Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)
1973-10-25 / 250. szám
Megyei filmbemutatók Soha rosszabbat Látogatás a levéltárban A LEVÉLTÁR nagyon szerény helyet foglal el a közművelődési intézmények sorában. Talán szerényebbet is mint amennyit megérdemelne. írásunkkal nem akarjuk felfedezni mégsem, nem akarunk ..igazságot” szolgáltatná, csupán szeretnénk néhány vonássá] felrajzolni azt a tevékenységet, ami az intézmény falai között jelen pillanatban folyik. x Levéltár — hallja az ember, s akaratlanul is foszladozó, régi iratokra gondol, amelyek mán gondosan kezet mosunk. De valóban csak a múlt „termékeivel” fagialkoznak itt? — A levéltárnak gondoskodnia kiéli arról is, hogy a jelenben keletkező iratok megmaradjanak, és hiteles történelmi értéket, képviseljenek — válaszol kérdésünkre dr. Schneider Miklós, a Nógrád megyei Levéltár igazgatója. — Most különösen fontos ez a tevékenységünk. Az új irat- kezelési szabályzatok gyakorlati bevezetése országszerte ez idő tájt folyik, s ez köny- nyebbé teszi a mi munkánkat is. A levéltár napjaink iratai közül azokat tartja nyilván és érzi. amelyek a jövőben a leginkább reprezentálják korunkat, amelyek a legteljesebben tükrözik a kort, vagyis történeti szempontból a leghitelesebbek. A levéltár nyilvántartja mindazokat a szerveket — üzemek, gyárak intézmények, tanácsok, vállalatok —, amelyek iratokat „termiéinek”. Ezek fölött törvény biztosította felügyeleti joga van, A tizenöt éves „elévülési” határidő után a megőrzésre érdemes iratok a levéltár polcaira kerülnek. Ez a munka — bár mennyire is távolinak látszik első pillanatra — szerves részét képezi a levéltári feldolgozó és rendszerező tevékenységnek. — A KÖZELMÚLTBAN vettük át, rendszereztük és dolgoztuk fej a megyei és járási tanácsok 1956-ig terjedő anyagát. Munkánk során, áz értékteleneket szelektáltuk, a meg- maradtaikat tájékoztató jegyzékbe vettük. Ez megkönnyíti a helytörténeti kutatás munkáját; segít az eligazodásban. A korabeli anyag rendezésével egyidőben természetesen tovább folyt a múlt iratainak rendezése is. A már korábbról őrzött anyag tudományos igényű feldolgozását és hasznosítását tovább folytatták. Immár harmadik éve. hogy minden évben kiadnak egy forráskiadványt, amely a nehezen hozzáférhető, helytörténeti szempontból mégis nagyon fontos anyagok gyűjteménye. A megjelentetéssel ezek az adatok minden érdeklődő által hozzáférhetőek lesznek a (könyvtárakban, intézményekben, iskolákban. Az Idén A török után címmel az 1715. évi országos összeírás adatait tették közzé a mai Nógrád megye területére vonatkozóan. A kiadványok céljáról így nyilatkozott a levéltár igazgatója: — Kiadványunk a korábbiakhoz hasonlóan ismét azt a célt szolgálja, hogy a megye falvainak, városainak múltja iránt érdeklődők számára olyan adatokat nyújtson, melyek akár nyelvi, akár egyéb okokból nehezen hozzáférhető levéltári forrásanyagban találhatóik. Az intézmény publikációs tevékenysége gazdag és folyamatos. Kéziratban már készein áll a következő évi kiadvány anyaga, amely 1919-nek kíván emléket állítani a legutóbbi időkben napvilágra került megyei és 'járási direktóriumi intézkedések közreadásával. A dokumentációs összeállítás Erdős Istváinmé, a levéltár munkatársának gondosságát dicséri. Az intézmény munkatársai rendszeres publikációs tevékenységet fejtenek ki; Leblanc Zsoütné a Nógrád megyei Múzeumi Közleményekben jelentette meg azokat a legújabb eddig ismeretlen dokumentumokat, amelyek Madách Imre életéire és nógrádi tevékenységére vonatkoznak. A levéltár kiadványaival segítséget kíván, nyújtani a megyei történelemkutatás számára ás: a jövő óv elején megjelenő füzet az 1848—49. évi szabadságharc és forradalomról ezt a célt szolgálja. E tevékenységével az intézmény közművelődési feladatait is kellőképpen látja el. — Meglehetősen szűkén vannak az egykori kórházi épületiben. Ezen, a téren várható-e a közeljövőben változás? — BALASSAGYARMATON most áll szervezés alatt egy öóiklevéltár létrehozása. Ez enyhít a helyszűkén is, alapvető célja azonban az ottani helytörténeti kutatás megkönnyítése, a helyi iratok jövőbeni könnyebb megőrzése. Sulyok László „Egy-két buli még nem minden** Mi kerül a klubnaptárba? A gondok nagyon sok tolásból fakadhatnak. Legtöbbször az a gond, ha valami nincs, máskor meg a már meglevővel van rengeteg probléma, esetleg olyan, mintha nem is lenne. Üzemi klub; ugyan minek az! A gyár arra való, hogy dolgozzanak az emberék. a szórakozást „végezzék el” otthon, munkaidő után. A tanácskozásokra pedig ott az ebédlő. Igen, ez is egy szemlélet. i De van másmilyen is feze- •■«nősére!). Mégis másképp test az, ha a munkás nem arra az ebédlői asztalra rakja a jegyzetfüzetét, amelyen mindennap bekanalazza az üzemi konyha .kínálatát". Nem beszélve arról, hogy az üzemi klubot sok más célra is fel lehet használni. Vagy mégsem? kíteni a kört. A gyár fiataljai közvélemény-kutató lapokat kaptak. Felsorolás: 30—40 rendezvénytípus. Melyiket szeretnéd, mit javasolsz? Művészeti rendezvények, találkozás írókkal, sportolókkal, előadások. Nos, a beérkezett válaszoktól nem lettek sokkal okosabbak a kérdőívet kibocsátók. A skála továbbra is széles maradt. A legtöbben talán mégis a művészekkel, írókkal, sportolókkal való találkozást óhajtották. De eddig még senkivel sem találkoztak. Esetleg egymással egy-egy pingpongcsatán, mert a klub a teremsportokra Is rendkívül alkalmas. Ettől azonban még nem lesz igazi klub. * Tóth Tamás KISZ-osúesv«r megelőző alapszervi gyűléseken —- a csúcs titkár szerint — sok hasznos gondolat, jó ötlet felszínre került. Művészeti estek, más alapszervezetekkel együtt rendezendő klubdélutánok. És lesz klubnaptár is, amelybe majd beírják a klub mgemozdi i.lásait. Mindenesetre a KISZ vezetői bíznak abban, hogy a naptár lapjai gyorsan teleíródnak. Természetesen ez rajtuk is múlik. Mi csak annyit tehetünk, hogy egy idő múltán végiglapozzuk a klubnaptárt és közzétesszük a benne foglaltakat Reméljük, hogy akkor már csupa jót írhatunk! — vekiss — Az utóbbi hónapok — sőt az egész idei esztendő — legkiegyensúlyozottabb, szigorú esztétikai mércékkel mérve is a legszínvonalasabb műsorhete köszönt ránk a holnapi naptól kezdődően. Charlie Chaplin 1936-ban forgatott filmjét, a Modern időket megyénk mindkét városában még ezen a műsorhéten bemutatják a filmszínházak. ’ A filmművészet élő klasszikusáról már egy kisebbfajta könyvtárat kitevő irodalom jelent meg a világon. Filmjeit —, melyek közül a tíz legjelentősebbet mi is láthatjuk — a legnevesebb esztéták és filmkritikusok elemezték. A Modem időket 1971-es franciaországi felújítása alkalmával kitörő lelkesedéssel fogadta a közönség és a szakmai közvélemény egyaránt. Két lapvéleményből idézünk egy-egy részletet: „A legjobb Chaplin-film? Legalábbis az egyik leghíresebb, mert a Modern idők már hosz- szú idő óta a civilizáció egyik lépcsőfokának szimbóluma lett, a futószalag-munkáé, a géphez kötött, robotizált embereké.” (Le Drapeau Rouge.) „A Modem idők olyan film, amelyet ma is forgathatnának vagy csaknem olyan, mert az általa felvetett témák többsége még ma is téma, sőt, súlyosbodott. Nézzék meg jól ezt a filmet, hallgassák meg, ha tudnak a szemükkel hallgatni, és akkor megértik, kedves fiatalok, hogy miért volt Charlie a maga idejében (a mi időnkben) a legkedveltebb színész és a legnépszerűbb ember” — írta a l’Humanité Dímanche kritikusa, akinél jobb tanácsot mi sem adhatunk a mozi ifjú nézőinek. Kósa Ferenc harmadik játékfilmje filmművészetünk jelentős, a rendező korábbi műveihez méltó művészi igényű és megvalósítású alkotás, mely a Tízezer naphoz és az Ítélethez hasonlóan Kósa mélységesen humanista szemléletét tükrözi. A Nincs idő kommunista forradalmárok éhség- sztrájkjának megrendítő történetét ábrázolja az 1929. év Magyarországának egyik börtönében. Történelmi film, amely emléket állít mindazoknak a kommunistáknak, akik 1929-ben Horthy börtöneiben szenvedtek, vállalták —, ha kellett, életük árán is — az egyre határozottabban fasi- zálódó ellenforradalmi rendszerrel való szembeállást, az ellenállás megszervezését. A film kivételes értékét és vonzerejét elsősorban izzó gondolati feszültsége és kiváló művészi megvalósítása adja. Az amatőr színészek játéka (Bencze László festőművész, Konyorcsik János szobrász) a hivatásos művészekével egyenértékű. A Kis Nagy Ember Jacta Grab, a gyermekkorában indiánok közé csöppent, és közöttük felnevelkedett amerikai férfi sok hányódtatásban és keserű csalódásban bővelkedő, egészében véve mégis vidám és kellemes életét beszéli el okos, és rendkívül szellemes parodisztikus filmstílusban. Ebben a történetben senki sem emelkedhet hőssé, szertefoszlanák a nagy mítoszok, s maradnak az esendő emberek, s marad egy bölcs öreg, Jack, a fehér indián. Az Arthur Penn rendezte filmben három ismerőssel is találkozhatnak a mozinézők: Dustin Hoffmann és Fay Dunaway például együtt szerepelt a John és Mary című filmben, Martin Balsam pedig — nem is olyan régen — az olasz Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek című filmben aratott sikert. % Sutáim# - # szeretet Kezében úgy jár, olyan gyorsan a vetélő, hogy csodálattal nézek rá. Szövőnő. Erős testalkatú, barátságos asszony. Három gyermek édesanyja. Bizonyára büszke gyermekeire? — Nagyon szeretem a fiaimat. de az az igazság, hogy szerettem volna egy kislányt Is. Hát nem sikerült. Azért nem szomorkodik Si- ba Istvánná, a szécsényi Háziipari Szövetkezet dolgozója, aki 1954 óta áll alkalmazásban a vállalatnál. A fiúk és a férje is szívesen segítenek az otthoni munkában. Manapság sokat hallunk a tudatos családtervezésről. Sibáné hogyan vélekedik erről? — Szerettem mindig a gyerekeket. a családot — mondja. — De különösebben, sose foglalkoztam ezekkel a dolgokkal. A fiúk is csak úgy jöttek egymás után. Semmi tudatos nem volt benne. Meglettek és én vállaltam őket. — Sok gond lehet három gyerekkel. — Igen. Nekünk nagyon meg kell nézni, mit mire költünk. Sok pénzbe vannak. A legfiatalabb hatéves, a legidősebb első éves ipari tanuló. Nemcsak ruhára és ennivalóra van szükség, hanem bizony szedve kétszobás családi hazat útiköltségre is, amiből a leg- építettek. A fáradtság idején Idősebb Gyarmatra jár. pedig megvigasztalja őt a háSibáné a gondok mellett rom fiú elismerő ragaszkodá- mégls tele van örömmel, vi- sa és hálás mosolya, üámeággal. Erejüket össze- (ok) * Fémipari Vállalat, Balassagyarmat „Ifjúsági” vállalat, hiszen az 560 dolgozó csaknem hatvan százaléka fiatal. Helybeliek és bejárók. Az 1969-es induláskor azonnal „adva volt” az üzemi klub. Hogyan használják ki? Bojtos István szb-titkár: — Véleményem szerint igen rosz- szul. Néha a KISZ-esek csinálnak egy-két „bulit”, de ez önmagában még kevés. Lehetne többet is tenni. Pl. úgy, ha a kultúrfelelős — aki nem nagyon mozgolódik — megcsinálná a klub múnkatervét, s ezután eszerint mennének a programok. Persze, a vidékiek eleve kiesnek, de a helyieknek is problémás a kijárás ide, munkaidő után. Olyan elképzelés is volt, hogy a város- oan csinálnak magúknak klubot a fiatalok, de ebből nem lett semmi. Reméljük, hogy az új KISZ-vezetőség megtalálja majd a módját, hogyan lehetne tartalmas klubéletet kialakítani. Mi a szakszervezet részéről minden támogatást megadunk. tSr Ahány fiatal, annyiféle kívánság, óhaj; ellentétes, sokszor egészen szélsőséges igények. össze kell fogni a kívánságokat, valamiképpen szű* zetősógi titkárra, mar másodszor tették le voksukat a fiatalok. A közelmúltban lezajlott választáson. — Kezdetben voltak a klubban zenés-táncos rendezvények. Minden hónapban. Aztán elmaradtak, mert a fiatalok nem a legkulturáltabban viselkedtek. — És a táncon kívül? — Más vállalatok KISZ-ese- Ivel együtt rendeztünk szellemi vetélkedőt, értékes díjakkal. Sajnos, a klub pangásának legfőbb oka az, hogy még mindig nem vágunk tisztában a fiatalok igényeivel. Meg az. nogy a gyár és a művelődési központ jó kapcsolata révén a gyarmati fiatalok a művelődési központba járnak szórakozni — a klub rovására. (A művelődési központ rendezvényeivel vetekedni nem lehet. De. ha csak hasonló programja lenne is a klubnak, biztos több fiatal látogatná. Hiszen a „semmi” egy fiatalt sem vonz). ★ Az újraválasztott KlSZ-ve- zetőségben találunk kulturális ügyekkel megbízott fiatalt és ifjúsági felelőst is. A jövőben az ő munkájuk lesz a Fémipari Vállalat klubjának ..Pá- tyolgatása”. A választásokat 4 NÓGRÁD — 1973. október 25., csütörtök 1 Hozzá hasonlóan a ropogósán egészséges ember benyomását keltette a hetediknek elővezetett Gáspár András. Még mindig a régi zömök, jó bordában szőtt, parasztlegény tartását őrizte, akinek testi szívósságát tovább sűrítette a tuiszárszolgálat. Csupa rugalmas izomzut, rövid derék, görbe lábak. Erről a katonatí- pusrói azonnal megmondják bárhol a birodalomban, hogy Magyarországon ringott a bölcsője. Miközben figyeltem a gépies felsorakoztatást, néha-néha a főőrsógi épület erkélyére pillantottam. Szerettem volna tudni, mit gondo] Howiger tábornok, a vár parancsnoka. Könnyen lehet, nem gondol semmire. Csak a parancsra, amit végre kell Hajtana. A végrehajtásra, ami részéről igazán olcsó ár magas beosztásáért. ö tábornok maradt. Nem úgy, mint a végítéletre sorakozó vádlottak. Ez is egy fajtája a győzelemnek. Legyen hát boldog, aki beéri ennyivel. Nagysándor József következett. Akár Párizs barikád iáiról Is érkezhetett volna. Mindig ilyennek képzeltem a csupa- ideg, és a fegyelmezettségükbe belesápadó forradalmárokat. Nem álmodozó, nem teátrális, ahogy a buta metszetek mutatják a zászlót pátosszal megragadó harcost. Nagysándor József a foszfor légies fényével lángol: izzása is olyan, mint a foszforé — önmagától gerjed hője, mihelyt szabad levegő éri. Ismét egy huszárral növekedett a magyar generálisok sora. Schweidej József, a bécsi negyedik huszárezred volt őrnagya: a virtus a fenegyerekeskedés semmi Jeliét sem mutatta, ötvenhárom esztendeiéhez illően minden lépését megfontolva, hátratett kézzel tartott Nagysándor mellé. Halk, szelíd ember. Arcáról ezek a nehéz pillanatok sem űzték el teljesen a veleszületett finom derűt. Azt a derűt, amely nem emberi teremtmény: tudatunk nélkül viseljük a természet akaratából. Kevés olyan megnyerő arcú emberrel találkozni, mjnt Schweidel József. * Egyáltalán, válogatottan jó arcú férfiak léptek az udvarra a főőrségi épületből. Aljas lennék, ha szándékosan az ellenük valló jeleket kerestem volna vonásaikban, ám az ilyen, vizsgálódási hajlam sem tenne alaptalan. Annyi szörnyűséget írtak róluk össze az ausztriai és csehországi újságok, hogy szentül hiszik birodalmunk milliói: csupa gonosztevő, külsőre is rettenetes haramia lázadt fel a törvényes rend ellen. Ha láthatnák őket szemtől szembe! Knézich Károlyt például. Ügy hatott, amikor megjelent fogiára előtt, mint valami szultáni herceg. Olajbarna bőre, mélyfekete haja és szaikáli a csupa nemesség. De nem szelíd nemesség. Egyedül belőle éreztem kisugározni a büszke ragadozó elektromosságát. Félelmetes látvány volt, leíegyverezive is. Az a hadvezértípus, amelyik elől csak szaladni lehet, vagy behódolni neki. Saját honfitársai, a horvát granicsárok a megmondhatói, mit művelt velük ez az ember a tápió- blcskei csatában. Bátyja szintén tábornok, a mi oldalunkon. őszintén remélem, legalább olyan eszményi katona, mint negyvenegy éves öcs- cse. A páncélozott arcú, kreol Knézich Károlynak merő ellentéte volt a tizenegyediknek érkező gróf Leiningen- Westemburg Károly. Megjelenése alapján sokkal inkább sorolható Apolló, mint Mara környezetébe. Finom, poétikus Lényéhez sehogy nem illett az egyenruha. Mindössze harmincegy éves. Az egész lázadás ideje alatt mást sem tett, csak egyfolytában meghazudtolta külsejét, amelyhez sokkal inkább illett volna a szalonok enteriőrje, mint a lőpor-füstös csataterek vére, szennye, hősiessége, örült, kiszámíthatatlan, hazárdjátékos élet: jött ez a német fiatalember, ez a hesseni születésű gróf, angol királyi hercegek rokona, és ideáll magyar tábornokként bírái elé, az aradi vár udvarára (Folytotjukl