Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

mm yT "T"-----—^-------mm.. Mai kommentárunk Asszonyok a tsz-ben AZ ASSZONYOK jelenlétének nagy je­lentősége van a termelőszövetkezeti mozga­lomban. A szécsény feli alul tsz elnöke méltán mondta róluk: „Nálunk az asszonyok a tsz lelkét jelentik.” Valóban ez az igazság, hi­szen minden olyan munkát, amelyiket kéz­zel kell elvégezni, többségében az asszonyok végzik el, méghozzá kitűnően, hozzáértés­sel. Nem csupán Széesényfelfaluban, ebben a kiesi üzemben jelentős az asszonyok tevé­kenysége, hanem mindenütt a megyében a mezőgazdasági üzemekben. Olyan nagy tsz, mint az érsekvadkerti, amelyik köztudottan kiterjedt kertészettel rendelkezik, az asszo­nyok nélkül hová lenne? ölt azok, akik a ker­tészet nehéz munkáját tavasztód a betakarí­tásig végzik. A termelőszövetkezetben dolgozó asszonyok — azért is mert nők, de azért is, mert nélkü­lözhetetlen munkaerői a mezőgazdaságnak — nagy megbecsülést érdemelnek. Sokirányú le­gyen a velük való törődés. Napjainkban, amikor a kétkezi munkásók számára csendesednek a feladatok, sűrűn ér­keznek hírek arról, hogy külországokat látni mentek az egész évi munkában kitünően dol­gozó asszonyok és lányok. Hol Becsben, hol Moszkvában, de a világ legkülönbözőbb he­lyein hallatszik a jellegzetes palóc beszéd. Szépen öltözött, takaros asszonyaink, lányaink idegenben olyan sok örömet jelentő hangját hallhatja az ember. Mint a földeken, otthono­san mozognak a moszkvai Nagyszínház már­ványcsarnokában, vagy a bécsi bulváron. Bármerre járnak is. megérdemelten kerül­tek oda. Egész esztendőben szorgalmasan dol­goztak. Figyelmeztetőként nem szabad szó nélkül hagyni — és ezt ünneprontásnak sem szabad venni —, hogy a termelőszövetkezet egyik fontos alapját jelentő női munkaerő megbecsülése nem merülhet ki abban, hogy most, az ősz beálltával külföldre, vagy bel­földre vitték öltét kirándulásokra. Éppen S,zé­rsényfelfaluban mondták a nehéz talajelőkészí­tésben trágyázást végző asszonyok, hogy ami­kor a nyáron szerettek volna utazni, nem tet­ték számukra lehetővé. A segítő figyelmet egész esztendősen azokon kell tartani, akik a legtöbbet jelentik a mezőgazdasági üzemnek. Sajnos, nem alaptalan az ezért való aggó­dás. Homokterenyén korábban azt sérelmezték az asszonyok, hogy a tsz vezetői nem látogat­ják meg őket a munkahelyeken. De azt is szóvá tették, hogy nem gondoskodtak például az ivóvízellátásról. Ez azoknak, akik nem érezték a mezőben rájuk tűző nap melegét, nem sokat mond. De aki már próbálta, tudja mit jelent szomjasan dolgozni a tűző napon. Megyénk sok mezőgazdasági üzemében még arról is gondoskodni kell, hogy a falutól sok kilométerre, a határban dolgozó asszonyok meleg ételhez jussanak. Sok-sok tennivaló van még a tsz-ekben an­nak érdekében, hogy az asszonyok érezzék: törődnek velük, nélkülözhetetlen a munkaere­jük. Azt viszont még sok helyen nem oldot­ták meg, hogy amíg az anya a határban dol­gozik, megfelelő biztonságban tudja a gyere­két, Dejtáron a kertészetben tevékenykedő nők éppen ezt kifogásolták a legjobban, pedig más tekintetben az ellátásuk példakép lehet­ne a megyében. Munkahelyre szállítják őket, a meleg ételt délben a helyszínre viszik stb. A NŐK megbecsülése érdekében már so­kat tettek a tsz-vezetőik, de még nem min­dent! Most, hogy az esztendő vége felé köze­ledünk, érdemes lenne erről összegezést készí­teni. Nem azért, hogy megállapítsák, mit tet­tek, hanem azért, hogy számba vegyék: mit kell még tenni? Most kell ehhez hozzálátni, ha szükséges az anyagi alapokat megterem­teni, hogy a közgyűlésen a tagság elé terjeszt­hessék véglegesítésre. Ne feledjük: a mező- gazdasági üzemek egyik legfontosabb alapját képező emberekről, az asszonyokról van szó. —B— Magyar gazdasági és műszaki napok a Szovjetunióban A szociálist;, országokban most dolgozzák ki a következő öt évre szóló népgazdasági terveket. A kormányfők kon- imitációkat folytattak, ame­lyeken áttekintették a tervek mutszövet 20 és a gépipari termékek 10 százalékát. A szovjet—magyar kapcsola­tok évről évre új formáikkal gazdagodnak, erősödik a kap­csolat a két ország egyes vál­nsszehangolásának kérdéseit lalatai, intézményei, szaikem- éa megállapodtak, hogy az il- béréi között. Jelenleg 200 ma- iotékes szervek további intéz- gyár ós 250 szovjet intézmény kedéseket készítenek elő a testvéri országok közötti sok­oldalú együttműködés fejlesz­tésére. A kölcsönös kapcsola­tok elmélyítése a célja a szo­300 tudományos és műszaki témán dolgozik közösen- A magyar vendégek Moszk­vában, Novosziblrsakben és Tasfcentben 60 előadást tarta­cialista gazdasági Integráció nak, ezeket kiállítások, szim- komplex programjának. A poziumok, filmbemutatók kí- KGST szervei ennek megva- sérik. Moszkvában a két óit iósítása érdekében elhatároz- szag olaj- és földgázipari talk, hogy műszaki-tudomá- együttműködéséről, a magyar iiyos-gazdasági napokat ren- gépipar, műszeripar, gyógy- •ieznek a KGST tagországai- szeri par fejlődésének távlatai­ban. Hamarosan, szovjet mű- ról hangzanak el előadások, tizaiki-tudományos napok kéz- Novoszibirszkben a magyar dődnek az NDK-ban, jövőre atomfizikai műszereik, számí- Magyarországon kerül sor tástechnikai eszközök gyártá- ezekre. A magyar gazdasági és sát ismertetik. Taskentben, műszaki napok pedig most annak a köztársaságnak íő- folynak a Szovjetunióban. városában, amely a magyar A Szovjetunió és Magyarom pamutipar gyapotigényének hzág kölcsönösen előnyös tér közei 60 százalékát fedezi, rnelésd, tudományos és keres- magyar textilipari előadásra kedelmi együttműködése nap- és termékbemutatóira kerül ról napra erősödik. A Szov- sor. jetunió Magyarország fő ke- A magyar gazdaság és tech- reskedelmi partnere. Az első nika a Szovjetunióban a szo- saovjet—magyar kereskedelmi cialista munkamegosztás még i negállapodás árulistáján — közvetlenül Magyarország fel­szabadulása után — mindösz- sze két tucat árucikk szere­pelt. Ma viszont az árulista terjedelmes kötetre rúg és a két ország valamennyi fonto­sabb behozatali és kiviteli Vikikét tartalmazza. Magyaror­szág a Szovjetunióból impor­tálja a számára fontos ipari nyersanyagok túlnyomó ré­szét, a szerszámgépek és gé­pi berendezések 30 százalékát. A Szovjetunió viszont Magyar- országtól vásárolja aimaim- íXH-tjának a felét, gyógyszer- importja 35 százalékát, a pa­ki használatlan lehetőségeit tárhatja fel és elősegítheti, hogy a két. ország még ered­ményesebben valósítsa meg a gazdasági integrációt. A Szov­jetunióban megrendezett ma­gyar gazdasági és műszaki na­pok széles körű fórumot nyúj­tanak arra, hogy a szovjet szakemberek és n közvélemény még jobban megismerjék a testvéri Magyarországot. A bét ország szakemberei min­den bizonnyal új utakat talál­nak majd a szakosítás és koo­peráció elmélyítésére. I. Panova (APN) A Torton-lenger maradványai Pleven bolgár város lakója, Iván Kadiev csaknem két év­tizede gyűjti és tanulmányoz* tengeri kövületéket. za a egyszer sem hagyta öl szülő­földjét. a plevená járást. Kin­cseit a mintegy 12 millió év­vel ezelőtt létező Torton-ten- Gyűjteménye mintegy 7 ezer ger fenekén gyűjtötte össze, tágyból áll. Ezek sorában meg- A Torton-tenger ugyanolyan található például n világ egyik meleg és sós víz volt. mint a legnagyobb cápa foga, továbbá Fekete-tenger. Az ősi tenger korátok, ehető fekete kagylók, világához többek között olyan tengerisünök igen ritka pél- «rinne« állatok is tar­dányai- Külön érdekéssé« a gY germces allat0K ls; tair £yűi tömény születése: Iván to ztak, amelyek napjainkban Kadiev úgy tett szert rá. hogy már sehol nem fordulnak elő. Kukorica­fosztás T <äfif ff UtÉS — sole k©rsf@»i@i!@! A NÖGRAD május 20-i számában tájékoztattuk olva­sóinkat Salgótarján távfűtési gondjairól, az elmúlt tél kelle­metlen tapasztalatairól. A Salgótarján városi-járási Népi El­lenőrzési Bizottság vizsgálatát és kibővített ülésének tanul­ságait úgy összegeztük, hogy a megyeszékhely távfűtési fel­adatai döntést és intézkedéseket sürgetnek. A város fejlesz­tését, ellátását és főleg a lakosság alapvető igényeit érintő feladatok megoldását a városi tanáé? köteles egyeztetni, irá­nyítani. öt hónap telt el és hétfőn kezdődik a fűtési idény. Ezért közérdekű kérdéseinket a városi tanácshoz juttattuk el, azokra Fekete Nándor elnökhelyettes válaszol. — Milyen intézkedések tör­téntek a távfűtés javítására? Ez év tavaszán a Mátravl­déki Hőerőmű — a Magyar Villamosmüvek jóváhagyásá­val — részletes műszaki in­tézkedési tervet készített és ennek alapján végezték a ka­zánok, a különböző berendezé­sek átalakítását, karbantartá­sát. A 7-es számú kazán átala­kítását befejezték, de a 8-as számút októberben nem fe­jezik be, 1974-re húzódik át. Az elmúlt napokban a 6-os kazánt olajtüzelésre alakítot­ták át, de az 5-ös kazán át­alakítását nem sikerült előre­hozni, 1974-ben alakítják át. Jelenleg a kazánok óránként összesen 88 tonna gőzt tudnak szolgáltatni. — Ez több-e a tavalyinál és télen elegendő fűtést ad-e a város lakásaiban? Fekete Nándor elnökhelyet­tes véleménye szerint a táv­fűtési rendszeren olyan átala­kításokat és karbantartásokat végeztek, hogy üzemzavaro­kat, a kazánrobbanásokat, a esőrepedéseket elkerüljék, il­letve minimálisra csökkentsék. A távfűtés idén biztonságosabb lesz, de nem tudnak több gőzt adni a városnak, mint tavaly. — Az elmúlt évben 2003 fo­gyasztónak szolgáltattak táv­fűtést és az idén további 400 lakást kapcsolnak rá. Ha nem növelték az erőmű kapacitá­sát, akkor az idén a tavalyi­nál is nem lesz-e rosszabb a helyzet? — Igaz növekedett a fo­gyasztók száma, tehát több gőzre lesz szükség. De az In­gatlankezelő Vállalat átalakí­tásokat végzett az elosztó­rendszerben,-« szakemberek véleménye szerint csökkentet­ték az energiaveszteséget és növelték a fűtővíz hőfokát, az erőműben ellenőrző műszere­ket szereltek fel, illetve az olajtüzelésű kazánok műsze­rezését október 15-ig befeje­zik. Jelentősen bővítették az olajtárolót. Az erőmű négy új kutat létesít, hogy jobb vízzel biztonságosabban dolgozzanak a kazánok. Szóvá tettük, hogy az erő­műben, a hőközpontban eddig sem volt tartalék, amikor hi­degre fordult az idő, éppen akkor keletkezett üzemzavar, — 5 foknál hidegebb napokon fáztak a salgótarjáni csalá­dok. — Mit lehet tenni, ha az idén hosszabb ideig — 5 fok alá száll a hőmérséklet? Az elnökhelyettes hangsú­lyozta, hogy tetemes összege­ket költöttek arra, hogy biz­tonságosabb legyen a hőellá­tás, váratlan kazánhibák ne hozzák lehetetlen helyzetbe a város lakóit, a tanácsot és a vezetőjével, de ennek ered­ményéről, érdemi döntéséről nem tudok beszámolni, az üzemeknek további gázfel­használására nincs engedé­lyük. — A következő két évben Salgótarjánban hány távfű­téses lakás épül? Ezek és a további lakások fűtését ho­gyan oldják meg? — Az Arany János utcában további 475 lakást terveztek távfűtésre, továbbá a pártis­kolát, a kollégiumot és a 3-as számú üzletházat. A szakem­berek szerint ezek fűtése az erőműtől nem oldható meg, a kohászati üzemek segítsége is aligha elegendő, 1976-ig az öb­lösüveggyár fűtőenerglájának említett átalakítása látszik megoldásnak. Az ötödik öt­vállalatokat, Ha rendkívül hi- éves terv lakásépítésének elő degre fordulna az idő, vagy 24 órát meghaladó üzemhiba keletkezne, az előzetes tár­gyalások szerint a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek vezető­sége hajlandó két gáztüzelésű kazánját bekapcsolni és az így megtakarított gőzmennyi- sóget a város fűtésére átadják. — Mindez csak átmeneti, szükségmegoldás, és a többlet­igényt csak részben elégíti ki. Mi történik, ha tartósan hi­deg tél lesz, ha a 400 lakás­sal növelt fogyasztóknak nem jut elegendő fűtés? — A kohászati üzemek két gáztüzelésű kazánja óránként 12 tonna gőzt termel. Több tartalék nincs — válaszolt az elnökhelyettes. — A városi tanács megvizs­gáltatta-e a kohászati üze­mek és az öblösüveggyár gáz­tüzelésre való áttérését, hogy az így felszabaduló gőzmeny- nyiséget a városnak átenged­hessék? Beszerezték-e a szük­séges főhatósági engedélye­ket? — Salgótarján távfűtési gondjainak megoldásáról a városi tanács vezetői több íz­ben tárgyaltak az Országos Energiagazdálkodási Hivatal szakembereivel, a megyei ta­nács elnöke szeptemberben személyes tárgyalást kez­deményezett az országos szerv készítésén már dolgoznak. Az elmúlt héten a helyszínen tárgyaltunk az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szaktervezőivel megállapod­tunk, hogy a távfűtésre vo­natkozó javaslatót december végéig elkészítik. Korábban is készült egy hőellátási távla­ti terv. Ha az OEGH idejében dönt, megadja az elvi enge délyt, akkor a közművesítési beruházási program 1974 vé­gére elkészülhet és a kivitele­zés 1975-ben elkezdődhet. Sok intézkedés történt, hogy az idén biztonságosabb, egyenle­tesebb legyen a fűtés. Re­mélhetően hosszabb ideig tar­tó, 24 órát meghaladó üzem­zavarok nem lesznek — mond­ta a városi tanács elnökhelyet­tese. Kérik a lakosságot, hogy az ajtók és ablakok réseit tö- mítsék, enyhébb időben a ra­diátorokat ne zárják el, mert az zavarokat okozhat az egész épületben. Ha átmenetileg nem lenne fűtés, vagy az nem lesz elegendő, egy épületben egyidejűleg több hősugárzót és villanykályhát nem lehet bekapcsolni, mert a villany- hálózat nem bírja, az egész házban kiolvadhat a biztosí­ték, rosszabb esetben leéghet a vezeték is. Ha a távfűtés az idén előre nem látható zava­rokat okozna, n lakosság meg­értését és türelmét kérik. Salgótarjánban úgy merült fel a kérdés, hogy a rendel­kezésre álló pénzből lakásokat vagy közmüveket, távfűtést építsenek. A lakások mellett döntöttek, ez volt az elsődleges, ez volt sürgősebb. Tudomásul kell vennünk, hogy a közmű­vesítés második programja elmaradt, illetve pénz hiányá­ban 196S-tól késik, ezért olykor akadozik a távfűtés. Az utób­bi hónapokban több intézkedés történt, de vajon minden le­hetőt megtettek, hogy a télen hosszabb ideig ne maradjon fűtés nélkül 2400 család? Az üzemek gázfelhasználási en­gedélyét sehogyan sem lehetett megszerezni? Megalapozot­tak, műszaki-gazdásági számításokkal döntésre előkészítet­ték a javaslatokat? Vajon nem jogos-e az aggály, hogy a középtávú tervek tisztázatlansága, a közművesítés lemara­dása■ miatt nem szenved-e csorbát Salgótarján további fej­lődése? Több kérdésre ma még nem lehet egyértelmű, hatá­rozott választ adni. De az biztos, hogy a lehetséges ésszerű jnegoldást mától kezdve kettőzött erővel keresni kell, hogy a lemaradást behozzuk és a város jövőjét szolgáljuk. Dr. Fazekas László Kishoataégben élni Berkenyét a fővárosiak fedezték fel Berkenyén, működik « pa- szományárugyár egyik részle­ge, s 120 asszony dolgozik itt A kapun tábla hirdeti, hogy dolgozókat felvesznék. Berke­nyén ugyanis összesen 560-an laknak, helyből tehát a paszo- mányárugyár nem tud elég munkaerőt toborozni. Az 560 itt lakó közül a férfiak Vá­cott és Budapesten dolgoznak. Nagyon jó erre a vonatközle­kedés, fél óra alatt Vácra le­het érni. Van, aki naponta utazik. És van, aki hetente ide utazik a fővárosból. Nem­régiben ugyanis Berkenye és Nógrád között felparcellázták a hatalmas almást. A buda­pestiek úgy vették a telket, mint a cukrot, hiszen ez a te­lek hét végi kert címszó alá skatulyázható, s ettől még egy vikendtelek is lehet a Balato­non. Ideszoktak hát a város forgatagától megfáradt embe­rek, 6 bár igaz, hogy ezek a telkek nem közművesítettek, de olcsón adták, a jó levegő és csend pedig ráadás. A tanácskirendeltség kong az ürességtől. Igaz, a nógrádi közös tanács — ide tartozik Berkenye közigazgatásilag — „ügyeletese”, Selmeczi Mátyás adóügyi főelőadó ezen a na­pon éppen itt van. Reggel 8- tól délután fél 4-ig. Csak ép­pen ügyfél nem akad. — Hallatszottak olyan han­gok, hogy szüntessük meg a kirendeltséget. Van, hogy he­tekig nem jár hivatalos ügy­ben itt senki. A nógrádi ta­nácstól meg szinte naponta kijárnak ide, s kijárnának, ha helyiség nem is volna. Nógrád amúgy is két kilomé­terre van ide. Bár meg kell jegyezni, a házasságkötést engedélyezték a helyszínen, ilyenkor elhoz­zák az anyakönyvet. Egyéb­ként az anyakönyvvel kapcso­latos más ügyben úgyis Nóg- rádra kell menni. Berkenyén az a furcsa hely­zet állt elő, hogy bár a keres­kedelmi ellátás, és a szolgál­tatás nagyon gyenge, még- sincs panaszra ok. Legénden, vagy mondjuk, ösagárdon ez nagyobb problémát okoz. Az itteniek viszont bevásárolnak a munkahelyük körzetében. talán csak a tejet, kenyeret veszik helyben. Az egy ve­gyesbolt, szomszédságában az italbolttal, nem is igen tudna más ellátást biztosítani. A kirendeitségvezető be­szélt a szolgáltatásokról. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha valahol\ elromlik valami, akkor szólnak a sógornak, vagy a komának. Ha ők nem értenek hozzá, hát a negyedik szomszédnak, aki olyasmi szakmában dolgozik Pesten, hogy éppenséggel érthet a hibához. Ez tehát a speciális „házi-kontár” szolgálat. A há­zakat is úgy építik, hogy ösz- szeállnak az ismerősök, roko­nok, aztán felhúzzák a falat. — Mostanában a házépítés ritka, mint a fehér holló — mondja Selmeczi Mátyás. — Egy-két éve teljesen leállt a telekigénylés, és építés. A fia­talok már nem innen, hanem ide ingáznak, mert például Vácra költöztek, mint az egyik tanítónő a férjével. Éh is Fel- sőgödről járok be, bár 1971 tavaszáig ebben a községben laktam, Az utazással a jó múltkorá- ban viszont voltak „apróbb" problémák. A falu felé veze­tő bekötőút úgy tönkrement, hogy a buszvezetők már nem akartak behajtani a községbe, Azután az utat egy kicsit hely­repofozták. A jövő évben Ber­kenye is kap a közös tanácstól útépítésre bizonyos összeget. Az idén semmilyen beruházás ra nem volt pénzük. Berkenyének 560 lakója van, ez is fogyóban. Érdekes, közvetlenül a háború után több, mint 700-an laktak itt. A betelepült nemzetiségiekkel együtt. Hanem a frissen érke­zetteknek nem volt, gyökerük, nem volt, ami itt tartsa őket. Tovább költöztek hát nagyobb községekbe, városokba. Itt szinte csak az maradt, akinek szülei, dédszülei is itt éltek. A fiatalokat a tradíciók sem hatják meg Elmennek. Ala­kul már a környéken több centrumközség, amely vonzza a kis községekben lakókat. Ilyen település Nógrád, s még in­kább Diósjenő. Persze, ez év­tizedek távlata. Addig még mindenki választhat Berke­nyén, hogy elköltözik-e, vagy ittmarad? Orosz Júlia NÓGRÁD — ,1973. október 14.„ vasárnap 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom