Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)
1973-10-30 / 254. szám
Magyar felszólalások Kép a moszkvai béke-világkongresszusról; Kállai Gyula a magyar delegáció vezetője (Folytatás az 1. oldalról) számú bizottságban szólalt fel. Kiemelte a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új normái kialakításának szükségességét, és a kelet—nyugati gazdasági együttműködés nagy politikai fontosságát, majd elítélte azokat a törekvéseket, amelyek a gazdasági kapcsolatok fejlesztését politikai feltételekhez kötik, eszközül igyekezvén felhasználni más országok belü- gyeibe való beavatkozásra. Dr. Pál Lénárd akadémikus, a magyar delegáció helyettes vezetője a 11. számú bizottság ülésén elhangzott felszólalásában a nemzetközi tudományos és technikai együttműködéssel foglalkozott. Bírálta azokat a nézeteket, amelyek minden negatív követelményt a műszaki és tudományos forradalom számlájára írnak. E nézet képviselői szerint a tudomány jövője — hangoztatta — nem választható el annak társadalmi tartalmától. Nem lehet azt állítani, hogy a felgyorsult világméretű fejlődés minden következményét pontosan értjük, de az új tudományos eredmények segítségével el kell és el is tudjuk kerülni a tudományos-technikai forradalom nem kívánatos hatásait. A leszerelési bizottságban Réti Ervin, g.z OBT tagja szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a békemozgalom sokat tehet a leszerelés érdekében. Az indokínai kérdésekkel foglalkozó bizottságban felszólalt dr. Kende István, az OBT elnökségének tagja. Elmondta, hogy az indokínai háborúknak rendkívüli befolyásuk volt és van a nemzetközi helyzetre, ahogyan az 1954-es Dien Bien Phu-i győzelem is kihatott a világ alakulására, a jelenlegi — részben még tartó — indokínai háborúk és a szabadság- harcok győzelme is nemzetközi jelentőségű. Ha ma nemzetközi enyhülésről a békés egymás mellet i élés gondolatának fokozódo érvényesüléséről beszélhetünk, ez nem kis mértékben annak is köszönhető, hogy indokínai barátaink hősiesen és győzelmesen harcoltak és harcolnak az amerikai imperializmus és szövetségesei ellen. Ennek a gondolatnak megértetése a világközvéleménnyel fontos kötelessége a haladó erőknek. A nevelés és kultúra területén való együttműködés kérdéseit tárgyaló albizottságban dr. Pesta László, a budapesti népfrontbizottság alelnöke szólalt fel. Elmondta: a magyar nép hagyományszerűen szereti a békét, a szocializmus építése közben mondott le végképpen a sovinizmus, az önzés csődött mondott fegyvereiről, és ifjakat, felnőtteket egyaránt a népek közötti barátság és együttműködés, valamint a béke szeretetére neveli. Államunk minden szocialista, sok fejlődő és tőkésországgal élénk kulturális csereprogramokat bonyolít je. A nevelési és kulturális ügyekkel foglalkozó bizottságban az utolsó felszólaló Boldizsár Iván, az Országos Béketanács alelnöki volt. összefoglaló beszédében rámutatott, hogy a művészet, az irodalom és a nevelés ügyeiben elhangzott fontosabb javaslatok közös nemzetközi program alapjául szolgálnak. Visszatekintett az elmúlt 25 esztendő történetére, majd arról szólt, hogy a Wroclaw! és párizsi béke- konferenciákon a békemozgalom új nyelvet talált a háborúellenes harcban, most pedig a moszkvai kongresszuson az írók, művészek és nevelők legfőbb közös feladata: új nyelvet találni a békés együttélésben. Dr. Haraszti György egyetemi tanár, az OBT elnökségének tagja a társadalmi problémákkal és emberi jogokkal foglalkozó 12. számú bizottságban szólalt fel. Többek között az emberi jogok és a béke közötti kettős összefüggésről beszélt. Arról, hogy egyfelől az emberi jogok a háborúban nem érvényesülnek, másfelől viszont ezeknek a jogoknak tömeges megsértése, például a dél-afrikai apartheid politika súlyos veszélyt jelent a békére nézve. A béke erőinek feladata — mondotta dr. Haraszti György —, hogy figyelmüket az emberi jogok tömeges megsértése elleni küzdelemre koncentrálják. A közel-keleti bizottság kivételével, amely még hétfőn délelőtt is ülésezett, befejezték munkájukat a békeerők moszkvai világkongresszusának bizottságai. Hétfőn már a bizottsági záróokmányok szerkesztése folyt szűkebb körben, így a delegátusok többsége számára a rendezőség szakmai és rétegtalálkozókat szervezhetett. A magyar küldöttség zöme délelőtt Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének a vezetésével Moszkva Kalinyin kerületébe látogatott el. Hazánk kongresszusi küldötteit az össz-szövetségi elektrotechnikai intézet dolgozói látták vendégül. A mintegy harminc főből álló magyar küldöttség Hevében Kállai Gyula mondott köszmétét az intézet és va kerület jelenlevő vezetőinek a meghívásért, a rendkívül szívélyes fogadtatásért, és tolmácsolta a magyar delegáció jókívánságait az intézet és a Kalinyin kerület dolgozóinak, lakosságának. Az intézet konferenciatermében megtartott baráti találkozó után a magyar vendégek megtekintették az intézet laboratóriumait. A békeerő küldötteinek tiszteletére rendezett fogadáson részt vett Hortensia Allende, akit Kállai Gyula magyarországi látogatásra hívott meg. (MTI) Zsivkov Mongóliában A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Nagy Népi Hurál elnökségének és a Mongol Népköz- társaság kormányának meghívására hétfőin hivatalos baráti látogatásra Ulánbátorba érkezett a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttséget Tódor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke vezeti. Felelősséggel Számla az NSZK-nak Az Egyesült Államok egyre kellemetlenebből érezteti nyugatnémet szövetségesével, hogy korlátlan igényt tart a nyu gáti világ vezetésére és rossz néven vesz bármilyen ellent' mondást Erről tanúskodott Von Wechmar bonni kormányszóvivő hétfő délutáni sajtóértekezlete is. Egy órán át tartott az újságírók ostroma és Von Wech mar úgyszólván minden választ megtagadott. Nem volt hajlandó nyilatkozni arrM, vajon az NSZK tudott-e kezdettől fogva az amerikaiak izraeli fegyverszállításairól (tehát még a tűzszünet előtt) és arról is hallgatott, vajon tiltakozott volna-e a kormány akkor, ha történetesen a bre- merhaveni kikötőből nem izraeli, hanem amerikai hajókon szállítják el a fegyvereket. A szóvivő más példáját is adta a nyugatnémet cselekvő si szabadság korlátáinak és az NSZK kiszolgáltatottságának Az amerikai nagykövetség tájékoztatása alapján az utolsó pillanatban jelentette be. hogy Stoessel washingtoni külügyi államtitkár hétfőn és kedden Bonnban tárgyal a nyugatnémet kormány vezetőivel. A Rámából érkező Stoessel a két ország viszonyáról, elsősorban az. amerikai csapatok fenntartási költségeiről kíván tárgyalni. A jelek szerint az NSZK szeretné elásni a csatabárdot és megegyezést keres Amerikával, de ennek a megegyezésnek ára van és fél attól, hogy mégis harcra kényszerül. Nyugat-Németország a napokban többször is óvatosan kinyilvánította, hogy a Közel- Keleten érdekeltek a Közös Piac országai is, mert növelni kívánják gazdasági és politikai befolyásúkat. Ez a törekvés viszont ellentétes Washingtonnak azzal a tézisével (Kissinger), amely Amerikának „globális”. Nyu- gat-Európának viszont csak ..regionális” szerepet szán. Erre az ellentétre hívták fel a szóvivő figyelmét a sajtóértekezleten is. Wechmar azzal tért ki a válaszadás elöl, hogy „félreértések támadnának”, bármit is mondana. (MTI) — Az atomkorszakban a népek a korábbinál ezolidári- sabbak a békeharcban és ezzel egyidejűleg jobban is érzik, hogy felelősek a béke sorsáért Ez az érzés rendkívül erőteljesen ösztönzi a szüntelenül fokozódó harcot a béke megszilárdulásáért, a nemzetközi biztonságért — mondotta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a békeszerető erők moszkvai kongresszusán. Az SZKP főtitkárának felszólalását maga a kongresszus és az egész nemzetközi közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta, mert meggyőzően kifejtette a szovjet állam és általában a békeszerető erők tevékenységének fő irányát és mé lyen elemezte a nemzetközi politika alakulásának perspektíváit. Az agresszió és az önkény soha sem váltott ki olyan nagyarányú tiltakozást és aktív szembeszállást, mint napjainkban — fejtegette Leonyid Brezsnyev. S valóban, a vietnami háború, de a közel-keleti fegyveres konfliktus is mutatta, hogy eddig soha nem mozdultak meg oly hatalmas és cselekvéseikben hatásos állami és társadalmi erők, hogy megállítsák az agresszort, illetve eloltsák a háború lángját, Mindez pedig annak a következménye, hogy megváltoztak az erőviszonyok a nemzetközi színtéren. A változás a hideghá ború hívei rovására, a fegyverkezési hajsza, a katonai kalandok kedvelői rovására, a béke és a haladás erői javára állt be. Azokat az alapvető tényezőket, amelyek biztosították a fordulatot a hidegháborúról az enyhülésre, a katonai konfrontációról a biztonság megBzilárditására, a békés együttélésre — Leonyid Brezsnyev a következőkben jelölte meg: —■ Jelentősen megnövekedett a szocializmus, a szocialista közösség erőinek szerepe. Korunkra jellemzővé vált, hogy különböző társadalmi berendezkedésű államok vezetői is párbeszédet folytattak egymással. S nem lehet megtagadni az elismerést azoktól a nyugati államférfiaktól sem, akik reálpolitikát folytatva eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy szakítani kell a hidegháború szellemével és arra törekednek, hogy a békés párbeszéd útjára lépjenek. A kedvező irányú fejlődéshez hozzájárultak az úgynevezett harmadik világ államai, amelyek meggyőződhettek arról, hogy a gyarmatosítás és az agresszió, a gyarmati elnyomás politikája és az erőpoliitika lényegében ugyanannak az éremnek a két oldala, s ezek nagy erőfeszítéseket tettek az enyhülés érdekében. A néptömegek, a különféle tömegszervezetek és sok politikai párt is aktívan részt vesz a háború és a béke problémáinak megöl dásában, s mindannak a történelmi tapasztalatnak a megvalósításában, amely az emberiség birtokában van. Mindezen pozitív tények mellett számolni kell azzal, hogy a háborúkat és a heves nemzetközi válságokat még nem küszöbölték ki a népek életéből. Ezzel kapcsolatban az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy sem a béke, sem az enyhülés nem valósul meg magától, mint valamiféle felülről jövő jótékony adomány. A béke és enyhülés csupán úgy érhető el, ha a békeszerető erők, az államok, a politikai pártok és áramlatok, társadalmi szervezetek és egyes emberek fáradhatatlanul küzdenek minden olyan megnyilvánulás ellen, amely szembehelyezkedik az enyhüléssel, fenyegeti a békét, vagy felveti a háború veszélyét. A majdnem másfél száz ország mintegy három és fél ezer küldötte számára, akik a közel-keleti háborús veszély legve* szélyesebb időszakában, a robbanás idején érkeztek Moszkvába rendkívül fontos és megnyugtató volt, hogy a Szovjetunió legfelsőbb vezetőjétől hallották: a Szovjetunió rendkívül felelősségteljes és építő magatartást tanúsított, mindvégig a konfliktus békés rendezésére törekedett, mégpedig a Biztonsági 'Tanács ismert határozata alapján, amely kimondja, hogy fel kell számolni az izreli agresszió következményeit, szavatolni kell e térség valamennyi állama biztonságát és függetlenségét. Fontos állásfoglalás az is, hogy az SZKP főtitkára hangsúlyozta: meg kell teremteni az európai és az ázsiai kollektív biztonsági rendszert, mert az lehetővé tenné, hogy fokozatosan megszüntessük a világ jelenlegi katonai és politikai tömbökre való felosztottságát. Megelégedést váltott ki az az állásfoglalás is, hogy be kell szüntetni a nukleáris és a hagyományos fegyverkezési hajszát, azon az alapon, hogy az államok becsülettel teljesítik vállalt kötelezettségeiket és —- ami különösen időszerű — a világ valamennyi vezető hatalma csatlakozzék ehhez a folyamathoz. Mindezek kedvező feltételeket teremtenének, hogy érvényre jussanak a teljes egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön alapuló, a megkülönböztetéseket és a beavatkozásokat kiküszöbölő gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködés elvei a különböző országok kapcsolatában. — Békefilozófiáink a történelmi optimizmus filozófiája — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. — Ez az optimizmus azon alapszik, hogy a békés együttélés terén már sikereket értünk el, bízunk a munka emberi békeszeretetének nagy erejében. Szpartak Beglov Találkozás az egyiptomi erőkkel (Folytatás az 1. oldalról) A közlemény szerint mindaddig nem lesznek diplomáciai kapcsolatok a két ország között, amíg a Közel-Keleten tartós és igazságos béke nem létesül. A hét végi és a hétfői kínai lapok több anyagban foglalkoznak a közel-keleti helyzettel. A jelentések arról tanús- kodhak, hogy Kína továbbra is elhatárolja magát a békés rendezéstől és propagandájának teljes arzenálját a „két szuperhatalom”, elsősorban a Szovjetunió ellen veti be. A legterjedelmesebb anyag a Biztonsági Tanács október 13-i vitájáról számol be, amikor heves szóváltás zajlott le a sürgős szavazás előtt felszólalni kívánó Csiao Kuan Hua kínai fődelegátus és Malik szovjet küldött között. A kínai tudósítás számos személyes táNÓGRÁD “ 1973. októbei 30., kedd rnadást tartalmaz a szovjet diplomata ellen és a maga nevében is egyedülállóan éles és dühödt hangot üt meg. További jelentések a BT október 26-i üléséről számolnak be, hevesen támadva az ENSZ- békefanntartó erők létrehozását. A bírálatok konkrétan csak az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót nevezik meg, de értelemszerűen mindazokra az arab országokra vonatkoznak, amelyek elfogadták a tűzszünet! felhívásokat. Iszmail Fahmi egyiptomi ügyvezető külügyminiszter vasárnap különleges megbízatással Washingtonba utazott, hogy az amerikai vezetőkkel megvitassa a Közel-Kelettel kapcsolatos BT-határozatok megvalósításának lehetőségeit. Mint az Al-Ahram című kairói lap hétfői számában hírül adja, a külügyminiszter- helyettes Szadat egyiptomi államfő személyes üzenetét viszi Nixon elnöknek. Ket-há- rom napra tervezett washingtoni tartózkodása során Fahmi tárgyal Kissinger amerikai külügyminiszterrel is. Időközben megérkezett a 3. egyiptomi hadseregnek a Szue- zi-csatoma keleti partján állomásozó egységeihez az a 25 teherautóiból álló konvoj, amely élelmiszert, vizet és gyógyszert vitt az ENSZ-erók ellenőrzése alatt az egyiptomi katonáknak — jelentette be Ali Khalil, az ENSZ kairói információs központjának igazgatója. A találkozót az ENSZ rend- fenntartó erők kairói parancsnoksága kezdeményezte azzal a céllal, hogy a felek vitassák meg az október 22-i tűzszüneti vonalakra való visszatérés kérdését. A megbeszélésen megfigyelői minőségben részt vett az ENSZ képviselője is. Megkezdték első érdemi feladatuk végrehajtását a szuezi frontvonalra érkezeit ENSZ- békeerők —, jelentették hétfőn kairói ENSZ-körökben, A közlés szerint a nap folyamán egy 13 katonából álló ENSZ-őrjárat a csatorna mentén a két szembenálló fél közti térségben haladva térképre rögzíti az egyiptomi, illetve az izraeli hadállások pontos helyét. Ugyanakkor — mint a helyszínen levő újságírók jelentéséből kitűnt — egyelőre nincs jele annak, hogy Izrael megnezdte volna a Biztonsági Tanács legutóbbi három határozatában szereplő rendelkezések végrehajtását, vagyis csapatainak az október 22-én 18.52 órakor elfoglalt állásokba való visszavonását. A hadállások térképre való rögzítésének munkájában részt vevő ENSZ-tisztek elmondták: eddig tevékenységüket egyik fél sem zavarta. A Mena hétfő délutáni jelentése szerint egyéb jele is van a tűzszünet viszonylagos stabilitásának. Mint az egyiptomi hírügynökség közölte, bár Egyiptomban továbbra is érvényben vannak a hadiállapottal kapcsolatos egyes intézkedések, mint például az el- sötétítési rendelet, kedden reggel, közép-európai idő szerint 7 órakor ismét megnyitják a forgalom számára a kairói nemzetközi repülőteret. (MTI) Választási komédia Portugáliában A portugál parlamenti választásokon mind a 150 mandátumot a Marcello Caetano miniszterelnök vezette Nemzeti Népi Akcióegység elnevezésű kormánypárt szerezte meg. A TASZSZ megjegyzése szerint ez az „eredmény” egyáltalán nem meglepő, minthogy valójában nem is választások zajlottak le. A választócédulákon egyedül a kormánypárt volt feltüntetve,, s az összes ellenzéki csoport visszautasította a választásokon való részvéteit, kijelentve, hogy ez csak „a diktatúra soron következő komédiája”. Mint ismeretes, a kommunista párt a legnagyobb illegalitásban kénytelen működni. A választópolgárok a hír- ügynökségek jelentése szerint közömbös magatartást tanúsítottak a szavazások iránt. (MTI)
