Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-04 / 232. szám

Diszpécser a bányagépgyárban .. ......................... H eggel azzal kezdte, hogy megnézte: elkészült-e mindén, amit előző napra várt. A for­gácsolóban összegyűlt készárut kellett átadni a raktárnak. Innen a darabolö-üzemrészhez vezetett az útja. A napi meg' rendeléseket vitte. Ezzel, álta­lában. egy héttel az üzem előtt jár. Az öntvényraktár követ­kezett. Anyagot vételeztek. Azután újra a darabolórész­le?. A koracélokat kellett sür­getni az esztergályosok szá­mára. A rajztárba ment. A következő időszak rajzait, tervdokumentációit tanulmá­nyozta. Kovács Gyula diszpé­cser a salgótarjáni bányagép­gyár forgácsolóüzemében. Alig találtunk rá. — Mennyit megy naponta? — Nem tudom. Ha mérném, biztosan lenne 18—20 kilomé- ter. Kóthavonként egy pár cipőtálp kopik el. — Régóta csinálja? — Elég régen. Itt kezdtem 23 éve, kifutóként. Most 38 éve® vagyok. Dolgoztam a la­katosok mellett, ott szerez­tem szakmai gyakorlatot, ami­vel beírakozhattam a gépipa­ri technikum esti tagozatára. Heti négy alkalommal jártunk iskolába. Elvvégeztem. Voltam rajztáros, műszaki rajzoló, TMK-művezető, segédműveze­tő, aztán ismét rajzoló. Tizen­öt éve meg itt, a forgácsolók­nál diszpécser. Kalocsai Gyu­lával, a művezetővel jól meg­értjük egymást. Az én fela­datom a munka programozá­sa, az ütemtervet időben biz­tosítani, és ezt betartatni a részlegnél. Az én feladatom az anyag biztosítása is. A gé­pekre és 38—40 ember számá­ra a munkát biztosítani. És a feltételeket is. A gyártás meg­szervezése már a művezető feladata. Előregyártó, kiszol­gáló üzem a forgácsolóké. A lakatosok számára gyártunk forgácsolt alkatrészeket. Jó lenne, ha ebben legalább egy­hónapi előretartási tudnánk biztosítani, de sajnos ez ed­dig még nem sikerült. Itt min­dig feszített a terv. A leter­heltség legalább 110 százalé­kos az üzemrésznél. Most is sürgős munkánk volt, export­ra páncélpajzs -alkatrészeket készítettünk. — Milyen gondjaik vannak? — Elsősorban, az anyaghiány. Néha a darabolónál késnek, ott tolódik a munka. Máskor meg csak1 hónap végére érke­zik be olyan fontos anyag, ami azután zavarja a munka prog­ramozását. Ilyenkor az embe­rek nem állnak meg, előre­programozunk más munká­kat. Fontos, hogy biztosítani tudjuk a gépek leterhelését, vagyis a tervek túlóra nélkü­li teljesítését. — Gondja, tennivalója ak­kor bővén van mindennap? — Akad. Ügy még soha­sem volt, hogy minden rend­ben lett volna. Igyekszem a programokat időben előre el­készíteni, és ennek megfelelő­en az anyagról is gondoskod­ni. Gyártás közben azonban mindig vannak napi problé­mák, amelyeket meg kell ol­dani. Az én munkám mindig sürgős. A távolabbi célokkal csak azután foglalkozhatom. — Hogy fizetik ezt a mun­kát? — Nem vagyok túlfizetve, de elégedett vagyok. Tavaly novemberig műszaki állo­mányban végeztem teendői­met, most én is a fizikai állo­mányba tartozom. Ez a kü­lönbség a munkában nem je­lent semmi változást, mert ugyanazt teszem, amit koráb- han — mondta Kovács Gyula, a diszpécser. Bodó János Egy lépéssel előbbre Jó vágányon haladnak Az öreg kultúrház nagyter­me régen adott otthont ilyen tanácskozásnak, mint amilyet a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységének KlSZ-alap- szervezete tartott. A fiatalok szinte kivétel nélkül munka­ruhában jelentek meg a veze- tőséigválasztó taggyűlésen. Érthető is. Nagy részük most fejezte be a munkát, kisebb részük a délutános műszakban dolgozik. Bornai Attila, az alapszervezet titkára (az újon­nan alakult csúcsvezetőség tit­kárává választották) jólesően nyugtázta, hogy a fiatalok nem feledkeztek meg a tag­gyűlés Időpontjáról, alig ma­radt egy-két ember távol. Sajátos helyzetben A gyáregység dolgozóinak átlagéletkora harminc év alatt van. Ez sajátos helyzetet je­lent, akár a másik jellemző, hogy új gyárról lévén szó, na­gyon sok minden még csak most van kialakulóban. A fia­talok mozgalmi munkájának sincsenek hagyományai, ki­forrott, jól bevált módszerei. Ennek ellenére eseményekben gazdag két évről adhattak szá­mot. Közvetlenül a KISZ VIII. kongresszusa után az alapszer- vezet 37 tagot számlált. Most kettő híján kilencvenen van­nak. Kétségtelen fejlődés már maga az, hogy a taglétszám ennyi idő alatt két és félszere­sére növekedett. Az okok, me­lyek ebben közrejátszottak: a vezetőség figyelembe vette a munkásfiatalok igényeit, prog­ramjait, eszerint szervezte, si­került vonzóvá tenni az alap­szervezeti életéi. Szó sincs azonban elégedett­ségről. Tudják, hol szorít a cipő, azaz van bőven további lehetőség a tömegbefolyás nö­velésére. Épp azért döntöttek úgy, hogy csúcsvezetőséget és há­rom KISZ-alapszervezetet hoz­nak létre. A szervezeti módo­sítás, úgy érzik, csak hasz­nukra válhat. Egészséges ver­sengést lehet kialakítani az üzemrészek fiataljai között, több és jobb lehetőség adódik a programok szervezésére is. A munkásifjúságé a főszerep A vezetőségválasztó taggyű­lésen ott volt néhány idő­sebb kommunista. Többek kö­zött ők is felszólaltak a beszá­molót követő vitában. Támo­gatásukról biztosították az if­júmunkásokat, hiszen a gyár­ban ők lettek a főszereplők akár termelésről, akár más dolgoról legyen 6zó. Legjobbjaik már a pártszer­vezetekben dolgozhatnak. A két év alatt a KlSZ-alapszer- vezet hét munkásfiatalt java­solt a párttagok soraiba, fel­vételük megtörtént. Ez most a három alapszervezetnek válik hasznára, hiszen a fiatal párt­tagok pártmegbízatásként vég­zik társadalmi munkájukat az ifjúság körében, újabb biz­tosítékot jelentve, hogy a KISZ-tevékenység minden te­rületén előbbre léphetnek. Itt elsősorban a társadalmi munkavégzés és a politikai oktatások kerültek szóba. A tagság kötelességének kell, hogy érezze, az új veze­tőséget ötletekkel, javaslatok­kal támogassa, hogy új lendü­letet adjon az ifjúsági szer­vezetnek. Ez kapott hangot a hozzászólásokban, ha kissé kö­rülírtál? is. A kezdeményezőkészség azonban akkor éri el igazán célját, ha tenniakarással, ak­tivitással párosul. Ez is azok közé tartozik, amelyen javíta­ni kell az elkövetkezendő idő­ben. Egy kicsit többet, egy kicsit jobban A Ganz-MÁVAG mátrano­váki gyáregységének KISZ- szervezete lépésről lépésre, szinte napról napra folyamatos munkával jutott el a mostani szintre, amikor túlnyomórészt pozitívan értékelhették saját munkájukat. A közeljövőt illetően Dá­niel László, a KISZ salgótar­jáni járási bizottságának tit­kára mondta: „Egy kicsit töb­bet, egy kicsit jobban!” A mozgalmi munka végzé­sének egyik alapvető feltétele, hogy a KISZ-tagok ismerjék egymást, tisztában legyenek a másik képességeivel, teherbí­rókészségével. A külön alap­szervezetekben erre is lehető­ség van most már. Sőt! Külön KISZ-csoportokat hoznak létre lakóterületenként. Ezzel a sza­badidős tevékenység javítását szeretnék elérni. Legtöbbjük a környező községből jár dol­gozni, a szórakozásra otthon, esténként találnak időit. A KISZ-osoportokban a lakóte­rületen is meg tudják helyüket találni a fiatalok, ha mozgal­mi munkát akarnak végezni. összegezve: jó vágányon ha­ladnak a gyáregység fiataljai. Munkájuk javításához nem­csak keresik az utat, meg is találják azt a termelésben, KISZ-munkában, szabad idő terén egyaránt. , Szabó Gyula Nógrádban is terjed Korszerű üzem• és munkaszervezés a termelőszövetkezetekben A megye mezőgazdasági üze­mei kedvezőtlen termőhelyi adottságaik miatt a korábbi években nem voltak képesek olyan saját fejlesztési pénz­eszközöket felhalmozni, ame­lyeknek birtokában lépést tudtak volna tartani az or­szág- és világszerte végbeme­nő intenzív fejlődési folya­mattal. A népgazdasági, a cso­port- és az egyéni érdek azonban Nógrádban is meg­követeli, hogy mielőbb igye­kezzünk felzárkózni az élen­járó mezőgazdasági üzemek­hez. Az alacsony jövedelmező­ség következtében mutatkozó tőkehiány fokozottan ösztönöz arra, hogy elsősorban a szel­lemi befektetések révén ke­ressük a legcélszerűbb meg­oldást. Ilyen előzmények után hozott döntést a salgótarjáni területi szövetség az 1971-es párthatározat szellemében az üzem- és munkaszervezés, va­lamint ügyvitelszervezés kor­szerűsítésére. Alábbiakban a végrehajtás során szerzett ed­digi tapasztalatainkat kíván­juk összegezni. * Ä kialakult üzemnagyságok, továbbá a gazdálkodás bonyo­lultsága miatt a régi szerve­zés szerinti két-három szövet­kezeti vezető ma már képte­len teljes áttekintést nyerni egy közös gazdaságban a pil­lanatnyi helyzetről. Ezáltal erejüket meghaladó, egészsé­güket aláásó munkát is ma­gukra vállalnak, így a mun­kamegosztás helyett inkább a kapkodás jeleit lehet itt-ott felfedezni. Ennek nyomán keletkeznek olyan szabályta­lanságok, amelyek nem kívá­natosak. Az első és legfontosabb lé­pésként Ludányhalásziban és Pásztón sikerült a vezetési fel­adatok decentralizálását meg­oldani. A két üzem jellegé­nek megfelelően négy, illetve öt ágazatot hoztak létre. Ezek szakmai vezetői teljes hatás­kört kaptak. A tervezés so­rán maguk döntik el a ter­melés összetételét, az ahhoz szükséges anyagi és munka- ráfordítások mennyiségét, gazdálkodnak a munkaerővel és a technikával. Jövedelme­ző gazdálkodás esetén ma­guk szabják meg a fejlesztés irányát, a premizálás mérté­két és módját. A tervtárgyaló közgyűlésen az éves terv jóváhagyásával egyidőben az ágazatok részé­re eredménytervet szabnak meg. Három kötelező terv­mutató (bérkeret, tervezett eredmény, beszerzés mértéke) kivételével az ágazat minden termelési és gazdálkodási kér­désében önállóan dönt. A munka során a legfőbb ten­nivaló a kitűzött eredmény túlteljesítése. A többletered­mény 25 százalékát az ágazat dolgozóinak jutalmazására, 25 százalékát az ágazat fejleszté­sére fordítják. A fennmaradó 50 százalék a közös gazdaság alapját növeli. ‘ Az ágazaton belüli eredmény felhasználá­sát a dolgozókból létrehozott bizottság dönti el. Az ágazatok kialakításánál igyekeztünk figyelembe ven­ni a szakosodás követelmé­nyeit. Egy-egy ágazaton belül a termény- és termékelőállí­tás szűk körű, ezzel biztosí­tott az a lehetőség, hogy a szellemi kapacitás ne forgá- csolódjék szét. Az állatte­nyésztési ágazat például meg­termeli, betakarítja és tartó­sítja az abrak kivételével a termeléshez szükséges összes takarmányféleséget. így cél­kitűzéseihez rugalmasabban képes igazítani a termelési szerkezetet. Az ilyen decentralizált gaz­dálkodás az eddiginél sokkal inkább igényli a pontos, gyors belső információt. Ennek ér­dekében történt az ügyvitel- szervezés. A termelési szám­vitel az ágazathoz került. Ez­által a vezetői gyorsan érzé­kelik a költségek és hozamok alakulását, módjukban áll az ágazat eredményeit napról napra figyelni, és megelőző intézkedésekkel kedvező irányba befolyásolni. A ter­melés szűkített önköltségét például 6—8 nappal korábban megismerik — mint azt a köz­ponti számvitel produkálni képes. A különböző ágazatok veze­tői minden hónapban — szak­mai értekezleten — a közpon­ti vezetés előtt beszámolnak gazdálkodásuk alakulásáról. Ezeken a központi vezetőknek módjukban, áll teljes részle­tességgel megismerkedni a je­lentkező gondokkal, és gya­korlati Intézkedésekkel meg­előzhetik a közös gazdaság eredményeit veszélyeztető je­lenségeket. Ezen a fórumon kell biztosítani az ágazatok közötti összhangot is a szö­vetkezet harmonikus fejlődé­se érdekében. ★ Az eddig szerzett tapaszta­latok még frissek, hisz®» mindössze öt hónap tanulsá­gait összegezhetjük. Mégis úgy látjuk, hogy a jövő útja az ilyen, vagy hasonló gazdál­kodási rendszerek /elterjeszté­sében reilik. A legfontosabb tehát az ágazati elszámolási rendszer széles körű elter­jesztése. Ennek érdekében még szeptemberben termelő­szövetkezeti yezetők részére szakmai bemutatót rendezünk Ludányhalásziban. A szak­emberek az elvek helyességé­ről a gyakorlatban győződhet­nek meg. Hlavacska Gyula TESZÖV-muhkatárs Nyolcszáz autóbusz Jövőre már több mint 8 ezer önjáró Ikarus autóbusz-padlóváz gördül le a két szerelőszalagról a Csepel Autógyár új, 22 ezer négy­zetméteres csarnokában. Az év végére befejeződik a Cse­pel Autógyárban annak a 22 ezer négyzetméteres, 15á millió forintos költséggel épülő csarnoknak az építése, amelyben két korszerű szalagon készülnek majd az Ika­rus autóbuszok önjáró padlóvázai. A csarnok egyes részei már ké­szek, így a napokban megkezdték a két szerelőszalag szerelését. Az NDK-ból a gépekkel együtt érkeztek a szakemberek, akik irá­nyítják e 18 szakaszos szalag be­állítását. Egy-egy „állomáson5* 20 percig áll a szerelt munkadarab, így hat óra alatt készül el egy fenékváz futóművekkel, a padló alatti motorral, szervokormány- szerkezettel együtt a 250 méteres szalagon. Erről látják el az Ikarus székesfehérvári üzemét, ahol az Ikarus 255-ös és 266-os autóbuszok készülnek, önjáró padlóvázakkal. A másik 22 ütemű szalagot magyar szakemberek tervezték és építik meg. Ezen a nagyobb tengelytá­volságú, 260-as és 280-as Ikarus- buszok fenékvézai készülnek majd a mátyásföldi gyár részére. Az NDK-beli szalagról már a jö­vő év első negyedében legördülnek az első önjáró padlóvázak, a ma­gyar szerelőszalag a második fél évben kezd dolgozni. Jövőre több mint 8 ezer önjáró padlóvázat sze­relnek össze a két szalagon. Képes hírek Patakról A pataki Kossuth Termelőszövetkezetben lázas ütemben foly­nak a mezőgazdasági munkák. Kétszáznegyvenegy hektárnyi területen végzik az őszi vetőszántást. A képen látható két traktort II. Mák Sándor és Viczián József vezeti ÍJj ruhát hozott az ősz JQTP Ik W /$ Garancialevél a bérlőknek A Nagybátonyi Községgaz­dálkodási Vállalatnál a házke- aelöségek feladatait segítő javítórészlegnél az idén a korábbi öt brigáddal szem­ben két komplex brigád ala­kult. A két kollektíva magá­ba foglalja a részleg vala­mennyi dolgozóját. Vállalták, hogy július 1-től az általuk elvégzett munkákra garancia- levelet adnak a bérlőknek. A vízvezraték-szerelőknéi a ga­rancia hat hónapra, míg a többi szakmáknál tizenkét hónapra vonatkozik. Az épí­tési csoport munka bei g á dj a i felajánlották, hogy a felújítási és karbantartási munkákat hiánypótlás nélkül végzik el. Itt az ősz, változnak a kira­katok. A dekorációs háttér­ben már hűLldogáló őszi fa­levelek díszelegnek, a nyári holmikat pedig felváltották az őszi. téli viseletek. A keres­kedelem mindig azért rimán- kodik a fogyasztóknak, hogy a szezoniruhákat már jóval előbb vásárolják meg, mert egy hir­telen időváltozás után min­denki megrohanja a boltokat, és máris ok van panaszra, hogy ez is hiánycikk, az sem kapható. De a kereskedelem mindig időben készül a sze- zomzra? A salgótarjáni Centrum Áruház áruforgalmi osztályán hallottuk; szeptember elsejé­től a kirakatokat átrendezték, az őszi árucikkek kerültek a nyáriak helyébe- Már minden ősszel divatos, és hűvös idő­ben használatos áru megérke­zett. felső- és alsóruházati cikkek, és a cipők is. A teli holminak még csak a felét szállították le az áruháznak, de mint mondták, folyamato­san érkezik a többi is. Előre­láthatólag október végére minden rendéit mennyiséget megkapnak. Ami az árumennyiséget és -minőséget illeti, arról kissé szűkszavúbban tájékoztattak. Előreláthatólag az árakban nem lesz változás. Választék­ban azonban bővülnek a sze­zoncikkek, mégpedig konfek­cióban, és a cipők között ta­lálunk majd változatosabb fazonokat. A Pécskő Áruházban most rendezik ót a kirakatot, je­len pillanatban teljesen üres, alaposan kitakarítják. A má­sik oldali 'kirakat tele a bun­davásár reklámozására bun­dákkal, több ezreken felüli árakkal- Hogy igazságtalanok ne legyünk, Nmeg kell jegyez­ni, hogy a városban talán legelőször lehetett az „üveg­kalitkákban” téli női csizmá­kat látni. Az őszi és téli áru­cikkek nagy része ide is meg­érkezett már, aki tehát most akar vásárolni, még bizonyá­ra .mindenfajta árucikket megkap, amire szüksége van. Salgótarján többi boltja, üzle­te is ösziesedett a cipőboltok­tól a kötöttáruüzletekig. Re­méljük, még december köze­pén is hasonló áruválasztékot találhat a vásárló ,a salgótar­jáni bókokban. A szántás után már vetik Is az őszi búzát. A gépen Csejk Ferenc traktoros, Viczián Sándor és Dúsai István látható munka közben NÓGRÁD - 1973. október 4., csütörtök íj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom