Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

Meddig jutottak új üatemeinkben? (I.) I Újabb nekirugaszkodás Növekvő termelés, javuló életkörülmények AZ IPARTELEPÍTÉS első melésn övekedést. Ezeken a he' rra'kasza befejezéshez köze- lyelken meghosszabbodik a ie-dik. Most érkeztünk el ah- megtérülési idő, de nehézsé- hoz az időponthoz, amikor he- geiket okoz a hitelek visszafi- lyas számvetést készíteni az sietése is, e’ ért eredményeikről, értékel­ni a szerzett tapasztalatokat, é; megszabni a további sike rés munka tennivalóit­A harmadik ötéves terv so­rán, valamint a negyedik öt­éves terv elején elhatározott új üzemek letelepítésével el­kezdődött az ipar korszerűbb M Ml , szerkezetének és arányosabb területi elhelyezkedésének ki­alakítása. Salgótarján mellett Nagybátonybian, valamint a járási székhelyeken és körzeti központokban is me^eMí köptük a politikai, gazdasági fejlődést elősegítő üzemek. Hatásukra javulnak a lakosság életkö­rülményei, növekedik a fog­lalkoztatottsági színvonal. A kormány, a megye anya­gi' támogatáséval és a letele­pülő üzemek pénzügyi lehető­ségeinek felhasználásával. több JÓ ÉRZÉS, hogy az új üze­mek termelésiének növekedése a tervezettnek megfelelően alakul. Túlnyomó többségük eredményesen .gazdálkodik, termelékenységi mutatóik nem rosszabbak minit az anyavállalatoké. Javuló a munkafegyelem. Az új, kor- gépeikkel szembeni idegenkedést a zömében fia­tal munkások viszonylag gyor­san leküzdötték, teljesítmé­nyük állandóan emelkedik, a vándor­lók szánna. Jó hatással voüit a termelés fejlődésére, hogy számos helyen már az új be­ruházás megindulása előtt el­kezdődött a munka. Tapasz­talatokat szereztek, a mun­kások betanultabb ak és ha kis létszámban is, de létre­jött a itörzsgárda. Mindezek hozzájárultak g gyorsabb üte­mű elarelepeshez. A beruházások részbeni, vagy teljes üzemibe helyezése folytán javulnak a munka ri beruházás valósul meg. A tervezett 5600 fővel szemben 7700 dolgozó részére teremte­nek új munkahelyet. Így részben sikerül biztosítani a bányászatból felszabadulok, a munkába lépő fiatalok elhe­lyezését. Pozitív dolog, hogy az új ipari beruházások megvalósí­tása a népgazdasági szerke­zetet javító intézkedéseikkel összhangban történik. Nö­vekszik a könnyűipari ágaza­tok súlya. Ezzel lehetővé vá­lik a nők fokozottabb mun­mátranováki, a vegyigépgyár salgótarjáni üzemeiben. Az intézkedések együttes ha­tására a FŰTÖBER gyáregy­ségében 119,5 százalékkal, a Ganz-MÁVAG mátranováki üzemében 224,9 százalékkal, a szécsényi ELZETT-ben 491,3 százalékkal, a jánosaknai fehémeműgyárban 115,0 szá- termeltek többet mint 1972. első fél évben Ezek a sikerek még akikor is figyelemre méltóak, ha az előző év viszonylag alacso­nyabb teljesítésére is épül­nek. Kialakulóban van egy korszerűbb gyártmánysaerke- zet, mély a piaci igényieknek egyre inkább megfelel. Ugyanakkor nehézséget okoz, hogy több vállalatnál hiányos még a belső kooperá­ció. Ez azért is lényeges 'kér­dés a gyáregységek, telephe­lyek szempontjából, mert az együttműködésnek nagy sú­lya van a gyártási folyamat­ban. Gátolja az eredményes tevékenységet, hogy egyes üzemeknél folyamatosan nem biztosítják a kapacitás lekö­tését, akadozik az anyagellá­tás, mely kedvezőtlen, hangu­latot teremt, visszafogja a technikai feltételei, fokozódik dolgozók kezdeményezései­a szervezettség. A dolgozók mind nagyobb gyakorlatra tesznek szert. (Például a dön­tően új telepítésű könnyűipar­ban. az 1973. első félévi ter­melés több mint 20 százalék­nek kibontakozását is. Ugyan­akkor, hatással van a kerese­tek ailakulására, előidézője le­het a nagyobb mértékű mun­kásvándorlásnak» TÜRELEMRE, körültekintő kába állítása is. A kitermelő­ipar helyett emelkedik a fel- ták a dolgozó ágazatok részaránya» Művek Üj, dinamikusan fejlődő ipar­ágakhoz tartozó üzemek te­lepültek le. Ilyenek a vegyi- megindításához szükséges gépgyár, a rádiótechnikai gyár, a Ganz-MÁVAG, a kábelgyár, a Fűtőberendezé­sek Gyára, a harisnyagyár stb. Gondot okoz egyes helye­ken, hogy nem számoltak eléggé a kapcsolódó, járulékos beruházások költségeivel. Más kai haladta meg az egy év- munkára van, szükség, hogy vei korábbi szintet.) a termelésfelfutássail, B felté­Örömümkre szolgál, hogy az telek biztosításával ^ egyidő- üzembe helyezések ez évben t>en ^kialakuljon az új üzemeik is tovább folytatódtak. Átad- belső szervezeti rendje, ki- Finomkenámiadpa/ri elégítő tegyen döntési jogkö- romhányi gyáregysé- rük. Zavarja a munkát, hogy gében a csempe, illetve má- egyes gyáregységekben, Má­zas burkolólap gyártásának nyosak a hatásköri leírások. üzemeknél a beruházás késése még nem történt, lényegében miatt nem tudták megvalósí- már az új telephelyen dod­tani időben a tervezett tér- goznak Ezért nem lehet egyértelmű­en elhatárolni, ki miért fele­lős. Ezenkívül a vitás kér­dések rendezésére' kevés a kezdeményezőkészség a he­lyi gazdasági vezetés részé­ről. Előfordul, hogy saját üzemi feladataik megoldósá- üzembe helyezés boz gyakran fentről várnak intézkedést. (Folytatjuk) Solymosi két üzemcsarnok, a Váci Kötött­árugyár pásztói üzeme, to­vábbá a megye egyik legje­lentősebb létesítményének — a lakásprogramhoz kapcsoló­dó — Fűtőberendezések Gyá­rának magybátonyi üzeme- Bár teljes Ganz-MÁVAG Imre Saját termesztésű Bezosztaja őszi búzát vetnek a tolmács) termelőszövetkezetben. A magtárból folyamatosan szállítják a vetőmagot a földekre. Képünkön: Tóth Károly (jobbról) és Szász László zsáktargoncával rakja pótkocsira a vető­magot Fodor Tamás felvétele Gyermekrajzpályázat A KISZ szécsényi járási bi­zottsága, a HNF járási bizott­sága, a szécsényi járási úttö­rőelnökség, a Nógrád megyei Tanács Szécsényi járási Hiva­talának művelődésügyi osztá­lya, a Krúdy Gyula Nagyköz­ségi és Járási Könyvtár, a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ a Petőfi-évforduló tiszteletére tavasszal kétfordu­lós rajzpályázatot hirdetett a járás általános iskolásai szá­mára Petőfi-versek, illetve -művek illusztrálására. Az első fordulóra 255 pályamunka ér­kezett be; ebből 56-ot értékel­tek, s állítottak ki a művelő­dési központban. A második fordulóra — amely október 10-én zárul — újabb rajzokkal lehet benevezni. A két fordu­ló befejezése után az egész gyermekrajzpályázatot együtt értékelik, majd így osztják ki a legjobbak között a díjakat, és rendezik meg a járás terü­letén a vándorkiállítást. Csak annyit, mint korábban Áz Ipari Műszengyár, Iklad bérceli 4. számú gyáregységé­nek KISZ-fiaitaljai jókedvűen nótáztak, amíg a szavazatsze­dő bizottság munkáját végez­te a vezetőségválasztó taggyű­lésen. Mozgalmi daloktól visszhangzott a gyáregység ebédlője. Ezt megelőzően ko­rántsem volt ilyen a hangu­lat. A beszámoló tükrében az alapszervezet, mondhatni a szélsőségek alapszervezete. Hogy miért? A KISZ VIII. kongresszusát megelőző vezetőségválasztá­sok óta már két ízben történt vezetőségcsere. Először ta­valy februárban. Ekkor a tag­létszám 22 fő volt. Az újabb vezetőség nem tudta a KISZ-életat szerve­zetté tenni, a taggyűlések rendszertelenek voltak. A ve­zetőség sem állt feladata ma­gaslatán, nagy részük Ikladon, a műszergyárban dolgozott. Október közepén azzal a cél­lal, hogy a KISZ-élet fellen­düljön, a régi vezetőség le­mondott. Ekkor már 36-an voltak KISZ-tagok. Gyökeres változást nem tapasztalhattak, szinte minden maradt a ré­giben. Pedig voltak próbálko­zások. Politikai oktatást szer­veztek a községi KlSZ-szerve- zettel közösen, de a tagság mintha nem vette volna ko­molyan, alig-alig látogatták a foglalkozásokat. Ha meg jelen voltak, passzív résztvevőként ültek. Szerveztek irodalmi szak­kört, énekkart, vetélkedőt. Egy idő után azonban megint „el­csendesedtek”. A dolgok másik véglete a termelésben és a társadalmi munkában jelentkezett. A nyolc szocialista brigád közül kettő ifjúsági brigád, KISZ- tagok. Terveiket rendszeresen száz százalékra teljesítik, nagyban hozzájárultak a ter­melékenység növekedéséhez. a vezetőségválasztó taggyű­lést. Ha utánaszámolunk. egy vezetőségre alig fél év jutott az utóbbi időben. Ez még arra is kevés, hogy a vezetőségi tagok megismerjék egymást, tisztában legyenek a másik képességeivel. A tagság .részéről nem vol­tak ,*,nagy fogadkozások”. Vi­lágosan látták, érezték, hol hibáztak. Mindez azonban A fiatalok kezdeményezése m®S ne™ biztosíték arra, hogy után az alapszervezet pince­klub-tulajdonosnak vallhatja magát. A fiúk, lányok társa­dalmi munkában hozták létre. A gyáregység vezetői minden támogatást megadtak hozzá. Rájuk más területein sincs pa­nasz, hiszen, a gyáregység ve­zetője maga kérte, hogy ha kell, a KISZ-titkár üssön az asztalra, legyen, képviselője a fiatalok érdekeinek. A fiatalok itt egyben, a gyáregység dolgozóit jelentik, annyina alacsony az átlagélet­kor. A mostani vezetőség meg­választása után megint lezár­tak egy szakaszt a berceli fia­talok. Bebizonyosodott, hogy nem egyedül a vezetőségen múlik, hogy milyen eredményről ad­hatnak számot az értékelés so­rán. Arra a fiatalos lendület­re, jókedvre van szükség év közben is, ha mozgalmi mun­káról van szó, amely áthatotta a közeljövőben nem ismétlőd­hetnek meg az események. Senki sem várhat csodát az új vezetőségtől, ha a tagság nap mint nap nem tesz tanú­bizonyságot arról, hogy azok­nak, akiknek bizalmat szava­zott, támogatja is munkáját- Nem a vezetőség érdekében, az ügyért, amely közös, a mozgalomért. Nem az asztalra kell ütni (bár annak széle nem nagyon repedezett meg ettől, igaz nem is volt szükség rá), hanem rendszeressé tenni a vezető­ségi üléseket, taggyűléseket, ahol a KISZ-tagok bátran mondják el véleményüket, ja­vaslataikat, ötleteiket, segítve a vezetőség munkáját. Korábban is bebizonyítot­ták. hogy képesek a KISZ- alapszervezet előtt álló fela­datoknak eleget tenni. Nem többet, ennyit várnak most is tőlük. Szabó Gyula Telik a megye éléstára Szövetkezetek a téli ellátás biztosításáért Étkezési szokásaink feltéte­lezik, hogy bőséges burgonya-, zöldségféle és gyümölcsvá­laszték álljon a lakosság ren­delkezésére. A városi ember már megszokta, hogy a bol­zást az egyes szerveknek; meghatározva a téli tárolás mennyiségét és cikkösszeté­telét. így volt ez az elmúlt évben Is, amikor a megyei tárolásra tokban mindennap hozzájut előirányzott 560 vagon burgo­ezekhez a cikkekhez. Ma már falun is egyre inkább igény­lik — a saját termelvények kiegészítésére — a tárolt zöld­ségféléket, amelyek bővítik a választékot, változatosabbá teszik az étrendet. A téli ellátásban fontos sze­repet tölt be a MÉK, amely két évvel ezelőtt alakult át a Termelő- és Fogyasztási Szö­vetkezetek Közös Szövetkezeti Vállalatává. A demokratizált vezetés, a tagszövetkezetek na­gyobb beleszólási joga mellett az átszervezés azt is jelenti, hogy a 39 tagszövetkezet együtt vállal felelősséget a nem kis jelentőségű téli ellá­tás oroszlánrészének megoldá­sából. A felvásárlás,' tárolás ■— a körültekintő munka mellett — igen nagy kockázatot is jelent, mert a szabadpiacon a keres­let-kínálat előre nem látható nya-, zöldségféle és gyümölcs­ből a MÉK 510 vagon áru készletezésére kapott megbí­zást. Ebből a mennyiségből a lakosság' megvásárolt a tél fo­lyamán 287 mázsát; a többle­tet pedig más megyékben ér­tékesítették. Az idén versenytárgyalás még nem volt, a MÉK azon­ban már elkészítette tárolási tervét. Az elmúlt évi tapasz­talatok alapján, a lakosság várható igényeit figyelembe véve 352 vagon áru készlete­zése látszik célszerűnek. Eb­ből a burgonya 200; a zöld­ségféle 43; a vöröshagyma 25; a káposzta 24; az alma 60 va­gon. A nagyobb tételű cikkek­ből az ellátást szerződések, telepeken, a hagyományos módon, prizmákban, árkokban történik. Rendelkezik a MÉK — a korszerű tárolási igénye­ket kielégítő — raktárhelyisé­gekkel Salgótarjánban és Dej- táron is, ahol ebben az évben fejeződött be egy 20 vagonos hűtőtároló építése. Ezek külö­nösen alkalmasak arra, hogy az időjárás tavaszi felmelege­désekor a szabadtéri telepek­ről kitárolt zöldségfélét, bur­gonyát itt elhelyezzék. Csak így lehetséges elérni a MEK- nek azt a törekvését, hogy az elmúlt évi áruból még a pri­mőrök megjelenésekor is le­gyen készlet. Ez lényegesen olcsóbbá teszi a piaci árakat, jobbá a lakosság ellátását ab­ban $z időszakban, amikor az új paradicsom, káposzta, bur­gonya és egyéb zöldségfélék ára a kisebb keresetűek szá­mára szinte megfizethetet­len. Ezt a törekvést gz állam is támogatja, a legújabban megállapodások kötésével biz- életbe lépett rendelet alapján, tosította a közös vállalat. A burgonya és a zöldségféle be­szerzése egyrészt importból történik, mivei ezekből a cik­árszabályozó hatása keresztül- kékből országos viszonylatban húzhat minden előzetes szá­mítást. A szervezett ellátás népgaz­dasági feladat, ezért a megyei tanács kereskedelmi osztálya tartja kézben, és versenytár­gyalás keretében ad megbí­sem termelünk elegendőt. Fe­jes káposztát a megyén belüli tsz-ek, vöröshagymát Bács és Csongrád megye; almát Sza­bolcs megye tsz-ei szállítanak. A tárolás a pásztói, a szé­csényi és a dejtári szabadtéri Nincs rejtély Keszegen Rendkívül alacsony a búza átlagtermése a keszegi ter­melőszövetkezetben. Az elmúlt három évben mindig a rétsá­gi járás utolsó helyezettjei között foglaltak helyet. Ezzel a gonddal foglalkozott — többek között — a közelmúltban Ke­szegen a termelőszövetkezet vezetősége. A főmezögazdász adott magyarázatot az alacsony hozamok okaira. Nincs rejtély Keszegen — ez nyilvánvaló. Egyik kedvezőt­len tényező, hogy a búza vetésterületének 76 százalékán ko­rábban is búzát termesztettek. Ha nincs elővetemény, nem is lehet nagyobb hozamot várni! A másik ok a tápanyag- ellátás hiányossága. A korábbi időszakban hektáronként 3— 4 mázsa műtrágyát szórtak ki — válogatás nélkül mindenho­vá. Az idén elkészült talajtérkép viszont azt mutatja, hogy szervetlen anyagokban rendkívül szegény a termőföld. Há­romszorosára kellene emelni a műtrágyamennyiséget! A főmezőgazdász szerint az alacsony hozamban közrejátszott a Bezosztája 1. vetőmag is. Ezzel az állásponttal nem lehet egyetérteni! Ez a búzafajta a járás többi szövetkezetében a legnagyobb termést adta. Meghálálta a gondos művelést! Mert, hiába vetnek bármilyen „csodabúzát”, ha nincs táperő a talajban, gyenge a talajmunka, hiányos a gyomirtás. Az előveteménygondot is mielőbb ki kell küszöbölni. Olyan ipari növényt — például repcét — kellene bevonni a vetés- szerkezetbe, melynek termesztéséhez biztosított a munkaerő és a technika. A hibák okait feltárták Keszegen, A tetteken a sor! <P, 1») Reverzibilis turbina Rendkívüli gép modelljén folytatnak kísérleteket a le- nlngrádi fémfeldolgozó gyár vízturbina-laboratóriumában. A készülék turbina és szivaty- tyú minőségében egyaránt dolgozhat. Mint ismeretes, a nagy hőerőművek turbóaggre- gátjainak van egy lényeges hátrányos tulajdonságuk: nem lehet őket gyorsan, teljes ka­pacitással beindítani, illetve gyorsan leállítani. Ezért az ilyen típusú erőművek éjjel a nagymértékben csökkent vil- Iamosenergia-fogyasztás ide­jén is dolgoznak. Hogy ener­giájukat ekkor is hasznosít­hassák, a Szovjetunióban hid- roakkumulációs erőműveket építenek. azzal, hogy az április 1-én túl tárolt cikkek után a közös vál­lalatot árkiegészítésben része­sítik. A MÉK nemcsak tárolást tartósítás útján is készletez árut a téli hónapokra. Ez év­ben összesen 53 vagon sava­nyúságot tartósít, amelyből 39 vagon a savanyú káposztái, 13 vagon az uborka, 6 vagon a paprika, 2 vagon a vegyesvá­gott és 1—1 vagon a zöldpa­radicsom és a cékla. Mindezeken felül a kisebb tételekben felvásárolt babból, lencséből, mákból, dióból, dió­bélből is elegendő áll majd a lakosság rendelkezésére. Mivel jelenleg még Salgó­tarjánban is vannak családi házak, ahol alkalom nyílik a zöldségfélék és gyümölcs téli tá Tolására, a MÉK október I-től új szolgáltatásként bevezeti az egy mázsa,-' vagy ezen felüli mennyiségben vásárolt cikkek házhoz szállítását. Ezzel meg­kíméli a lakosságot attól a fáradságtól, hogy az árut ki­lónként kelljen megvennie és hazacipelnie. Kemény Erzsébet A SZERKESZTŐSÉG meg­jegyzése: A MÉK vezetőinek tájékoztatása bizakodást kelt. De az intézkedéseket még csak részben tették meg, több­ségüket ígérik és tervezik. Az ígéretek és a tervek értékét a tettekkel, a következő hónapok áruellátásával mérhetjük. NÓGRÁD — 1973. október 5., péntek H

Next

/
Oldalképek
Tartalom