Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-26 / 251. szám

Jelentés a rétsági járásból Lemaradtak a vetéssel, fokozni kell a munka ütemét (Tudósítónktól) Az elmúlt évek búzater­mésátlaga a rétsági járásban minden esetben számottevő emelkedést jelentett azokban a gazdaságokban, ahol a ve­tésidő egybeesett az optimá­lisnak tartott október 10—25-ei időponttal. Ezt igazolják azok­nak a termelőszövetkezetek­nek az átlagtermései is. ame­lyek minden évben az elsők között végeznek a gabona ve­tésével. A búza átlagtermése hektá­ronként az elmúlt három év­ben így alakult. 1971 1972 1973 Tereske 28,9 30,8 34,6 Tolmács 31,6 25,1 29,7 Nógrád 31,6 22,6 27,3 Nem vitatható, hogy az át­lagtermés növekedését szám­talan egyéb tényező (fajta, ve­tőmag, elővetemény, talajtáp- erő, növényvédelem, agrotech­nika stb.) befolyásolja. De a vetési idő betartása igen sokat jelent.' Például a szendehelyi tsz szinte minden évben utol­sónak, külső segítséggel tu­dott elvetni. Ezt a késedelmet az átlagtermés sínylette meg. A tsz elmúlt három évi átlaga búzából 19,1, 21,1 és 20,5 má- zsa/hek táronként. A járási hivatal október kö­zepén végzett összesítése alap­ján a búza vetése a rétsági já­rásban a tervhez viszonyítva mindössze 65 százalék. A ve­tésre tervezett 4 078 hektárból október 15-ig 2 674 hektáron került földbe a mag. önmagá­ban ez a szám még elfogad­ható lenne, ha nem volnának olyan gazdaságok, ahol a bú­za vetése még 50 százaléknál sem tart. Szendehelyen pél­dául a tervezett 138 hektárból 41 hektár, Nőtincsen a 290 hektárból 115 hektár, Nézsán az 502 hektárból 212 hektár, Nagyoroszin 470 hektárból 173 hektár, Diósjenőn pedig 412 hektárból mindössze 205 hek­táron vetették el a búzát. Közismert, hogy a mezőgaz­daságban a legnagyobb mun­kacsúcs az ősz. Azonban ez nem lehet ok a vetés lemara­dására, mivel ez a munka is a csúcshoz tartozik. Annál in­kább nem lehet ez indok, mi­vel a rétsági járásban hason­ló jó időjárás már régen volt. Az esőt szinte megrendelésre kapták. Éppen ezért a jövő évi nagyobb termés érdekében az erők összpontosításával gyorsítani kell az őszi búza ve­tését. Mai kommentárunk R tsz-könyvelöségek A termelőszövetkezeti könyvelőségek elkészítették a há­romnegyed éves mérlegeket. Nehéz, felelősségteljes munka volt, ahogyan nevezik: előzárszámadá6. A negyedéves mérle­gek azt bizonyítják, hogy több tsz-foen a könyvelőségek feladatuk magaslatán állnak. Elmondható ez például a cere- di, a szécsényi, a kistoronyéi, az érsekvadkerti termelőszö­vetkezetek könyvelőségeiről. Természetesen ezeken kívül is még jó néhányról. A harmadik negyedéves mérleg elkészíté­se után még nagyobb feladat kezdődik a isz-ek számviteli emberei részére. Készülni kell az éves zárszámadásra. Mindezt azért bocsátottuk előre, mert némely helyen az tapasztalható, hogy a most befejezett, nem is kicsi munka után, bizonyos „lazítás” van. Senki 6em akarja kétségbe von­ni, hogy a számviteli munka nagyon kimerítő, idegeket igénybe vevő. De ott válik nehézzé a feladat, ahol a gazdái- , kodás alatta van az átlagnak, a könyvelő pedig mindent megpróbál, hogy eredményt mutathasson fel. Mondani sem kell, helytelen kísérlet. Semmi egyéb nem érhető el vele, mint a fáradtság. A könyvélőségektől a reális valóság tükrö­zését várják a termelőszövetkezeti tagok, de az egész közvé­lemény. Néhány 'hónap és vége az évnek. Hozzá kell látni a jő zárszámadáshoz szükséges feladatok előkészítéséhez. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy az előző években néhány tsz-ben a leltározással volt a legtöbb gond. Ez abból szárma­zott, hogy a munkával megbízottak nem ismerték az igé­nyeknek megfelelően feladataikat. Ebből a tapasztalatból kell kiindulni, és időben, türelmesen oktatni azokat, akiket a leltározásra kijelöltek. Ez a munka sok adminisztrációval jár. Leltározási nyomtatványokat kell kitölteni. Ezt is csak hozzáértéssel lehet jól elvégezni. Nem kívánhatják az egysze­rű tsz-tagtói — ha arra nem tanítják meg, —, hogy értsen ehhez a munkához. Jó példája található a leltár előkészíté­sének Mihálygergén. A könyvelő már most személyesen be­szélget az emberekkel erről a feladatról. Helyes odafigyelni a tervinformációk elkészítésére is. Központi rendelkezés van rá, hogy február helyett az idén már novemberben készítsék el. És ennek az információnak termeléscentrikusnak kell lenni. Ugyanis ez képet ad a gazdálkodásról. Ebből kiindulva a tsz vezetősége sokat te­het a gazdálkodás megjavítására, de nem utolsósorban iga­zodhat, éppen ennek ismeretében, a népgazdasági érdekekhez. A jó számvitel a legnagyobb segítséget nyújthatja, a gyenge számvitel a legnagyobb károkat is okozhatja. A tsz- vezetői ezekben a napokban a szokottnál jobban figyeljenek arra, milyen munka folyik a könyvelői szobákban. Segítség­re szorulnak-e? Ha igen, nem szabad elmulasztani a támo­gatást. Lehet, hogy egy megértő szó fellelkesíti a sok fárad­sággal dolgozó számviteli embereket. Ez is kell ahhoz, hogy pontos, megbízható munkát végezzenek. A tsz-könyvelőségek most a figyelem központjába kerül­nek. Most derül ki, hogy a tsz-tagság és -vezetőség egész esz­tendőben hogyan dolgozott? Ha megértéssel kísérik munká­jukat, nem lehet kifogás az ellen, hogy nem kifogástalanul végezték el azt, amivel a tagság megbízta őket: a zárszám­adás számviteli tennivalóit. — B — A vpgyes iparcikk-kereskedelem őszi-téli felkészüléséről ’ Csütörtökön a Belkereske­delmi Minisztériumban Gábor Pál, az iparcikk-kereskedelmi főosztály vezetője sajtótájé­koztatót tartott a vegyes ipar­cikk-kereskedelem őszi-téli felkészüléséről. Elmondta, hogy legfontosabbnak tekin­tik a lakosság tüzelőanyag­ellátását. Mind szilárd tüze­lőanyagokból, mind pedig ház­tartási tüzelőolajból október 1-től biztosították az év végé­ig szükséges készleteket. A fűtőkészülékekből a tavalyi­nál jobb ellátás várható, csu­pán a szilárd tüzelésű tűz­helyekből nem sikerül meg­felelő mennyiséget biztosítani. A műszaki cikkek áruellátásá­ban a kereskedelem rendelke­zésére álló mennyiség elegen­dő, szénben a választék még nem követi eléggé a fogyasz­tók igényeit. A karácsonyi ajándékvásárra megfelelő lesz a kínálat ajándéktárgyakból, őrá, ékszerből, játékokból, sportcikkekből és karácsony- fadíszekből is. összességében az iparcikk-kereskedelem fel­készülése az őszi-téli árukból megtörtént, az 1974 első ne­gyedévi ellátást biztosító tár­gyalások jó ütemben folynak. (MTI) Hírek a Szovjetunióról Űj nemzetközi csillagászati obszervatóriumot építettek a Krim-félszigeten. Szovjet kol­légáikkal együtt az USA, Ja­pán, Olaszország, Űj-Zéland, Anglia, India és más országok tudósai dolgozhatnak itt a csillagok felvillanásai között eltelt idő, evolúciójuk és ter­mészetük meghatározásán. Most rakodtak először Ja­pánba induló szállítóhajókra fát a Jeges-tenger Tikszi nevű öblében található kikötőben. Hét nagy hajó viszi innen az első szállítmány fát Japánba. Az Ekszportlesz távol-keleti kereskedelmi iroda 15, főleg a Csendes-óceán partján talál­ható kikötőből szállít faanya­got. Vambo néven nagy termés­hozamú rozsfajtát termesztet­tek ki Észtországban. Az új vetőmagból Bulgáriába, Ma­gyarországra, az NDK-ba, Ro­mániába és Csehszlovákiába is küldtek. A híres szovjet almafajta — az Antonovka — magjaiból in­dítottak útnak nagyobb meny- nyiséget egy Kurszk környéki gyümölcsgazdaságból az Egye­sült Államokba. Erre a vető­magra sok rendelés érkezett az NDK-ból, az NSZK-ból és más nyugat-európai országból is. Kurszkból ezenkívül kö­kény-, lőne- és berkenyecse­metéket is szállítanak külföld­re. Üdvözöljük a bevonuló fiatalokat A munkahelyen mindenki tettek eleget a haza védelmé­megkapja a járandóságát, hogy aizután bevásárolja a ka­tonai szolgálathoz szükséges felszereléseket, dolgokat. A mai napon Nógrád me­gyéből bevonuló fiataloktól búcsúzunk. A búcsú jelképes most is, mint mindig, hiszen munkatársaik, szüleik vissza­várják a bevonuló fiatalokat. A katonai szolgálat teljesí­tése nem lesz könnyű feladat. De vezéreljen minden bevo- ij nulót az a tudat, hogy pa­Kasza Béla őrmester példás, fegyelmezett magatartásával a katonai és politikai kiképzés eredményei alapján harmad­szor nyerte el a Néphadsereg Kiváló Katonája címet Az alkotmány módosított szövegének 70. §-a kimondja, hogy: „A haza védelme a Magyar Népköztársaság min­den állampolgárának köteles­sége”. Az állampolgárok az általános honvédelmi kötele­zettség alapján katonai szol­gálatot teljesítenek. Most, hogy itt az ősz, ismét elérkezett a bevonulás ideje. Megyénk fiataljai üzemekben, munkahelyeken, hivatalokban búcsút vesznek munkatársaik­tól. Leteszik a szerszámot, ott­hagyják a műhelyt, munkapa­dot, hogy felcseréljék népünk békéjének védelmezését szol­gáló fegyverrel a kétéves kar tanai szolgálat alatt. A munkatársaktól történő búcsúzás ünnepélyes. Az idő­sebb korosztály tagjai el­mondják tapasztalataikat a bevonuló fiataloknak és út­ba indítják őket a katonai szol­gálat teljesítésére. ben rájuk rótt katonai köte­lezettségeknek. Megfelelően megismerik a kiképzési anya­got és sokan váltak a „Nép­hadsereg Élenjáró és Kiváló” cím birtokosává. Az is igaz, hogy nem köny- nyű elválni a szülőiknek a féltve őrzött gyermeküktől, alkifc katonai szolgálat teljesí­tésére indulnak. De legyenek büszkék arra, hogy katonát neveltek a hazának, aki- a kétéves szolgálati idő alatt fegyverrel a kézben vigyázza népünk békés alkotó munká­ját, hazánk határait. Mi a munkatársak, szülők nevében is kérjük a bevonuló fiatalokat, hogy járjanak éten a katonai kiképzésiben, tanú­sítsanak példás, fegyelmezett magatartást, és teljesítsék az esküben tett fogadalmukat. Legyenek bátor védelmezői szocialista hazánknak. Barta Ferenc alezredes Sisa Gyula szakaszvezető pél­damutató magatartásával a háromszoros Élenjáró Katona címet kapta meg szolgálati ideje alatt rancsmokaik aniagasfokú felké­szültsége, segítőszándéka biz­tosíték hogy a katonai szol­gálati idő alatt eredményesen sajátítják el a korszerű harci technika kezeléséi és alkal­mazását. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a megyéből bevonult fiatalok példásan Hegyi Tibor honvéd a Nép­hadsereg Élenjáró Katonája cím tulajdonosa Külföldi szakemberek tanulmányozzák hazánk legnagyobb mezőgazdasági beruházását Hazánk jelenlegi legnagyobb mezőgazdasági jellegű beru­házása a Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszere, nemcsak a hazai, hanem a külföldi szak­emberek érdeklődését is ki­váltotta. A korszerű, nagy lé­tesítmény átadása óta nemzet­közi delegációk, küldöttségek váltogatják egymást, tanulmá­nyozzák az automatizált rend­szerrel működő zsilipéket, a Legmodernebb technikai mód­szereikkel kialakítandó száz­húsz négyzetkilométer nagy­ságú víztározót, az épülő jász­sági és nagykúnsági főcsator­nát a kapcsolódó ijntözőrend- szerekkel. Tanulmányutat tet­tek a vízlépcsőnél a kilence­dik európai regionális öntözé­si és vízrendezési konferencia résztvevői. Huszonöt európai és tengerentúli ország vezető szakemberei megismerkedtek a vízlépcső funkciójával, a műhöz kapcsolódó háromszáz- ezer hektáros öntözőrendszer programjával. Tanulmányozták hazánk új létesítményét az iraki vízügyi mérnökök is. Vietnami és finn küldöttségek ugyancsak ven­dégei voltak a beruházásnak. A vízlépcső híre eljutott a Német Demokratikus Köztár­saságba is. Berlinből NDK rá­diósok csoportja érkezett a hé­ten Kiskörére, ahol tizenkét napig tartózkodnak és a stáb terjedelmes rádióműsort ké­szít, bemutatja a vízlépcsőt, a kapcsolódó létesítményeit és felvillantja a Tisza tájon élő és alkotó munkások életét Az öntöde formázója Gépi formázok, de a nehéz formaszekrényeket kézzel, mozgatják. — Nehéz munka ez. Néha érzem, hogy a lábam bizony fáj. Ügy gondolom, még 3—4 évet itt töltök el, utána köny- nyebb munkára kérem ma­gam. — A nyugdíj? — Az még messze van. Negyvenhárom éves vagyok, és 22 éve itt. egy helyen, a ZIM öntödéjében. Előtte a népbolt vállalatnál dolgoz­tam segédmunkásként. Itt be­tanított munkás vagyok. Bri­gádvezető a gépi formázók- nál. A mi brigádunk már négyszeres aranyérmes brigád. Ennél feljebb menni, vagyis a vállalat kiválója címet elér­ni nehéz. Tudja, nálunk az újítás nem megy. pedig a vállalat kiválója címhez már az is követelmény ám. — Hány tagú a brigád? Huszonkettőn vagyunk. Mind régi tag. A legfiatalabb is legalább 5 éve itt van. Az igazsághoz tartozik, hogy ne­künk nem kell olyan ember, aki ma jön, holnap, vagy hol­napután meg megy. Itt meg kell tanulni a munkát, ami­hez idő kell. Tűzhélyalkatré- szeket formázunk. Korábban voltam már Kisvárdán is. ta­pasztalatcsere-átadó. amikor ott létesítettek öntödét — mondja Gergely Bálint, a ZIM salgótarjáni gyárában. Ha nehéz is. de szép mun­ka az övéké. Legalábbis ezt vallja, ahogy beszélgetünk. A megbecsülésről érdeklődöm ezután. — Nézze, több is lehetne a kereset. Azt hiszem, ezzel mindenki így van. Nem pa- naszkodhatom. mert a 150 fo­rintos műszakkereset azért mindig megvan. — Néha több is? Az is előfordult' — mondja nevetve, majd így folytatja. — Korábban is kaptunk nagyobb emelést bérrendezés­kor. Az idén, amint mondtam már. hogy betanított munkás vagvok. azért a 8 százalékos bérfejlesztést mi is megkap­tuk. Ez a nehéz munka becsü­lete,. itt az öntödében, pedig ez van — válaszolt. Sokszor hallottam már, hogy ebben a gyárban az öntödei munkások körében elég nagy a mozgás. Gergely Bálint pél­dája viszont azt is bizonyít­ja. hogy aki szereti azt. amit csinál és érti is. nem kíván­kozik más munkahelyre. Raj­ta kívül persze még sokan vannak az öntödében, akik jó néhány évet ledolgoztak és nem kívánkoznak más mun­kára. A beszélgetésre nem volt sok idő. A munka várta Ger­gely Bálintot, a szocialista brigádvezetőt. A formázás az öntés alapja. Ezt csak hozzá­értéssel. nagy felelősséggel le­het végezni. Ha nem így ten­nék. a késztermék, az öntvény vallaná kárát. Megtanulták a szakmát és csak így formáz­nak. B.J. 160 űj létesítmény A jelenlegi ötéves tervben 160 új ipari objektumot léte* sítettek Kazahsztánban. Leg­jelentősebb ezek közül néhány nagyteljesítményű kohó, gép­gyár és az atomerőmű. A Kas- pi-tó partján, ahol rövid idő alatt városrészek születnek, ál* landóan újabb kőolajforrások­ra bukkannak. A korszerű műtrágyáik és a mezőgazdasági technológia fo­lyamatos fejlődése eredmé­nyeként a mixlt évben a köz­társaság gabonatermelése el­érte a 29 millió tonnát. A szá­raz sztyeppét 590 kilométer hosszú csatorna szeli át. Óriás! méretű lakásépítke­zések folynak országszerte. Két és fél év alaitt minden nyolcadik lakos új otthont ka­pott. Ezzel egyidejűleg szá­mos szociális és kulturális lé­tesítménnyel gazdagodott Ka­zahsztán. CSODA- ELIXIR Mival néven új szilícium-' vegyületet állítottak elő a szovjet Tudományos Akadé­mia irkutszki szerveskémiaí intézetében. A készítményt először tengerimalacokon pró­bálták ki. Az eredmény: az állatok szőrzete ötszörösére növekedett. Sikeres kísérletek folynak a klinikákon, sőt a juhtenyész­tés területén is. Kiderült pél­dául, hogy a szer használata esetén több levágható szőrme-, illetve gyap j úmenny iséggel számolhatnak a háziállatok­nál, a prémeseknél pedig ja­vul a bunda minősége. S talán ... hamarosan a ko­paszok is meglelik majd a ma­guk „csodaelixirét” — a Mi- valban. NÓGRÁD — 1973. október 26., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom