Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

A divat ezúttal, amellett, hogy lényeges változást nem hoz — 3 ez nyilvánvalóan so- kaltnak megnyugtató és ör- vendet&s —, mégis sok újdon- s ággal jelentkezik. Akik tör* 1 énekesen végignézték a Di­vattervező Vállalat kollekció* ját maguk is rájöttek, hogy mindenki számára minden di­vaté». ami célszerű, vagy ér­dekes, Természetesen azért a típussok és a korosztályok között nagy a különbség. Egye* elnevezések ugyan a régiek, nincs új szó például a kötény ruhára, a mellényre, még)» egészen mások, mint a korábbi években. A ruhák évek óta uralkodó hossza most is változó és érdekes. Általában takarja a térdet — s ez az „idősebb” korosztály­ra feltétlenül vonatkozik ■— míg a fiataloknak ugyan­olyan divaton a lábikra kö* zenéig érő hossz, mint a mi­ni. A színek le igen széles skálát ölelnek fel, kissé tom­pábbak, mint az elmúlt sze­zonokban, de finomak, klasszi­ka ;an elegánsak. laelí{6ül néhány modell a különböző típusú öltözékek­ből. a Divattervező Vállalat kollekciójából. 1. ) Homokszfnú posztóból készült, kötényruha. Felsőré­sze erősen kivágott, szoknyá­ja trapéz vonalú, a ruha vo­nalán mindenhol dísztűzés emeli. Hozzá, szürke-fehér- hompkszínŰ. csíkos jersey blúzt viselt a maneteen, 2. ) Az anyagtervező és a1 A házaséiet hét véiságos időszaka formatervező jó párosítása ez az együttes. A Richards Fi­nomposztógyár legújabb jer­sey anyagából készült. A mo­dell blúza és szoknyája bor- vörös alapon szürkefehér, A féloldalon kötődő mellény- ke egyszínű borvörös. Ez az összeállttá* külön-ktilön, más- més ruhadarabbal párosítva is igen jól kihasználható. 3.) Az őszi szezonban nagy divatnak örvendő doublészö* vétből készült kabát bizonyá­ra sokoknak megnyeri a tet­szését. Külseje teveszőr szí­nű velúr, visszája teveszőr és fehér színezésű pied'depoule mintás. Ezzel díszítették a szép szabásvonalú kabát gal­lérját, zsebfedőit és kézelőit. 4. ) Japán szabású, Shetland szövetből készült redingot, derékban megkötő* övvel. Na­gyon divatos forma, s a leg­több kabát a divatnak meg­felelően övvel készül, hogy a derék karcsúságát kihangsú­lyozza. 5, ) Finom, pasztellszínek­ből mintázott, tun.lkás jersey ruha. Minden típus számára alkalmas viselet. A szoknya két mély hajtással bővül. A tunika hosszúságát — díszíté­se sílekötött, vagy kézikötésfl nyakpánt és kézelő — a ter­mettől függően hagyhatjuk rövldebbre vagy hosszabbra. Az erősebb testalkatúaknak előnyös, ha a csípő alá ér. Nádor Vera Tölti» is jobb szerszámokat Hlotoros permetezőgép Kézi fűnyíró Intézkedések, tervek a kiskertek eszközellátásának javítására Évről évre szélesedik a ker­tészkedők tábora, ám a ház* táji gazdaságok, zártkertek, házikertéit, hét Végi telkdk tu­lajdonosai még gyakran bosz- szankodnak azon, hogy a bol­tok kínálata nem tud lépést tartani a fejlődéssel; szegé­nyes: a kerti szerszámok és a kis területen jól hasznosítha­tó kisgépek választéka. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa mellett működő kertészeti szakbizott­ság nemrégiben vizsgálta az ellátás helyzetét. Többek kö­rött. megállapította, hogy olyan területeken, ahol ma már tö­megével találhatók hét végi telkek — így a Balaton és a Velencel-tó környékén, a rác­Nem kevés gondot jelent az árualap biztosítása. Számtalan olyan egyszerű kerti szerszám is hiányzik a piacról, mint például a gereblye, a kapa, a különféle szerszámnyelek. Még nagyobb gond a hagyomá­nyostól eltérő korszerű esz­az is, hogy az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság kü­lön munkabizottságot hozott létre, s megbízta egy korsze­rű kertészeti nagyáruház lé­tesítésére vonatkozó elképzelé­sek kidolgozásával. Állami és OFT-téffiogatással, előrelátha­közök beszerzése. Jelentős ré- tólag 1975 végére felépül a szűkét ugyani* a hazai ipar Hermes ÁFÉSZ-nek a kisker- eddig nem gyártotta, Sőt szá- tek anyag- és műszaki ellátá- mos cikket még ma sem gyárt, sát szolgáló telepe, ami eny- Ilyenek a motoroskapák, per-* híthet a raktárgondokon Is. A metezőgépek, a motoros és Hermes egyébként helyiipari kézi fűnyírók, kiskerti öntöző- vállalatokkal és szövetkeze- gépek. Az importcikkek be- tekkel tárgyalásokat kezdett szerzését a devizakeretek kor- különféle szerszámok, eszkö látozzák. Tovább nehezfti a helyzetet,’ hogy az importgé­peknek meglehetősen borsos zöt gyártásáról; készül a ma­gyar gyártmányú hordozható motoros permetezőgép proto’ az áruk, ezért előzi meg be- típusa, s előreláthatólag jövő­líevei Duha-ág ég Miskolc vi- szerzésüket széles körű.igény dékén is — nincs megfelelő felmérés. Az árualapok szaküzlethálózat. Nem kíelé- vítésének több esetben techni- gftő a szaküzletek telepítése a kai akadályai is vannak; ke- háztáji gyümölcs- és szőlőter- vés a raktárhelyiség, de volt melés szempontjából nagy je- eset, amikor a nagytételű meg- lentőséggel bíró területeken, rendelésnek a külföldi part- így például Bács megyében ner nem tudott eleget tenni, sem. A szakbizottság helyeslésé­A kiskertek ellátását Szol- vei találkozik, hogy egyre gáló cikkek forgalmazásával több ÁFÉSZ ismeri fel a kis- _______________m___Ä____ n apjainkban az AGRO- kertek műszaki cikkekkel va- ládot érint, élelmiezer-gazdasá- TRŐSZT, a VASÉRT és a ló ellátásának jelentőségét. A gi, szociológiai, és környezet- SZÖVÁRU. valamint a Her- kibontakozás felé mutat az védelmi jelentősége indokol- mes ÁFÉSZ foglalkozik. állam hatékony támogatósa, g ja a fokozott törődést. re forgalomba kerül a hazai bő- gyártású kézi fűnyíró, a „Zen­gő”, Szó van szovjet gyárt­mányú magasnyomású per­metezőgépek importjáról, szi­vattyúkat, oltó- és szemzőké­seket az NDK-ból, Illetve Ju­goszláviából terveznek behoz­ni. A kiskertmozgalom hazánk­ban ma több mint kétmillió csa* Mostanában divatos téma a házasság válságáról beszélni. Egy svájci szociológiai intézet felismerése szerint pedig a há­zasságban nem kevesebb, mint hét válságos korszak van. Aki ezeket sikeresen átvészeli, az elmondhatja, hogy alkalmas a házasságra. Melyek ezek az időszakok, s milyen tanácso­kat adnak az ilyenkor jelent­kező problémák leküzdésére? A házasélet első időszaka a mézeshetekkel, az első évek­kel, rendszerint csupa derű, napfény, a romantikus elra­gadtatás időszaka. Az újdon­sült férj Ilyenkor még nem mérgelődik azon, hogy ifjú fe­lesége nyitva hagyja a fogkré­met, ha elfelejti magával vin­ni a kulcsokat stb. A második időszakban a férj már kissé ingerülten teszi fel a kérdést: „Miért hagyod nyit­va örökké a fogkrémet?” A házastársak rádöbbennek, hogy egyikük sem teljesen hi­bátlan, hogy alkalmazkodniuk kell egymáshoz. Vigaszul szol­gálhat számukra, hogy nézet- eltéréseik, cívódásaik általá­ban apróságok miatt keletkez­nek. Ezek azonban idővel fel­halmozódhatnak. Ekkor érke­zik el az ideje annak, hogy tapintatosan engedményeket tegyenek egymásnak. Hibáik­ra ne türelmetlenül, hanem gyengéden, olykor sok humor­ral figyelmeztessék egymást. A házasélet harmadik idő­szakában, az első gyermek születésekor, a házastársak rendszerint közelebb kerülnek egymáshoz, de el is távolod­hatnak egymástól, bár szeren­csére ez a ritkább eSet. A gyermek ugyanis — elsősor­ban az anya részéről — na­gyon könnyen válhat a család agyonbecézett központjává, Ezért a férj, gyakran ugyan tudat alatt — féltékeny lesz gyermekére. A fiatal anyának pedig ilyenkor is mindent el kell követnie, hogy ugyan­olyan csinos legyen, mint ko­rábban, ugyanolyan gyengéd legyen a férjéhez,’ mint az­előtt, Persze a férjnek is meg kell értenie, hogy a gyermek­kel való törődés, amely első­sorban az édesanyára hárul, nagyon nagy energiát köve­tel. A negyedik, egyben a leg­hosszabb időszakot, általában a házastársak pályafutása ha­tározza meg, különösen ott, ahol az asszonynak is hivatá­sa van, vagy legalábbis dolgo­OTTHON- ■CSOIÍD ki szén az élet természetes rend­je az, hogy a gyermekek el­kerülnek otthonról, saját csa­ládot alapítanak. A házaspár örüljön gyermekei boldogsá­gának, a búsulás helyett pe­dig próbáljon meg régi kedv­teléseivel foglalkozni, vagy új célt, elfoglaltságot találni. A hatodik időszakban a fe­leségnek meg kell szoknia, hogy férje nyugdíjas, nem megy naponta munkába, ha­nem mindig körülötte „nyü­zsög”, esetleg zavarja a ház­tartási munkában. Az unatko­zó férjjel gyakrabban kerül sor összetűzésre, nézeteltérés­re. Az öregedő házaspár se fog­lalkozzék csak önmagával Fordítsanak több figyelmet környezetükre, töltsenek több időt olvasással, utazgatással, újítsák fel a régi barátságo­kat, hiszen eszmecserékre a hasonló korúak a legjobb tár­sak. És természetesen, — ha vannak — szenteljenek minél több időt unokáiknak, leljék bennük örömüket. A hetedik, a tragikus, de el­kerülhetetlen időszak az, ami­kor az egyik házastárs túléli a párját. Orvosok, pszicholó­gusok véleménye szerint leg­jobb ismét házasságot kötni, mert ez az egyetlen módja annak, hogy továbbra is ki­egyensúlyozott életet élhessen a hátramaradott. Az élet al­konya két Idős embernek együtt elviselhetőbb, mint egyedül, még altkor is, ha kü­lönben népes család veszi őket körül. A házasélet minden Idő­szakában— tanácsolják végül is a felmérést végző szocioló­gusok — éljünk az adottsá­gokhoz alkalmazkodva. Az örömöket és problémákat fo­gadjuk úgy, ahogy várhatóan bekövetkeznek. (Fordítás a Sie und Er című lapból.) zó nő. A gyermek, vagy a gyermekek ebben az időszak­ban rendszerint már nagyok, de általában ebben az időben is az anyára hárul a róluk va­ló gondoskodás, a nevelés oroszlánrésze. A dolgozó szü­lők estenként gyakran hoznak haza magukkal munkát, eset­leg tanulnak. Alig jut idő a barátságos szóra, a gyengéd­ségre, amire pedig nagy szük­ség van ebben az időszakban, amikor a házastársak boldog­ságát kikezdi a megszokás is. (A statisztikai adatok szerint a „negyvenévesek” körében a leggyakoribb a válás. Amikor egzisztenciát teremtettek ma­guknak, anyagi helyzetük ki­egyensúlyozott, amikor gyer­mekeik — legalábbis ez a leg­tipikusabb érvelés válás ese­tén — lépésüket, elhatározá­sukat már megértik.,.) Az ötödik időszakban, ami­kor a gyermekek elkerülnek otthonról, a házastársaknak ismét meg kell szokniuk az egyedüllét elviselését. A gyer­mekek nagy űrt hagynak ma­guk után. Az elhagyatottság érzését nagyon nehéz leküzde- svájci szociológusok, azért sok ni, mégsem szabad engedni, elgondolkoztató és megszívle- hogy úrrá legyen rajtunk a lendö igazságot találhatunk gyermek utáni bánkódás. Hi- benne. A szerk.) (Ha kissé általános, vitat­ható és felszínes megállapítá­sokat tesznek és tanácsokat adnak is felmérésükben a A rák ellen A rákos megbetegedések elleni harcban kifejtett szov­jet—amerikai együttműkö­dés gyors tempóban és sike­resen fejlődik, jelentette ki dr. Gordon Zubrod, a rákos betegségekkel foglalkozó ame­rikai országos intézet kemo­terápiái osztályának igazgató­ja. Közölte továbbá, hogy a két ország tudósai kicserélték egymás között a rákellenes gyógyszerkészítményeket és most tanulmányozzák azok hatékonyságát. A rák gyógyí­tásával kapcsolatos problé máikról rendszeres informá­ciócsere folyik. vn/v\/vn/vvw\^\A*/\/v\/vAAn/vv\^\/vvvnA»n/W'-n/vnA»n/\*n/vn/\«A/vn/v<v\>vvv*'Vv\A*vwn/vvv»vvvw^ / A gyermek a szívével olvas... vezetéhez. A szülői ház, mint minden­ben, az olvasóvá válásban is a legtöbbet teheti; amit eb­ben nyújthat, az szinte pótol­hatatlan. Ahol a család légkö­re olvasó légkör, s az olvasás örömét mindenki élvezi, ott a Erich Kästner frta le egy­szer, hogy: „A gyermekek irtásképpen olvasnak, a gyer­mekek még a szivükkel olvas­nak. •.” Való igaz, hogy a lí—10—12—14 évesek csodála­tosan el tudnak merülni ol- sőbb, amikor mér folyékonyan évek ezek a kamaszkor kéz* vasmányukba, hogy számuk- olvas, sem biztos, hogy meg- delén önmagával is türelmet­ra a könyv és a Valóság még szereti a könyvet, s légi él* len serdülő számára, mert gyermek olvasó felnőtté is nem válik ketté. Min, múlik ményei hatáséra nem merne- rendkívül erős Vágy éi benne válik. A mi családjaink min­mégls, hogy a gyermek alva- kül-e előle. a barátok megtalálása, a degyiikéről sajnos nem mond­sóvá vélik-e, s, hogy egész Az iskolai kötelező olvas* közösség iránt, Ez úgy elfog- hatjuk el. hogy az olvasás életében eikíséri-e *, könyv? mányofc sem mindig tesznek latja, hogy idő kell, míg el- min lennapjaihoz tartozik, de A kisgyermek' első irodalmi jó szoglá latot az olvasóvá vá- rendeződnek dolgai és újra azt, hogy a könyv az ottho­élménye ® mese, itt ismer és lásban, ment a tanulók nem visszatalál a könyvhöz. En- fiókban egyre inkább jelen érez-rá először nyelvünk ízes spontán örömmel olvassák a mek oka egyszerű, és nem van, azt minden szépítés nél- fordulataira. Meséből soha könyvet, hiszen árra kell fi- más, minthogy kinek-kinek kül állíthatjuk- Az is igaz, rém mondhatunk számára ele- gyelniök, vajon mit kérdez nagy szüksége van a Csend hogy sok családban a legin­get, a mesék megmozgatják vissza tőlük a tanár. Ez az ol* óráim. A könyv feletti rnagá* tenzívebben olvasó a gyér­fantáziáját, hőseivel azono- vasás munkát jelent számuk- nyosság éppen úgy kell az mek. Nincs olyan könyvtáros, sül, belőlük tanulja megkülön- rá, mert ha tetszik, ha nem, embernek, mint a napfény, a:ki ne tudna számtalan pél- böztetni a jót a rossztól. Ne olvasónaplót is- kell írniuk, hogy a fölösleges dolgokat, az dát sorolni arról, hogy a kis- fukarkodjunk hát az időnkkel, Az általános iskola elvégzése összegyűlt feszültségeket ki* iskolás hazavitt könyvei ál­mondj unik sok-sok mesét, s törést jelent a könyvvel váló párologtassa magából. Az ol- tál lettek a szülei, de még a legyen kisgyermekünk későb- kapcsolatban. Könyvtárosok vásással mozdul meg a fantá- nagyszülei is olvasóvá. Desaj- bl saját könyvtárának alapja tanúsítják, hogy 14—15 éves zla, más emberek sorsának nos, még az is elég gyakori, néhány legkedvesebb mesa- korban veszítik el a legtöbb, átélésével olyan fájdalmak és hogy otthon rossz szemmel né- könyve. addig rendszeres könyvtárié* örömök, egyszóval élmények zik az olvasást, mert a he­Amiikor gyermekünk isker tóga tő diákol-vasójukat- Ha érik az embert, amelyek egész nyélést, a dologtalan, Üres Fissá Válik, gok nehézséggel azonban tudjuk, és figyelembe személyiségének alakulására időtöltést látják benne. Pedig kell megküzdenie az olvasás vészük, hogy ebben a korban kihatnak. Aragon írta le, a könyvnyújtotta élményt elsajátításáért. Törődjünk hát kerül gyermekünk egy új kö- hogy „A művészet, az élet ér- semmi sem pótolja, ezért bl­úzzal, hogy sikeresen túljus- zösségbe, s nagy erőpróba szá* tételezésének mámora”. Segít- kább örüljünk, semmint bősz* son az olvasás megtanulásán, mára, hogy abba sikeresen sük hát gyermekünket az iro- szánkódjunk az olvasó gyer- ' Ha e téren felhalmozódnak ku- beilleszkedjék, akkor nem vá- dalom megszerettetésével is mek láttán, daroéknunyei. sajnos még ké* lünk ttüéimetlemiú. Nehéz onm.uk a -meines mámornak él* Kocsis Éva , Tíz perc torna 1. Álljunk egy szék mellé, nyújtott karnyi távolságra. Fogjuk meg két kézzel a szék tám­láját és kezdjük el a gyakorlatot. Lassított mozdulattal lábujjhegy­re állunk, s eközben mélyein belélegzünk. A legmagasabb ponton egy pillanatot kivá­runk, majd a levegőt lassan kiengedve, ugyancsak lassított moz­dulattal leguggolunk. 2. Leülünk a padlóra. A gyakorlatot nyújtott lábakkal és felfelé pár­huzamosan nyújtott ka­rokkal kezdjük. Miköz­ben a karokat lassan előrenyújtjuk, két ki­nyújtott lábunkat igyek­szünk felemelni úgy, hogy a láb- és kézfejek a lehetőség szerint mi­nél közelebb kerüljenek egymáshoz. 3. Alapállásban, köny- nyed. lazító gyakorlatot végzünk. A karokat la­za tartással jobbra len­dítjük, s eközben a fe­jet félfordulattal balra fordítjuk. Amikor aka­rókat balra lendítjük, a fej jobbra fordul. A gyakorlatot folyamatos lendületből végezzük, előrehajlással kombi­nálva. Kezdetben valóban csak tíz percig (Végez­zük a tornát, nehogy túl erős legyen az izom­láz, később azonban a gyakorlatok Ismétlé­sének számát tetszés szerint, illetve szükség szerint szabjuk meg. NŰGRÁD — 1973. októhér 7., vasárnap 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom