Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-25 / 276. szám
Ütemek, iskolák, pályák 4 pályaválasztási megbízottak szerepe A kormányhatározat értelmében tavaly megyéinkben is kinevezték a munkahelyi pályaválasztási megbízottakat. Miit taikar ez az elnevezés? Kissé leegyszerűsítve azt mond hatnánk, ők azok, akik ellátják a munkahelyi feladatokat a fiatalok felnőtté váláséiban. Neon árt azonban valamivel részletesebben is szólni erről. A pályaválasztás számos megelőző hatás eredőjeként jön. létre. Már az első élményre tegok (a két-három éves kor benyomásai) igen fontosak, lényeges fejlődési szakasza ez az embernek. Nem részletezzük a fejlődés további életkori és egyéb sajátosságait, e példa is érzékelteti: a pályaválasztás nem egy pillanat műve, előzményekkel együtt vizsgálandó. A pályaválasztási tanácsadás ugyancsak átfogó fogalmat jelöl: a fiataloknak a társadalmi munkmegosatásiba való beilleszkedését. A pályaválasztás előkészítése, a pályaválasztási érettségre nevelés mindenekelőtt az általános iskola feladata. A segítőpart- neirek közül már itt is rendkívül fontos szerep jut a munkahelyeknek. A murik am aga- rar tás kialakulása, a pálya megszerettetése ugyancsak az iskolában történik elsősorban, A munkahelyen zajlik le a fiataloknak a társadalmi munkamegosztásba való beilleszkedése. A munkahelyi beilleszkedés elősegítése a vállalatoknak is hasznos, a termelésihez, munkaerő-utánpótláshoz nélkülözhetetlen. Egyéni, vállalati és társadalmi érdek- azonosságról van tehát szó. Lássuk ezután a munkahelyek pályaismertető, -orientáló szerepét. E feltételnek csak látszólag könnyű eleget tenni. A szülők pályaismerete szűk. Ugyancsak szűk a pedagógusoké is. A munkahelyek — mindenekelőtt pályaválasztási megbízottaik által koordinált széles körű aktívahálózatukon keresztül — sokat segíthetnek az iskolának. Napjainkban körülbelül ötezer foglalkozásit tartanak nyilván Magyarországon. Ezeknek — s a szakmáknak — még csak töredékét sem ismeri a szülő, a pedagógus. Az üzemek, munkahelyek információt juttathatnak az iskoláknak. Ez nemcsak a pályaválasztási döntéshez szükséges. Gondoljunk ama, hogy például a szakképző iskolákban megkell szerettetni a szakmát. Ehhez a fiataloknak mind mélyebben ismerniük is kell választott szakmájukat. Ezenkívül a munkahelyek körének lehetőségét és így tovább. Az üzemek, munkahelyek és az iskola 'kapcsolatáról szólva három dolgot említünk. Mindenekelőtt fontos az, hogy mi legyen a pélyaiemertetés tartalma. Ki kell munkálni továbbá azt, hogy milyen módszereikkel közvetítsük, az iwtownáciőkat a fiatalokhoz. S meghatározandó az is, hogy milyen fázisokban történjék mindez? A pályaismentetés tartalmával kapcsolatban a feladat: a munkafeladatok bemutatása az adott szakmánál, a pálya- követelmények ismertetése, valamint a kiképzési és alkalmazási feltételek kozülése. Mindenekelőtt azt kell bemutatni, ami a munkára vonatkozik, továbbá azt, hogy milyen követelmények és lehetőségek adódnak a munka- feladatokból, illetve: milyen módon, juthat el a fiatal az adott pályára, s annak milyen lehetőségei adottak. Bizonyára a muníkahelyd pályaválasztási megbízottak is sok segédanyagot ismernek a jelenlegi 188 szakmával, s a 38 felsőoktatási képesítést igénylő pályával kapcsolatban, ezek használata elengedhetetlen. Igen lényeges az információadás helyes módszereinek megválasztása. Mindenképpen hasznos lenne, ha a munkahelyek egyre folyamatosabban együttműködnének az iskolával, osztályfőnökökkel, szülőkkel, a gyermekek pályaválasztásával összefüggésben. A pályaismertetés ne „toborzási” jelleggel történjen a munkahelyek részéről, hanem szisztematikusan, akár az általános iskola ötödik osztályától kezdve folyjon. S minél több módszerrel történjen (pályaismertetés, üzemlátogatás, szakkörök működtetése, nyári foglalkoztatás). Természetesen, e feladatokat a legrátermettebb munkahelyi, pályaválasztási megbízott sem. képes egyedül, végezni. Elhhez jól működő aktívahálázat szükséges áss üzemiben, a munkahelyein, társadalmi, mozgalmi segítség kell. Közös érdeikroL, a jövő generációról van, szó. (tóth) Szovjet népi. iparművészeti és szobor^, grafikai kiállítás nyílt Egyszerre két szovjet kiállítás ünnepi megnyitóját tartották ezen a héten Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, ahol a szovjet népi és iparművészeti remekekből, valamint szobor- és grafikai műveikből rendeztek bemutatót. Az ünnepéégien I. I. Bagyul, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője mondott beszédet. A kultúr- eemtruim föltísizámti kiáUítóterületém. a látogatóik megcsodálhatják az ősi orosz népmű- veszet jegyeit viselő nagyméretű gobelineket. A látogatók ízelítőt kapnak a szovjet üvegművészek sajátos stílusú münkáálbőL A szovjet köztársaságok múzeumainak értékes műkincseiből ad válogatást a szoborkiállítás. A fából, bronzból, rézből, márványból formált alkotások között jeles szovjet művészek művei szerepelnek: köztük. N. Amdrejev, és J. Néródé, atófc Lénán alakját mintázták meg. A művészeti alkotások a szocialista realizmus művészetének legjellemzőbb vonásait tükrözik. A grafikai bemutatón a fiatal szovjet művesznemzedék alkotásai adnak bepillanást a szovjet emberek életébe, munkájába, s tükrözik a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan barátságát. A kiállításokat az érdeklődők január közepeiig látogiat- hatják. Raj láncban sorakozott eléjük a tizenhat lövész. Négynégy célzott egy-egy térdelő- re, alig puskahossznyi közelről A lóháton ülő őrnagy megsuhintotta kardját és rövid, szakadozott ropogással eldördült a tizenhat lövés. Des- sewffy Arisztidesz, Lázár Vilmos, Schweidel József azonnal meghalt Tetemük előrebukott. De a Kiss Ernőre célzó lövészek megrettentek az elitéit rájuk szegeződő tekintetététől. A lőporfüst eloszlásakor láttuk, hogy a szerencsétlen tábornok hevesen vergődik mozdulatlan társai mellett. Josef Tichy ráparancsolt a sor szélén álló lövészbe: — Végezzen vele! A lövész kivált százada erővonalából. futólépésben sietett a vergődőhöz. A halántékára tette a puskacsövet, úgy sütötte el fegyverét. Kiss Ernő feje szétroncsolódott. Ezután következtem én, az orvos. Előírás szerint megállapítottam, hogy a halál valamennyi elítéltnél beállt. Annyi volt ez, mintha ezt mondtam volna ünnepélyes cinizmussal: „istennél a kegyelem”. Az egyik porkoláb összeszedte és a hóna alá gyűrte a kivégzettek kabátjait. Hiszen a hadbíróság ítélete szerint az elítéltek minden előtialálhiató és elő nem található ingó vagyona lefoglalandó a kincstár javéra. Államunk tehát gazdagabb lett négy magyar férfi kabátjával. Krisztus köntösén is katonák osztozkodtak. És ezt minden húsvétikor elmondjuk templomainkban. ★ Érzem, magam is hasonlítok a szörnyetegekre, hogy úgy írtam le a négy tábornok agyonlövetését, mint egy orvosi látleletet. Hasonlítok ebben a gyilkosok hidegvérűségéhez. De érzem, hírt kell adnom az elhatározott, szakszerűen véghezvitt borzalomról. S a látottakról nem írhatok mást, csak látleletet. A bosszúállóikhoz képest mindössze annyit tehetek, hogy nevén nevezem a bűnt. Egyedüli mentségem a kárhozatos szégyenben: nem tartozom a gyilkosok közé. ■ár A négy elítélt agyonlövetése után visszamasíroizott a zászlóalj a várba. Még hét óra sem volt, amikor az első felálláshoz hasonlóan másodszor is a főőrség épülete elé sorakozott a négy század, szemben a bejárattal. A bitóra szánt tábornokokat szinten polgári ruhában vezették elő a porkolábok. Egyedül gróf Leitungen—Westenburg Károly viselte a rangjelzései,töl megfosztott uniformisát: a kék atillát és fekete pantallót. Damjanich János még mindig nem tudott járni tört lábával. Parasztszekér kanyarodott a térre, s nógatták Damjanich- ot, hogy szálljon fel. Segítettek neki. Ügy viselkedett, mintha csak röpke kocsikázásra készülődne a városba. Vigasztalója, Arad görögkeleti esperese annál megtör- többnek látszott. Riadtan, sápadtan kapaszkodott Damjanich mellé a szekérre. ★ Itt volt a város református lelkésze is, szikáran, ünnepi feketében, a protestáns papok tárgyilagos komorságával. A négy minorita szerzetes pe dig, akik a katolikus tábornokoknak jöttek vigaszt nyújtani, ájult-ájiíatos szomorúsággal hajtották le fejüket. Csipkézett kattogjuk láttán olyan 4 NÓGRÁD — 1973. november 25., vasárnap Nógrád megye Madách-gyűj teménye r i UJ Minit arról olvasótok a tv- híradóból és az országos sajtóból már tudomást szerezhettek, november 17-én és 18-á.n Budapesten kétnapos könyv- aukciót rendeztek, egybekapcsolva az eseményt a hazai könyvnyomtatás megindulásának félezredes évfordulójával Az előzetes tájékoztatás nem túlzott: az árverés kínálata valóban felölelte — a XVI. századtól a XX. század első feléig — a magyar könyvkiadás és könyvművészet szinte teljes történetét. Az aiuikción — a nagy könyvtárak, -gyűj temények és a bibliofilek népes hada mellett ezúttal első ízben megyéink is képviseltette magát. Domonkos Alajost, a megyei mú- zeumigaizgató helyettesét és Kmetty Lajos gazdasági igazgatót főként a katalógus 344. tétele vonzotta Budapestre, a Martibányi téri úttörőíház színháztermébe: egy 108 darabból álló Madách-gyűjte- mény. Köztudomású, hogy nagy költőnk megyei kultuszához egészen a legutóbbi évekig hiányzott a helyi tudományos szakirodalimi bázis. A változás több éves kulturális összefogás eredményeként jött létre: előbb Salgótarjánba költözött vissza Nógrád megye levéltára — anyagában Madách Imre közéleti tevékenységének írásos dokumentumai vak Gsesztve ‘ 1964-ben nyílott emlékházában pedig — a kétszeri, 1969-as és 1973-as átrendezés után — immár hét helyiségben tárja a kiállítás a látogató elé gazdag életrajza, irodalmi, színiház-, művészet- és tudománytörténeti anyagát. A tárlókban Az ember tragédiájának számos kiadósa és fordítása látható ugyan, de aki —- mandjuik —■ tanulmányaihoz vagy kutatási szándékához szövegváltozatokéit és sesaiktoodatlmat keresett, biasony végiglátogathatta a könyvtárakat, múzeumokat Éveken át áthidalásul szolgált, és az intézményes megoldás ígéretével biztatott Szabó József balassagyarmati magángyűjteménye, ez azonban idén nyáron Győrbe vándorolt Első részvételünk a könyv- árverésen nagy sikerrel zárult: a most megvásárolt Ma- dach-anyag több érdekességgel és védett ritkasággal büszkélkedhet. Az ember tragédiája magyar nyelven eddig 112 alkalommal jelent meg — új gyűjteményünk ezekből nem kevesebb mint 51 kiadást tartalmaz, s főként a régebbiekből, amelyek ma mér alig, vagy egyáltalán nem szerezhetők be. Nem hiányzik közülük az első kiadás, de a második sem, amelynek szövegén még a költő maga végzett válitlűziő támadt, mintha egyházi ünnep készülődne. A kegyes illúziót szempillantás alatt a zúzmarás halál- tudat váltotta fel, mikor aiz udvarra lépett a hóhér. Pedig észre kellett venni, hogy nem alkart vacogásra ingerlő benyomást kelteni. Igen természetesen viselkedett, jő szándékú vendégként pillantott körbe. Nyúlánk, de rövid nyakú szőke férfi. Se bajusza,, se szakálla. Hosszú kezét köny- nyedén lóbálta. Zongoristának, vagy borbélynak is nézhettük volna, ha piros kabátja el nem árulja, ho>gy ő az a fontos úr, aki a brünni fegy- ház alkalmazottja és a kötéláltali kivégzések legképzettebb szakembere az osztrák birodalomban. Felszállt Damjanich szekerére. Hátra ült, diszkréten, nehogy zavarja a görögkeleti pappal beszélgető tábornokot. Tehát a hóhér is készen állt az útra. Howiger tábornok mintha erre várt volna. Minden formalitás nélkül amolyan hessientő mozdulattal intett a zászlóaljparancsnoiknak, hogy indulás. Tichy őrnagy megmutatta, hogy átlagon felül tanulékony és kedvére való a szerep. Az első alkalommal még nehezen leplezte görcsös elfogódottságát. Mindössze a nyerget viselő csontos jfej tanúsított fesztelenséget. Az őrnagy okult lova példájából, mert ezúttal olyan megszokottan vezényelt, mintha a napi rutingyakorlatra vezette volna ki zászlóalját. íFolytatjuk) toatatásókiaí, elfogadva Arany János és Szász Károly szövegmódosítási javaslatait. A Ma- dách-cemtenáriumra kibocsátott 1923-as példányt aranyozott bőrkötés burkolja, díszíti, hozzá Babits Mihály írt élőszót, a szöveg köziül pedig Zichy Mihály illusztrációi villannak elénk. A gyűjteményben tallózva angol, francia, eszperantó és német fordításokra is bukkanunk, az utóbbi elé Jókai Mór írt 1888-ban bevezető sorokat A tanulmányok, a Madáchrói szóló könyvek szerzőinek sorában ott szerepel Balogh Károly, akinek rokoni szeretettel és kutatói alázattal írt műve mindmáig a legolvasmányo&abb, tudományos értékű írás a költőről — Barta János, kiváló irodalomtörténészünk 1943-as monográfiájával képviselteti magát: ebben vetette föl elsőként Madách filozófiájának materialista változásait — nemrég elhunyt rendezőnk, a Madách-emiékplakettes Németh Antal színháztörténeti könyvével van jelen. De soroiL- batnánk még az érdekes rnu- tatványdarabokat: a költő verseinek, ritkán kiadott jegyzetelnek mindmáig legteljesebb köteteit levelezésgyűjtemté- nyét a Tragédia legfontosabb korai saövegmagyarázaitait vagy éppen a Fráter Erzsébetre vonatkozó, nagy kritikai port felvert életrajzi írásokat Szellemi kincsesbánya ez — értekét, jelentőségét a megye közművelődésére gyakorolt Kuba irodalmának és művészetének 130 ismert képviselője vett részt a kubai kulturális napokon, melyet a Szovjetunió mind a 15 köztárhaitása fogja majd mindnyájunknak. jelezni. A kalapács aló került gyűjtemény Takács Ödön hajdani könyvszer etetőről tanúskodik. Ki volt ő, nem tudjuk, a katalógus erről már nem tesz említést. Beszerzései az 1940-es évek végén zárultak — a további gyűjtés és a kiegészítés már az új tulajdonos, a Nógrád megyei múzeum i gazgatóság feladata. Az aukción részt vett kis küldöttség a Ma- dáoh-anyag megszerzése mellett más gyarapítást is végzett: megvásárolták az 1861-es országgyűlés nevezetesebb szónoklatait tartalmazó korabeli kötetet, amelyben Madách Imre, Balassagyarmat város képviselője Eötvös Józseffel, Deák Ferenccel, Teleki Lászlóval szerepel együtt. Ugyancsak Salgótarjánba került az árverés anyagából a Nemzeti Újság 1923-as Madádh-emlék- száma és a palócföld másik nagy rrószülöttének, Mikszáth Kálmánnak első műve, az. 1881-ben kiadott, A tót anya™ fiák című novellas kötete, ez ma már szintén ritkaságnak számit. A jól siifcerfflM: vásárlás nem véletlen, alkalmi beszerzés, hanem a céltudatos és átgondolt gyarapítási terv egyik mozzanata. Ezért joggal búcsúzhattunk így egymástól? Viszontlátásra, az 1974 tava- szán esedékes következő könywaiukoión! Herényi Ferenc sasiágában megtartottak. Ä fesztivált a Moncada-ikaszar- nya ostromának 20. évfordulója alkalmából rendezték meg. Ezzel az ostrommal kezdődött Kubában a fonradalom. Emlékek... Kubai kulturális napok
