Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-03 / 231. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÖGRÄD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. EVF„ 231. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. OKTÓBER 3., SZERDA Összeült a vésztörvényszék Corvalant halálos ítélet fenyegeti lsabel Allende: Szükség van a szolidaritásra Santiagóiról érkezett hírek szerint a chilei katonai junta katonai bíróság elé állította Luis Corvalant, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárát. A katonai vésztörvényszék a santiagói katonai akadémia épületében tartja a tárgyalást. Luis Corvalant halálos íté­let fenyegeti. „A chilei katonai junta nemzetközi méretű elítélése nagy segítség népünknek, de a szolidaritást méginkább fo­kozni kell” — jelenítette ki Isabel Allende, a meggyilkolt Salvador Allende lánya a Ne­ues Deutöchland helsinki tu­dósítójának. Isabel hangoztatta, hogy a junta gaztettei ellenére a chi­lei nép a néhai Allende elnök végakaratának szellemében visszavág a fasizmusnak. A chilei nép hosszú és nehéz harc előtt áll, ezért a jövő­ben is nagy szükség lesz a chilei hazafiakkal vállalt nem­zetközi szolidaritási mozgalom­ra — mondotta nyilatkozatá­ban Allende elnök lánya. A chilei katonai junta ked­den bejelentette, hogy „haza­árulás” vádjával állították hadbíróság elé Luis Corvalant, ami azt jelenti, hogy halálos ítéletet mondhatnak ki rá. A Chilei Kommunista Párt fő­titkárának „pere” zárt ajtók mögött folyik a Bernardó O’Higgins katonai akadémi­án Santiago egyik elővárosá­ban. (MTI) SZMT elnökségi ülés Jól oldották meg a központi bérfejlesztést a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Elismerés az aktívaknak munkavállalókét munkahe­lyüktől függően különböző Tegnapi ülésén, az SZMT elnöksége a többi között azt vitatta meg, hogy a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben mi jellemzi a bérgazdálko­dást, ennek hatása miiként jelentkezik a hatékonyság nö­velésében, milyen feladatokat kell a továbbiakban elvégez­ni. A központi és helyi bérfej­lesztés aiz idén 9 millió 296 ezer formtot tett ki. Ez csak­nem 11,5 százalékos emelke­désnek felel meg az elmúlt évhez viszonyítva. Ennek so­rán 15 százalékról 20 száza­lékra emelték a három műsza­kos munkarendben dolgozók éjszakai pótlékát, ötszázalé­kos pótlékot kaptak a ioiyar matos munkarendben dolgo­zók. Újabb 3,1 százalékkal is­merték el a nehéz fizikai munkát. A nők helyzetének javítására átlag egy százalé­kot biztosítottak. A szakmun­kásoknak további két száza­lékot adtak- A művezetők és főművezetők alapbérének to­vábbi emelésére 3 százalékot fordítottak. A fiatalkorúak bérét 50 forinttal, a nyugdíjas összegben emeltek­A központi és vállalati bér­emelésben 3224 munkás és 471 műszaki alkalmazott része­sült. A béremelés mértéke ha­vanként meghaladja a 200 forintot, a differenciálás pe­dig 4—25 százalék között vél» lakozik, A gyár szakszervezeti bi­zottsága a gazdasági vezetés­sel és a pártbizottság segítsé­gévei jói, demokratikusan ol­dotta meg ezt a nagypolitikai feladatot. A tett intézkedések jó hatást váltottak ki a dol­gozok között. A vezetők mesz- szemenően figyelembe vették a dolgozók javaslatait. A béremelésben részesült dolgo­zók két százaléka reklamált csak. Ezek jogosságát felül­vizsgálták és intézkedtek. Az ez évi központi és vál­lalati béremeléssel nagyrészt sikerrel megoldották a válla­lat előtt álló bérpolitikai problémákat. Túlnyomó több­ségében sikerült kiegyenlíteni a bérfeszültségeket. A bérfejlesztés hatására csőikként a fluktuáció, nőtt a teljesítménybérben dolgozók száma, emelkedett — bár nem a kívánt mértékben — az egy órára eső tanmateljesités, nőtt <a termelékenység. Ily módon eddig sikerült megol­dani a központi bérfejlesztés vállalatra háruló feladatait. Nem csak kedvező, hanem kedvezőtlen gazdasági hatá­sok is napvilágra kerültek. Ezek között említhetjük a munikásibérbesorolási rend­szer hiányosságait. Feszültség keletkezett a fizikai munkát végző kisegítő nem ipari állo­mányú dolgozóknál. Ugyanez Vonatkozik a kezdő szakembe­rekre is- Nőtt az egy tonnára eső munkabér-felhasználás. Ez összefügg a normakarban­tartás elmaradásával. Jelen­leg ás elég sok a fegyelmezet­lenség még mindig nem kielé­gítő a munkidő-kibasználás. Az I. fél év eredményei után mód nyílt a bérek újabb egyszáza lókos emelésére, amennyiben a gyárrészlegek (Folytatás a 2. oldalon) Sok sikert közös ügyünk* a szocializmus, kommunizmus építéséhez Ä csehszlovák pártdelegáció tegnapi látogatásáról Szlovákia Kommunista Párt­ja Közép-szlovákiai kerüle­ti Bizottságának delegációja, Caban Ernest, a besztercebá­nyai kerületi pártbizottság ideológiai titkárának vezetésé­vel tegnap folytatta Nógrád megyei programját. A delegá­ció délelőtt látogatást tett az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságán, ahol Palócz Imre a városi pártbizottság első tiktára tájékoztatta megyénk vendégeit a városi pártbizott­ság gazdaságszervező és -irá­nyító tevékenységéről, a gaz­daságpolitikai célokat szolgáló tömegpolitikai és propaganda- munka helyzetéről. Az elvtár­si, baráti beszélgetés során számos kérdés hangzott el mind a két fél részéről. A csehszlovák delegáció a délutáni órákban Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára, Palócz Imre, a salgó­tarjáni városi pártbizottság első titkára kíséretében láto­gatást tett a 80 éves évfordu­lóját ünneplő salgótarjáni sík­üveggyárban, ahol a vendége­ket Szálkái József, a gyár pártbizottságának titkára, és Juhász Gyula, a gyár igazga­tója fogadta. Szinte jelképes volt a talál­kozás színhelye. Az ifjúság klubjában folytatott eszme­cserén részt vettek a gyár KISZ-szervezetének és szak- szervezetének képviselői is. Juhász Gyula, a gyár igaz­gatója szívélyes szavakkal ecsetelte a gyár életét, s a többi között elmondotta, hogy a 80 4ves gyár cseh és szlovák szakemberekkel kezdte meg a működését. Ma már tízmillió négyzetméter üveget gyárt az üzem. Szó esett a gyár fejlődé­séről is, különösképpen a jár­műprogramban elfoglalt he­lyéről. A szinte egymillárd forintos beruházás az automa­tizálás teljes lehetőségét biz­tosítja, s mint az igazgató mondotta, 1980-ig befejezik a gyár előtt levő nagyszerű jö­vőt. Szólt a csehszlovák — el­sősorban a telplicei síküveg­gyár kiváló együttműködésé­ről. A gyár . párt-, KISZ- és szakszervezetének vezetői a. politikai munkáról is beszá­moltak a vendégeknek. A beszélgetés során Caban Ernest, a delegáció vezetője úgy summázta véleményét, hogy örül annak: olyan üzem­be látogathatott el, ahol a szakmai együttműködés mind a két fél számára előnyös. Ezután gyárlátogatásfa ke­rült sor. A közép-szlovákiai pártdelegáció több szocialista brigádvezetővel találkozott, s folytatott baráti beszélgetést. Már a Zagyva I. üzemben Dávid Imrével, a Kun Béla A csehszlovák pártdelegáció az exportra készülő üvegvágást tekinti meg Szőcs Erzsébet fiatal szocialista brigádvezető társaságában Fotó: Környei Gyula nevét viselő szocialista brigád vezetőjével folytatott beszél­getés során is azt latolgatták, hogyan lehetne más szlovák üveggyárral kölcsönös ta­pasztalatcserét folytatni? Ca­ban Ernest, a delegáció veze­tője kedves szavakat írt a szo­cialista brigád naplójába: „Kí­vánjuk a brigádnak, amely a magyar nép hősének, a nem­zetközi munkásmozgalom nagyszerű alakjának nevét vi­seli, hogy további sok sikert érjen el szocializmust építő munkájában, s a brigád vala­mennyi tagjának személyes életében is sok boldogságot kívánok.” Nem vezetett sokáig az út, amíg átértek a Zagyvá II. üzembe. A Gagarin nevét vi­selő szocialista brigád vezető­je, Dózsa György fogadta a vendégeket. Itt is előkerült a brigádnapló. A bejegyzésbe ez került: „Elvtársak! A brigád a hős Gagarin nevét viseli. Az önök szocialista brigádban végzett munkája Gagarin hő­(Folytatás a 2. oldalon) Ma Háromnapos konferencia Salgótarjánban Zagyva—Tárná napok, 1973 > "ii.iiiiri i nun—*«■— i !■ ti—un i i.i i . ■ .mmi nr ■■■■ ■ ír r ii ■ fi tanácsi helyllpari vállalatait Az üzem- és m fejlesztéséről tárgyaltak Á HVDSZ megyei bizottsága és a megyei tanács, ipari osz­tálya kedden délelőtt értekez­letre hívta össze a tanács fel­ügyelete alá tartozó ipari vál­lalatok igazgatóit, szb-titká- rait. Gombár János, a megyei ta­nács ipari osztályának veze­tője az üzem- és munkaszer­vezés továbbfejlesztésére, a gazdaságosabb termelési szer­kezet kialakítására -vonatkozó határozatból adódó feladatok­ról tartott beszámolót. Többek között elmondotta, hogy a gazdaságos termelés- szerkezet kialakításáról szóló párt- és kormányhatározato­kat követően a vállalatoknál elkészültek az intézkedési ter­vek. Az elmúlt év végső soron a helyzet felmérésére volt. A legtöbb vállalat rangsorolta termékeit, meghatározta a gazdaságosság sorrendjét. A megyei tanács egyik legutóbbi ülésén megállapította, hogy a lakossági szolgáltatások kivé­telével a tanácsi iparban szinte alig akad veszteséges termék. Javult a vállalatoknál a jö­vedelmezőség és a hatékony­ság. Növekedett a nyereség aránya. Különösen így van ez a Vegyesipari, valamint a Tex­tilipari Vállalatnál. Mindez a tudatos szervező munka ered­ménye. A gazdaságosság javítását egyrészt a strukturális Válto­zás, másrészt a fajlagos költ­ségek csökkentése eredmé­nyezte. Mefelelőnek értékel­te Gombár János a gazdasá­gos termelésszerkezet kialakí­tása érdekében tett intézke­déseket. Többek között el­mondotta, hogy a tanácsi vál­lalatok a pártszervezetek irá­nyításával kezdeményező mó­don készítettek intézkedési terveket, amelyeket különbö­ző fórumokon, tanácskozáso­kon megtárgyaltak. A tavaly novemberi pártállásfoglalás lendítő erőként hatott a mun­kálta. Az üzem- és munkaszerve­zés a vállalatvezetés alapvető funkciója. Ez az elért ered­mények ellenére még ma is gyenge pontja a vezetésnek. Szemléletbeni problémák is vannak. A határozatok egysé­ges értelmezése ma még nincs meg. Mindenki szervez mindent, de nem befejezetten — állapította meg az előadó. Hiányolta azt is, hogy speciá­lis szervezői munkakör ma még alig van, holott a na­gyobb vállalatoknál erre már lenne lehetőség. A vállalatok­nál ugyan létrehoztak szerve­zési bizottságokat, azonban ezek munkáját fel kellene frissíteni. A rendcsinálás, racionalizá­lás volt eddig a legfontosabb feladat. Egyes helyeken ma már a folyamatszervezés csí­rái is. tapasztalhatók. Ezt erő­síteni kell. Ezután több pél­dával illusztrálta, hogy a szervezési intézkedések egy- egy vállalatnál — az Ipoly Bútorgyárban, a textiliparnál, a Vegyesipari Vállaltánál — miiyen jelentős eredmények­hez vezettek. Hibaként emlí­tette, hogy a legtöbb vállalat­nál hiányzik a távlati-fejlesz­tési koncepció. Az új beruhá­zásokat nem követik a szerve­zési intézkedések, nagy az el­térés a vállalatok között a szervezési színvonalban is. A legtöbb helyen csak rövid távú feladatok szerepelnek az in­tézkedési tervben. Jó néhány gyakorlati példá­val hívta fel a figyelmet a fokozott gépkihasználásra, a meglevő kapacitások jobb ki­használására. Igaz, hogy az élőmunka hatékonysága va­lamennyi vállalatnál javult, hisz a termelés növekedése az idén is mintegy 98 százalékban a termelékenység növekedésé­ből származott, azonban még igen sok a tartalék. A teljesít­ményben dolgozók aránya csökkenő tendenciát mutat va­lamennyi vállalatnál, ami el­gondolkoztató. Hiányzik a rendszeres normakarbantartás. A tanácsi iparban a legutóbbi bérfejlesztés teljes egészében realizálódott. Enyhültek a fe­szültségek, bár még vannak. A Patyolat Vállalatnál viszont a létszámnövelést nem követte a termelés növekedése. A Nyomdaipari Vállalatnál is magas teljesítményszázalékok vannak, ugyanakkor alacsony a termelékenység. Az első napirend után Kiss Sándor, a HVDSZ megyei bi­zottságának titkára a szocia­lista munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztésére vonatkozó határozatok végrehajtásáról és a soron következő feladatokról tájékoztatta a megjelenteket. Salgótarjánban neves víz­ügyi szakemberek részvéte­lével háromnapos konferen­cia kezdődik. Az országos jellegű eszmecsere célja, hogy a Zagyva vízgyűjtőjé­re készített elméleti és gya­korlati tanulmányokat ösz- szefogják, ismertessék, egy adott vízgyűjtőn végzett víz­ügyi és más kutatások ösz- szetett erdeményét bemutas­sák. A konferencián elhang­zanak olyan elméleti, gya­korlati kutatási produktu-* mok, melyek a vízgazdálko­dás — vízellátás, csatorná­zás, vízkészlet-gazdálkodás, vízminőség-gazdálkodás, víz- hasznosítás, vízrendezés, hid­rológiai és hidrometeoroló- giai előrejelzés stb. tárgykö­rébe tartoznak. Az előadások a már fo­lyamatban levő Zagyva— Tárná vízgazdálkodási sza­bályozási rendszerre épül­nek. Ennek a szabályozó­rendszernek beruházási munkálatai az idén január­ban megkezdődtek, és 1975- ben fejeződnek be. Az el­ső ütem célja a legfontosabb hidrometeorológiai paramé­terek mérése, az árvízi elő­rejelzések készítése a víz­rendszer valamennyi jelen­tősebb vízfolyására. Az első ütem beruházása 40 millió forintba kerül. A második ütem szorosan kapcsolódik az első ütemhez. Ennek so­rán a tározók optimális táv­vezérlését kívánják megol­dani, hogy a terület korlá­tozott vízkészletéből a fel­merült igényeket kí tudják elégíteni. A harmadik ütem célja a vízgyűjtő terület vízminőségi előrejelzésének és szabályozásának megol­dása. Ez szorosan kapcsoló* dik az országos környezet* védelmi tevékenységhez. Ez a munka 5676 négyzet­kilométer nagyságú vízgyűj­tő területet és négy megyét — Nógrád, Heves, Szolnok és Pest — érinti. Ebből a területből az árvízzel fenye­getett rész nagysága 40 ezer hektár, melynek gazdasági értéke 32 milliárd forint. A folyamatban levő beruházást olyan előfutárnak lehet és keli tekinteni, ami lehetővé teszi, hogy a következő öt­éves tervben a vízgyűjtő te­rületen készülő nagyobb 'lé­tesítményeket az eddiginél nagyobb biztonsággal, meg­alapozottabban tervezzék és üzemeltessék. A háromnapos tanácsko­zás során három megye víz­ügyi szakemberei elmond­ják, hogy a vízgazdálkodási szabályozórendszer miként kapcsolódik egymásba, meny­nyiben és milyen területen érinti megyéjüket A háromnapos konferen­ciát a Magyar Hidrológiai Társaság, az Északmagyar­országi Vízügyi Igazgatóság, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, valamint a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság rendezi. A házigaz­da szerepét a megyei tanács vállalta magára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom