítélni. — Megnő a rákkeltő hatás, ha a kondenzátumot dimitil- benzánfracénhal' kombinál­ják. — Ha a cigarettába fóliado­hányt töltenek, a fólia előállí­tási módjától függően, külön­böző mértékben csökkenthető a cigaretta biológiai aktivitá­sa. — Egyharmadára csökkent­hető a füskondenzátum kóro­kozó aktivitása, ha nátrium­nitrátot adnak a dohányhoz. A szakemberek számára is meglepő, hogy a fóliadohány egészség szempontjából elő­nyösebb. A fóliadohányt régen a szivarok borítólapjának használták fel, és ez mint do­hány, gyenge minőségűnek számított. Ügy állítják elő, hogy a dohányt megőrlik, kir hengerük és lapokra vágják. Egészségi szempontból előnyö­sebb hatását azzal magyaráz­zák, hogy sokkal gyorsabban ég el, mint a közönséges do­hány. Védekezési lehetőségek A „füstölőteszt” során az alábbiakat figyeltek meg: — A nagy adagokban törté­nő füstölés a kísérleti állatok 10 százalékánál gégerákot idé­zett elő. Felére csökkentett füstölésnél viszont az álla­toknak csak mintegy 0,6 szá­zaléka betegedett meg. Ez azt bizonyítja, hogy a dohányfüst mennyiségével arányos a rák­keltő hatás. — Tüdőrákot szélsőséges kí­sérleti feltételek mellett sem tudtak előidézni az állatokon. — Acetátszűrők alkalmazá­sa esetén ugyancsak 0,6 száza­lékra csökkent a rákban meg­betegedett kísérleti állatok aránya. — Fóliadohányból készült cigaretták füstje elváltozáso­kat idézett ugyan elő a légző­szervek nyálkahártyáin, de nem okozott gégerákot — Más kóros elváltozást (gyomorhurut, gyomorrák, hörghurut, tüdőtágulás, ér- és szívbetegség) nem tapasztal­tak. Noha az állatkísérletek ered­ményeit nem lehet közvetle­nül átvinni az emberi szerve­zetre, de következtetések még­is vonhatók le belőlük. A szak­emberek szerint az alábbi megállapítások az emberre is érvényesek: Az eddig rákkeltőnek ismert anyagok rákokozó hatása a cigarettafüstben gyengének nevezhető, csak az adag eme­lésekor lépett fel rákos elvál­tozás. Aki tehát keveset do­hányzik, a cigarettát nem szívja csonkig, és acetát- vagy nátriumszűrőt használ hozzá, az mintegy 20 évvel kitolhat­ja a fenyegető tüdőrák fellé­pésének közvetlen veszélyét. Új számológépcsalád Az Elektronikus Mérőké- leti gyorsaságuk is lényegesen mind a 9 típus sorozatgyár0 szülékek Gyárában 1966 óta nagyobb, méretük viszont a tását megkezdik, gyártják a Hunor elnevezésű réginél tízszer kisebb. A 9 asztali számológépeket. A alaptípus közül az év köze- A képen: Körmendi Árpád­gyár szakemberei kifejlesztet- pétől a 8 számjeggyel dolgo- né a végleges összeszerelés ték az új Hunor számológép- zó „Mini’’ számológépet gyárt- előtt műszeresen ellenőrzi a családot, amelynek 9 tagja ják. Az idén ezret készítenek Hunor 8 típusú számológépet, integrált áramkörös, a műve- belőle. A jövő év végéig (MTI Fotó: Bara István felv.) Fehérje — hulladékból Élelmiszeripari alapanyago- építenek fel belőlük. Ennek kát terveznek előállítani gom- csak egy részét használják bák segítségével különböző fel saját táplálkozásuk cél- hulladékanyagokból a Rurh- jaira, a többi más célokra is vidéki egyetem fiziko-kémiai hasznosítható lenne. A kuta­in tézetének kutatói. Á Basi- tők szerint még hosszú évek diomycet gombák lebontják a szükségesek ahhoz, hogy ezt felaprított öreg fát, papírt és az eljárást nagyüzemi mér«- cukrot, továbbá fehérjéket tékben is megvalósíthassák. A bányiiszok éleiéért Kísérleti technika A közelmúltban Dubná­ban nemzetközi szimpóziu­mon vitatták meg a fizikai kísérletek automatizált adatfeldolgozásának kérdé­seit. Az érdekes kérdés meg­vitatásában bolgár, keletné­met, magyar, mongol, len­gyel, szovjet, csehszlovák, svájci, francia, nyugatnémet, amerikai és két nemzetközi­tudományos szervezetet kép­viselő tudósok vettek részt. Az utóbbi tíz évben egy sor — korábban ismeretlen atommagrészecskét fedez­tek fel, számtalan adat bir- tokába jutottak az anyag felépítésére vonatkozóan az úgynevezett ködkamrákban. Ezekben a kísérleti berende­zésekben százezerszámra ké­szülnek felvételek, amelye­ket hagyományos módsze­rekkel feldolgozni szinte lehetetlen. A fizikusok félig és teljesen automatizált be­rendezéseket alkalmaznak, amelyek milliónyi felvételt dolgoznak fel igen nagy se­bességgel. Mini adókészüléket kapnak a lengyel bányászok. A koc­kacukor nagyságú készü­lék, amelyhez áramot a védő­sisak világítására alkalmazott elem szolgáltatja, nagymér­tékben növeli a túlélési lehe­tőséget bányaomlás esetén. Az adókészülék állandóan sugá­roz hangjeleket, s amennyi­ben szerencsétlenség érné a bányászt, a hang alapján a mentők tájékozódni tudnak, lóhát hamarabb felfedezik; hollétét és mentenek. Egyelőre a í elsősziléziai bányavidék 20 000 bányászát látták el ilyen adókészülékkel. A Déli-sark titkai nyomában Világrekordot állítottak fel a jégpáncélon áthatoló fúrá­sok mélysége tekintetében a Déli-sarkon dolgozó szovjet kutatók. A leningrádi bányá­szati intézet szakemberei ál­tal szerkesztett hőfúró-beren- dezéssel az Antarktisz Vosz- tok nevű állomásán 560 mé­teres mélységet értek el. Á fúrást tovább folytatják. A Vosztok állomáson a jég­páncél évente csak 3—4 cen ­timéterrel vastagszik. Ez azt jelenti, hogy minden száz mé­ter, amelyen a fúró áthatol, a sarkvidék és az egész Föld történetének háromezer évé­ről tanúskodhat. „Hűtőszekrény” a levegőben A sajtójelentések inkább csak az új típusú személyszállító repülőgépekről számolnak be, a teherszállító gépmadarakról rit­kán szóinak. Pedig a légi teherszállítás hallatlan fejlődésen ment keresztül az elmúlt két és fél évtized alatt, s az igazán nagy fel­adatok még csak ezután várnak rá. Mindezt annak kapcsán bocsátottuk előre, hogy a Szovjetu­niólégi útjain új teherszállító repülőgép jelent meg, az IL—76 típusú. A korszerű gépet' nagy távolságok megtételére tervezték. Negyventonnás terheléssel óránként. 850 kilométer sebességgel repülhet. 5000 kilométert téve meg leszállás nélkül. Az IL—76 éppolyan zárt, túlnyomásos szállítótérrel rendel­kezik, mint a személyszállító gépek, így vágóállatok szállítására is használható. Romlandó áruk továbbítása esetén, a gép fűtésé­nek kikapcsolása után, a szállítótér a külső hőfoknak megfelelő hőmérsékletű levegővel árasztható el, így hatalmas hűtőszek­rénnyé válik. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom