Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

Magyar vélemény a rejtélyes kozmikus rádiójelekről Hazánkban is élénk érdek-1 lődést váltott ki a hír: szov­jet tudósok a világűrből érke­ző, eddig soha nem észlelt rá­diójeleket fedeztek fel, ame­lyek a hírforrások szerint — több percig tartanak és na­ponta többször megismétlőd­nek. A különös kozmikus je­lekről dr. Kulim György csil­lagász az Uránia Csillagvizs­gáló igazgatója a következő­ket mondotta: — Korábbam a világ több pontján észleltek a kozmosz­ból érkező hasomló természetű jelzéseket amelyekről később kiderült, hogy szokatlanul kis, alig tíz kilométer átmérőjű, szupersürű égitestek termé­szetes rádiókisugárzásáról van szó. Olyan égitestek ezek, amelyeknek egyetlen köbcenti­métere — becslések szerint — legalább egymilliárd tonnát nyomna. Kis méretük miatt azonban igen, gyorsan — ese­tenként a másodperc tört ré­sze alatt, fordulnak meg a tengelyük körül, s valószínű­leg ennek a nagy sűrűségnek és a gyors forgásból eredő kölcsönhatásoknak a követ­kezménye, hogy folyamatosan, a másodperc milliomod ré­szének pontosságával ismétlő­dő, periodikus impulzusokat bocsátanak ki magiakból. Ma már sok ilyen változó fényű csillagot — szaknyelven pul- zá rókát — ismar a tudomány. A mostani fölfedezésben ép­pen az új, hogy a szovjet kollégák által rögzített rádió­hullámok a jelek szerint nem az eddig ismert rövid perió­dusokban ismétlődnek. Szá­rmái Kapjam professzor bizo­íyára erre alapozta azt a ki­jelentését, hogy egyelőre korai lenne megmondani: vajon mesterséges vagy természetes jelzésekről van szó, mégsem zárható ki annak lehetősége, hogy egy műszakilag fejtett, földönkívüli civilizáció jelzé­seit, észlelték. Az ismert magyar csillagász osztja szovjet kollégája véle­ményét, Szerinte sem árt az óvatosság, hiszen számtalan eset bizonyítja hogy fantá­ziadús emberek hajlamosak a túlzásokra. Évekkel ezelőtt igen sok légből kapott, hír járta be a világsajtót airról, hogy itt-ott földönkívüU lé­nyek űrhajóinak titulált repü­lőcsészealjakat láttak. A amerikai tudósok több mint 40 ezer ilyen bejelentést vizs­gáltaik meg. Kiderült, hogy minden esetben csupán a ter­mészeti jelenségeket nem is­merő emberek látomásairól volt szó. Ennek ellenére né­hány fantaszta most is állít­ja, hogy földünkön évezredek­kel ezelőtt már jártak idegen élőlények. Sőt, e nézetek hir­detői között akad olyan is, aki váltig hangoztatja, hogy a vi­lág több ezer éves építészeti csodái — például az egyipto­mi piramisok — is ezeknek a földönkívüli lényeknek a mű­vei. A tudomány egyértelmű­en megcáfolta ezeket a fan­tazmagóriákat. — Ennek éltemére minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük: a világűrben rajtunk kívül is létezhetnek értelmes élőlények — mon­dotta Kulin professzor. — Tudjuk, hogy a világűrben az emberi képzelet számára fel­foghatatlan mennyiségű boly­gó létezik és hogy az egysze­rű kémiai elemekből hogyan alakultak ki a szerves mole­kulák, s ezek továbbfejlődésé­vel maga az ember is, S mert az étet kialakulását egyetemes természeti törvények szabják meg, ezek a szabályok más­hol is érvényesülhetnék. Eb­ből ered az a meggyőződé­sünk, hogy nemcsak a földön lehetséges az étet. A világegye­tem törvényeinek mai ismere­te pedig már feljogosít arra, hogy keressük a kapcsolatot a földön kívül is minden va­lószínűséggel létező értelmes tényekkel. — Amíg tisztázatlan, hogy megfelelő körülmények között tud-e az anyag önmagában is rezgéseket produkálni, igen alaposan meg kell vizsgál­nunk, hogy estek a világűrből étkező jelek hordoznak-e va­lamilyen, a szabályostól elté­rő, tudatosan manipulált rez­géseket — vagyis információ­kat. A jelenlegi kutatásaién,aik azonban létezik más. a para­bolaantennáikkal történő vizs­gálatoktól eltérő módja is: az idén március 3-án lőtték ki a Planer—10 űrszondát, amely most decemberben halad el a Jupiter bolygó mellett. A szonda a Jupiterről' tvfcépe- ket közvetít majd a Földre. A bolygó mellett elhaladva azonban a naprendszerünk­ből. kioördülve tovább folytat­ja útját a világűrben. S mert reméljük, hogy valaha talál­kozhat értelmes lényekkel — olyanokkal akiknek szintén vannak űrhajóik — ezért „Ötleteket, Örhatemban Bállá Mihály tanácselnök asztalán vaskos paksaméta. Amióta a községi tanácsok, járási hivatalok Is foglalkoznak lapterjesztéssel, gyakoriak az ilyen paksamé- ták a hivatali asztalokon. Igaz, ©z a munka még inkább igénybe veszi a tanácsi veze­tők idejét, de jó néhány he­lyen mondták, hogy nem ter­hes a feladat, mert hasznos­nak tartják, ha minél többen olvasnak újságot. Bállá Mi­hály eiTŐl így vélekedik: — Ha ötleteket szeretnénk meríteni, új kezdeményezések tapasztalatairól akarunk hal­lani, leginkább az újságok hozhatják tudomásunkra, ör- halomban a családok 90 szá­• • Örmény diplomások Örményország gazdasági és kulturális életében helyi fel­sőoktatási intézményekben végzett szakemberek töltik be a legfontosabb állásokat. Idén több mint 10 000-re kaptak or­vosi, tanári, mérnöki és egyéb felsőfokú végzettséget igazo­ló diplomát. A köztársaság Művelődésügyi Minisztériuma 1975 végéig új egyetemeket kí­ván szervezni, hogy a számító­gép-technika, az automatika és az öntözéses gazdálkodós te­rületén növekvő szakember- hiányt megszüntessék. Örményországban a szov- jethatalom megalakulása előtt egyetlen felsőoktatási intéz­mény sem volt; jelenleg a köztársaságnak két egyeteme Űj szakkörvezető a népi kézimunkáról ■— A hímző szakkörben az idei népművelési évadban ki­csit később kezdődik az élet, mint a többi szakkörünkben — kaptam a tájékoztatást a balassagyarmati Mikszáth Kál­mán Művelődési Központban. — Személyi változás történt, ugyanis Havassy Jánosne nem­csak a szakkörünket, hanem a varos egyik legnagyobb óvo­dáját is vezeti. Felelősségtel­jes munkája mellett, mint nő­tanácsi aktíva jelentős közéleti tevékenységet is folytat. Ezért vett búcsút tőlünk, mint a szaKkör vezetője, de nem mint patrónája... Hozzá hasonló lelkes és szakképzett vezetőt kellett keresnünk... — Sikerült? — Mindszenti Lászlóné nyugdíjas pedagógus személyé­ben, igen. Négy évtizede már, hogy eljegyezte magát a nép­művészettel. Nemcsak hobby­ja volt, kenyere is, hiszen egy­két évvel ezelőtt még poli­technikában kézimunkát ta­nított a Rákóczi iskolában. — Családon belül is alkotó szeretettel szolgálom a népmű­vészetet — kezdi a bemutat­kozást mosolyogva Mancika néni. így ismerik őt városszer­te. Egykori tanítványaim, ami­kor meghallották, hogy újra „tanítok” a művelődési ház­ban, többen is kérdezték: jár­hatnának-e oda? Mindenkit szeretettel Várunk, mondtam. —: Ügy tudom, Mancika né­ni maga is gyakorló-anyuka? — Csak voltam, neveti el magát, éppen a mérnöki dip­loma kiosztó ünnepségére a lányomnak készítettem el egy nagyon szép hímzett feher blúzt. Nagyon tetszett min- uenkmek. Magam is szívesen hordok népművészeti holmit. A népszerűsítés legközvetle­nebb, leghatékonyabb formá­jának tartom ezt. — A szakkör programjáról hallhatnék valamit? — Tizenkilencedikén, pén­teken jövünk össze, a féglek es az új tagok. Együtt beszél­jük meg a munkatervünket. Annyit azonban biztosan mondhatok, hogy a palóccal kezdjük, de mivel azt már jól ismeri mindenki, csak átismé­teljük a különböző öltéstechni­kák gyakoroltatásával — fő­leg a kezdők számára. Piros­kék, illetve színes palóc hím­zésről lesz szó. öt lecke után áttérünk a Rába-közi lepedő­szélre, ami hövelyi, a kereszt­szemes hímzésben, azaz a bu- zsáki hímzésben válhat gyö­nyörű valósággá. Elmélettel Is foglalkozunk, de a gyakorlati művelésen lesz a hangsúly. Lesznek ismeretterjesztő elő­adások is, így novemberben tíacsur Sándort, a városi ta­nács művelődési osztályának vezetőjét várjuk művelődés- politikai témával. Biztos vagyok benne, hogy népművészetünk lelkes kis csoportja kezdi meg újra szer­vezettköri életét. Hangulato­san és hasznosan telnek majd el a hosszú téli esték odahaza és a művelődési házban egy­aránt. Elekes Éra A Duna vize a sztyeppének Vizet kap az Üzbegisztán és Türkménia között elterülő vízszegény Karsini-sztyeppe. A víz az Amu-Darjától két, összesen 170 kilométer hosszú főcsatornán érkezik. Segítsé­gével újabb nagykiterjedésű gyapottermesztő vidék kiala­kításába kezdtek — itt a legér­tékesebb, finom szálú gyapot- fajtából létesítenek majd ül­tetvényt. A Karsini puszta öotözésé- ' el kapcsolatos munkák a ki­lencedik ötéves terv keretében folynak Az 1975-ig teljesí­tendő terv Küzép-Ázslúban összesen C50 000 hektár föld öntözését írja elő. Moldáviában is nagyarányú öntözési program végrehajtá­sát kezdték meg: több mint 180 000 hektár sztyeppe-terüle­tet öntöznek majd a Duna vi­zével. A folyó vizének egy ré­szét elvezetik a Jalpug-tóba, amelyet egy régi folyótorkolat egyesít közvetlenül a Duná­val. Ezt követően főcsatornát létesítenek, ahová hatalmas szivattyúkkal emelik át a vi­zet a Budzsak-sztyeppére, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek földjére. olyan tárgyaikat helyeztek el benne, amelyek alapján bizo­nyossággal következtethetnek, hogy mikor és honnan lőttük fel a földünk kozmikus üzene­tét közvetítő űrszondát — mondta befejezésül dr. Kulin György. és 11 főiskolája van. A régi és a létesítendő új egyetemek és főiskolák segítséget nyújtanak a fejlődő ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai országok szak­emberképzésében is. örmény- országban jelenleg 40 ország fiataljai tanulnak. Ároktisztítás. Az őszi gondokhoz tartozik ez a munka is, s a családi házak tulajdonosainak idejében kell erre is gondolni­uk. A porták előtt mindenki maga felel környezetéért, s ha beköszönt az esős évszak, bizony már késő a bánat, a víz nem tud utat találni a házak elől, sár lesz a járdákon, pocsolyás lesz az úttest. Tolmács községben Lencsés János Idejében hozzáfogott az árok tisztításához y — friss Iiírí szerelnénk’’ zaléka járat valamilyen újsá­got. Néha az az érzésem, az újsággal is úgy vagyunk, mint a cigarettával: ezt szoktam meg, nem térek át másra. So­kan olvassák a megyed lapot,, és egyre nő az igény, hogy szűkebb környezetünket meg­ismerjük. a miénkkel szomszé­dos járás életéről, a megye­székhelyen történt események­ről halljunk. Itt kell említe­nem ismét az ötleteket. Ha rájövünk egy-egy tudósítás el­olvasása után, hogy a másutt jól bevált fogásokat itt is al­kalmazhatjuk, hamarabb meg­szervezzük az ilyesmit, mint ha a kizárólag magunkra ha­gyatkoznánk. Nagyon jó dolog, hogy gyakorlati példákban megtalálhatók az elvek, nem kell mindenkinek külön-külön elmagyarázni. Az információ kétoldalú dolog. Van, hogy például a Bárdion történt es ményekst olvashatják Itt örhalomban, de fordítva is történhet, az őr- halmiak adnak hírt magukról inas községbelieknek. — Most éppen ikerlakást építünk pedagógusaink szá­mára mondja a tanácsel­nök. Most tatarozták, festették a tanács épületét. Megváltozott az egész környezet, így bizo­nyára könnyebben megv a munka is. őrhalom tehát jó hírt adhatott magúról. Mai kommentárunk A jobb ügyintézésért AZ EGYSZERŰ, gyom, emberséges ügyintézés változat tanul a legfontosabb feladatok között szerepel. Ez mindig időszerű. Előírja a tanácstörvény, foglalkozik vele az egyes tanácsok működési és szervezési szabályzata, és így kívánja ezt a közérdek. Felismert igazság, hogy esalk úgy tehet elérni a jobb én korszerűbb ügyintézést, ha a tanácsok megfelelő önállóság­gal rendelkeznek, A helyi ügyekben saját rnaguk dönte­nek. Szaknyelven ezt úgy mondják, hogy hatásköröket adott le a felsőbb tanács. A gyakorlatban annyit jelent, hogy azok döntenek az állampolgárok ügyes-bajos dolgairól, akik leg­inkább ismerik a felmerülő kérdéseket. Az összevont községi tanácsok és a nagyközségek jó szakemberekből álló gárdája biztosítja azokat a feltételeket, hogy a tanácsok valóban élni is tudjanak a lehetőségeikkel Nemrégiben széles körű vizsgálatot végzett a megyei ta­nács 19 községben, hogy a helyszínen győződjenek meg a ha­tósági munka színvonaláról. Egybehangzó a megállapítás, hogy — bár eltérő ütemben és eredményességben — javult a hatósági munka színvonala. Ez bizonyítja, hogy a hatás­körök átengedése a helyi tanácsoknak helyes és egyben idő­szerű Intézkedés volt. Megnyugtató, hogy Nógrád megye tanácsi hálózata képe« a megnövekedett feladatok ellátására, munkájuk a lakosság egyetértésével találkozik. Ha részleteiben vizsgáljuk, a gyakorlat azt mutatja, hogy például a községi iparhatásági döntések jól szolgálják az ál­lampolgárok érdekeit, a megvalósítandó feladatokat. A gyors és helyes intézkedés segíti a helyi szolgáltatások ellá­tását. Korábban szinte kivétel nélkül mindenütt vontatott- ság jellemezte az engedélyek megadását. Most az ügyintézés­re a megalapozottság és a gyorsaság tett a jellemző. A vizsgált községekben mintegy hatszáz határozat látott napvilágot. Elenyésző volt a fellebbezések száma. Ennek köszönhető, hogy Nógrád megyében a munkában álló iparo­sok nagy számban látják el a lakosságot. Ez az iparosok lét­számához viszonyítva negyvenegy százalék, az országos át­lag ugyanakkor huszonegy százalék. Sok esetben nyugdíja­sokat kértek fel szolgáltatásokra a nyugdíj meghagyása mel­lett. Ez ugyancsak helyes kezdeményezés. Szorosan ide tartozik az árhatósági munka is, amelyet őszintén szólva nem szívesen fogadtak a tanácsok. Ugyanis komoly szakértelmet igényel, és egyben jelentős többletet a munkában. Árellenőrzést eddig öt-hat községben végeztek, mintegy tizenöt kisiparosnál. Megfelelő gyakorlat híján az ellenőrzések formálisak, és nem jártak következményekkel. . Ezen mindenképpen javítani szükséges. Tevékenységüket jobban kell segíteniük a községi testü­leteknek, jó határozatokkal. Az állásfoglalások, javaslatok ne rekedjenek meg a tanács vezetőméi, hanem kerüljenek el az ügyintézőkig. Mindenképpen jelentőségének megfelelően szükséges foglalkozni a különböző érdekek összehangolásá­val és védelmével. Az is fontos, hogy a jogszabályokat minden helyi tanács­nál egységesen értelmezzék és jól hasznosítsák. Ehhez az kell, hogy az ügyintézők megfelelő ismeretekkel rendelkez­zenek, mert csak így tudnak helyes döntéseket hozni. A MEGYEI tanács úgy határozott, hogy 1974. január el­sejével újabb községek kapnak I. fokú iparható6ági jogkört. Ez huszonöt községet érint. A feladatokat és a szükséges módszereket a megyei tanács ipari osztálya adja meg. De a községek komoly segítséget várnak a járási hivataloktól is, különösen az első időkben. Az intézkedés időszerű, és remél­hetőleg segíti a helyi tanácsok munkáját, hozzájárul na­gyabb önállóságukhoz, és a jobb ügyintézéshez. — cs — SZTÁRFOTÓ Bemegyek a nagy forgalmú trafikba. Elegáns mozdulattal előveszem a pénztárcámat, ki­veszek belőle három forint negyvenet, és hanyagul a pult­ra dobom. — Egy csomag Mátrát ké­rek! — Nem tévesztette el az üz­letet? —i néz rám csodálkozva a trafikosnő. — Miért? Nincs cigarettá­juk? — Az is van. De hozzánk a kedves vevők elsősorban sztár­fotókért járnak. Nálunk a legnagyobb a választék. Kap­hat nálunk Korda Györgyöt, Harangozó Terit, Jimmy Hend- rixet, Claudia Cardinalet. R6- tonyi Róbertét. Sinatrát. Go­rán Lenkét, Elvis Presleyt, Rajz Jánost. — Köszönöm. Csak egy cso­mag Mátrát kérek — ismét­lem meg határozottan. Meg­vetően elibém dobják a ciga­rettát, s én alázatosan kihát­rálok a trafikból. De még so­káig ácsorgók a kirakat előtt. Bámulom a hazai és világ- nagyságok fényképeit. Irigylés­re méltó emberek! Mély tisz­telettel hajlok meg Roger Moore előtt, csak egy kicsit igazságtalannak tartom, hogy számtalan foglalkozás van. melynek művelői, bármennyi­re is szeretnék, sohasem érhe­tik el a hőn óhajtott népsze­rűséget Milyen szép lenne, ha a trafikok sztárfotó-gyűjtemé­nyeiben Sophia Loren mellett helyet kapna özv. Freimovics Rezsőné, a zseniális női ruha­szabó dedikált fényképe is. A diáklányok pedig izgatottan nyitnának be az üzletbe ezzel a felkiáltással: — Kaphatok egy totót Stepp Árpád szobafestőről? Azt hiszem, ez a jövő útin. Az anyagi ösztönzés mellet* a hírnév lehetősége is iobb munkára ösztönözné a doloo- zókat. S talán egyszer, a sztar- iotógyüjtők titkos börzéién, két Marcello Mastroianni-kó- pért adnak majd egy Vandli- csek Bélát, aki körülrajonaott, méltán népszerű, vízvezeték­szerelő ... Galambé* Szilveszter NÓGRÁD ~ If73» októbei 23,, kedd 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom