Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

Kési labda Másodszor is bajnok a Szőnyi SE SPORT Az őszre, a télre Készülnek, terveznek a megyeszékhely egyesületei Nő;;rád megye 1973. évi férfi kézilabda-bajnokósgát a Szőnyi SE csapata nyerte. Az együttes duplázott, a tavalyi győzelem után az idén is biztosan szerezte meg az első he- Ivet. Állnak, balról jobbra: Szabó Imre testnevelő tanár, edző. Zagyi, Penderik. Varga, Kocsa A., Jancsó' Gy., Kocsa J„ Szabó A.. Fátb Gyula szakosztályvezető. Guggolnak: Mó. ricz. Jancsó J.. Városi, Váradi. Soós, Homolya. Bangó. Herbst Rudolf felvétele Qtssázadik mérkőzés 1976-ban? Belgradban a magyar lab­darúgó-válogatott 475. mérkő­zését játszotta, s a „kisjubi­leum” után közeledik az 500. találkozó. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a csapat évente általában 6—7 mérkő­zést játszik, úgyhogy 1976-ban minden bizonnyal elérkezik a „nagy nap”, amely ritkaság­nak számíthat az egész világ ’abdárúgásában is. Érdemes visszapillantani arra. hogy az osztrákok ellen 1902. október 12-én Bécsben lejátszott első találkozó óta (A „sógorok” nyerteik 5:0-ra), kik voltak ed­dig a jubileumi ellenfelek? Íme a piros betűkkel jegyzett mérkőzések: 25. 1910. május 1. Bécs, Ausztria ellen, 1:2. 50. 1914. június 19. Stock­holm. Svédország ellen. 5:1. 75. 1920. október 24. Berlin, Németország ellen, 0:1. 100. 1923. június 4. Le Havre, Franciaország ellen, 1:0. 150, 1931. szeptember 20. Budapest, Csehszlovákia el­len. 1:0. 200. 1937. május 23. Buda­pest. Ausztria ellen, 2:2. 250. 1947. június 29. Belgrád, Jugoszlávia ellen. 3:2. 300. 1954. április 11. Bécs, Ausztria ellen, 1:0. 350. 1958. szeptember 28. Moszkva. Szovjetunió ellen, 1:3. 400. 1963. november 3. Bu­dapest, NDK ellen. 3:3. 450. 1971. április 24. Buda­pest. Franciaország ellen. 1:1. 475. 1973. szeptember 26. Belgrád, Jugoszlávia ellen, 1:1. 500. ? Érdekes képet mutat a 475. mérkőzés mérlege is. A ma­gyar válogatott ebből 261 győzelmet aratott, 98 találko­zó végződött döntetlenül és 116 vereséggel zárult. Száza­lékban kifejezve ez 65,2. A gólarány 1252:761. Az ellenfelék között 42 vá­logatott csapat szerepelt, s az első helyen Ausztria áll: 116 alkalommal volt találko­zó a'magyar és osztrák együt­tes között A sorban Cseh­szlovákia és Svájc következik (31—31). majd Svédország (29). Olaszország és Jugosz­lávia (26—26). Hat csapat el­len mindössze egyszer játszott a magyar válogatott, ezek: Argentína. Dél-Körea. Görög­ország, Holland-India. Irán és Mexikó válogatottja. Nem tu­dott győzni négy együttes, Ar­gentína. Chile. Portugália és Spanyolország ellen, míg 15 válogatottól sohasem szenve­dett vereséget. Bemutatjuk Mészáros Ferencet Magyarország labdarúgó* válogatottjának kapuját a belgrádi mérkőzésen újonc védte: Mészáros Ferenc, a Va­sas 23 éves sportolója. A be­mutatkozás — ezt sok millió televíziónéző is láthatta — jól sikerült, a debütáló kapus többször parádés védéssel há­rított. Mészáros pályafutása egyen­letesen ível .felfelé, Soroksár­ról, az Egyetértésből került négy évvel ezelőtt a Vasashoz (Varga Lászlóval • „cserélték” el), s bár Tamás Gyula mel­lett kezdetben csak néhány­szor jutott" szóhoz, a múlt év­ben már egyenértékű társa lett egykori válogatott kollé­gájának. Baróti Lajos edző az idén „előléptette”: ő lett a piros-kékek első számú „por­tása”. — Mészárosnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy klasszisfcapus legyen, nagy elődök nyomdokaiba lépjen — mondja Baróti Lajos, aki örömmel figyelte védését a ju- goselávok elleni találkozón. — Megnyugtatott magabiztossá­ga, látszott, hogy nem lámpa­lázas, rászolgál a bizalomra, amelyet Illovszky Rudolftól kapott. Valójában mit tud Mészá­ros Ferenc? Minden akciónál, amikor szükséges a közbeavatkozás, rendkívül gyorsan mozdul, jól indul ki a kapuból és kitűnő­ek a reflexei. Nem ijed meg a csatároktól, bátran vetődik, sőt ha kell, kockáztatva saját testi épségét is, szinte a lá­buk elé dobja magát. Egy-egy megmozdulásánál hasonlít Grasics Gyulára, akit minden idők egyik legnagyobb magyar kapusának • tartanák. Edzője di­cséri szorgalmát is, amely hoz­zásegítheti, hogy mihamarabb levetkőzze még meglevő hibá­it. Elsősorban a magas lab­dáknál kell javulnia: amikor öklözni kellene, sokszor tenyér­rel próbál tisztázni. No, meg a sikeres bemutatkozás elle­nére még sok tapasztalatot kell gyűjtenie, fyiszm a belg­rádinál is forróbb percek vár hatnak még rá, — Jő felépítésű kapus, Isi centiméter magas, általában 69—70 kiló a „vereenysúlya” — mondja befejezésül edzője. — S hogy komolyan veszi a sportot, a labdarúgást, a vé­dést arra biztosíték felesége, a leendő orvos is, aki nagyon .vigyáz rá.,.. 4 tlétika Újonc- bajnokság A városi sportfelügyelőség és a KISZ városi bizottsága jólsikerült újoncbajnókságoí rendezett Salgótarjánban, a középfokú iskolák tanulóinak részvételével. Az esős idő elle­nére 150 versenyző indult a tíz számban. Eredmények: Lányok, 100.: 1. Nyítrai (Madách) 14.5, 2. Martinkó (Madách) 15.6, 3. Kalocsai (Bo­lyai) 14.8, 600: 1. Nyitrai 1:58.4, 2. Martinkő 1:59.7, 3. Asbóth (Madách) 2:01.5, ma­gas: 1. Nagy (Bolyai) 135, 2. Danes! (Madách) 130, 3. Uga- ros (ITSK) 130, távol: 1. Nyit­rai 420, 2. Ugaros 414, 3. Dan- csik 403, súly (3 kg): 1. Kre- nács 894, 2. Póczos 881, 3. Gu- bis 834 (mindhárom Madách). Fiúk, 100.: 1. Széki (Bolyai) 12.4, 2. Hupcsik (ITSK) 12.7, 3. Oláh (Gépipari) 13, 800: 1. Hegedűs (ITSK) 2:17.7. 2. Laj- gut (Madách) 2:22.2, 3. Jaskó (Gépipari) 2:24.8, magas: 1. Telek (Bolyai) 160, 2. Mustó (Közgazdasági) 155, 3. Oláh 100, távol: 1. Hupcsik 546, 2. Hegedűs 538, 3. Kovács (Bo­lyai) 515, súly: 1. Pál (ITSK) 980, 2. Talon (Gépipari) 955, 3. Szabó (Bolyai) 945. Az összesített pontverseny­ben: 1. Madách Gimn. 73.5, 2. Bolyai Gimn. 50.5, 3. 211. ITSK 49.5, 4. Gépipari Szak- középisk. 29, 5. Közgazdasági Szakközépisk. 8 pont. A KISZ városi bizottsága által felján- iött serleget a Madách Gim­názium nyerte el. Ma az SKSE-stadionban rendezik Nógrád középfokú tanintézeteinek részvételével a váltó- és csapatbajnokságot. A verseny délelőtt 9-kor kezdődik. Hamarosan szögre kerül a cipő, elnéptelenednek a sport­pályák, erőgyűjtésre vonulnak vissza a sportolók. Elmarad­nak a szurkolók is, a mérkő­zések is, hogy aztán tavasz- szal újra kezdődjön minden. Mit terveznek őszre és télre a megyeszékhely egyesületei ? Ezt a kérdést tettük fel Tollár Lajosnak, a városi ta­nács vb testnevelési és sport­felügyelősége elnökének. — Az 1972/73-as évben ér- ! dekes sportakadémiai előadá- j sok voltak és megrendeztük a Ki mit tud a sportról? szellemi vetélkedőt a város tizennégy egyesületénél. A Kiváló szak­osztály címért folyó megyei verseny is sikerrel zárült tar­jám szempontból, hiszen az elindult 14 városi szakosztály közül kerültek ki azok, akik a legjobb helyezéseket érték el. A megyeszékhely vala­mennyi középfokú iskolája ne­vezett a Jó tanuló, jó spor­toló versenyre. Bővültek a sporlszerűségi versenyek is, és javult a nevelési és propagan­damunka. Sportvezetőink, egyesületeink felmérték, s ma már látják a nevelési munka fontosságát, és azt jól kap­csolják a szakmai munkához, egyre hatékonyabban végzik. Meg kell említenem, hogy sportolóink, sportvezetőink 68 százaléka vett részt politikai oktatásban — foglalta össze a sportelnök, az elmúlt év őszi­téli nevelési programjának legfontosabb eredményeit. — Mit terveznek az idén, mi a legfontosabb feladat a nevelést illetően a megyeszék­hely egyesületeinél? — Továbbra is egyik leg­fontosabb feladatunknak tart­juk a sokoldalú nevelés és a sportszerű magatartás kiala­kítását sportolóinknál, s sport­vezetőinknél és a szurkolók­nál. Következetesen fellépünk minden sportszerűtlen, elvte­len megnyilvánulás ellen. Népszerűsíteni kívánjuk a testi nevelést, messzemenően figyelembe vesszük az MSZMP KB ifjúságpolitikai határoza­tát és az ifjúsági törvényt. A nevelési és a propaganda- munkában —, amely termé­szetesen egész évben folyik — szorosan együttműködünk az állami és társadalmi szervek­kel. — Milyen konkrét terveik vannak az őszre és a télre, amikor köztudottan több idő jut éppen a versenyszünet mi­att a fent említett kérdések megbeszélésére, kivitelezésére. — Agitációs és propaganda- bizottságunk tervet készített és szeretnénk ennek megfele­lően a már jól bevált formá­kat az idén is alkalmazni mi­nél több egyesületnél, minél több sportoló vezető és szur­koló bevonásával. Az egyesü­letek február végéig rendezik meg a Ki mit tud a sportról? vetélkedőt, majd 1974. márci­us 3-án megrendezzük a vá­rosi döntőt. Szeretnénk, ha az idén is minél több sportoló, sportvezető venne részt poli­tikai oktatáson. Előadókat biz­tosítunk a sportköröknek a té­li estékre, figyelemmel kísér­jük a Kiváló szakosztály és a Jó tanuló, jó sportoló cí­mért folyó vetélkedőt, hogy csak néhány dolgot említsek. — Az egyesületek nagyon sok mindenre felhasználhatják az őszi-téli hónapokat. Mit ajánl a felügyelőség elnöke? — A sportköri téli estéket említeném, amikor előadáso­kat, élménybeszámolókat le­het szervezni, sok érdekes kér­désről, amely a sportmozga­lommal kapcsolatos. Az egye­sületek kitűnően felhasznál­hatják ezeket az összejövete­leket a csapatok, a szakosztá­lyok kollektívájának megerő­sítésére. Filmvetítéssel is egy­be lehet kötni az élménybe­számolókat. Filmet a Sport­propaganda Vállalattól és a megyei művelődési központtól kölcsönözhetnek. A cél egy le­gyen: a szakmai munka mel­lett. az egyesületi vezetők for­dítsanak fokozott figyelmet a sportolók nevelésére, tudatfor­málására. — A város két kiemelt egye­sületénél az SKSE-nél és az SBTC-nél nyilván nagyobb a követelmény. — Természetesen nagyobb! Mind a két egyesületnél tegye­nek meg mindent, hogy a té­li klubfoglalkozások tartalma­saik. színesek legyenek. Az elő­adások, filmvetítések, élmény- beszámolóik mellett rendsze­ressé lehet tenni a szur­kológyűléseket, találko­zókat. amikor az egyesület ve-í zetői tájékoztatást adhatnak a szakosztályok munkájáról. A „Párbeszéd a sportról” anké­tokra hívják meg