Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

Balesetek — tanulságok w Adatok: Gyorshajtásból ta­valy öt hónap alaít 36, a/ idén nágy hónap alatt 27 közúti bal­ogét következett be. A sérülé­sek száma megyénkben a fen­ti időszakokban 137, illetve 108 volt. A figyelmetlen, gondatlan vezetés is sok baleset előidéző­je volt A TÁRSADALOMBAN elis­mert, megbecsült, magas ran­gú közéleti személyiség a rendőr-főkapitányság közleke­désrendészeti osztályának ve­zetőjét kereste. Bemutatko­zott, azután az első kérdése volt: — önnek van gyermeke, al­ezredes elvtárs? — Igen! — Fiú? — Két fiam van, az egyik nős, a másik most érettségi­zett. Miért kérdi? — Csak azért — mondta a látogató — mert, ha így áll a helyzet, jobban megért engem, az édesapát. Ha eddig nem jött voLna rá,*akkor most meg­mondom: az én fiam okozta azt a súlyos balesetet vasár­nap. És elmondta, hogy a fia, aki­nek ő vette a személygépkocsit ajándékba, mert kiválóan ta­nult, mert takarékos volt, mert a szakmáját szerette, mert be­csülte a szüleit — szóval minden olyan jó tulajdonság­gal rendelkezett, amiért meg­érdemelte a nagy értékű aján­dékot.. — Soha semmi panasz nem volt rá. Megfontoltan vezetett, nem ivott, másokat js lebe­szélt, ha inni akarták vezetés előtt Én mindig nyugodt vol­tam, ha elbúcsúzott otthonról. Az én fiam sohasem okoz bal­esetet Legfeljebb azért izgul­tam néha, hogy mások miatt sérül meg. Ilyen sem volt. Higgye el, nem volt nálam bol­dogabb apa a' környéken, Hi­szen gondolhatja, hogy ' nem állták meg szó nélkül a gép­kocsi vásárlást. Minek kényez­tetem el ennyire a fiút majd meglbánom még. Ügy éreztem, hogy a fiam nem él vissza az ajándékkal, a jó szívemmel. És mégis bekövetkezett a súlyos baleset. Látszólag egyszerű eset ez is. Ivét pajtását vitte a Balaton­hoz a fiú. Az autésztrádán százzal hajtotta a Zsigulit. Ta­núk vannak rá, hogy nem mentek gyorsabban, de csalt kezdetben, mert a két útitárs cukkolta a vezetőt: — Vigyázz, legelik a rend­számtáblát a tehenek. Nem mersz gyorsabban hajtani ? Félsz, hogy szétesik ez a kasz- ni? Először csak nevetett, ké­sőbb összehúzta a szemöldökét es mérgesen taposott a gázba. — Most nézzétek meg! És a sebessé gmerő 150 felett járt. Nem sokáig. A kocsi bír­ta volna, de a vezetője, aki a nyugodt tempóhoz szokott, már nem. Megcsúsztak. Ütköz­tek. A karambolnak halálos áldozata volt Édesapa, akinek ugyanolyan korú fia maradt odahaza, mint a baleset elő­idézője. — Érti ezt, alezredes elv­társ? Igen, nagyon Is érthető. A bravú ros kodás, a hősködés gyakran vezet balesethez az országúton. Azt szoktuk mon­dani, hogy az úttest nem ver­senypálya. Csakhogy ezt so­kan nem tartják be, és elég egy nem várt akadály, kész a baleset, a tragédia. Az édesapa pedig nem kért kegyelmet enyhe büntetést a fiának. így búcsúzott: — Csak azért jöttem, hogy legalább elmondhassam mi fáj, mit érzek itt belül — és a szívére mutatott... A másik édesapa szabályo­san. őrjöngött, már azt hitték, hívni kell majd a mentőket és szükség lesz a kényszerzub­bonyra. Ügy hívta hatéves kislányát, hogy a „szememfénye”. És most ninos többé a szemefé- nye. Ügy temették, hogy még csak nem is láthatta. Sétako­csikázásra vitte a város kö­rül. örült, hogy a gyerek él­vezd az utat, hogy sorra el­hagyják a gépkocsijait. — Még azt is! — mutatott a szememfénye az előttük hala­dó autóra. Volvó volt, erősebb, gyorsabb a Skodánál. Az apa gázra lépett, erőlködött a mo­tor. A mutató százhúszra kú­szott, százharmincra, már ott járt a Volvó mellett, amikora hátsó kerék lecsúszott a laza padkára. A kocsi háromszor bukfencezett és fejre állt. A szemtanúk mesélték, hogy az apa kimászott a roncs alól és őrjöngve kereste a kislá­nyát A kocsi alatt nem talál­ta, attól nyolc méterre fe­küdt Már nem volt élet ben­ne. Ne tegyük ki Ilyen veszély­nek, tragédiának a szemünk fényét • Csali menekülőknek hívják azokat, akik cserbenhagyják áldozatukat. A Zsiguli vezető­je nagyon sietett haza. Már csak húsz kilométerre volt otthonától, amikor észrevette a kerékpárost Gondolatai el­kalandoztak, nem a vezetésre figyelt, és amikor fékezett, már késő volt. A kerékpáros felcsapódott a motorháztető­re, onnan lezuhant az úttestre és nem mozdult többé. A zsigulis kiszállt és meg­nézte az áldozatot. Kerékpár­ral együtt behúzta az útszéli kukoricásba, és mint aki jól végezte a dolgát, hazahajtott. Otthon a felesége vacsorával várta. Olyan étellel, amit reg­gel rendelt, amit nagyon sze­ret. Meg sem kóstolta. Konyakot ivott. A feleségé­nek feltűnt izgatott magatar­tása. Nem is hagyta szó nél­kül, de a férje csak fáradtság­ra panaszkodott és lefeküdt. Amikor a rendőrök becsen­gettek. a feleség nyitott ajtót es azonnal összeesett. — Hogyan jöttek rá? —kér­dezte a zsigulis. — Ez a kérdése sok mene­külőnek. Hogyan találhatták meg, amikor ő tudja, hogy senki sem láthatta az esetet. Most nem is ennek megvála­szolása a fontos, hanem az, hogy a zsigulis több okból is menekült. Reggel elaludt és otthon felejtette a levéltárcá­ját, benne a jogosítvánnyal. Egész nap izgatott volt miat­ta. Hogy nyugtassa magát, megivott egy kis konyakot. Máskor sohasem tesz ilyesmit. A szokottnál gyorsabban haj­tott hazafelé, mert félt, hogy közlekedési járőrrel találko­zik. A sokféle együttható vé­gül is balesethez vezetett. Az esetet később magával a baleset okozójával porcikáira szedték és megbeszélték, hogy mit kellett volna tennie Ilyen esetben.. Alig volt 45 kilomé­terre az otthonától. Jő a busz- közlekedés. Telefonálhatott volna a feleségének, aki mun­kaidő után buszra száll és el­hozza a levéltárcáját. Kiszá­mították a menetrend alapján, hogy legfeljebb fél órával ké­sőbb értek volna haza, a költ­ség pedig nem érte volna el a harminc forintot. És egy ember életben marad, a másik pedig nem kerül bör­tönbe. Tudom, ma még kivihetet­len, de errefelé kellene tarta­nunk. A súlyosabb eseteket elemezni és nyilvánosságra hozni azért, hogy mások ta­nuljanak belőle. Nem szabad semmit sem kockára tennünk. Az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács megalakulása után most létrehozzák ennek megyei szervét is a Miniszter­tanács határozata alapján. A tanács sokat tehet azért, hogy a gépjárművezetők ne csali a vezetés és a közlekedés felté­teleivel ismerkedjenek meg alaposan, hanem tanulják meg a legfontosabb tennivalókat is, ha rendkívüli körülmények közé kerülnek. Ezek legalább annyira fontosaik, mint a KRESZ. Életeket menthetünk meg velük, ismeretükkel. — S — «. — ív ege; Mitől ideges a gyerek? Az utóbbi Időben egyre több Iskolás-óvodás korú gyermek íordiui mag a nevelési ta­nácsadókban. és az idegszak- -endeléseken. Sokan, ezért ál­lítják, hogy Magyarországon mind több a neurotikus gyer­mek, E ez az aggodalom nem egészen, alaptalan. — A leggyakoribb ok a vá­lás — mondta az MTI mun­katársának adott nyilatkozatá­ban dr. Sípos Koméi pszicho­lógus. a Magyar Tudományos Akadémia pszichológiai inté­zetének tudományos munka­társa. — A gyermekek neu­rózisa sohasem választható el szüleik zaklatott, va“- közö­nyös életmódjától. Harmoni­kus lelki fejlődésükhöz az apjukra és az anyjukra egy­formán szükségük van. Az a gyermek, aki kiegyensúlyo­zatlan légkörben nő fel, vagy a szülők állandó vitáit látja- hallja, idővel neurotikussá válik. — A gyermekkori neurózis felismerésének egyik legmeg­bízhatóbb módszere a játék közben való megfigyelés. Ha a gyerek a hasonló korú kisgyermekek közé kerülve ön­feledten elmerül a játékban — nincs különösebb baj. Ha vi­szont pajtásai körében sem feledkezik bele a játékba, arra már fel kell figyelni. Ez ugyan még nem neurózis, de intő jel lehet: a gyermeknek szük­sége van a szülők, óvónők és pedagógusok segítségére, hogy könnyebben átvészelhesse a szabad rájuk kiábólml, meg- nehézségeket. verni őket. A helytelen neve­— Most, az új tanév első lés a tünet rögződéséhez ve- hónapjaiban különösen érdé- zethez és az ilyen jelentékte- mes odafigyelni: mire, ho- lennék tűnő apróságok is el- gyan. reagál a gyerek, ugyan- indíthatják a neurózis kiala* is minden. gyerek életében kulását. Ezért fontos, hogy az iskola jelenti a legnagyobb mindenekelőtt a tünet okát megterhelést. keressük: nem fél-e valami* Ay, iskolás kor első négy tői, nincs-e melege, nem fá- évében mindenekelőtt bizo- zik-e, vagy nem fáj-e vala­nyos testi tünetek és a gyen­gébb iskolai teljesítmény alap­ján lehet következtetni a gyermek neurózisára. Tíz-ti­zenhat éves korban inkább a csavargás, az agresszivitás, a mije. Ha nem találunk ilyen okot — vagy az iskolás gyer­mek teljesítménye akkor is romlik amikor semmi sem változik körülötte —, elsősor­ban a pedagógussal és az is­szülőkkel és az iskolával való kolaorvassal kell megbeszél­Bzenibefordulás a neurózis legjellegzetesebb tünetei. Ne­héz azonban, általános recep­tet adni arra, mit tegyen, a szülő, hogy gyermekének neu­rózisát már a kifejlődésében megakadályozza. — Ha a gyermek nem akar idejében lefeküdni, vagy tanu­lás helyett inkább tévét néz­ne, játszana — egyszóval nem azt akarja csinálni, ami természetes, vagy ami a fel­adata volna —, a szülő mér­legeljen, s döntse el, hasz­nos-e a gyermeknek az, amit akar. Ki kell derítenie van-e a normálistól eltérő viselke­dés .mögött olyan ok, amelv természetes reakcióként vált­ja ki a gyermekből az ellen­kezést. vagy a visszahúzódást. — Kisebb gyermekekkel gyakran előfordul, hogy vé- frtgsírlák a7- egész éjszakát, Ilyenkor semmi esetre sem ni az észrevételeket. Szakor­voshoz akkor forduljon a szü­lő, ha az így megbeszélt se- sítség sem vezet eredményre — mondotta dr. Sípos Kornél pszichológus. Uf gyár a váró« s Munkában a sodrógép. Jelenleg 37 szálas vezetéket fon Szivák Ferenc és Horváth Lász­ló irányításával Igazán élő, eleven az üzemi élet, érvényesül az üzemi de­mokratizmus. A premizálás, jutalmazás végső soron a bi­zalmiaktól, brigádvezetőktől zetőinek. Létrejöttek kisebb üzemek, és így kerültünk kap­csolatba már 1965-ben a Ma­gyar Kábel Művekkel. Vas ká~ Gyáravatásra készülnek a a második fél évben exportra Magyar Kábel Művek balas- is szállítottunk. Az első szál- sagyarmati gyárában. A meg- lítmány Kínába ment. Később tett útról érdeklődtünk Géczi Jordániába, Kenyába, Afga- Imre igazgatótól. nisztánba, Etiópiába és az — Balassagyarmaton köztu- NSZK-ba szállítottunk. Az el- indul. Év közben is élnek ér- dott, hogy a felszabadulás ső évben mintegy 24 millió dem szerint a béremelés lehe- előtt nem volt ipar. A lakos- forint értékben exportáltunk, tőségével. így nem nehéz a ság elhelyezkedése igen sok és tizemegymilliós nyereséget mozgósítás. Júniusban példá- problémát okozott a város ve- értünk el. A következő évben ul anyaghiány, szervezési már 207 milliós termelési ér- gondok miatt mintegy tízmilli- tékből csaknem 106 millió ke- ós elmaradása volt az üzem- rült exportra, ugyanakkor 17 nek. Célfeladattal, a szervezés millió forint lett a nyereség, javításával, az engedélyezett- beldobok gyártásával kezdtük Egy sor újabb országgal bő- nél nem több túlórával behoz- a Fémipari Vállalat elődjénél, vült exportkapcsolatunk. ták az elmaradást. A következő évben már a je- Tavaly viszont 247 milliós A_ pmberekrő] való eondos- lenlegi bútorgyár elődje vállal- össztermelésből 131 millió volt kodá_ .. meebersülés mec- ta „ f- az export é, 28 millió a nyere- ^’jelével mSSc. Már seg Az idei tervünk mar 400 eddig 28 lakást slkerüU bizto- milhóra szól, J0 milliós nyere- sítani dolgozóinknak. Ezek egy seggel. része OTF-lakás. más része Mennyit fordítottak a be- bérlőkijelölési joggal szerzett, runazasra? _ Kamatmentes kölcsönt is biz­—. A gyár folyamatosan tosít a vállalat, amelyhez az épült. Eddig épületekre 125, eltöltött évenként, gyermeken- gépekre, járművekre 73 mii- ként kedvezményt ad. Most llót fordítottunk. Az ideivel harmincezer forintot adnak, és együtt számolva a nyereséget, a munkások ehhez kapják a már 86 milliót vissza is fize- gyermekek után járó és a szo- tünk. Talán a tervekről any- ciális kedvezményt. A Lenin- nyit, hogy a jövő évben már lakótelepen öten költöznek mintegy félmilliárd forint, ’75 rövidesen új lakásba. Az if~ végére pedig az évi 700—750 júsági lakótelepen és a íőut- milUós termelés elérése a cél. eán még hárman. A jövő évre Ez azonban lehet 800 millió Is, viszont ilyen alapon 20 la­mert a termékektől függ. Ed­dig úgynevezett szabadvezeté­keket készítettünk. Az utóbbi időben rézhuzalokkal is dol­gozunk, sőt szerelik a tömlő- zőgépet, novemberben tehát a ta a fa kábeldobok gyártásét, Később a kábeldobok tárolása is ide került. Ma is itt van az ország kábeldobraktára, mint­egy 70 millió forintos készlet­tel. így kezdődött tehát. 1967 decemberében, pedig elhatá­rozták a szabadvezetékes gyár létesítését. Erre az országban több pályázó is volt, de a kapcsolat miatt úgy döntöt­tek, hogy Balassagyarmaton épül fel. Közművesített terü­lettel segített a tanács. A te­reprendezést 1968 őszén kezd­ték. A ^következő évben meg­kezdődött a kiscsarnok építé­se. Ez - jelenleg a TMK-mű- hely. A gépek telepítése 1970. januárjában kezdődött. Jófor­mán még az oldalfalak is hiá­nyoztak, amikor máricus 1-én már megkezdődött a terme­lés. Az igazsághoz tartozik, hogy az eredeti programban, a gyár 1974-es indulása szere­pelt. Az igények azonban sür­gették a vállalatvezetöséget, és mivel munkaerő is volt, “"“íííf ezért meggyorsult a gyárépí- nagyoo° tés üteme. Ekkorra már 60— 70 dolgozó Budapesten tanul­ta a káblegyártás munkafogá­sait. Akik most itt dolgoznak, vezetők és beosztottak, azok az alapmunkáknál kezdték, és valamennyi munkafolyamaton végigmentek. Ez lenne talán dióhéjban az előzmény — mondotta az igazgató. Már termel, és most avat­ják. Igaz. hogy az építők még mindig dolgoznak. Sőt, gépek szerelése is folyik. Közben a termelés is állandóan fokozó­dik. Erről mit hallhatnánk? •— Az 1970-es évben csak­nem 127 millió forint értékű kást igényeltek. Vannak ösztöndíjasaink. Kö­zülük tízen már végeztek, ti­zenhét még középiskolákban, egyetemen tanul. Nagy gon­dot fordítanak a törzsgárda szigetelt kábelek gyártását is megbecsülésére is. A tíz éven megkezdjük. Jelenleg 430 dől- feiüiiek havonta törzsgárda- gozonk van és jövőre sem pótlékot kapnak. Az idén 1 számítunk 10 százalékosnál lniUió 300 ezer forint üzemi _. . , . létszámnövelésre, támogatást biztosítottak az ií­Fiatal a gyár, es a munkások júsági lakótelepi óvoda éofté- atlageletkora is csak 27 es fél Kéhez. Ezért a város területén ev válaszolta az igazgató. harminc óvodai férőhelyet Szép, modern a gyár. Öröm kaptak. Jövőre a bölcsődei itt a munka. A beszélgetés férőhelyek bővítésére áldoz- során azután kiderült, hogy nak. Sportcélokra 50 ezer fo­rintot költöttek. A kórházzal szerződést kötöttek, mely sze­rint öt év alatt a költségveté­sen felül 3 millió forintot biz­tosítanak műszerek beszerzé­Megbecsülik a nyugdíjasokat sok minden vonzza ide az em­bereket. Megtalálják számítá­sukat. Teljesítménybérezés van, és negyedévenként célfel­adatokat határoznak meg. A fejlődés, előrehaladás feltété- sére- Ezért a kórház gondos- leit is biztosítják. Jelenleg öt- kodik a dolgozók rendszeres ven munkással folyik egy vizsgálatáról, kartonrendszer másfél éves tanfolyam, kábeí- alapján a betegség megelőzé- gyártó szakmunkásképzés. Aki séről. Saját orvosi rendelőjük jelesre vizsgázik, a tanfolyam számára 600 ezer forint ér- után egy forinttal növelik óra- fékben rendeltek berendezést ­terméket evártnttimk Alrlrnr bérét- A jérendűek 80 fillért ket- Helyben lesz a fogászat termeket gyártottunk. Akkor kapnak> de az ötven fmért és a belgyógyászati szakren­mindaz megkapja, aki sikeres deIés­vizsgát tesz. Ez további tanfo- Az utolsó simításokat végzik lyamokra ad lehetőséget, gép- a gyári klubon. Könyvtár ér- mester, fogépmester beosztást - - ­is elérhetnek majd. Tegnap, november 1-én, délelőtt 10 órakor Pásztón. a Hazafias Népfront járási tit­kárságára összehívták azokat a nyugdíjasokat, akik hosszú éveken, nemegyszer évtize­deken keresztül dolgoztak becsülettel a népfrontmozga- ! ómban. A kedves vendégeket Szalai Antal, a Hazafias Nép­front járási titkára köszön­tötte. majd baráti hangulatú eszmecsere alakult ki. A nagy tapasztalatokkal szélsebeseket. rendelkező nyugdíjasokra to­vábbra is szükségük van a já­rási népfrontbizottságoknak. Sokat segíthetnek a. minden­napok tennivalóiban a nép- frontaktívák, akik eddig is bebizonyították, szívesen tesz­nek eleget a megbízatások­nak. Végezetül abban állapod­tak meg a baráti találkozó résztvevői, hogy rendszeres időközönként megrendezik ezeket a nagyon hasznos be­A kulturált körülmények, a modern szociális létesítmé­nyek ugyancsak vonzóak. Az népművelés szakos dolgozót vettek fel, a klubot ő vezeti majd. Kapcsolatot kívánnak teremteni a zeneiskolával, egy­részt műsorokra, másrészt étkezdében négy forint tíz fii- anyagilag is segíteni kívánják lérért kapják a munkások az mintegy harminc kábeles- ebédet. Ehhez a vállalat még gyermek zenei tanulmányait. 1 forint 80 millérrel hozzájá- Talán elegendő is ennyi tömőn­kül. Útiköltséget térít, lehető- datokban arról a gyárról, séget biztosít a nagyvállalat amelyet ma avatnak, jalatonfuredi üdülőiében a pihenésre. Bódé János NÓGRAD — 1973. november 2., péntek \

Next

/
Oldalképek
Tartalom