Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
SZÍNHÁZI esték A szlovákiai Magyar Területi Színház Salgótarjánban Milyen pályát válasszak? Segít a pályaválasztóm szál tanácsadás Madách Imre és Szontágh Pál egyik Jelenetében Dráíi Máty ás és Bugár Béla Nőgrád megye és a szomszé- ios szlovákiai területek kultu- -ális kapcsolatainak már jó lagyományai vannak. Ennek -gyik bizonysága volt a héten íz a színházi esemény, melynek keretében a szlovákiai Magyar Területi Színház ;gyüttese látogatott el Salgó- arjánba.' A vendégjáték azál- al is túlnőtt a színházi estek megszokott szintjén, hogy ez ilkalommal olyan jelentős •zellemiség segítette a baráti kapcsolat mélyítését és erősí- ését, mint Madách Imre. A nagy drámaköltő születésé" nek 150., halálának 100. évfor- lulója alkalmából a szlovákiai Magyar Területi Színház áztál kívánta az emlékezést és i tisztelgést szolgálni, hogy műsorára tűzte Felkai Ferenc Madách című háromfelvoná- sos drámáját. Felkai Ferenc a harmincas évek haladó színpadi törekvéseinek egyik legszámottevőbb egyénisége volt. Az Űj Thália nevű színészi csoportosulás mutatta be Bábel, illetve Vágta című művét, majd 1912-ben a Madách Színház a nagy port felvert Néró című drámáját, melynek jól kivehető Hitler- ellenessége nyílt politikai ellenállás-számba ment. A fel- szabadulás után, 19’47-ben a Vígszínházban került sor Pilátus című drámájának bemutatójára, amelyet hosszú hallgatás követett a dogma tizmus éveiben. Felkai későkori művei már csak vidéki színházak műsorán kaptak teret, és elsősorban a győri Kisfaludy Színházban, amelynek immár haláláig „háziszerzője’’ lett. A győri színház tűzte elsőként műsorára Madách című drámáját Is. Sajnos, az írói nemes szándék és az eredmény ebben a drámájában már csak egy-egy pillanatra találkozik össze. A műből hiányzik a nagy indulati szikrázás, nem nő tűi a középiskolás irodalomtörténeti tananyag szintjén. Közismert történelmi és emberi tények jelenetfüzére amit kapunk, s ez bizony kevés, hogy betöltse a színpadot, izgalomba hozza a nézőteret, az újdonság erejével hasson ránk. A nézőteret a három felvonás során szelíd és szolid unalom lengi be. A témaválasztás, ami tiszteletreméltó itt; Felkai fenntartás nélküli alázata és hódolata Madách géniusza előtt, s ez magyarázza és indokolja, hogy a kettős évforduló idején drámájára esett a szlovákiai Magyar Területi Színház választása. A lelkes társulat dicséretesen tiszta, egyenletesen igényes szinten mutatta be a művet Salgótarjánban, a József Attila Megyei Művelődési Központ színpadán. Különösen erőteljes játékú művészt ismertünk meg a Madách Imrét formáló Dráfí Mátyásban. Hiteles megközelítésben mintázta meg Fráter Erzsi tragikus egyéniségét Németh Ica, míg özv. Madáchné nagyasz- szonya Palotás Gabi játékában vált emlékezetessé. De nagy műgond jellemezte Pöthe István, Bugár Béla, Bugár Gáspár, Ropog József, Fazekas Imre, Ferenczy Anna, Turner Zsigmond. Király Dezső, Rozsár József, Siposs Ernő, Ud- vardy Anna és Krizsmenek Imre művészi igyekezetét is, mint ahogy a jó szándék nemessége hatotta át a vendégrendező, Csonka István fáradozását. Méltán arattak meleg sikert Salgótarjánban a szlovákiai Magyar Területi Színház művészei. Kitűnő együttest ismertünk meg, s reméljük, hogy további vendégjátékaikkal aktív részeseivé válnak a nógrádi megyeszékhely színházi életének. (barna) Legutóbb a munkahelyi pályaválasztási megbízottak tanácskozásán is elhangzott Salgótarjánban; „Gazdaságunk az utóbbi húszéves sx- tenzív fejlődésének eredményeként —, amely mint ismeretes a termelés növelését részben a létszám növelésével valósította meg — akönv nyen mozgósítható munkaerő- tartalékok kimerültek. Az ország egyes területein, főként a fővárosban és az iparilag fejlett körzetekben a foglalkoztatottság színvonala elérte a lehetséges maximumot. Ebből eredően jelenleg és az elkövetkezendő években a népgazdaság legdöntőbb munkaerőforrása a munkaképes korba lépő, felnövekvő ifjúság.” Egyében kívül, ezért is mind nagyobb a Jelentősége annak, hogy a pályaválasztási. pályairányítási tevékenységet a munkaerő-gazdálkodás egyik nagyfontosságú részeként kezeljük, s úgy szervezzük, hogy megfeleljen mind az egyén, mind pedig a társadalom érdekének. A pályaválasztási tevékenység mind magasabb szinten történő megszervezésében igen fontos helyet tölt be Salgótarjánban és megyénkben a Nógrád megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet is. Pályaválasztási szaktanács- adásra látogattunk el az intézetbe. Az épület jelenleg meglehetősen eldugott és rendezetlen helyen, a Munkás utcában van, közel az öblös- üveggyárhoz. Reggel kilenc óráig érkeznek a gyerekek, valamennyien nyolcadikos tanulók. Honnan jönnek? E napon Pásztó- ról. Zagyvapálfalvárol. Cser* hátszentivánról, Ecsegről, Balassagyarmatról, Ságúj faluról, Kisterenyéről, Endrefalváról, Salgótarjánból, Mátranovák- ról érkeznek. Szüleik is elkísérik őket. — A pályaválasztási szak- tanácsadásra a jelentkezés jelenleg az iskolákon keresztül történik — mondja Kelemen Józsefné megbízott igazgató. — Az általános és középiskoláknak az év elején jelentkezési lapokat küldtünk ki. Ezen a szükséges személyi adatokon túl szerepel az is: mi indokolja a tanácsadás szükségességét. S természetesen, kérjük az iskolától a tanuló rövid jellemzését is (értelmi, testi tulajdonságok, érzelmek, érdeklődési kör stb.). E lapok kapcsán tehát már nem teljesen ismeretlen gyermek jön hozzánk tanácsadásra. A pályaválasztási tanácsadó intézetnek nem feladata, hogy valamennyi pályaválasztás előtt álló fiatalnak egyéni tanácsadással szolgáljon. — Elsősorban az egészségileg rászorulóknak, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek, a nevelőotthoni gyermekeknek, vagy az egvéb okból hátrányos helyzetű gyermekeknek kívánunk segíteni a pályaválasztásban. A mai napon nyolcadikos fiúk és lányok érkeznek az intézetbe, egészségi gondok merültek fel velük kapcsolatban (gyengén látnak, hallanak. szívpanaszokkal bírnák stb). Hogyan történik a szaktanácsadás? Három alkalommal jönnek be az intézetbe. Ök most vannak itt először. E napon tesztlapos feladatmegoldásokat kell elvégezni, amely folyik egy délei őttön át. Ennek alapján általános kép alakul ki a gyermekről: milyen a figyelme, emlékezete, számolás- készsége, térelképzelése es így tovább. E feladatokat, a laboráns végzi a gyerekekkel. Közben a pszichológus. Kelemen Józsefné elbeszélget a szülőkkel, akik elmondják a gyermek „történetét” egészen kicsi korától. A kővetkező alkalommal zajlik majd le a személyiség- vizsgálat, a gyermekek műszeres vizsgálatokon is részt vesznek. Ez utóbbi során például vizsgálják az ujjügyességet. a két kéz kooordinác’tr ját. egy ingerre adott reakció gyorsaságát, a lényeglátást stb. Érdeklődésvizsgálat, gyakorlati intelligenciavizsgálat folyik. • Végül a harmadik alkalommal közük a gyermekekkel és a szülőkkel a vizsgálatok, valamint — szükség esetén — az orvosi vizsgálatok eredményét. illetőleg a javaslatot a pályaválasztásra. Nemrég járt egv nyolcadikos fiú a tanácsadó intézetben, szüleivel együtt. A gyerek apja autószerelőnek szánta a fiút, az édesanyja kívánsága az volt. hogy inkább gimnáziumba menjen. A gyerek azt mondta: neki semmihez sincs kedve. Végül is a gépipari szakközépiskolát javasolták neki, s valószínűleg sikerrel, ő is kedvet, érzett hozzá. Igen, e korosztálynál ritka az ambíciótlanság, de annál több a tanácstalanság, nem tudnak dönteni. A pályaválasztási érettségre, természetesen, az iskolák nevelik a gyermeket, a szaktanácsadás leginkább ott segít, ahol az iskola^ gondban van. T. E. Kamarazenék arol hajai találkozója Baja város Tanácsa és a? Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kamarazenekara a két évenként ismétlődő bajai nyár ünnepnapok keretében kamarazenekarok bajai találkozói;' rendezvény megszervezéséi határozta eL A rendező bizottság célja, hogy a találkozón részt vevő együttesek nyilvánosságot, kiemelkedő szereplési alkalmat, ezzel együtt művészi ösztönzést, a hallgatóság pedig zenei élményt nyerhessen. A kamarazene- karok bajai találkozóját első alkalommal jövő nyáron rendezik meg» A hangversenyeken részt vevő csoportok harminc—harmincperces műsorai léphetnek fel. Baja város Tanácsának művelődésügyi osztályán november 30-ig várják a jelentkezéseket. Az OSZSZK Televíziójának estje November 28-én. csütörtö- ön rendezi meg a Magyar Televízió az OSZSZK Televí- :íójának estjét. Az összeállítás igyekszik sokszínű, érdekes cerészt metszetet adni a köztársaság tájairól, mindennapi életéről, kultúrájáról. Az „Orosz földön” című film az orosz táj hangulatát idézi és segítségével bejárhatjuk Jasz- naja-Pljanak, Voronyezs. Boro- gyino történelmi levegőjű vidékeit, nem utolsó sorban pedig a Szovjetunió fővárosát. Moszkvában a kamera egyaránt elvezet bennünket a se- remetyevói repülőtérre, a Le- nin-mauzóleumba, a Kremlbe... a „Túl a Bajkálon” című filmet a Magyar Televízió munkatársai készítették. Ebben megismerkedhetünk az állattenyésztéséről, földműveléséről nevezetes országrésszel, a Burját ASZSZK-val. Tájékozódunk a népgazdaság legjelentősebb ágának, a far iparnak a fejlődéséről, a burját opera produkcióiról is. Egy másik kisülni „Szibériai mesterek” címmel az ősi kézműves mesterségek mába ötvöző hagyományait tárja a tévé nézői elé. A „Világhírű színházak” című sorozatban a leningrádí Gorkij Akadémiai Drámai Nagyszínház munkájával . és világhírű főrendezőjével, Tovsztogonowal ismerkedhetünk meg. „Rekordok és margaréták” című riportfilm izgalmas portrét rajzol elénk Marina Popovicsról, Alekszej Popovics űrhajós feleségéről, aki nem mindennapi foglalkozást választott hivatásául: berepülőpilóta lett. A „Mesélő körhinta” című filmben Csehov néhány novellájának tévéfilmváltozatát láthatjuk. A televíziós estet végül a „Ragyogó divertimento” című adás zárja, amelyben a lenin- grádi Kirov Opera művészei adnak ízelítőt tudásukból A könnyelmű aszony és a csábító. Németh Ica és- Pöthe István 4 NÓGRAD - 1973. nevem bei 29., csütörtök | Gerencsér Miklós i Most tűrte, hogy átfogja vállát a minorita pap. De most sem a félelem látszott rajta, hanem a szomorúság. Keserű arcáról felénk sugározta tragédiájának vádoló bánatát. Nem láttam utolsó pillanatait. Nagysándor Józsefre kellett figyelnem. Tudta, ő fog következni. Merészen, mereven. szűk szemréssel nézett a bitó felé. A dac energiái re- megtették. Minden szó nélkül, a puszta lényével fejezte ki. hogy szerencsés ember: a sors megáldotta nemes érzelmekkel amelyekből nem enged. Minél jobban meg akarják alázni, annál büszkébben vigyáz emberi előkelőségére. — Nagysándor József! Neve hallatán a megvetés komoly mosolyával felelt a hadbírónak. Ez a szó, hogy büszke, helyzetéhez mérten idétlen kifejezés tartása jellemzésére. Több. sokkal több volt, mint büszke. Pedig ő sem tett mást, mint a többiek. A maga gesztusaival, a jelleméhez illő poézissel vigyázott sebezhetetlen méltóságára, amelyet többre becsült az életénél Hatodiknak a legifjabb tábornok nevét kiáltották; — Gróf I<ein#ngen-Westen- burg Károly! Ünnepélyes és nyugodt volt a harmincesztendős fiatalember. Sápadt homloka fényleni látszott a tomQg reggelben. Elegáns ssgkálla sűrűsége ellenére is selymes-l ágyán keretezte szép arcát, Búcsút vett a még életbén lévő három bajtársától és úri higgadtsággal indult a halálba. Amikor a bitó tövében levették nehéz bilincseit és a hóhér már nyúlt volna érte, elmozdult helyéről A váratlan elhatározás annyira meglepte a porkoláb pribékeket hogy nem kaptak utána. Gróf Leiningen a zászlóalj párán ónokhoz ment. — Mielőtt meghalnék, beszélni szeretnék. Kis tűnődés után leszólt a nyeregből Tichy őrnagy. — Beszéljen. De előbb álljon vissza az akasztófához. Álomszerűén hatott az egész. Mintha szó sem lett volna halálról csupán egyfajta hivatalos, aktus zajlott volna kissé barátságtgjgn körülmények között. Gróf Leiningen-Westenburg a bitó tövébe állt, mögötte csüngött a kampón a hurok zsinórzata. s ő beszélt. — Katonák! Azokhoz szólok, akik értik a különbséget a bátorság és a kegyetlenség között. Becsületemet azzal a szennyes hírrel támadták meg, hogy osztrák hadifoglyokat gyilkolta ttom le. amikor bevettük Budavárát. Nem igaz. Megfosztottak a lehetőségtől, hogy cáfols.ttal éllek. Védtelen ember vére nenj tapad emlékemhez. Harcoltam szuronynyal kézitusában. Jogos ügyért harcoltam és tiszta lelkiismerettel halok meg érte. — A hóhér kezében volt már, amikor utolsó élő mozdulatával a szekér felé fordította fejét. Sietős szavakkal kiáltotta: — Isten veletek, drága bajtársak! ... Szinte véletlenül, a borzalom szórakozottságával néztem végig a kivégzést. Hiába tudtam, hogy mi történik, rettónetem birkózott a látvánnyal és az öntudat pincéjébe gyömöszölte. £Folytatjuk}