a munkahe­lyek, üzemek fiataljait, azo­kat. akik eddig nemigen fog­lalkoztak sporttal, nem kap­csolódtak be az egyesületi, szakosztályi életbe. Egv-egv ilyen ankéten az egyesület el­nöke „Kérdezz—felelek” for­májában. válaszolhat a feltett kérdésekre. Ezekét az ankéto­kát véleményünk szerint tag ­toborzásra kitűnően fel lehet: használni — mondta Tollár Lajos, a városi sportfelügyelő­ség elnöke. (sz. 1.) Kikaptak a tartalékok MTK-SBTC 3:O (2:0) Hungária ikrt. 200 néző v.: Fenczal. MTK: Gőgös (Pálin­kás) — Rab, Kamasz (Mádai), Kovács A., Pálmai, Makikai, Lucska, Dani, Burg, Berkes, Márkus (Arany). Salgótarján: Szóiké (Balázs) — Takács, Kovács J- Kovács L, Bartha, Csikós, Szalai, Szoó, Szőllősi (Orosházi), Szlivka, Dudás. G.: Lucska (2), Makkai. Jó: Makkai, Lucska, Burg Berkes, ill.: Kovács J„ Szlivka, Teveverseny Eredeti látvány színtere volt az Alma Atari lóverseny" pálya: lovak helyett — első ízben kétpupú tevék futották a köröket. A futamokat B. Kusztubájev állattenyésztő irá­nyítása alatt fiatal zsokék bo­nyolították le, akik nemcsak versenyfutásra tanították meg a tevéket, hanem könnyű foga­tok vontatására is. A kísérlet­re felfigyeltek a tevék rendkí­vüli szívósságát tanulmányoz kazah tudósak is. Együtt futott Nurmival Október első napjaiban az egész sportvilág szomorúan fogadta a hírt: meghalt Paavo Nurmi, minden idők legkivá­lóbb futója. A finnek örök büszkesége, a 76 éves sportember, az egykori „futógép” már csak emlék marad, s azok, akik ismerték, találkoztak vele, versenyzőtársai vagy ellenfelei voltak, mind az elismerés hangján nyilatkoznak. Nurmi Budapesten is járt: 1928-ban a Hungária úti pá­lyán — sikere teljében — vendégszerepeit, s előnyversenyt vívott az akkori legjobb magyar futókkal. Szerbák Elek dr. tízszeres bajnok és többszörös rekorder is ott volt azok so­rában, akik izgatottan várták, hogy találkozzanak a világhí­rű ellenféllel. — Nagy élmény volt számomra is, és soha nem felejtem el ezt a találkozást — emlékezik vissza a csaknem fél évszá­zaddal ezelőtti eseményre a 69 éves sportember, aki aktív pályafutása befejezése után a sportág vezetésében tevékeny­kedett. — Nurmi már kicsit kopaszodott, talán idősebbnek is látszott, mint harmincegy évesnek. Csendesen, szerényen mutatkozott be mindenkinek, még azt is alig hallottuk, ami­kor a nevét mondta. Elég nagyfokú zárkózottságát sokan az­zal magyarázták, hogy így akarta ellensúlyozni azt a nagy népszerűséget, amely körülvette. Szerbák Elek lelkesedéssel ecsetelte a verseny minder, mozzanatát. Azt, hogy Nurmi milyen könnyedén, ritmiku­san, minden erőlködés nélkül futott, s az ember azt hihette: „láthatatlan erők” hajtják. — Háromezer métert kellett megtennie, — ezen a távon valamennyien több-kevesebb előnyt kaptunk — folytatta. — Tudtam, hegy az utolsó száz-százhúsz méteren óriási finis­sel mindenkit legyőz, de mégis arra gondoltam, talán sike­rül nekem is kis erőt tartalékolnom. Közvetlenül a cél élőti megpróbáltam elfutni, dehát Nurmi nem azért volt Nurmi hogy ilyenre ne lett volna felkészülve. Egészen könnyedér., szinte „állva hagyott”, s végül 8:36.8 perces idővel győzött. Mégis büszke voltam, második lehettem mögötte, a legjobb eredményt értem el magyar társaim közül. És megismerkedhetett, futhatott Nurmival! "JAVASLATAINK 'Btxtos la-bdausv^tbl li

Next

/
Oldalképek
Tartalom