Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AI MSZMP NÓGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXIX. ÉVF., 252. SZÁM ARA: 8Ó FILLER 1973. OKTOBER 27.. SZOMBAT Tanácskozik a béke-világkongresszus Az igazságos és demokratikus békéért, a népek biztonságáért a nemzetközi együttműködésért Bokor Pál és Hajdók Lajos, az MTI tudósítói jelentik: A békeerők világkongresszusának péntek délutáni ülé­sen beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. A beszéd megtartására a kongresz- szus nemzetközi előkészítő bizottsága kérte fel az SZKP ve­zetőjét. Leonyid Brezsnyev a délután négy órakor kezdődött ülésre Romesh Chandrának, a BVT főtitkárának és Mihail Zimjanyinnak a Pravda főszerkesztőjének, a nemzetközi előkészítő bizottság álelnökének társaságában érkezett és a jelenlevők nagy tapsa közepette az elnökségben foglalt he­lyet. Részt vett az ülésen Nyikolaj Podgornij, Alekszej Ko­szigin, Andrej Gromiko, valamint az SZKP Politikai Bizott­ságának több tagja es póttagja is. A szovjet vezető szemé­lyiségek a kormánypáholyban hallgatták végig Leonyid Brezsnyev mintegy két és fél órás beszédét, amelyet több­ször szakított meg nagy taps. A beszédet követően a kongresszusi termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság hosszú perceken át tartó tetszésnyilvá­nítással fejezte ki egyetértését az elhangzottakkal. A kong­resszus vezet "sége nevében Horace Perera, az ENSZ-társa­ságok Világszövetségének főtitkára köszönte meg a beszé­det és egyebek között megállapította: a szónok a kongresz- szus napirendjén szereplő valamennyi kérdést részleteseit áttekintette, s mind ezzel az elemzéssel, mind pedig beszé­de tartalmával nagy ösztönzést adott a békeerők világkong­resszusának további munkájához. Pénteken este, a Brezsnyev-beszéd elhangzása után a kongresszus még egy plenáris ülést tartott. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Leonyid Brezsnyev beszéde Kedves barátaink1 Tisztelt vendégeinkI Elvtársak! Őszinte örömömre szolgál, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és az egész szov­jet nép nevében szívélyesen üdvözölhetem önöket, földünk békeszerető erőinek képvise­lőit. Tegnap ezen a szónoki emelvényen barátunk. Romesh Chandra és számos tekintélyes nemzetközi szervezet küldöttei meleg szavakkal nyilatkoztak országunkról, annak nemzet­közi politikájáról. Nagyon há­lásak vagyunk ezért nekik. Az a döntés, hogy fővárosun­kat, Moszkvát választották a kongresszus munkájának szín­helyéül,, a szovjet emberek számára ösztönzés a békéért, a szabadságért és a népek biz­tonságáért vívott harc továb­bi fokozására. A békéért kibontaikozott tár­sadalmi mozgalom története nem kevés lelkesítő példát is­mer. De csatlakozni kívánok ahhoz, az itt már elhangzott véleményhez, hogy sohasem volt még ilyen arányú, ilyen széles képviseleti: nemzetközi fórum, mint a békeszerető erők jelenlegi világkongresz- szusa. Ebben a teremben össze­gyűlték a szocialista országok­ból, a burzsoá államokból és a fejlődő országokból érkezett békeharcosok küldöttségei. A béke forrása: a dolgozó ember Ebben a teremben láthatjuk a különböző politikai irányza­tok képviselőit: a testvérein­ket. akik a Föld boldogabb jö­vőjéért vélünk együtt küzde­nek — kommunistákat, szo­ciáldemokrata személyisége­ket, a forradalmi demokra­tikus pártok és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak képvi­selőit. Jelen vannak más orányzatú politikai pártok képviselői is. Vannak itt olyan pártonikívüliék is, akik mélységesen érde­keltek népeik jövőjében. Ateisták és hívők gyűltek itt össze. A teremben jelenlevők között 'Láthatunk munkásokat, parasz­tokat. tudósokat és művésze­ket, az egész értelmiség kép­viselőit, vagyis olyan embere­ket, akik kezükkel, agyukkal, alkotó ihletükkel megteremtik bolygónk minden anyagi és szellemi értékét A béke és a munka évszázadok óta össze­fonódik. A háborúk kizsákmá­nyolást és elnyomást terem­tettek, míg a béke forrása végső soron mindig a dolgozó ember volt A kongresszuson részt vesz­nék a kapitalista országok üz­leti világának, azoknak a kö­röknek a képviselőd is, ame­lyek a világ valamennyi or­szága kölcsönösen előnyös gaz­dasági együttműködésének a hívei. Ez pedig ismét csak azt tanúsítja, hogy milyen széles az a bázis, amelyen a béke­szerető erők nagyszerű moz­galma alapszik. Szeretném nyomatékosan kiemelni azt az új és a mi szempontunkból örvendetes jelenséget, hogy a békeszerető erők kongresszusált részt vesz­nek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, valamint bi­zottságainak és szakosított in­tézményeinek képviselői. Ez a tény számukra törvényszerű, minthogy az ENSZ alapokmá­nyában, rögzített legfőbb cé­lok és feladatok egybeesnek kongresszusunk céljaival és törekvéseivel, nevezetesen az­zal, hogy minden módon elő­mozdítsuk a világbéke ügyét, az államok és a népek gyü­mölcsöző együttműködését. Kedves barátaink! Az emberek — legalábbis a legbölcsebb emberek — sok évszázadon át szüntelenül el­ítélték és elátkozták a hábo­rút. <A népek a tartós békéről álmodoztak és mégis a kisebb- nagyobb háborús tűzvészek baljós fényei cikáznak át az emberiség történelmének majd minden oldalán. A helyzet gyökeresen meg­változott korunkban. Ma a há­ború elleni harcnak megvan a megbízható alapja: a béke erőinek, a demokrácia, a né­pek szabadsága és független­sége erőinek hatalma Államunk egyik legfőbb feladata Kongresszusunk tisztelt részvevői! A 250 milliós szov­jet nép nevében, kommunista pártja és a szovjet kormány nevében engedjék meg, hogy biztosítsam önöket: a béke megszilárdításáról való gon­doskodás államunk egyik leg­főbb feladata. „Békét a népnek!" — Ez az egyik alapvető jelmondat, amelynek jegyében 56 eszten­dővel ezelőtt, az első világhá­ború tetőfokán, országunk dol­gozói megvalósították az októ­beri forradalmat. És a világ első szocialista államának ellső törvényhozói aktusa volt a V. I. Lenin által megírt béke- dekrétum. A nagy október óta eltelt egész időszakban megmásítha- tatlanul és következetesen harcoltunk és harcolunk az­ért, hogy éppen, az igazságos, demokratikus béke arasson diadalt. Földünkön. A szovjet nép, amely a fa­sizmus ellen vívott harcban 20 millió állampolgárát vesz­tette el, jói tudja, hogy mi a háború és milyen csapásokat zúdít az emberekre. A Nagy Honvédő Háború számunkra, szovjet emberek számára, nem csupán, a haza szabadsá­gáért és függetlenségéért ví­vott harcot jelentette. Ez egyidejűleg csata volt a világ civilizációjának megmentésé­ért, az eljövendő igazságos bé­kéért is. Szovjetunió a há­borút követő egész időszakban szüntelenül harcolt a tartós békéért és a népek biztonsá­gáért. (Folytatás a 2. oldalon) Tegyük lehetetlenné a háborút! Kállai Gyula beszéde a békeerök plenáris ülésén A kongresszus péntek dél­előtti plenáris ülésén felszó­lalt az ENSZ dekolonizációs bizottságának és a világszer­vezet apartheid bizottságának a képviselője is. Ezután a kül­döttek elfogadták a békekong­resszus összekötő bizottságá­nak összetételére vonatkozó indítványt. A kongresszus ezt követően áttért a békefórum X. számú bizottsága témájának, a békés egymás mellett élésnek és a nemzetközi biztonságnak a megvitatására. Ebben a témakörben először John Hensem, a ghanai béketa­nács elnöke, majd Eleonora Romberg, a Békéért és Sza­badságért Küzdő Nemzetközi Nőliga elnöke szólalt fel. Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. A béke­kongresszuson résztvevő ma­gyar küldöttség vezetője egye­bek közt a következőket mon­dotta: A Magyar Népköztársaság küldöttsége nevében minde­nekelőtt köszönetét mondok a fogadtatásért, a vendéglátásért a Szovjetunió Kommunista Pártjának, kormányának és népeinek, amelyek ody’ sok áldozatot hoztak az emberiség békéjéért. Gondolatokat és érzelmeket ébresztő jelentősége van an­nak, hogy kongresszusunkat Moszkvában tartjuk. Annak az országnak a fővárosában jöt­tünk össze, amely megalaku­lása óta a békés egymás mel­lett élés politikájának szószó­lója volt és következetesen, minden helyen, minden alka- lommail síkraszállt érette. Elérkezett az ideje annak, hogy végképp lehetetlenné te­gyük a háborút, a hideghábo­rút, az elzárkózást, a diszkri­mináció politikáját és a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok az együttműködés út­jára lépve, kapcsolataikban a békés egymás mellett; élés el­veit, kötelező normáit vegyék figyelembe. Tisztelt kongresszusi A béke egy és oszthatatlan! Nem osztható meg a politiká­ja sem! Örömmel üdvözöljük, hogy egyes tőkés országoknak a realitásokat felismerő kor­mányai a szocialista országok­kal a békés egymás mellett élés elve alapján építik ki kapcsolataikat. De határozot­tan elutasítjuk azt a gyakorla­tot, hogy ugyanakkor más or­szágokkal szemben nyílt ag­ressziókat alkalmaznak. Ilyen felháborító, a nemzetközi meg­állapodásokat, az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának közösen elfogadott döntéséi semmibe* vevő agressziónak vagyunk ta' núi napjainkban a Közel-Ke­leten. A kiújult véres esemé­nyekért Izrael kormányát és militarista köreit terheli a fe­lelősség. Az imperializmus .még ké­pes arra, hogy bizonyos idő­ben, bizonyos társéBekben ag­ressziókat és pucesokat rob­bantson ki, de Vietnam, Laosz. Kambodzsa kézzelfogható bi­zonyítékot szolgáltatnak arra, hogy ezek a próbálkozások kudarcra vannak ítélve. Vannak azonban a békés egymás mellett élés politiká­jának olyan alapvető követel­ményei, amelyeket mindenki­nek kötelező érvénnyel ma­gáévá kell tennie, bármilyen társadalmi rendszerben éljen és bármilyen politikát, világ­nézetet valljon. Ezek az alap­vető követelmények: — Az új háború elkerülésé­nek töretlen szándéka, az ag­resszió határozott visszautasí­tása és a béke intézményes biztosítása; — minden nép függetlensé­gének, szabadságának és ön­álló állami létének tisztelet­ben tartása; — tudatos törekvés a gazda­sági és tudományos kapcsola­tok fejlesztésére a kölcsönös előnyök alapján. — A békés egymás mellett élés politikája hosszú időre szóló program, amely minden nép alapvető érdekeit fejezi ki, a társadalmi haladást szol­gálja, és az egész emberiség életét, sorsát döntően befolyá­solja; — Változatlan erővel és ki­tartással keli harcolni a biz­tonsági rendszer megteremté­séért Európában, Ázsiában és más földrészeken.- A biztonsá­gi rendszerek a háború elhárí­tásának és az együttműködés kiszélesedésének jelentős ga­ranciái ; — A békés egymás mellett élés politikája kizárólagosan a politikailag és gazdaságilag egyaránt szuverén országok között valósítható meg. Ezért tovább kell folytatni a küzdel­met a gyarmati népek teljes nemzeti függetlenségének ki­vívásáért, e függetlenség sok­oldalú támogatásáért és az ön­álló népgazdaság megteremté­séért, népgazdaságunk haté­kony fejlesztéséért. A kongresszus részvevői Kállai Gyula beszédét nagy tapssal fogadták. Ezután Stanislaw Trep- czynski lengyel külügyminisz­ter-helyettes, az előző ENSZ- közgyűlés elnöke kapta meg a szót. Trepczynski felszólalása után a szovjet ifjúság képvise­lői köszöntötték a kongresszus küldötteit. ereskedelmi nagy 4 lakosság zavar talon ellátása fontos politikai feladat m Be f I m m Tegnap Saigotarjahban a megyei tanács nagytermében kereskedelmi aktíváértekezle- tet hívott egybe a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya. Ezen részt vettek a tanácsi, az állami és szövetkezeti kiske­reskedelmi vállalatok, a nagy­kereskedelmi vállalatok veze­tő beosztású dolgozói, a me­gyében működő kereskedelmi szervek vezetői, a sütőipar és a húsipar vezetője. Laczkó András, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak vezetője a megyei tanács végrehajtó bizottságának ha­tározata, valamint a Belkeres­kedelmi Minisztérium ágazati vizsgálata alapján értékelte a megye kereskedelmének hely­zetét. Az elmúlt években növeke­dett az áruforgalom, annak szerkezeti összetétele, fejlő­dött az üzlethálózat, új keres­kedelmi fonnák honosodtak meg, amelyek mögött sok erő­feszítés és becsületes munka húzódik meg. Mégsem lehe­tünk elégedettek, mert a me­gye kiskereskedelmi forgalma — a vendéglátást kivéve — minden árufőcsoportban ala­csonyabb volt az országos át­lagnál. Az elmaradást nem le­het kizárólag objektív okokkal magyarázni. A kereskedelmi osztály kérdőíves felmerése szerint a válaszadók 25,8 szá­zaléka megyén kívül szerzi be ruházatát, mert helyben nem tartja megfelelőnek a válasz­tékot. Különösen a felsőruhá­zati cikkekből, a konfekció árukból jelentős a megyén kí­vüli vásárlás.. Az utóbbi hónapokban igen sok jogos kritika éri a gyer­mekruházati ellátást. Kevés, nincs választék, a cikkek több­sége nem eléggé korszerű, esz­tétikus, ugyanakkor drága is. A ruházati cikkeknél jelent­kező problémák előidézője a tervszerűtlen készletgazdálko­dás, a kis- és nagykereskedel­mi szervek laza kapcsolata, a divat nehézkes követése és az igények hiányos felmérése. Ezen kívül nem eléggé haté­kony és aktív az árupropagan­da és a piackutató tevékeny­ség, a vállalatok nem használ­ják ki a megyei beszerzési le­hetőségeket. A boltvezetők ke­vés orientációt kapnak a be­szerzési piac helyzetéről, emi­att nem tudnak eredményesen tárgyalni a nagykereskedelmi vállalatokkal, ipari üzemekkel. Jobb kereskedelmi munkával a- jelenlegi helyzeten sürgősen változtatni lehet. A viszonylag kiegyensúlyo­zott élelmiszer-ellátás mellett vannak évek óta megoldatlan, a lakosság hangulatát alapjai­ban befolyásoló ellátási hiá­nyosságok. Ezek között említ­hetjük a hús- és húskészít­mény-ellátást. A termelési problémák, a szállítási rend­szertelenségek mellett azon­ban a kereskedelmi dolgozók is hibásak. A boltvezetők óva­tosan rendelnek, csak azt, ami hamar elfogy. Rendeléseik tervszerűtlenek. Másik, évek óta visszatérő probléma a zöldség- és gyü­mölcsellátás javítása és ár­színvonala. Megyénkben az or­szágoshoz hasonlóan az egy főre jutó zöldség- és gyü­mölcsfogyasztás nem emelke­dett, az árak viszont ötven szá­zalékkal nőttek. A kereske­delmi szervek ez év első felé­ben csaknem ötven százalék­kal kevesebb árut vásároltak fel a közvetlen termelőktől, mint a múlt év hasonló idősza­kaiban. A többszöri felhívás ellenére csak szűk körben szervezték meg az élelmiszer- boltokban a zöldség- és gyü­mölcsértékesítést. Ugyanakkor négy üzletet lezártak, arra va­ló hivatkozással, hogy gyenge a. forgalom. Mindezek a hiá­nyosságok az árakban tükrö­ződnek. Gyakorta panasz hangzik e! a kenyér és a péksütemény minőségére és a rendszertelen kiszállításra. , Ugyanakkor a sütőipar által felajánlott 70 terméknek csak egy töredéke kapható az üzletekben. Örvendetes, hogy a vállala­tok és szövetkezetek árpolitikai célkitűzései arányban vannak a párt és kormány ez irányú irányvonalával. Mindhárom ta­nácsi vállalat ez óv első ki­lenc -hónapjában alacsonyabb árszinttel dolgozott, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Befejezésül az őszi és té­li forgalom sikeres lebonyolí­tásával kapcsolati« feladatok­ról és az 1974. évi tennivalók­ról volt szó. A beszámolót követő vitá­ban tizenegyen vettek részt. Felszólalt még Herencsényi József, a megyei tanács el­nökhelyettese, aki méltatta a kereskedők munkáját, majd a többi között utalt arra, hogy a kereskedelmi vállalatok nem helyezhetik előtérbe önös ér­dekeiket, a felelősséget nem háríthatják át a vétlenekre. A kereskedelem olyan .közszol­gáltatás, aminek fontos politi­kai jelentősége van a lakos­ság közhangulatának alakítása szempontjából. A vitá'ban elhangzottakra Laczkó András válaszolt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom