Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

Pártszervezet és demokrácia Szurdokpüspökiben A szövetkezeti demokrácia érvényesülése nyomában (VI.) fflsssonir «1 pfii eleit „A .SZÖVETKEZETEKKEL kapcsolatos munkában több területen Indokolt a párt irá­nyító és ellenőrző munkájának erősítése a jelenlegi szakasz­ban.” A fenti megállapítást a Központi Bizottság szövetke­zetpolitikai munkaközösségé­nek előterjesztése alapján tet­te 1970-ben a Politikai Bizott­ság. Irányelveket szabott meg a szövetkezeti mozgalom fej­lesztésére, és a kommunisták szövetkezetekben végzendő te­vékenységére. Miként segíti a szövetkezet pártulapszervezete a gazdál­kodás színvonalának emelését, a szövetkezeti demokrácia fej­lesztését Szurdokpüspökiben? — erről beszélgettünk Holecz Béla párttitkárral. — A szövetkezetben 30 tagú pártalapszervezet működik. Nemcsak ennek vagyok a tit­kára, de a községi csúcsvezető- tségnek is. Ennek szintén tagja Fent Lajos, termelőszövetkeze­tünk elnöke, örvendetes, hogy a kiöregedés veszélye nem fe­nyeget bennünket. A párttag­ságra alkalmas fiatalok közül minden évben két-három dol­gozót felveszünk sorainkba. Az alapszervezet megkülön­böztetett figyelmet fordít a szocialista brigádok támoga­tására. Pártmegbízatásként 10- en foglalkoznak ezzel a nem elhanyagolható feladattal. Már 1966-ban, az első szocialista címért küzdő brigádok meg­alakulása idején sokat tett a cél eléréséért az alapszervezet. Hét év céltudatos munkájának gyümölcse beérett: az idén Szurdokpüspökiben tíz brigád küzd a megtisztelő cím elnye­réséért! Az alapszervezet fo­kozott figyelmet fordít a párt­tagság eszmei-politikai és szakmai képzettségének fej­lesztésére. A téli időszakban 9 előadásból álló tanfolyamot rendez az alapszervezet tag­jai részére. Ezen szó lesz ter­melési, kül- és belpolitikai kérdésekről, a demokratizmus kiszélesítésének további lehe­tőségeiről. Október végén a vállalati gazdálkodás aktuális kérdéseivel foglalkozó tanfo­lyam kezdődik. Ezen az emelt­szintű oktatáson 25-en vesznek részt a csúcsvezetőig által irányított három alapszerve­zetből. Erre a tanfolyamra csak olyanokat hívnak meg, akik már megfelelő politikai elő­képzettséggel rendelkeznek. AZ ALAPSZERVEZET ok­tatási tervet készített. A politi­kailag és szakmailag megfele­lően képzett dolgozók nevelé­sére nagy figyelmet fordíta­nak. A közös gazdaságból ket­ten esti egyetemre, öten esti középfokú iskolába járnak. Az üzem- és munkaszervezési fel­adattervben foglaltak minél si­keresebb megvalósítása érde­kében szorgalmazzák a szak­munkásképzést — mert itt szo­rít a legjobban a cipő! Szur­dokpüspökiből öt ösztöndíjas tanul Pétervásárán, kettő Ba­lassagyarmaton. Gépészmér­nök-jelöltjük Gödöllőn, leendő kertészeti technikusuk Gyön­gyösön végzi tanulmányait. Az idén Kiváló címmel .kitüntetett Béke Termelőszövetkezet irá­nyítói nem tévesztik szem elől, hogy a gépi technika fejleszté­se, a korszerű termesztési rendszerek bevezetése egyre- jobban felkészült szakmunká­sokat, közép- és felsőfokú vég­Kisgaléria A közművelődés közügy. Nemcsak azért, mert ahhoz, hogy igazán sikeres legyen, minél több embernek kell ben­ne részt vennie, sokkal inkább annál fogva, hogy a „kimű­velt emberfők” — ahogy azt Kölcsey mondta — nemcsak saját tulajdonosaiknak, de a társadalomnak is hasznosak. Az ismeretek terjesztése tehát közérdek. Nemcsak azokra az intézményekre tartozik, melyeknek ez fő profilja —, isko­lákra, művelődési házakra, könyvtárakra —, hanem min­denkire, akinek módjában áll ilyen tevékenységet kifejteni. Október hetediki számunkban adtunk hírt arról, hogy a Nógrád megyei Madzsar József Kórházban képzőművészeti tárlatot nyitottak. A kamaratárlat egyszerre szolgál díszéül a kórháznak, s ugyanakkor tulajdonképpen képzőművészeti ismereteiket is gyarapítják mindazok, akik meg-meg állnak egy-egy festmény előtt A kezdeményezés tág lehetőségek felé mutat. Elég sok hely van, ahol az emberek várakozásra kényszerülnek. Hogy csak néhányat vegyünk: pályaudvaro­kon, éttermekben, sőt hogy az egészségügynél maradjunk, rendelőintézetekben. Mind-mind jó alkalom hasonló kiállí­tások rendezésére. Műélvezet közben gyorsabban múlik az idő, hosszabb várakozás is elviselhetőbb. Ha többen várakoz­nak, spontán viták is kialakulhatnak, és mivel nálunk min­den társaságban van egy-egy hozzáértőbb, aki szívesen érez­teti. ha valamiről többet tud, intenzív ismeretterjesztésre is sor kerül. Még egy haszna lenne, ha kihasználnánk ezeket a le­hetőségeket. Helyet kaphatnának műveik bemutatására azok az öntevékeny alkotók —, különféle üzemi szakkörök részt­vevői —, akiknek évente legfeljebb egy-két képével talál­kozhat ma a közönség, például a tavaszi tárlaton, olyan kon- kurrencia mellett, ahol egy-két kép fölött könnyen elsiklik a szem. Vannak, akik azt mondják, a képzőművészet nem vasút­állomásra, vagy étterembe való. Ez a vélemény szerintem erősen megkérdőjelezhető. Az esernyő és a ruhaneműk közé sem igen illik festmény, a Pécskő Üzletház Balázs János ki­állítását mégis sokkal többen látták, mintha kamarakiállí­tásként valamelyik művelődési objektum egyik termében aggatták volna fel a képeket. Ha valami nehezen megold­ható ebben a dologban, az inkább a képek biztonságos el­helyezése, és — sajnos ma még ez is gond — védelme. Ez azonban technikai kérdés, és egyáltalán nem megoldhatat­lan. Az első lépés megtörtént. A hasznosság nyilvánvaló. Re- j méljük, hogy a közeljövőben több új kisgaléria megnyitásá­ról adhatunk hírt. , —gáspár— őszi munkák Végezlek a vetéssel zettségű szakembereket igé­nyel. Miként érvényesül az alap­szervezet ellenőrző tevékeny­sége? A gazdasági vezetők pártvezetőségi ülésen és tag­gyűlésen rendszeresen beszá­molnak a gazdálkodás helyze­téről. Az időszerű kérdések évenként három taggyűlésen kerülnek napirendre. Foglal­koztak már a szövetkezeti de­mokrácia helyzetével is. Párt­vezetőségi üíéseken a részlet- kérdésekről sem feledkeznek meg. A közelmúltban elemez­tek például a cukorrépa-ter­mesztés, az állattenyésztés, a gépesítés helyzetét. A szövetkezet vezetőségében öt párttag képviseli az alap­szervezetet, a dolgozók érdeke­it. A párttitkár elmondotta, hogy a döntések 6orán igye­keznek távlatokban gondol­kodni. A részesedés és felhal­mozás optimális arányát be­tartják, mert enélkül az egy­re magasabb színvonalú bőví­tett újratermelést nem tudnák megvalósítani. A demokratizmus kiszélesí­tésének eszközei a bizottságok. Az alapszervezet ezek vezető­it ösztökéli a lehetőségek ki­használására. A nőbizottság jól dolgozik. Nemcsak a nyugdíja­sokat és járadékosokat képvi­seli, de a gyermekeiket egye­dül nevelő anyák segélyezését is megoldotta. A háztáji és döntőbizottságra sem lehet kü­lönösebb panasz. A háztáji bi­zottság álláspontja érvénye­sült, például, amiikor a földte­rület kijelöléséről volt szó. Az ellenőrző bizottság viszont gyengén dolgozik. Holecz Béla párttitkár véleménye szerint ebbe a bizottságba mielőbb I"szükséges bevonni a fiatalokat, akiknek száma egyre növek­szik a szövetkezetben. Az alapszervezet a tulajdo­nosi érzés fejlesztése érdeké­ben figyelmet fordít a tájékoz­tatás fejlesztésére. Mind az öt ágazatban dolgoznak pártta­gok, akiknek kötelessége a fel­adatokat ismertetni, azok meg­valósítására ösztönözni. A tervkészítésbe bevonják a munkacsapatokat és -brigádo­kat Észrevételeiket, ha azok megvalósíthatók és gazdaságo­sak, belefoglalják a tervbe, így kollektív munka eredmé­nyét kell megvalósítani. KIVÁLÓ szövetkezet műkö­dik Szurdokpüspökiben. Az idei tennivalók 37 millió forin­tos termelési érték előállítása. A gazdasági vezetésnek ehhez hatékony segítséget nyújt a pártalapszervezet Rozgonyl István Tolmácson Az őszi búza vetését 760 ka- tasztrális holdon szombaton befejezték Tolmácson, a Ló- kosvölgye Termelőszövetke­zetben — jelentette Perecz László tudósítónk- Összesen 200 fcoldon új fajtájú szovjet búzát vetettek. Kitűnő volt a munka üteme, hiszen 12 nao alatt végeztek. Különösen Du- doSi Ferenc traktoros végzett kiemelkedő munkát, aki na­ponta 75 holdon vetette el a búzát. Misik István és társa: is kivágták a rezet. Előreha­ladtak Tolmácson a kukorica betakarításával is- Az 567 ka- tasztrális hold közös kukorica 65 százalékát letörték. A 300 hold háztájival 90 százalékban végeztek. Az őszi mélyszán­tásnál 25 százaléknál tarta­naik, a kiszórt műtrágya mennyisége hódúnként 144 ki­ló. Kijutni az emberek közé Délre már hosszú ideig tar­tó területi párt-végrehajtóbi­zottsági ülés van a háta mö­gött. A fáradság jelei azonban nem látszanak rajta. A végre­hajtó bizottság i tagjai még szinte alig hagyták el a ter­met, hivatali helyiségében már a panaszosokat fogadja. Jönnek az emberek lakásgon­dokkal, személyes ügyekkel, a. közösséget foglalkoztató gondokkal, örömökkel. Klimó Istvánnét, a nagybátonyi te­rületi pártbizottság titkárát máris sokan ismerik a nagy­községben. — Végrehajtó bizottságunk valóban fontos témát vitatott meg. A tanácselnök előterjesz­tésében azt vizsgáltuk meg, hogy a nagyközség hol tart a negyedik ötéves terv időará­nyos teljesítésében. A jövőt illetően sok hasznos javaslat hangzott el. Végrehajtó bizott­ságunk valamennyi tagjának volt véleménye, javaslata. Hisszük, hogy a tanács ezeket hasznosítja is majd a munká­jában .,. Rendet teremt az asztalon. Sok jegyzet, intézésre váró ügyirat, néhány párthatározat. — Sokat kell tanulnom, hi­szen mindössze egy hónapja vagyok a nagybátonyi terüle­ti pártbizottság titkára. Mé­lyebben kell megismernem számos pártdokumentumot, határozatot, hogy munkám­mal elősegítsem azok sikeres megvalósítását. Most még az íróasztal köt magához, de ki kell jutni az emberek közé, há jó munkát akarok végez­ni... Asszony a pártbizottság élén. Ráadásul fiatalon. És ez így van rendjén. , Klimó Ist­vánná még alig múlt 35 esz­tendős, életútja így is gazdag, sok tapasztalattal rendelkezik. Amikor Nagybátonyba került, már férjével együtt elvégezte a bányaipari technikumot. En­nek ellenére egy évig mint képesítés nélküli nevelő taní­tott Szorospatakon. Aztán a bányához került, mint rajzoló. Munkát vállalt a KISZ-ben, 1906-tól pedig a pártban vég­zett különböző munkát. Tagja lett a pártbizottságnak, a nő-- felelősi reszortot bízták rá. Tanult, hogy taníthasson. El­végezte a marxista—leninista esti középiskolát, ezután az esti egyetemet. De hogy gya­rapítsa szakmai ismereteit, közben elvégezte a gépipari technikumot is. — Kis szorongás fogott el. amikor a területi pártbizott­ság titkárává választottak. ,1. ,. ■ . —. -I. . Nagy ez a terület. Tizenöt alapszervezetben több mint ötszáz párttag munkáját irá­nyítani, úgy gondoltam, meg­haladja egy asszony erejét. Most egy hónap elteltével már más a véleményem. Az elv­társak igazán támogatják mun­kámat. Az alapszervezetek kö­zött van üzemi, hivatali, terü­leti, sőt, nyugdíjas is. Ügy fo­galmazhatnék, hogy heterogén, éppen ezért rendkívül diffe­renciált munkát kell itt vé­gezni. Ügy" gondolom, át kell vennem az elődök jó munka- módszeréi De azon is gondol­kodni kell, hogy a vezetési stílusban milyen új módszere­ket alkalmazzunk. Különösen az egyes alapszervezetekben kell éppen a munkamódszere­ken javítani. Minőségi cserék­re is szükség lenne. A jövő évi választások véleményem szerint erre jó alkalmat' nyúj­tanak majd. Sok szó esik arról is, hogy m’nt a területi pártbizottság titkárál hogyan segítik mun­kájában. Kiderül, hogy ennél a területi pártbizottságnál aránylag sok nő foglal helyet a vezetésben. Az 55 fős alap­szervezeti vezetőségi tagok közül 23 nő. Az alapszerveze­tekben hat-női titkárt lehet találni. A területi pártbizott­ság 27 tagja közül hat ni. rr„“g a héttagú végrehajtó bizott­ságban két nő foglal helyet. — A számok önmagukért beszélnek. Bár ez csak statisz­tika, mégis meggyőződésem, hogy az előbbre lépésnek is minden feltétele adott. A ká­dernevelésben, a káderképzés­ben sok a tennivalónk. A tervekről is szó esik. Kli­mó Istvánná sokáig gondolko­dik. s úgy rendszerezi mon­danivalóját. — Most a KlSZ-vezetőseg- választások jó lehetőséget biz­tosítottak ahhoz, hogy köze­lebb kerüljek az emberekhez. A terveim között szerepel az üzemekkel, a tömegszerveze­tekkel a jobb kapcsolat meg­teremtése. Megismerni az.also- szervezetek. de a pártbizottság munkáját is, jó kapcsolatot teremteni az emberekkel. Az év vége sok és nehéz munkát jelent számomra. Az év végi taggyűlések előkészítése, az alap6zervezetek munkájának minősítése, a jövő évi alap­szervi választások előkészítő­se még egy rutinos, a politi­kai életben jártasabb pártbi­zottsági titkárnak is nagy fel­adatot jelent. Legfontosabb azonban a párthatározatok végrehajtása. Az ismert no­vemberi állásfoglalás, az ifjú­sági és nőpolitikái határozat, a közoktatás, közművelődésre hozott intézkedések megvaló­sítása igazán szép és nagysze­rű munka. Ezekért a határo­zatokért érdemes és kell ten­ni ... Ezeknek a feladatok' nak a megvalósításához ké­rem én a területi pártbizott­ság, az alapszervezetek min­den tagjának munkáját. Ér­zem, eddig is mintha több se­gítséget kaptam volna a mun­kámhoz, mint egy férfi titkár. De azt vallom, közös a célunk, közös a feladatunk. Együtt, párttagok és pártonkívüliék, férfiak és nők sok mindenre képesek vagyunk. Ezért is vállaltam az egyébként nem könnyű feladatot Somogyvári László Klubtervek Litkén Újjászervezett vezetőséggel megkezdődnek az őszi klub- foglalkozások Litkén, a Che Guevara ifjúsági klubban. Hetenként hétfőn „kötött” program lesz. Októberben pél­dául vitát rendeznek a lá- nyok-flúk kapcsolatáról, egy közösen látott filmről. Film­vetítéssel egybekötött élmény-» beszámolót hallgatnak a X. berlini VIT-ről. Az ez évi programban szerepel még kö­zös színházlátogatás, író-olva­só találkozó, különböző zenés rendezvények. f)szi dologidőben szokat- lan közgyűlést tartani. De ha mégis sor kerül rá, an­nak oka van. Így fogalmazott Balasovics György, a felsőpe­tényi termelőszövetkezet nyug­díjasa, amikor a hét közepén ünneplőben, kimért léptekkel ballagott a községi művelődé­si otthonba. A tsz-tagok va­lamennyien ott gyülekeztek. Eljöttek Nőtincsről is, Szen­dehelyről is az ottani tsz-ek képviselői és sokan a hivata­los emberek közül is. Balaso- vicsnak igaza volt. Ilyen do­logidőben közgyűlést tartani nagy oka volt a felsőpetényi­eknek. Grenács József a tsz üzemgazdászának megnyitó szavaiból derült ki, miért hív­ták össze a közgyűlést. Elérkeztünk ahhoz a nap­hoz, amikor döntenünk kell, egyesítjük-e erőinket, vagy marad minden a régiben... Grenács bejelentését feszült csend követte. A felelősség súlya nehezedett- a tagokra. Felsőpetényben a termelőszö­vetkezet nagyon mélyről in­dult. Mindig kicsi üzem volt, kedvezőtlen földrajzi környe­zetben. Ma a rétsági járás egyik legkiegyensúlyozottabb üzeme. Az eredményt két ke­zük munkájával teremtették meg a termelőszövetkezeti ta­gok. özv. Jenecska Pálné, aki a kezdetétől a termelőszövet­kezetben dolgozik, felsóhajtott Grenács bejelentésére. Nem volt közömbös számukra ki­mondani a döntést. De ami­kor Dobsonyi Pál, a termelő- szövetkezet elnöke számokkal bizonyította, hogy a régi mó­Csütortok, Fels&petény Döntött a tagság don a legnagyobb erőfeszítés­sel sem tudnak már jobb ered­ményt elérni, széles vita ke­rekedett. A közgyűlés valóban a gazda felelősségével -tárgyal­ta, hogy milyen döntést hoz­zanak. Nem új gondolat Felsőpe­tényben a szomszédos közsé­gek termelőszövetkezeteivel való egyesülés. Hónapokkal ez­előtt személyes beszélgetések kezdődtek a tagok, a vezető-és a szakemberek között. Az elnök megismételte a közgyűlésen, hogy szinte nyomasztólag ha­tott mindhárom termelőszö­vetkezetre az egyhelyben to- pogás. Nőtincsnek például ki­váló adottságai vannak. Jó a földje, korszerűek az épületei, de nincs elegendő emberi erő, hogy megdolgozzák a földet- Anyagi fedezet hiányában a korszerű istállók üresen tá­tongnak. Nem különb a hely­zet Szendehelyen, sem. Fellső- petényt pedig az szorította, hogy van kitűnő tehénállomá­nya, de nem tudja azokat ho­vá bekötni. Gépeiket a szűkös lehetőségek miatt nem tudják kihasználni. Pedig kitűnő a szakgárdájuk. Dobsonyi Pál, az elnök nagyon részletesen tájékoztatta a tagokat a lehe­tőségeikről- A közgyűlés előtt pontosan kimunkált, írásba foglalt javaslatot is eljuttat­tak a taigoikhoz. Mégis, ami­kor dönteni kellett, nehéz volt. JanecSka Pálnéval együtt sóhajtott a kis Rudák Ágnes is, Hugyecz Józsefné is, B fel­nőtt asszony, aki a tsz varro­dájának dolgozója. Bornoki Mihálywé aggódva a szövet­kezetükért — mondta: — Jaj, mi lesz ebből-.. Természetes, egyre forróbb lett a hangulat. Nem az egye­sülés ellen voltak. Világosan értik: más út, ha jobbat akar­nak, nincs számukra. A rész­letek foglalkoztatták az embe­reket. Milyen termelési szer­kezetet alakítsanak ki? Mi­lyen legyen az állattenyész­tés? Hol legyen az egyesült termelőszövetkezetek központ­ja. A gazda a tagság mindent' pontosan tudni akart, miéi őt V kimondja az igent. Ez érző­dött a közgyűlés hangulatából. Miikor részletesen megvitatták a feladatokat, mondta Robák Mihályné, hogy a mezőgazda- sági üzemek egyesülését tá­mogatja. — Bízom abban, hogy az egyesülés meghozza a maga gyümölcsét a tagok számára.-. A közgyűlésen jelenlevő nő- tinosiek is szóltak a-z egyesü­lés jelentőségéről. Egyetérté­süket fejezték ki a szendébe­lyiek képviselői is. Azon a na­pon a felsőpetényi termelő­szövetkezeti közgyűlésen elin­dult. a tsz tagsága egy új, sok jót ígérő úton. Grenács Jó­zsef a forró hangulatú vita után kérte fel a tagokat, hogv titkos szavazattal nyilvánítsák véleményüket, senkitől nem befolyásoltatva, egyesítik-e erejüket Nőtincs é* Szende­hely termelőszövetkezeteivel, hogy nagyobb méretekben, eredményesebben gazdálkod­hassanak a maguk és az or­szág javára. Amíg a titkos szavazás­hoz szükséges felszere­léseket előkészítették, a tag­ság az udvaron gyülekezett a szép őszi napsütésben. Élénk volt a hangulat. Üjtoól meg­beszélteik az egyesüléssel járó felelősséget. Aztán Sztarka János elindult a szavazóhelyi­ségbe. Amikor kilépett, őt néz­ték a többiek, aztán indultak. A szavazatszedő bizottság számlálta meg a szavazatofcaib- Felsőpetényben a termelőszö­vetkezet tagjainak 81,8 száza­iéiba titkosan, arra szavazott, hogy Felsőpetény, Nőtincs és Szendehely közös gazdaságait egyesítsék. Pénteken és szom­baton szavazott a ké,t utóbbi község tsz'tagsága is. A Naszály keleti oldalán egyesített erőkkel új úton folytatja munkáját a szövet­kezeti gazdaság. Bubái Gyula NÓGRÁD — 1973, október 14., vasárnap 3 »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom