Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

tMofnéP Józsefi MOLNÁR József festőmű­vész nem először jár ezen a tájon. — Kisterenyén -többször meglátogattam még a korábbi időkben idős Szabó István szobrászművészt — emlékezik. 1949 nyarán pedig a Képző- művészeti Főiskola Salgótar­jánban. rendezte művésztele- péit. Két hónapig voltunk itt, s ahogyan emlékszem, majd­nem minden nap jártunk az üveggyárban, a bányában, is­merkedtünk a tájékkal- Akkor itt születeti! műveinkből közös kiállítást is rendeztünk. Csaknem húsz éves szünet következett a művész és e táj kapcsolatában. Egy zsűrizés alkalmával járt két éve újra Salgótarjánban Molnár József. — Most újra ismerkedem a várossal, amely számomra tel­jesen űj — jegyzi meg. — A regi város, amelyet még isme­rete, egyre szűkül, fogy. Van­nak persze ismert városrészek, az üzemeik és tájékaik. — Mit jelenít művészetében ez a táj, viszonylataival, em­bereivel ? — Művészetem alapjaiban, úgy hiszem, szinte sorsszerű­én meghatározott — mondja Molnár József. — Munkássá­gomat alapvetően szülőfalum, Nagyréde natározza meg. Ez a tájék az. amely képeimen mindig vissza-visszatér, motí­vumai nem hiányoznak soha­sem képzeletemből. Salgótar­jánban leginkább az üveg­gyártás ragadta meg képzele­temet, az anyaggal való küz­dő ember arca, mozdulatai. Egy csomó ceruza- ég tollrajzot is készítettem erről annak ide­jén. E téma festményben va­ló kibontására, sajnos, a mai napig nem volt alkalmam. Molnár József festőművész­szel Salgótarjániban beszélge­tünk. Kiállítása, amely három hétig tart nyitva, a napokban nyílt meg a Bolyai Gimnázium isikolagalériájában. A meg­nyitót Cainke Ferenc, Munká- esy-díjas grafikusművész mon­dotta. MOLNÁR József 1922-ben Nagyrédén született, középis­koláit Egerben végezte. A Képzőmflvés-zeti Főiskolán 1945-től ’50-ig Bemáth Aurél növendéke volt, később itt tanársegédiként dolgozott. 1949-től szerepel kiállításokon. Első önálló kiállítását 1957- ben rendezte „ Fényes Adolf teremben. Második önálló ki­állítását amelyet a gyöngyö­si Mátra Múzeumban rendez­tek, a nagyrédei Szőlőskert Termel őszövetkezet patronál­ta. Harmadik tárlata a Csók Galériában volt 1967-ben. Több morális feladatot: is el­végzett. A Darlkovtes Gyuláról elne­vezett islkolagalériábam meg­nyílt kiállítás anyaga meg­egyezik a balassagyarmati Pa­lóc Múzeumban, szeptembea- ben rendezett tárlat anyagé­val- A kiállítás alkalmas arra. képei hogy megközelítően teljes ké­pet nyújtson a művész törek­vésedről, munkásságának ala­kulásáról. Molnár József mű­vészetének meghatározott sze­rep jut a mai magyar képző­művészet vonulatában. Művé­szete mindenekelőtt a gyér mekikor emlékeiből, s mai ma­gyar valóságból táplálkoznak. Képei közül különösen szí­vesen emeljük ki a Szürke es­te című alkotást, amely lírai átéltségévél állít meg. Poszt- impresszionista ízeivel, min­denekelőtt az atmoszféra ér Békéltetésével, ugyanakkor szi­gorú komtxizíoiós építkezésé­vel ragad meg. Ugyancsak szívesen említjük a Búcsúzko- dók című képet, amely az ér­zelmi kifejezés nagyszerűségé­vel ragad meg. Úgy tűnik a festményt szemlélve, hogy for­manyelve n lírai mondaniva­lók kifejezésére predesztinál­ja a művészt, ugyanakkor hangsúlyozzuk: esetenként la­zábbnak látszó foltok mögött is tudatos kompozíció« felé­pítés található. A Húrfeszítő, vagy a Furulyás című alkotá­sok szintén jelzik lírai átéltsé- Sánek erejét. Képein a hideg­meleg színek váltakozásának hatalmas ereje, a vörösek-ké- kek játéka a mondandó szug- gesztivitásét erősítik. MOLNÁR József kiállításá­val kezdődött - Bolyán Gim­názium iskolagalériájának idei kiállítási programía. „ Tóth Elemér A műszaki könyv ünnepére Az építész, ha nem ismer kedik meg az időadta új anya­gokkal, technológiákkal, csu­pán tegnapi épületek újraál- modására képes; káros pan­gásra ítéli üzemét az a mű­szaki vezető, aki nem tart lé­pést iparága fejlődésével; ki­dobott pénz az akár valutáért szerzett modem gép, ha nem állhat mellé irányítására ké­pes, képzett munkás. Jómagam (mit tagadjam?), ha a könyvajánlások listáját, vagy könyvesboltjaink áru­választékát böngészem, nem­igen veszem számba a mű­szaki élet újdonságait rejtő köpyveket. De ezekkel kap*, csolatos — részint nyugtala­nító, részint megnyugtató — élményeim munkásokkal való beszélgetésekhez kapcsolód­nak leginkább; nem elenyésző azoknak a száma, akik ha szépirodalmat nem is vesznek a kezükbe, kötelességüknek, belső szükségletnek érzik, hogy otthonukban tudják a szakmájuk legújabb eredmé­nyeit ismertető könyveket. Közhelynek számít; a könyv a2 ember barátja. Különösen igaz ez, ha a mindennapi tér meló tevékenységet, így anya­gi-szellemi gazdagodásunkat közvetlenül magasabb rendű­vé segítő „olvasmányokról”, a műszaki könyvekről van szó. A műszaki-technikai iroda­lom szerepének fontossága hangsúlyozódik abban a tény­ben, hogy a minden évi ün­nepi könyvhét mellett immár 12. alkalommal megrendezik a műszaki könyvnapokat. Je­lezve azt, hogy korunk és tár sadalmunk nem elégszik meg a klasszikus vagy legmoder­nebb ismeretanyag könyvben való megjelenítésével, foko­zott gondot fordít arra is, hogy a befogadó közeg, az ér­tő olvasók koncentrált propa­ganda révén kerüljenek szo­rosabb kapcsolatba azzal. S ha már itt tartunk, külö­nös jelentőséget kell tulajdo­nítanunk annak a ténynek (talán éppen azért, mert ter­mészetes), hogy az ez évi mű­szaki könyvnapok országos vidéki megnyitójának színhe­lye éppen Salgótarján lett. Különös jelentőségű és ter­mészetes, mert ez az egykor szegény és elmaradott kis te­lepülés máig ' vezető fejlődé­sevei méltán példázza,, hová jut és juttatja világát a szel­lemi éhségét tüdatosan kie­légítő ember. Ez a város, amely valaha az életet adó szénbányászaton kívül vajmi keveset mondhatott magáé­nak, ma könnyű- és nehéz­ipari üzemek tucatjának ad helyet. Ez a város napról nap­ra vetkőzi le a nyomort-ter- mett kolóniákat, hogy modern lakó- és középületek ruháját öltse magára. Ez a város. melynek fél évszázaddal ez­előtti állandó jelzője (kenye- retlen) a szellemi étek hiányát is jelezte, most felkészült kép­zett munkásságot és értelmi­séget birtokol, s készít fel kö­zép- és felsőfokon. E jelentős, szép perspektí­váid ipari centrum ad otthont ma egy olyan ünnepségnek, ami által magát is dicsérheti Hiszen a körülöttünk .mutat­kozó fejlődés forrásvidékévei Ismertet meg a műszaki könyvre vetett figyelemcsóva. Mert a könyv — hiába te­mették el oly sokan és sok­szor az új tömegkommuniká­ciós eszközök felfedezésekor — ma is uralkodó eszköze az is­meretszerzésnek. És hogy jól felhasznált eszköze — azt anyagi és szellemi jólétünk igazolja. Most tehát, amikor megül­jük a „műszaki könyv ünne­pét”, arra figyelmeztetjük ma­gunkat, hogy általunk válto­zik a világ, és ezt a változást csak úgy harcolhatjuk ki, ha mindig készen állunk az új ismeretek befogadására. Mert a munka tette emberré az em­beri, a munka segíti az élet magasabb minősége felé. De csak a jövőt építeni képes munka, a képzett tevékeny­ség. Ebben barát és útitárs a könyv, a műszaki könyv. V. Kiss Mária — Mi mást jelentene! Pon­tosan úgy kezeljük, mint pél­dául Nagysándor Józsefet, vagy gróf Vécseyt. Felségáru­lás ellene a vád. Többek kö­zött. Bűne tehát főbenjáró. Ugye világos, főorvos úr? — De még mennyire — bó­lintottam egyetértőén. — A magas hadbíróság szempont­jaival messzemenően tisztában vagyok. E szempontok iránti tiszteletem tény. Épp ilyen tény, hogy Lenkey százados valóban beteg. Majdnem kamaszosan mo­solygott a törzshadbíró kék — Ugye van arra lehetőség, hogy Lenkey a hadbíróság elé álljon? — Hiszen élő halott az az ember.., — Haynau táborszemagy- úr őnagyméltóságót a legke­vésbé sem érdekli az ilyen csekélység. Aggályos pontos­sággal írta elő számunkra, hogy mi a teendő. Attól óv­jon meg bennünket az ég, hogy látszatot szolgáltassunk egyenes akarata kijátszására. Ez az az észjárás, amit lel­kiem mélyén mindig megve­tettem. Ez az a férfiat'lan szolgalelkűség, amit oly férfi­asán tudnak a tiszti zubbony mögé gombolni. — Őrnagy úr, tisztelettel emlékeztetem, én csak azt bá­torkodtam mondani, hogy Lenkey János valóban beteg. — De hátha mimikri. — Kizárt dolog. — Ezt olyan határozottan mondta százados úr. mintha más alternativa nem is létez­ne. Észrevétlenül kapott, hiva­taloson élt a nyájasnak in­dult beszélgetés. Nem bántam. Arra azonban ügyeltem, hogy túlzottan magamra ne hara­gítsam ezt a helybeli kis Hay- naut. — Kérem önt, őrnagy úr, legyen tekintettel arra a kö­rülményre, hogy orvos mi- voltomban nem áll módom­ban alternatívák közt válo­gatni. Csak egy kötelességet ismerek. Betartani az orvosi esküt. Ez az egyetlen dolog, amire kötelezhetnek. Miközben töprengve for­gatta kurta újjai közt a szi­vart a törzshadbíró, fintorai elárulták, hogy ilyesmikre gondolt: „Makacs ember ez a Böhm doktor. Makacs és buta”. szeme. 4 NOGRAD — 1973. október 11., csütörtök Előzetes a Televízió negyedik negyedévi műsorából A napokban sajtótájékozta­tón ismertette Sándor György műsorigazgató és Márványi György főszerkesztő a Ma­gyar Televízió negyedik ne­gyedévi műsortervét. Ennek alapján adunk egy kis ízelí­tőt olvasóinknak az év hátra­levő hónapjainak várható tele­víziós eseményeiből. AKTUÁLIS POLITIKAI MŰSOROK Az aktuális politikai és is­meretterjesztő műsorok kate­góriájában nagy érdeklődésre tarthat számot az a sorozat, amely a nézők aktív bevonásá­val az érdekeltségi viszonyok­kal foglalkozik. A Pártélet cí­mű folyóirat segítségével ameiy az egyes témákkal kap­csolatos cikkeket közli, a te­levízió biztosítja, hogy az ér­deklődő nézők az adásokat megelőzve, a szükséges isme­retanyagot tanulmányozhas­sák. Magyar József filmren­dező négyrészes sorozata, A látóhatár szélén a tanyák ke­letkezésiről, mai életükről és jövendő sorsukról szól. A Korok, versek sorozatban Ilyés Gyula A költő felel, Vö­rösmarty Mihály A merengő- höz és Kölcsey Ferenc Him­nusz című versét elemzik a széles körben ismert irodalom­történészek, történészek, elő­adóművészek, egyetemisták és főiskolások. A Szinészmúzeum című so­rozat Gőzön Gyula és Rajnai Gábor művészetével ismerteti meg a nézőiket. A Zenés Tv-Színiház máso-. dik évadja szeptember 29-én kezdődött Schubert Házi há­ború című vígoperájával. A színház további bemutatói: Mark Twain—Vidor Miklós—1 Vincze Ottó: Szüzek városa, Pergolesi: Űrhatnám szolgáló, Dohmányi: A tenor című víg­operája. A Szüzek városa iró- nikus tánsadalomkritikájával egy amerikai kisváros álszent pénzéhségét veszi célba. Per­golesi Vígoperája comedla deli’ arte stílusú vérbő olasz komédia, pompás barokk zené­vel. Dolmány! operája, mely egy német választófejedelem­ségben játszódik, valamikor a XVIII. században, egy ének­versenyen győztes férfi-quar- tett mulatságos kalandjait me­séli el. Az előadás külön cse­megéje, hogy a címszerepet Kónya Sándor, a New York-i Metropolitan tagja vállalta. VILÁGHÍRŰ MŰVÉSZEK A negyedik negyedévben ke­rül képernyőre Puccini Gianni Schiochi című vígoperája. A Maiszk nélkül sorozatban Re­nata Scottot, Carlo Bergonzit és James Kinget mutatják be. A Betanulástól a bemutatóig című sorozatban Szokolay Sán­dor Sámson című operája mel­lett Verdi Álarcosbál című operája szerepel, Ferencsik János közreműködésével. A Magyar Televízió több más szervvel karöltve 1973. októbere és 1974. áprilisa kö­zött nemzetközi népzenei ver­senyt rendez, tíz európai or­szág részvételével. A verseny — Gondolhatja, eszem ágé­ban sincs rábeszélni önt arra, hogy orvosi esküje ellen cse­lekedjék. Egy lényeges dolog­ban azonban közös a helyze­tünk. Mindketten katonák va­gyunk. Mindketten felesküd­tünk őfelségére. Persze, az én helyzetem könnyebb. Csak egy eskü kötelez. Bevallom. Emst törzshadbí­ró részéről ezt a megnyilatko­zást már-már a tapintat ma­gasiskolájának ismertem él. Óvatosabban aligha kísérthe­tett volna meg. Burkoltabban aligha hozhatta volna tudo­másomra, számára mit sem jelent az orvosi eskü, annál inkább méltányolni tudná, ha alaposan fontolóra venném ama másik eskümet. ★ 1 Cseppet sem csodálkozom, hogy a kedélybetegség tüne­teit észlelem magamon. A várfalak közötti megszakítat­lan tartózkodás is elegendő ok lenne a kedvetlenségre, márpedig az örökös bezárt­ságnál sokkal nyomosabb okok miatt rossz a hangula­tom. (Folytatjuk) magyar elődöntőkkel kezdő­dik, s októberben és novem­berben bonyolítják le. Az elő­döntőkben bemutatkozó pro­dukciók közül választja ki majd a zsűri azt a nyolc pro­dukciót, amely a nemzetközi középdöntőben képviseli a magyar népművészetet. A kö­zépdöntőkben december 16-tól kezdődően 60 perces műsorok­ban mutatkoznak be egy-egy ország versenyzői, s a nemzet­közi zsűri a legjobbak közül hívja meg a döntőbe az általa meghatározandó számú pro­dukciót. A Népi kismesterségek című új sorozat szeptemberben, a budapesti művészeti hetek idő­szakában indult, A kékfestő­vel. A sorozat a továbbiakban is olyan népi kismesterségek­kel ismerteti meg a nézőket, amelyek ma már alig-alig ta­lálhatók, vagy éppen napja­inkban élik reneszánszukat, masok hagyományos formáját pedig a technikai-műszaki fej­lettség ma már teljesen meg­változtatta. A bemutatásra ke­rülő műsorok: A papucsos, Paprikások, A citerafcészítő. E népi kismesterségekben felfe­dezhetjük a magyarországi munkáshagyományok, a mun­kásfolklór legrégibb rétegelt is. A negyedév filmsorozatai közül az angol Egy hölgy arc­képe, az olasz Is2lám és a szovjet Csuhraj sorozat már beindult. Hamarosan sugár­zásra kerül a hétrészes szov­jet filmsorozat, Az árnyak délben tűnnek el, és a nyolc­részes csehszlovák Űtirajz- íiim Japánról. GAZDAG IRODALMI VÁLASZTÉK Irodalmi és drámai műso­rokban gazdag a választék, úgyhogy csak néhányat emlí­tenénk. Naum Korzsavln A professzor a frontra megy cí­mű tv-játéka a polgárháború forgatagában játszódik. Vörö­sök, fehérek, anarchisták, in- cellektuelek és kalandorok néznék egymással farkassze­met az elvarázsolt kastélynak ható Hotel Anastazsia-ban, ameiy szinte óránként cserél gazdát. Bemutatásra vár Cso­konai Dorottyájának színes te­levíziós változata, Déry Tibor Alvilági játékok, O’Neill Ve­szélyes övezet című tv-játéka. Nem kerülhette el a feldolgo­zás sorsát Jókai Mór És mégis mozog a föld című regénye sem; háromrészes tv-film ké­szült belőle Hajdufy Miklós rendezésében. A régiek mellett új ifjúsági és gyermekműsor-sorozatokat is tervez a Televízió. Az új ze­nei sorozat a Dúdoló egy-egy szép zeneművel, részlettel is­merteti meg az ifjú nézőket. A negyedév során öt alkalommal megrendezik a Ki minek mes­tere? vetélkedőt is. A múlt évi sikeres bemutató után pedig újabb Vitéz László történetek kerülnek képernyőre. Ezek megyei vonatkozású érdekes­sége, hogy a felvételek egy ré­szét a szendehely! vásárban készítették. AQUINCUMI PORCELÁNGYÁR. 1853-ban alapították a fő­városi Művészi Kézműves Vállalat Aquincumi Porcelángyá­rát. A gyár kézi korongozású és festésű díszműárukat ké­szít, kis sorozatban. Képünkön: Osz-Szabó Antónia iparmű­vész által alkotott juhászfigura illái tévéajánlatunk 18,05: Mindenki közlekedik. A közlekedés, s különösen, az autóközlekedés gyors és ör­vendetes fejlődésének árny­oldala — a baleseti statiszti­ka. Erről és a főváros balese­ti statisztikájának némi csök­kenéséről beszél az adásban dr. Makovecz István r. ezre­des. a Budapesti Rendőrfőka­pitányság közlekedésrendésze­tének vezetője. A műsor be­mutat néhány biztonsági öv­típust, ami hovatovább elen­gedhetetlen feltétele lesz az autózásnak, csakúgy mint a motorosoknál a bukósisak, s egyben felszerelésük, haszná­latuk módjáról is tájékoztat Láthatunk néhány biztonsági gyermekülést is (fejtámlával!), amelyek közül a legpraktiku­sabb a gyerekkocsivázra is alkalmazható ülés. Az idénynek megfelelően szó lesz az őszi téli közleke­dési nehézségekről, elsősorban a sárról, s arról a másokat veszélyeztető jelenségről, ami a fényszórók rossz beállítá­sából adódik — a vakításról. De nemcsak az autósokról esik szó, hanem a gyalogo­sokról is. Végezetül színészi produkción is derülhetünk: a műsor vendége, Márton And­rás színművész, autóvezető- típusokat karikíroz. i í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom