Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

emberek Marika, Nógrádról Eredményes két év után Küldöttértehezlet a nagybátonyi gépüzemben Molnár Máriát otthon talál­juk. Éppen most érkezett meg a faluból és nemsokára ismét elmenni készül. A foglalkozá­sa szólítja. Körzeti ápolónő Nógrádon, az orvosi rendelő­ben. Ö az az ember, akit a fa­luban mindenki ismer és Ma­rika is névről szólítja a falu apraja-nagy j át. — Körzeti ápolónőnek lenni bizonyára érdekes munka. — Valóban az. A körzeti or­vos segítőtársa. Ott vagyunk a rendeléseken. Tudjuk kinek, milyen receptet írt fel az or­vos, melyik betegnek, mire van szüksége. De a körzeti ápolónő látogatja meg a hosz- szabb ideig fekvőket is. Így nem csoda, ha minden egyes családhoz eljutottam már Nóg­rádon. — Hogyan lett ápolónő? — Az eredeti foglalkozásom szülésznő. Szegeden végeztem, aztán hazajöttem ide, a falum­ba. Ezután Marika arról mesél, hogy milyen hatalmas klinika a szegedi, ahol tanult. És mi­lyen csodálatos érzés segéd­kezni egy-egy új emberke vi- lágrajöttén. Hogy együtt érzett az édesanyával, és minden kis­gyereket egy picinykét a ma­gáénak is tartott... Molnár Marikát szeretik és tisztelik a faluban. A tanács- titkár azt mondta róla, az egyik leglelkiismeretesebb, legtöbbet dolgozó tanácstag. Mert Marika immár hosszú évek óta közéleti tisztséget is betölt. — Szeretem a falumat, az itt élő embereket. Magaménak ér­zem a gondjaikat, örömeiket. Ahogy az élet hozza. Ez talán a hivatásommal is jár. Az ápolónőnek könnyebbem kitá­rulkoznak az emberek, meg­nyílnak a szívek. Marika szolgálati lakást ka­pott, szép kis otthont rendezett be magának. Gyűjti a könyve­ket, szép rendiben sorakoznak a polcokon. — Jaj, már nem is merek elmenni könyvesbolt előtt. Ha a kirakatnál megállók, biztos, hogy betérek, és könyv nélkül nem megyek haza, — panasz­kodik tréfás szomorúsággal, de a hangján érezni, hogy ez nem is olyan nagy baj... Sokat kézimunkázik. Na, meg gyűjti a népművészeti tárgyakat. A kopott, poros, ré­gi házak padlásain összegyűj­tött tárgyakat rendbe hozza, és helyet keres nekik a lakásban. A rokkára különösen büszke. A gyerek mindennél fontosabb A gyerekek otthon azt kérdezgették: Miért nincs nekünk legalább nevelőapukánk? Az édesanyjuk ilyenkor csak só­hajtott. Tudta, hogyan van ez a gyerekek között. Egymást csú­folják, kérdezgetik, ha gyerekésszel felfogják, hogy a másik csonka családban él. És már kilenc éve. A kislány 1 hathóna­pos volt, amikor az édesapa meghalt. — Egymagám voltam a két gyerekkel. Picik voltak, hi­szen a fiam is még csak most 12 esztendős. Karancslapujtőn lakunk, az édesanyámék segítettek, hogy amíg a tsz kerté­szetében napszámban dolgozom, ne maradjanak egyedül a kicsik, öt éve jöttünk Salgótarjánba. — Mit mondhatnék, hogyan neveltem őket? Nagyon nehezen. Én nem járok szórakozni, nincs időm heverészni, olvasgatni. Otthonról csak akkor teszem ki a lábam, ha a gyerekek már nagyon nyúznak, hogy a moziban egy kaland­filmet, vagy a színházban egy gyerekelőadást nézzünk meg. — Olyat még legnagyobb elkeseredésemben sem gon­doltam soha, hogy könnyebb lenne a gyerekek nélkül. Má­sok is megkérdezték, férjhez megyek-e újra, vagy eddig miért nem tettem? Más asszonyok is elmondták már előt­tem, ha őket kérdezték: a gyerekek miatt. Ügy tartják, a házasság előszörre is lutri, hát még másodszor, két gyerek­kel. Mit tudhatom, egy idegen szereti-e a gyerekeimet? Azt meg nem tudnám elviselni, hogy netalán bántsa valaki őket. Kát akkor, meg minek? Igen, az is igaz, hogy a gyerek ne­velését csak anya, és apa közösen végezheti igazán jól. De vannak változtathatatlan dolgok... — Amikor a gyerekek a nevelőapa után kérdezősködtek, mindig azt gondoltam: ugyan, honnan akasszak le egyet? Pedig az is igaz, hogy az én keresetem hármunknak nem sok. Azért csak élünk. A családi házunk testvéreimre eső ré­szét kifizetem nekik, van is adósságunk, öt éve dolgozom egy helyen, azóta, hogy beköltöztünk. Most, hogy nagyob­bak a gyerekek, már bírom a két műszakot. — Ugyan, ki segíthetne? A testvéreimnek is megvan a családjuk. Mindenki éljen maga, ahogy tud. Én így. Nem mondom, hogy fényesen, de a szükséges megvan. Azt hiszem, már ezután is csak háromtagú marad a mi családunk. X A kis, vékony asszony nem , sir beszéd közben. Még a nevét is kétszer kell visszakérdezni, olyan halk a szava. Két éve maradt magára a 15 éves gyerekkel, öt éve dolgozik, s hogy egyedül maradt, még inkább kellett a pénz. Kétezret keres havonta. A gyerek tanúi, nyomdász lesz belőle. — Annyira azért nem kevés ez a jövedelem, hogy a gye­rek ne tanulhatott volna. Ügy gondolom, ezt a lehetőséget meg kell adnom neki, hiszen az ő helyzete sem könnyebb édesapa nélkül, mint az enyém. — Vannak, akik mindent meg tudnak adni a gyerekük­nek. Én még' az idővel sem gazdálkodhatok kedvem szerint. A két műszak nagyon összezilálja egy kialakult életritmus szabályos váltakozásait. Kéthetenként este, és a közbeeső he­teken délelőtt találkozunk. Ebbe a néhány órába kell bepré­selni mindent. A tanulás ellenőrzését, közös dolgaink, pénz­beosztásunk megbeszélését, és azt is, amit a gyerek szeretne magáról elmondani. Kamasz már, ilyenkor zúdul rá az ed­digi gyerekre a felnőttéválás ijesztő, és mégis annyira várt időszaka. Talán az a legfájóbb, hogy ilyen kevés időt tölt- hetek vele. X Egy-egy sors. P. Sándorné, és B. Andrásné többé-kevés- bé közös sorsa. Nem pontosan így mondták el az életüket, de ez a lényeg. A változtatás csak annyi, hogy a ki nem mon­dott félmondatokat automatikusan kikerekíti a hallgatójuk. Végül is. az ember magáról beszél a legnehezebben, főként akkor, ha fájdalmas emlékekkel is elő kell hozakodnia. Per­ué. itt. egyáltalán nem a sajnáltatás a cél. Ezeket az asszo­nyokat nem sajnálni, hanem becsülni, segíteni kell. Orosz Júlia A közgazdasági technikum­ban érettségizett. A tanulást az oklevél megszerzése után sem hagyta abba. Elvégezte az esti egyetemet és most szako­sítóra jár Budapestre. A mun­kásmozgalom történetével is­merkedik. — Szeretek tanulni, az em­ber így nem szakad el a min­dennapi élettől. Fontos dolog. Mindenkinek csak azt tudom mondani, így is, úgy is elsza­ladnak az évek, és nem mind­egy, hogyan. Hat éve tanácstag Molnár Marika. Sok-sok tapasztalatot szerzett. Fordultak hozzá egyé­ni ügyeikkel és közösségi pana­szokkal. Aki tanácsot, segítsé­get kért, az mindig kapott. — Azt hiszem, bízni kell az emberekben. Mindig szívesen elmondják, ami foglalkoztatja őket. De csak akkor, ha a má­sikban megérzik a figyelmet, az érdeklődést. Jó érzés, ha hozzám jönnek. Annak meg külön örülök, ha valamit sike­rül elintéznem. Aztán arról beszélgetünk, ha még egyszer pályát választana, ismét egészségügyi lenne. Az­zal a különbséggel, hogy or­vosként gyógyítana. Tartalmas az élete. Nyaran­ta utazgatni szokott. Járt már Lengyelországban, Csehszlová­kiában, Jugoszláviában. A legközelebbi tervei között az szerepel, hogy befejezze az esti egyetemet, felfedezzen magának egy ismeretlen or­szágot és hasznára legyen a hozzáfordulóknak... A nagybátonyi gépüzem KISZ-csúcsvezetőségének kül­döttértekezletén — melyre tegnap került 6or — Pampurik János csúcstitkár tartalmas két évről adhatott számot. Hét alapszervezetben jelen­leg 236 KISZ-tagot számlál­nak, összetételük rendkívül vegyes. Az utóbbi dolog foko­zottabb követelmények elé ál­lította a vezetőségek tagiait, hiszen az életkori sajátossá­goktól, iskolai végzettségtől, munkahelyi beosztástól füg­gően más és más a fiatalok érdkelődési köre, igénye a programok, rendezvények iránt. A KISZ-szervezetek politi­kai nevelő munkája az elmúlt két év során nagyot javult. Ezt bizonyítja, hogy a tavalyi oktatási év végén három alap­szervezet nyerte el a Kiváló Oktatási Kör címet, azaz mindegyik alapszervezet, ahol az oktatást megszervezték. A többiek a párt- és a szakszer­vezet által szervezett oktatá­son gyarapították politikai is­mereteiket. Felmérést végeztek, hogy hányán nem rendelkeznek a nyolc általános elvégzését iga­zoló bizonyítvánnyal. Ilyen 30 éven aluli fiatal 127 akadt. Most azt tervezik, hogy lehe­tőséget teremtenek számukra, hogy az általános iskola kü­lönböző osztályait elvégezhes­sék. Kevés helyen érvényesül annyira a pártszervezetek irá­nyítása. mint a gépüzemnél. Hogy miért? Jelenleg a KISZ-tagsúg negyven százaléka párttag is egyben. Tavaly és tavalyelőtt 16 fiatalt javasoltak a párt- szervezetekbe. Ezek az új párttagok is a KISZ-ben vég­zett munkát kapták pártmeg­bízatásként. Ha még hozzá­tesszük, hogy a KISZ-tagok 65 százaléka tíz évnél régebben végez mozgalmi munkát az ifjúsági szervezetekben, máris kiderül, miben kell keresni az eredmények „titkát”. A nagybátonyi gépüzem KISZ-esei a termelőmunkából is derekasan részt vállaltak. Kilenc ifjúsági brigád küzd jelenleg is a szocialista címért. Az éves vállalások mellett még jutott energiájukból arra is. hogy hazánk felszabadulá­sának és a VIT tiszteletére külön munkaversenyen vettek részt. Tavaly 3300 óra társa­dalmi munkát végeztek. En­nek java részét a szerződéses munkák mielőbbi elvégzésére fordították. A gazdasági érté­ke mintegy félmillió forint. A KISZ-alapszervezetek fia­taljai az újítómozgalomban is élen járnak. Munkájukhoz az FMKT tagjai adtak nagy se­gítséget. Az üzemben már ha­gyományai vannak a Szakma Ifjú Mestere mozgalomnak. Az elmúlt évben tizenheten nyer­ték el a címet. Most döntöttek, hogy a cseh­szlovák megrendelésre készülő Sapolóna vasszerkezetek gyár­tása felett a KISZ véd’iö1 sli­get vállal. A védnökségben négy alapszervezet érintett, a határidőre való teljesítés az üzemnek 45 millió forintot je­lent. A csúcstitkár, beszámolt ar­ról is, hogy az ifjúsági fö­vény vállalati utasítása újabb lehetőségeket teremtett. Az elmúlt időszakban nyolc fiatal kapott húszezer forintos ka­matmentes támogatást lakás­építéshez. a munkában élen­járók pedig rendszeresen küi- és belföldi jutalomüdülésen vesznek részt. Minden olyan döntés hoza­talánál, amely a fiatalokat érinti, ott vannak a KISZ kép­viselői is. Természetesen vannak bő­ven feladatok is. A szervezeti élet javításával a KISZ-sze— vezetek kommunista és tömeg­szervezeti jellegét kell erősíte­niük. Az újonnan választott vezetőségi tagok felkészítését is tervbe vették sok más mel­lett. A hozzászólások megerősí­tették a beszámolót, amelv reálisan értékelte a KISZ Vili. kongresszusa óta eltelt idő alatt végzett mozgalmi munkát. Megelégedésről nem esett sző. A nagybátonyi gépüzem KISZ-tagjai érzik, hogy az el­ért eredmények még tartalma­sabb, színvonalasabb munká­ra kötelezik őket, Sz. Gy. Angolnafogő csapda Sió vízét átengedő előcsator- nán úgynevezett „fényzárat” helyeztek « duzzasztótábla elé. Ez erős fényt bocsát ki, amely elől a jobb oldalt kiképzett sötét alagútba húzódnak az angolnák. Ott több méter ma­gas betonfalú aknában rá­csos fémkosár zárja el a to­vábbhaladásukat. Erre azért van szükség, hogy a Balaton­ban tenyésztett, és esetleg a Sióba kerülő angolnák ne szökjenek meg. Buszok9 utak9 egyebek A helyijáratok számozása, nek megfelelően menetírányo- az indulási és végállomása kát tartalmaznak. Ellöl példá- az autóbuszokon általában két ui hármas szám látható, ol" helyen van feltüntetve: élöl, dalit hatos. Szebb a játék ak* az autóbusz tetején levő szám- kor, ha elöl hatos a jelzés, tartóban, vagy a gépkocsive- oldalt 6/A. Ilyenkor az utaz- zető mellett, belül az ablak- ni vágyó találgatni kezdi, hogy ban, esetleg kívül a táblatar- melyik igaz, vagy megsérti a tóra felakasztva. Eddig ez na* „Vezetővel beszélgetni tilos!” gyón helyes ég dicsérendő az tábla tiltó rendelkezését és utazóközönség tájékoztatása érdeklődésével zaklatni, más szempontj ábói. li annak a rövidítése, hogy becsapja. megcsalja, illetve megtréfálja a kedves utast a saját pénzéért.) Növelik a balesetet A gyalogjáróik, gépkocsiveze­tők egyaránt örömmel szem­lélték a Rákóczi út elején a Jg* idegesiteni M a ve- fóny^rornpó építósét, és üzem Megtévesztő számok be helyezését. A régi sorompó bontásának olyan nézőközön­sége volt, mint egy szabadité­Javaslat: a helyi járati kocsi­kon a jaratszámot es menet- Van ám egy hiba. A táblák irány-megnevezést tartalmazó u előadásnak. A Malinovsz- nem azonos számokat, és en- táblát minden autóbuszon egy ■ úton közlekedő gyalogo­helyen, a gépkocsivezető mel ■ abban bízták, hogy a so­iett, az ablakban kell elhe- rampoállyány elbontása után lyezni úgy, hogy annak szá- a Rákóczi út páros oldalához ma és szövege kívül is, beiül csatlakozó járda normális be- is olvasható legyen.. (Tehát a csatlakozást kap. Nem ez tör- tábla mindkét oldala azonos tént. Először egy balesetve- szövegű legyen). Ezt a táblát széllyes táblát helyeztek el a a gépkocsivezető ülőhelyzeté- járda közepébe a Mallnovsz- ben is tudja cserélni és nem kell kiszállnia, vagy a felső tábla cserélésekor ágas­kodnia. Így elkerülhető az ér­deklődés a fel-, illetve le­szállás akadályozása, eset­leg meggyorsul a. közlekedés­kij út elején. Majd az első balesetek bekövetkezése után további három csövet betonoz­tak a járdába, lánccal össze­kötve- Ezzel azoknak a gyalo­gosoknak, akik a Malinovsakil útról a Rákóczi út páros szá­mú oldalára (temető. Arany János út stb.), vagy fordítva akarnak eljutni, háromszor kell átkelniük az egyre nö­vekvő gépkocsiforgalom kö­zepette. Más városokban gya­logos aluljiárűkat, mi baleset- helyijáratos autóbusz, amely- lelőhelyeket léte­Csoli-busz Jár Salgótarjánban egy új ben, ha este felgyújtják a Nem ez a megoldás, tisztelt Mátrakeresztcsen szinte minden házban fűrészgépek, kö­szörűk sivítolnak — fakanalak készülnek a régi házak udva­rán. „Külföldre viszik valamennyit, s nem ezt a nálunk ismert, kerek alakút készítjük, hanem a hosszabb, ovális, elnyújtott formájúakat. Azokat szeretik Angliában, és Franciaországban ' a háziasszonyok ” — mesélték büszkéin I —kj— | lámpákat, a középső leszálló tervezők, engedélyezők (épí- ajitó mellett állandóan ég egy hatóság, KPM Közúti a , Igazgatóság, MÁV. BM közúti páros lampa. A jeszallm vágyó rendőrség %tb.). kivitótesat utas laitva az ego piros lámpát, a meglevő állapotokat a kor­nehogy utastársai rossz szem- szerűsítés alkalmával nem mei nézzenek rá (esetleg szín.- ßza'bad rontani, hanem íköte­meg a leszállást jelző gombot, út másik oldalán, a trafik me’.- Ebböl következik, hogy az au- lett. Itt ugyanis egy kisebb tóbusz vezetője mivel neki Sya|k>gosí<»galmú járdához — •*»■« “ • w**»*». S* SÄSS a megállóban nem áll meg. kell alkalmazni a Mai inov6z- Veszekedés. A gépkocsivezető kij út járdájára is. A jelzö- bebizomyítja, hogy a jelző- lúmna beépítése után a két •r. t sík piros lampa gyullad ki. kényszerítő táblákat el kell Mindenkinek igaza van, min- távolítani addig, amiig az új danki ideges. csövek kerülgetésével újabb közúti baleset nem keletkezik- Javaslat: a legegyszerűbb, A tervezőik, engedélyezök. ki­cseréljék ki a zavaró piros ^telezők csak egy alkalom- iá mnát fehérre A, mal Próbáljanak meg ezen a f” , A Tr™ »on-gyermekkocsival át­tabb. készítsenek feliratot, kelni, biztos, hogy elítélik hogy ebben az új autóbusz- a váiliasizibott megoldásokat Ez ban a megállóban való megái- J^y,ainis taíkaréikosisáig a benr lás hoz két piros lámpa kigyul- ladása szükséges. Rövidebben: reme. „Ez a busz a csali-busz”. (Csa­lehetőséget te- Kűfi István NÓGRÁD — 1973, október 13., szómból 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom