Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

Újra megkérdeztük Volf-e elég szikvíz, üdítő Salgótarjánban nagy kincs a víz. Az ellátás nem mindig zavartalan. Vízhiány esetén ugrásszerűen megnő a keres­let a szikvíz, az üdítő italok iránt. Máskor is, de ilyen al­kalmakkor többszörösen bosz- szúság, ha ezekből sincs ele­gendő. Az előző nyáron több alkalommal is előfordult, hogy nem volt elegendő üdítő ital, különösen szerdán, illetve csü­törtökön, mivel a szikvízüzem dolgozói számára munkaszü­neti nap volt. Ezt a jelenséget 1972. július 15-i számunk nyolcadik oldalán szóvá tet­tük „Szabad szerda — áruhi­ány” című írásunkban. Válto­zott-e valamit á helyzet, ja­vult-e az ellátás az idei nyá­ron, ezt kérdeztük a Szikvíz- és Szeszipari Vállalat szikvíz­a nyáron? üzemétől. A választ Bódi Já­nosné művezető adta meg. — Az idén nyáron nem volt különösebb'fenakadás az ellá­tásban. Általában ki tudtuk elégíteni az igényeket a hét minden napján, annak ellené­re, hogy a szabad szerdákat most is megtartjuk, legfeljebb egyszer-kétszer kellett bejön­ni a tavasszal. — Mennyi a napi kapacitás? — Három műszakban har­minc-, harminchárom-ezer palack különféle üdítő italt palackozunk naponta. Ezzel nem csak a környék igényeit elégítjük ki, hanem „exportá­lunk” is. Budapest központi éttermeibe szállítunk közked­velt űj termékünkből az alma alapanyagú „Golden-szódá­ból". Ugyancsak tárgyalás fo­lyik arról, hogy Apcra is szál­lítsunk. Mivel raktáraink is telítődtek, az idő is hűvösebb — kisebb a kereslet — a kö­zeljövőben leállítjuk a harma­dik műszakot, mivel a követ­kező nyári idényig két műszak is megtermeli a szükséges mennyiséget. — Van-e kilátás további fej­lődésre? — Igen, van. NDK töltőgé­pet kapunk, mely várhatóan tovább növeli a napi kapaci­tást, s ezt remélhetőleg jövőre a lakosság is észreveszi. Az idei nyáron valóban nem­igen volt panasz a szikvizü- zemre. Reméljük, jövőre sem lesz. — gáspár — „Megmérettünk és nehéznek találtattunk.. Sok a kövér ember! logyókúráskluhok — Kímélősarkok Karcsúsító menük Evek óta ismételgetjük, szinte már közhelyszerűen, hogy ha­zánkban sok a kövér ember. Az európai országok között kalória- fogyásatásunk az elsők között van. Be kell látnunk, hogy nálunk a túltápláltság szinte népbeteg­ségnek tekinthető. Időszerű a táplálkozás reformja, s ezzel egyidejűleg a. fizikai aktivitás fo- fokozása is. A helyes táplálkozás nem jelenti a táplálkozás élveze­téről és örömeiről való lemon­dást. Mindössze arról van szó, hogy új étkezési szokásokat, he­lyes életmódot kell kialakíta­nunk. Naponta átlag 3200 kalóriatar- talmü tápanyagot fogyasztunk, s ez bizony túlzás. A férfiak szá­niára 2500—2800, a nők számára 2000—2500 kalória fogyasztása kí­vánatos. Akkor táplálkozunk he­lyesen, ha energiaszükségle­tünknek 18 százalékát fehérjék­ből, 35 százalékát zsiradékból és 47 százalékát szénhidrátokból fe­dezzük. Igen fontos a helyes táplálko­zási ritmus kialakítása is. Min­denekelőtt szenteljünk több időt a reggelinek. Üljünk asztalhoz, fogyasszunk a tejeskávé, tea mellé sajtot, tojást vagy felvá­gottat. Érdemes ezért tíz perccel korábban felkelni. Ajánlatos napjában legalább négyszer ét­kezni. Reggelizzünk bőségesen, vacsorára pedig együnk keve­sebbet. Nem elhanyagolandó a kor­szerű konyhatechnika alkalma­zása sem. Ez azt jelenti, hogy a meleg ételeket főzés helyett in­kább pároljuk, a vastag rántáso­kat hagyjuk el, a zsír helyett használjunk étolajat. Egyelőre azonban még az a helyzet, hogy megmérettünk és nehéznek találtattunk. Ez lesz a címe — „Megmérettünk és ne­héznek találtattunk” — a tv hat adásból álló sorozatának is, amelyet október 3-án a lakos­ság táplálkozási szokásainak ala­kítása céljából indít. A tv-műsorhoz kapcsolódva «zerte az országban különféle rendezvényekre, megmozdulá­sokra kerül sor. Hasonlóan más megyékhez, Nógrádban is össze­ült már az a koordinációs bizott­ság — a megyei egészségnevelési csoport szervezésében a TIT, a megyei Vöröskereszt, a megyei kereskedelmi osztály, a megyei művelődésügyi osztály népműve­lési csoportja részvételével —, amely a témával kapcsolatos konkrét feladatokat beszélte meg. Megyénkben is „fogyókúrás- klubokat” szerveznek. Ilyenek működnek majd a két városban, s igény szerint esetleg járási székhelyeken. Jelentkezett már ilyen kéréssel a ZlM salgótarjá­ni gyára is. A klubtagok együtt nézik meg a tv „Megmérettünk és nehéznek találtattunk” , műsorát, majd a klubvezető orvossal vi­dítják meg az elhangzottakat, látottakat. Kik lehetnek a klub tagjai? Mindenekelőtt természetesen azok, akik súlyfelesleggel ren­delkeznek, a fölös kilók azon­ban nem jelentik a tagság nél­külözhetetlen feltételét. Mind­azokat várják a klubban, akiket érdekel a korszerű, helyes táp­lálkozás, akik szeretnének tenni valamint egészséges életük érde­kében. A megyei Vendéglátóipari Vál­lalat igazgatójának, Horváth Jó­zsefnek a kezdeményezésére a megye több éttermében kímélő menüket szolgálnak majd fel. Terv szerint a salgótarjáni Sal- góban, a balassagyarmati Ipoly- ban, a szécsényl Rákócziban és a drégelypalánki étteremben ke­rül sor ilyen szolgáltatásra. A megye több élelmiszerüzle­tében „kímélősarkokat” rendez­nek be, ahol a háziasszonyok könnyen beszerezhetik a kímélő ételek alapnyagait. A pásztói szövetkezeti áruház igazgatója, Ruza László felaján­lotta, hogy kirakatot ad a kor­szerű konyhatechnika eszközei­nek bemutatására, propagálásá­ra. — szendi — A Magyar Kábel Művek erős­áramú kábelgyárában 1973- ban ötezer kilométer vezetéket gyártanak 600 millió forint ér­tékben. A term.ékek 10 szá­zalékát exportálják, jórészt a Szovjetunióba, de a rendszeres vásárlók közé tartozik Svéd­ország is HUSZONÖT ÉY az igazságügy szolgálatában Az ügyfél bejött és megkér­dezte, hol kell befizetni a ki­rótt büntetés összegét. Meg­köszönte a választ és távozott. A választ a Salgótarjáni Já­rásbíróság elnöki irodájának vezetője, Jancsi Lászlóné adta, aki pontosan 25 évvel ezelőtt került ide, a Járásbíróságra. Az irodába ha úgy tetszik, mi is „ügyfélként” érkeztünk, hogy a negyedszázadról fag­gassuk, mert nem kis dolog huszonöt évet eltölteni egy munkahelyen, agy bíróságon. — Emlékszik-e a munkába állás dátumára? — Igen. Akkor is húszadika volt, mint ma, 1948. szeptem­ber 20-án bíztak meg irodave­zetéssel — mondja Jancsiné, akit akkor még Kiss Magdol ­nának hívtak, és a kinevezés előtt egy évet „előzetesként” már itt töltött, gyakorolt, ta­nult, ismerkedett a bírósági munkával. — Nehéz lenne válaszolni, hogy telt el a kinevezés első napja? — őszintén: nehéz. Mert azóta annyi mindent csinál­tam már. Voltam jegyző- könyvvezető a tárgyalásokon, polgári és büntető perekben. Vezettem a leíróirodát. Sok­szor „beugrottam” helyettesí­teni. Nem mondom, a kezdet nehéz volt, mert meg kellett ismernem a jogi szakkifejezé­seket. Segítettek, és aztán ké­sőbb én is segítettem és segí­tek ma is a fiataloknak, akik idekerülnek hozzánk. — Hogyan összegezné, mire kell a legjobban ügyelni mun­kája közben? — Ez a munka figyelmet, pontosságot követel. A tárgya­lásokon együtt kell élni a per­rel. Figyelni kell annak mene­tét, és nagyon vigyázni, hogy a leirt anyag hibamentes le­gyen. Ügy is mondhatom: tel­jes odaadással kell végezni a munkát — mondja Jancsi Lászlóné, aki a negyedszázad alatt mindenben nagy jártas­ságra tett szert, amit egy bí­róság adminisztrációja megkí­ván. Megszerette ezt a mun­kát, itt maradt, pedig nem egyszer hívták kedvező lehe­tőségekkel. Hivatásának érzi az igazságügyi munkát, és az eltelt esztendők alatt többször kapott jutalmat munkája el­ismeréseképpen. — És ezen a szeptember 20- án mi történt? — A nap kifizetésekkel kez­dődött, majd könyveléssel folytatódott. Pénztárt is zár­tam, közben a munkabeosztási is megbeszéltem a kollégákkat. Pontosan tizenöten nyitottak be eddig, kértek felvilágosí­tást és igazolást — válaszol Jancsiné. Az irodavezetőnek mindenre ügyelnie kell. Gondnoki teen­dőket is ellát, hiszen a tiszta­ságra is közvetetten ő ügyel. A gazdasági ügyek mellett száz apró dologra kell még figyel­nie. Sztorit hiába keresnénk, egy-egy érdekes, izgalm as pert, mert ha volt is ilyen, az ő munkájában az egyik ügy olyan, mint a másik. Negyedszázad az igazságügy szolgálatában! Hány per anya­gát írta le, hány bíró mellett gépelt fáradhatatlanul, hány ügyfelet igazított útba? Nincs válasz a kérdésekre, mert hoz­závetőlegesen sem lehet szá­mokat mondani, ő is egy a sok közül, aki névtelenül hú zódik meg az ügyek mögött, de pontos, lelkismeretes mun­kájára naponta szükség van, hogy ne legyen fennakadás. Ott tartottunk a beszélgetés­ben, hogy hányán fordulnak meg naponta a járásbírósá­gon, amikor kopogtak. Egy férfi lépett az irodába. Ta­nácsért jött. A jubileum nap­ját is munkával töltötte Jancsi Lászlóné. sz. I. Salgótarjáni művészek a miskolci galériában A Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyaror­szági területi szervezete ülést tartott, amelyen a jövő év képzőművészeti programját hagyták jóvá, vitatták meg. Eszerint az 1974-es évben 12 kiállítást rendeznek Miskol­con, a galériában. Sor kerül majd többi között a salgótar­jáni művészek csoportos tár­latára, bemutatják a kolozsvá­ri múzeum anyagát, és a mis­kolci színház 150 éves jubileu­ma alkalmából az országban először, díszlet- és jelmezterv- triennálét rendeznek. Eger­ben akvarellbiennále lesz, Miskolcon a nehézipari műsza­ki egyetemen pedig szabadtéri szoborkiállítás. A szövetkezetek nemzetközi fóruma A múlt század végén, 1895- ben alakult meg a Szövetke­zetek Nemzetközi Szövetsége Londonban. Ez a világszerve­zet ma 66 ország szövetkezeti mozgalmát tömöríti, s a ben­ne részt vevő országos közpon­tok, szövetségek együttvéve 284 millió tagot képviselnek. A legnépesebb a fogyasztási szövetkezetek tábora, de te­kintélyes $ hitelszövetkezetek szövetkezeti tanácskozás nem kapjanak a magyar szövetke- és a mezőgazdasági termelő* s a faipar termelésének több mint egyötödét, a textilruházati iparénak pedig egy harmadát szövetkezeteik állítjáik elő. A fogyasztási szövetkezetek a működési területükön élő több mint 5 millió lakos ke­reskedelmi ellátásáról gondos­kodnak. Ezek a szövetkezetek hazánk egész kereskedelmi és szövetkezetek aránya is. Az említettek mellett növekvő­ben van a lakás- és az ipari szövetkezetek súlya. Hazánk szövetkezeti moz­galma is részt vesz az SZNSZ munkájában. Tagja a világ- szervezetnek az Országos Szö­vetkezeti Tanács (OSZT), a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa (TOT), az Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezetek Országos Tanácsa (SZÖVOSZ) és az rosunkban kongresszusát a nácskozások is alkalmat ad* világszervezet. Azóta ilyen nak arra. hogy számos ország nagy jelentőségű nemzetközi szövetkezeti vezetői hű képet vendéglátóipari forgalmának szövetkezeti tanácskozás nem kapjanak a magyar szövetke- egyharmadát bonyolítják le. volt Magyarországon. Abban, zétek valóságos helyzetéről, hogy most Budapestet válasz- népgazdasági és társadalmi tolták az említett eseményso- súlyáról, szerepéről. Magyarországon a gazdasági élet különböző területein ke­reken öt és fél ezer szövetke­zet működik. Ez azt jelenti. rozat színhelyéül, megnyilvá­nul a magyar szövekezeti moz­galom iránt a legutóbbi évek­ben különösen megnőtt nem­zetközi érdeklődés. A nem szocialista országokban Az SZNSZ választott terü­leteinek ülésein és a szövet­kezetlátogatások alkalmával meggyőződhetnek a külföldi szövetkezeti vezetők arról is, hogy szocialista államunk kedvező feltételeket biztosít a 1S szes vállalatok közül minden éfénk figyelemmel kísérik azt második szövetkezet, vagy a fejlődést, amely főként a szövetkezeti társulás. A sző* legutóbbi években végbement vetkezetekből származik a hogy az országban levő ősz- szövetkezetek további feilődé* és ma is tart minden magyar szövetkezeti ágazatban. Külö­nösen szívesen tanulmányoz­zák a külföldi szövetkezeti nemzeti jövedelem egyötöde. Az aktív keresők csaknem egyharmadát szövetkezetek . . _ .. ,, , . „ ---- - ----------- ----------------- foglalkoztatják. A mezőgaz­I pari Szövetkezetek Országos emberek mezőgazdasági tér- dasági termelőszövetkezetek állítják: elő a mezogazdasag a többi szocialista termelési értékének 67.3 szé­kednek a magyar szövetkeze­ti mozgalom képviselői az SZNSZ ban is. Miként különféle bizottságai- ország szövetkezeti szövetsé­gei, országos tanácsai, a mie­ink is arra törekszenek, hogy . Oktober 7. és 17. között rninél szélesebb körben mos“ lékát produkálják Budapesten tartja ülését az ™ ertXalenini szS —---------- ’ S ZNSZ végrehajtó bizottsága, kezetj eivek szellemében fej- kozponti bizottsága es több bizottsága. 70 évvel ezelőtt, lődő szocialista szövetkezetek i804-ben rendezte meg fővá- eredményeit. A mostani ta* zalékát. A szocialista ipar termelésének mintegy 7. az építőiparénak pedig 11 száza* az ipari szövetkezetek. Ezen belül egyes — elsősorban könnyű­ipari és szolgáltató — ágaza­tokban tösn jelmtős a szövet­kezetek részesedése. A cipőipar. séhez. Hosszú távon számít a szövetkezetek sok irányú mű­ködésére, arra, hogy szocialis­ta tervgazdálkodásunk kere­tei között a szövetkezetek még eredményesebben járul­nak hozzá népgazdaságunk erősítéséhez. A magyar szövetkezeti moz­galom már eddig is sikeresen szolgálta nemzetközi kapcso­lataink fejlődését. Az SZNSZ választott testületéinek buda­pesti tanácskozásai minden bizonnyal elősegítik azt is, hogy a már kiépített ilyen kapcsolatok tovább erősödje­nek. G. P. Mai kommentárunk Silóznak a szövetkezetekben A SZARVASMARHA-ÁLLOMÁNY folyamatos takar­mányellátásának megoldása egyre jelentősebbé válik. Erről nem feledkeznek meg a megye termelőszövetkezeteiben a szakemberek. Csupán négy olyan közös gazdaság van, ahol nem tartanaik szarvasmarhát. A téli takarmányszükséglet biztosítására természetesen már korábban megtették a szük­séges intézkedéseket. Ezek közül egyik legfontosabb a siló elkészítése. A szövetkezetekben szerzett tapasztalataink azt igazol­ják, hogy csaknem mindenütt kellő időben és megfelelő mi­nőségben biztosították az állatok téli táplálékát. A silózás tu­lajdonképpen a takarmány tartósítását jelenti, erjesztés se­gítségével. Fontos tennivaló, hogy sikerüljön minél jobban összehangolni a technológiai és biológiai folyamatokat! A tápanyagveszteség gyakorlatilag elkerülhetetlen a silózás során, de nem mindegy, hogy milyen mértékű. A tartósítás sikere nem utolsósorban attól függ, hogy a silót gyorsan, jól tömörítették-e, és tartalmaz-e megfelelő mennyiségű nedves­séget? A nedvesség biztosítása terén bizonyos gondok jelent­keztek, mert a nagy szárazság következtében a silókukorica „megégett”. Egyházasdengelegen pedig — kényszerhelyzet miatt — a kukorica 40 százalékát silózni kellett, mert kevés és gyenge csövet termett. A kényszerérés és a gyenge ter­més az aszályos időjárás következménye. A szécsényi járás­ban jó ütemben haladnak a silókészítéssel, összesen 600 hektáron termesztettek silókukoricát. Ennek zömét már be­takarították és tartósították. Helyes munkaszervezéssel biz­tosították a szükséges munkaerőt, hiszen az őszi munkacsúcs idején a kukorica- és burgonyaföldeken, a talajelőkészítes területén is minden dolgos kézre szükség van. Akár veremsi­lót, akár felszíni silót alakítottak ki, mindkenképpen az a legfontosabb, hogy két-három nap alatt sikerüljön megtöl­teni! A szakosított szarmasmarhateleppel rendelkező Egyhá­zasdengelegen például nyolc silót készítettek. A takarmány­ellátást elsőrendű feladatnak tartják a szövetkezetben. Erre utal, hogy tavalyról is maradt egy siló, tehát az ellátásban semmiféle fennakadás nem jelentkezett. Megfelelő arányban bő választék kerülsz állatok elé: silót, lucernát, abrakot, ré­paszeletet kapnak. Cereden a gabona betakarítása után má­sodvetésként takarmányborsó került a földbe, mert a szako­sított szarvasrnarhatelep ellátása a téli időszakban nem kis feladatot jelent. Erdőkürtön befejezték a silózást. A kukorica mellett zöldborsószárat is felhasználtak a silókészítés során. A zavartalan téli takarmányellátást biztosították amellett, hogy egyéves szálastakarrhány-tartalékkal is rendelkeznek. Így a száz tehén ellátásában bizonyos, hogy nem lesznek gondok. A NAGYÜZEMI szarvasmarhatelepek folyamatos téli takarmányellátásának megoldása a megye közös gazdaságai­ban lényegében biztosított. Jól tudják a szakemberek, hogy a tej- és hústermelés fokozása, a silózás körültekintő elvégzése és az egyéb jó minőségű takarmányok biztosítása nélkül le­hetetlen volna. R. I. Szovjet exportra A Női Fehémeműgyár já- várt a kollektívára. Ezt 13 nosaknai üzemében szeptem­ber végéig 10 százalékkal ter­meltek többet az előírtnál. Ez azt jeleníti, hogy a tervezett­nél 15 millió forinttal több áru került elsősorban a kül­földi piacokra. Szeptemberben, darab fehérnemű ezer darabbal még metetéz* fcék. Az előállított mennyiség­ből 125 ezret szállítottak a Szovjetunióba, 25 ezret pedig a belkereskedelemnek. A termelés növekedésének megfelelően alakult a ter- melékenység is. Az emelike- 145 ezer dés 14 százalék, szemben a előállítása tervezett 9,8 százalékkal NÓGRÁD - 1973. október 2., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom