Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

Béri pillanatképek w Béren, n pásztói Járás egyik érdekes nemzetiségi községé­ben jártunk, hogy ismerkedjünk az itt élő emberek életével, munkájával, a nemzetiségi szokásokat őrző hagyományokkal. Az iskolában őrsi foglalkozásra összegyűlt kisdiákokkal ta­lálkoztunk. akik gyűjtik a régi emlékeket. Képűnkön ép­pen egy rokkát vesznek beható vizsgálat alá... (Riportunk az 5. oldalon) Általános iskolások a pódiumon Befejeződött a Váci Mihály-szavalóverseny Világ proletárjai, egyesüljetek! ' AX MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA F.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA . XXIX. ÉVF., 270. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1973. NOVEMBER 18.. VASÁRNAP A Fővárosi Tanács ünnepi centenáriumi ülést tartott Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. év­fordulója alkalmából ünnepi ülést tartott szombaton a Vígszínházban Budapest főváros Tanácsa. A széksoroban ezúttal nem csupán a testület tagjai foglaltak helyet — meghívót kaptak a centenáriumi ülésre mindazok, akik munkájukkal, alkotótevékenységükkel kie­melkedően járultak hozzá a főváros gazdago­dásához, gyarapodásához. Ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának és Minisztertaná­csának számos tagja, eljöttek Budapest or­szággyűlési képviselői, a megyei pártbizott­ságok és tanácsok vezetői, a főváros párt-, társadalmi és állami szerveinek, vállalatainak, szövetkezeteinek és intézményeinek küldöt­tei. Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnöké­nek általános helyettese — az ünnepi tanács­ülés elnöke — köszöntötte ezután a megjelen­teket, majd Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke mondott ünnepi beszédet. Felszólalt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára. Kádár János A főváros minden nehézséget leküzdött és él Tisztelt tanácsülést Kedves elvtársak, elvtárs­nők! Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy részt vehetek és szólhatok a Fővárosi Tanács mai. ünnepi ülésén, amelyet a három ősi város, Óbuda, Buda és Pest közigazgatási egyesíté­se, az egységes magyar fővá­ros, Budapest megteremtése KW. évfordulójának szentel­tek. Átadom' önöknek, a Fő­városi Tanács tagjainaik, az ünnepi ülés minden résztvevő­jének, s az önök személyében Budapest lakosságának a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának és kormányá­nak szívből jövő üdvözletét és jókívánságait. Kedves elvtársak* Fővárosunk, Budapest az el­múlt száz év alatt területileg, iélekszámban hatalmas mér­tékben gyarapodott, mindén tekintetben épült és szépült, lüktető életritmusú kétmilliós világvárossá növekedett, ame­lyet nem mink a lakosai, ha­nem a messziről jött elfogu­latlan külföldi vendégei, a nagy európai folyam, a Duna ékességének neveznek. Budapest fejlődésének nagy­szerű mutatói, a számvetés, amelyet a Fővárosi Tanács a jubileumi év alkalmából ké­szített és felmutathatott, büsz­keséggel tölthet el és tölt is el minden budapestit. De van olyasmi is, amit a számok nem fejeznek ki. Nemzedékek hosszú sora élt, dolgozott itt úgy, hogy miköziben az embe­rek építették, szebbé, jobbá és nagyobbá formálták Buda­pestet, ugyanakkor a város őket magukat is formálta, job­bá tette, és felemelte saját magához. Ma is százezrével élnek még és dolgoznak a fő­városban. olyan emberek — és hálás vagyak a sorsnak, hogy Megyerikben is beköszöntött a változó időjárás, a hideg esők, a regigeíi fagyok komoly gon­dot okoznak mezőgazdasági üzemeinknek. Ennek ellenére a búza vetése megyénkben or­szágosan az elsők között feje­ződött be, yiszonylag megfelelő magágyba került a szem. A száraz földbe elvetett búza azonban lassan, erőtlenül kel. Már most faltok keletkeznek. Nagyon. hiányzik a kelesztő csapadék és kedvező hőmér­séklet. Az őszi mélyszántás to­vábbra is vontatottan ha­lad. A? országosnál ked­vezőtlenebbül állunk ez­zel a munkával. A kukorica- burgonya- és cu­korrépa-betakarítást nem kö­vetik a szántó traktorok A burgonya szedése 1183, a cu­korrépáé 1045 hektáron befe­jeződött. A kukorica betaka­rítása 95 százalékban megtör­tént. Mintegy 19 500 hektáron az egyéni és közös gazdasá­gokban egyaránt. A mélyszán­tást mégis csak 20 000 hektá­ron végezték. Itt jelentős még a lemaradás. A rendelkezésre én is köziéjük tartozónak vall­hatom magam —, akik egy­kor ide felkerülve itt láttak életükben először több emele­tes házat, villamost, gépko­csit, repülőgépet Itt ismertek álló erőgéppark biztosítaná a nagyobb ütemű munkavégzést. A járások közül az elmúlt héten a salgótarjáni járás tsz-eiben felélénkült a munka. A bét végére a terület 63 százalékán elvé­gezték a tavasziak alá való szántást. Nagy a jelentősége az ide­jében. elvégzett mélyszántás­nak. A betakarítást követő szántással a szükséges alap­műtrágya és gyomirtó szer idő­ben a talajba kerülhet, amit a tavaszi vetésű növények ké­sőbb a jobb terméssel meg is hálálnak. \ szántott talajfel­szín alkalmasabb a téli csapa­dék befogadására és tárolására is. A kukori (»betakarítás üte­me az országostól kedvezőbb. A terméskilátások főleg a pásztói ég szécsényi járás tsz-eiben lényegesen roszab- bak a vártnál, de különösen az elmúlt évhez viszonyítva. A homokos, lazább szerkezetű területeken termelt kukoricát nagyon megviselte a száraz, csapadék nélküli időjárás. A ta­meg a városi életet, a jövő hordozóját, a munkásosztályt, a munkásmozgalmat Fővárosunk fejlődése rend­kívül gyors volt, s ma is az. Lakosainak élete sohasem volt gondoktól mentes és ma sem az. A mai ünnepi napon azon­ban mindenekelőtt arra gon­dolunk, hogy a város minden nehézséget leküzdött és éi. A második világháborút köve­tően a romokból főnixként új­jászületett és azóta szebb lett, mint valaha is volt. A pórt, a kormány ugyanúgy, mint a főváros egész lakossága, háiás mindazoknak, akik becsülettel dolgozták és harcoltak a múlt­ban azért, hogy Budapest sza­bad és boldog legyen, s azok­nak, akik ma is becsülettel és fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy a .város a jövőben még fejlettebb és szebb, e (Folytatás a 2. oldalon) delemben jelentkezett hiá­nyosságok most hatványozot­tan sújtották az üzemeket, mert az alacsonyabb termések kialakulásában mindezek sze­repet játszanak. Van olyan termelőszövetke­zet, ahol hektáronként 10—12 mázsával kevesebb átlagter­mést takarítanak be szemes1 kukoricából, mint az elmúlt évben. Ezt nem lehet csak a száraz, csapadék nélküli idő­járás rovására írni Az üzemek vezetőinek ta­nulságul szolgálhat ez az év, hiszen gabonából a magas szintű agrotechnika és a szakszerű talajerő- visszapótlás segítette az időjáráson túl a rekordter­mések kialakulását. Ahol hektáronként 40 mázsa búza termeli ott a kukorica hozamában — ha az agrotech­nika és a talajerő-visszapótlás megfelelő lett volna — nem fogadható el 24—28 mázsa hektáronkénti átlagtermés. Ennél jóval magasabbnak kellene a termésnek lennie. Jelentés a mezőgazdaságból Alacsony a kukoricatermés, lemaradtunk a mélyszántással lajműveléibeii és a növényvé­Szombatom, késő délután ért véget Salgótarján ifjú yersba- rátainak kétnapos vetélkedő­je. a Váci M i haly -szavaló ver­seny. A Kohász Művelődési Központban megrendezett ver­seny második napján, az első­höz hasonlóan — melyen kö­zépiskolások és szakmunkás­tanulók mutatkoztak be — 30 diák bizonyította versszere- tetét és versmondó tehetségét: az általános iskolák tanulói. Bár a Csokonai Vitéz Mihály emlékének tisztelgő ünnepi év az általános iskolások versvá­lasztását nem határozta meg kötelezően, a szombati nap sem szűkölködött Csokonai- versekben. A felkészültségből és előadókészségből jól vizs­gázott harmincfős mezőny versengéséből a zsűri vélemé­nye és döntése alapján Ispán Judit (Malinovszkij úti isko­la) került ki győztesen, mege­lőzve Kresnyák Ágnest és Szőke Gabriellát (mindketten a Gagarin iskola tanulói). Az egyéni győzelmi sorrend mellett megállapították a részt vevő iskolák helyezési rendjét is: ebben a Gagarin iskola került az élre. Őt kö­veti a Csizmadia úti és a Ma- linovszki úti iskola. A dicséretes rendezésben lebonyolított verseny ismétel­ten igazolta, hogy a fiatalság szereti, érti múltunk és jele­nünk költészetét — készséges erőfeszítéseket tenni színvona­las tolmácsolására. Igazolja azt is, hogy általános és kö­zépiskoláink magyar szakos pe­dagógusai szerető felelősség­gel készítik fel tanítványaikat az effajta erőpróbákra. Mint ahogy az ez évi Váci Mihály-szavalóverseny iga­zolt bizonyos (évék óta ismét­lődő) félreértést is. Éppen a versenyzők és felkészítők már említetten megmutatkozó jé munkája indokolja, hogy fel­hívjuk a figyelmet: e verse­nyek célja nem előadóművé­szek, hanem verset értő, érző és színvonalasan előadó vers- barátok nevelése, megimérkőz- tetése. A részt vevő iskolák közül — kiemelkedő összteljesítmé­nyük miatt — kettőt kell kü­lön is megemlítenünk: az el­sősorban jó tehetségű vers­mondói révén győztes Gaga­rin iskolát és a versválasztás­ban, mondandóhoz hű felké­szítésben példaado Csizmadia úti iskolát. Az asszonyok fele szocialista brigádban dolgozik, illetve most küzd a megtisztelő címért. A Budapesti Finomkötött­árugyár balassagyarmati, márciusban avatott új üzemcsarnokában „beleszoktak” már az üzemi légkörbe a régen háztar­tással foglalkozó háziasszonyok. Nem elégszenek meg a betanított munka lehetőségével, többen már szakmunkásvizsgát is tettek, de továbbra is igény van arra, hogy megszerezzék a magasabb szakmai műveltséget. Munkájuk mellett az el­múlt esztendőben 24-en kapták meg szakmunkás-bizonyítvá nyukat, az idén 39-en jelentkeztek tanfolyamra — kulcsár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom