Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

Fegyvemyugvási parancs A Biztonsági Tanács rendkívüli jelentőségű szovjet—amerikai közös határozati javaslatot logadott el. Képünkön (balról jobbra) Jakov Malik szovjet és John Scali amerikai föde­Icgátus a BT ülésén (Folytatás az 1. oldalról) sőbb, feltehetőleg az időköz* ben. megérkezett kormány uta­sításnak megfelelően rövid felszólalásban elfogadta a 3 pontos határozati javaslatot, tie ahhoz különböző kikötés- jellegű ferurutairtásokiat fűzött. El Zajjat egyiptomi külügy­miniszter nem emelt kifogást a szovjet—amerikai határozati javaslat ellen, de aláhúzta, hogv az izraeli kikötések elfo­gadása érvénytelenítené a ha­tározati javaslatot. Kína állandó ENSZ-képvise­lő je kifogásolta, hogy, úgy­mond, a szuperhatalmak ösz- szejátszásának eredményeként, előterjesztett határozati ja­vaslat nem ítéli el a legeré­lyesebben az izraeli cionista agressziót, majd előzetes kon­zultáció hiányára hivatkozva bejelentette, hogy Kína nem vesz részt a szavazásban, ami itteni megfigyelők szerint ar­ra mutat, hogy nem támogat­ja ugyan a közel-keleti bé- kerendezésí tervet, de vétójo­gával sem él annak hatályta­lanítására. Szadat egyirrtomi elnök, a fegyveres erők legfelső pa­rancsnoki hétfőn, utasítást adott a Biztonsági Tanács kö­zel-keleti tűzszünet! határoza­tának végrehajtására. A köztársasági elnöki hiva­tal ezzel kapcsolatos nyilatko­zata rámutat, hogy az arab hadsereg hősi harca alapvető­en megváltoztatta a közel-ke­leti válság természetét és kö­rülményeit s kimozdította a holtpontról a közel-keleti ren­dezés ügyét Kairóban nem okozott meg­lepetést a tűzszüneti felhívás elfogadása, hiszen a Biztonsá­gi Tanács határozata alapjá­ban véve megfelel azoknak a rendezési követelményeknek, amelyeket Szadat elnök fogal­mazott meg múlt heti beszé­dében. Egyiptom számára alapvető kérdés a tűzszünet és a Biztonsági Tanács 242. számú határozatának össze­kapcsolása, nevezetesen azt hogy a fegyver-nyugvás, beállta után azonnal hozzá kell fog­ni az izraeli csapatok által megszállt arab területek kiü­rítéséhez és a Palesztinái nép jogainak helyreállításához. Egyiptom ebben az esetben hajlandó részt venni az ENSZ keretébe rendezendő közel- keleti bóketárgyalásokon. Időközben Jordánia is be­jelentette, hogy elfogadja a Biztonsági Tanács tűzsziüneti felhívását és határozatait. * Az izraeli kormány a Tel Avivban hétfőn tartott rend­kívüli minisztertanácson bi­zonyos kikötésekkel fogadta el az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak vasárnap éjszaka hozott határozatát. E kikötések szerint Izrael az új BT-határozat 2. pontját az 1970. augusztus 4-én az ENSZ- ben előterjesztett amerikai tűzszüneti javaslatban és Gol- da Meirnek ugyanaz nap a parlamentben elhangzott be­szédében szereplő definíció szerint értelmezi, továbbá ra­gaszkodik a teljes fogolycseré­hez. A nyugati hírügynökségek hétfőn a délutáni órákban gyorshírben jelentették: az iz­raeli kormány parancsot adott a Sínal-fronton tartózkodó fegyveres erőinek, hogy hét­főn. közép-európai idő szerint 17.50 órakor szüntessenek meg minden ellenségeskedést. Moszkva fogadja a béke küldötteit Bokor Pál és Hajdók Lajos, az MTI tudósítói jelentik: Százharminc ország és több mint száz nemzetközi szervezet, 3500 küldött és mintegy hét­száz újságíró résztvétélére, il­letve jelenlétére számítanak Moszkvában a békeerők csü­törtökön kezdődő világkong­resszusán — közölte a világ- fórum sajtóközpontja. A kongresszus küldöttei­nek szálláshelyéül kijelölt Ro6szi ja Szállóban már napok óta érkeznek a külföldi dele­gációk. Vasárnap este fogad­ták a VDK, a Dél-vietnami Köztársaság és Laosz delegá­cióját. Hétfőn érkezett az egyiptomi delegáció a Lenin- békedíjjal kitüntetett neves közéleti személyiség, H. Mo- hieddin vezetésével, körülbe­lül 150 tagú népes delegációt küldenek az Egyesült Államok különféle társadalmi és béke­szervezetei, Franciaország pe­dig valószínűleg 90 tagú kül­döttséggel képviselteti magát. A békeerők világkongresz- szusának kék emblémája: a földgolyó, amelyet a béke olaj­aga fon körül, napok óta lát­ható a szovjet főváros min­den nagyobb csomópontján, 6 a világfórum csütörtöki ün­nepélyes megnyitó ülését, amelyen várhatóan Leonyid Brezsnyev is beszédet mond, a békeharc eredményeinek, feladatainak, múltjának, vala­mint növekvő nemzetközi je­lentőségének sokféle demonst­rációja előzi meg. A beveze­tő események közé tartozik az a nagyszabású fotókiállítás, amelyet a világ minden tájáról érkezett négyszáz felvételből rendeznek be a moszkvai Ba­rátság házában, „A holnap bé­kéje” címmel megnyíló, ugyancsak nemzetközi képző­művészeti tárlat, (MTI) Nixomak címzett Fontos dokumentumokat fogadott el a szakszervezeti világkongresszus Nagy Károly, az MTI külön- fegyverek eltiltásáért, az izra- foglalkozó fejezetében az ori- tudósitója jelenti: éli agresszió megszüntetéséért, entációs dokumentum lényegé­A szakszervezeti világkong- a teljes és tartós indokínai bé- ben a fiatal független és fej- resszus hétfő délutáni ülésén kéért, a Chilével való szolida- lődő országok problémáit tár­egész sor fon to? dokumentu­mot hagytak jóvá. Ezek közül mindenekelőtt az a felhívás érdemelt figyel­met, amelyet a VIII. szakszer­vezeti világkongresszus a vi­lág dolgozóihoz és szakszerve­ritásért, a gyarmati rendszer gyalja, majd az egység kérdé- végleges felszámolásáért fo- sének szentel külön fejezetet. lyik. A világkongresszus által hétfőn elfogadott másik ok­mány az „Orientációs doku­mentum”. Mindenekelőtt a legutóbbi fejlődésének Az SZVSZ egyébként bő­vítette kapcsolatait az olyan szervezetekkel is. amelyek nem tagjai a világszövetség­nek. Az Orientációs dokumen­tum a jövőben még szélesebb­re akarja kiterjeszteni és meg kívánja gyorsítani az egység mentumot is. Ez tudományos alapossággal foglalkozik a nők, a fiatalok és az ipari vendég- munkások helyzetével, a föld­Osztrák választások Becsben előretörtek — Felső-Ausztriában visszaestek a szocialisták zeteihez intézett. Ez több mint szakszervezetek kétszázmillió dolgozó neve- években elért ^ _____ _ b en hangsúlyozza, a munká- nemzetközi körülményeit vizs- . , , . ,, • , , . soknak osztélyérdekeik védel- álja m^d külön fejezet5en kial.f "^stmakfolyamatot meben erősíteniük kell a szak- foa]alkozik a kapitalista világ Elfogadta a várnai kongresz- szervezeti akcióegységet. Ezt mélyülö válságával A doku- szus ”A kaPitallsta országok szükségessé teszik a kort egy- egyértelműin rámu­re inkább meghatározó uj je- h g szocialista orszá- daságl es szociális kovetele- lenségek: a monopoltőke kon- „okba bővültek a szakszer- selnek chartaja” című doku­centrációját követő tömeges ■££ jogai és novektdett a -------------­e lbocsátások, az egyre szoio- szakszervezetek politikai, gaz- sabb összefonódás a monopo- dasági társadalmi szerepe, liumolc es a kapitalista álla­mok érdekei között, a multi- Az elmaradottsággal, mint munkások és a műszaki értel­nacionális vállalatok ural- korunk nagy problémájával miségiek problémáival mának kiterjedése a világ sok államára, ami a kizsák­mányoláson kívül fenyegeti ezeknek az országoknak állami szuverenitását is. A felhívás megállapítja, hogy csupán a szocialista országokban old­ják meg jól a szociális és gaz­dasági problémákat. A világ dolgozóihoz és szak- szervezeteihez intézett felhí­vás foglalkozik a mind egye­temesebbé váló enyhüléssel is. Ez — mint a dokumentum rá­mutat — a szakszervezetek számára is kedvező feltétele­ket teremt az együttműködés erősítésére, az egységes akciók megvalósítására. A VIII. szak- szervezeti világkongresszus felhívással fordul az egész szakszervezeti mozgalomhoz és a nemzetközi szakszervezeti központokhoz — a Szabad Szakszervezetek N emzetközi Szövetségéhez és a Munka Vi­lágszövetséghez — kezdjenek konkrét párbeszédet az összes szakszervezet közötti együtt­működés megteremtéséről. Ezt az együttműködést a kongresz- szus "kívánatosnak és lehetsé­gesnek tartja abban a harc­ban, amely a munkakörülmő- nyek javításáért, a békéért és a leszerelésért, a nukleáris felszólítás George Meamy, az AFL— CIO szakszervezeti szövetség elnöke a Floridában ülésező országos kongresszus ezer dele­gátusa élőtt felolvasta a vég­rehajtó tanács határozatát, amely felszólítja Nixon elnö­köt, hogy a Watergate-botrány kapcsán nyújtsa be lemondá­sát. A határosat annak érdeké­ben szólít fel az elnök lemon­dására, vagy ellenkező eset­ben vád alá helyezésére, hogy „megőrizhessék a demokrati­kus kormányzati rendszert, amely megköveteli a nép és a politikai vezetők közötti bi­zalmát és őszinteséget”. Egy­úttal „nemzetbiztonsági érdek­re” is hivatkozik. A határozat — amelyet egyébként a kongresszus hét­főn elfogadott — végezetül felkéri a törvényhozást hogy egyelőre halassza el a Nixon által Spiro Agnew utódjául alelnökkén.t kinevezett Gerald Ford ügyének megvizsgálását. az MTI tu­Oltványi Ottó, dósítója jelenti: Vasárnap Becsben tanácsi, Felső-Ausztriában pedig tarto­NÓGRÁD - 1973. október 23,, kedd kapta: 336 672 vokssal 47,7 szocialista párt 24, szabadság százalékkal a relatív többség párt 4, ebben a tartományban birtokába jutott. A szociális- a néppárt, a „feketék” vissza- tákra 306 159 választó szava- hódították hagyományos ve- zott, ami 43.4 százaléknak fe- zető szerepüket és továbbra is mányi, valamint községi vá* lel meg. A szabadság párt 54 ők adják a tartományi kor- lasztást tartottak. A főváros- ezer 129 „igen”-je 7,7 száza- mány elnökét, ban a szocialisták jelöltjeire lékot jelent. Ebben a tartó- A pártok vezetői első nyi- 566 729 szavazat jutott. ami mányban a kommunista Dárt iatkozataikban kedvezően ér- 60.2 százaléknak felel meg. Az jelöltjeire a választók egy 6zá- tékelték a „kettős szavazást”, ellenzéki néppárt 276 268 sza- zaléka szavazott é6 a párt nem Kreisky kancellár nagy je- vazattal, 29,3 százalékot ért el. érte el. hasonlóan Bécshez, az lentőséget tulajdonított an- Az ország harmadik leena- alapmandátumhoz szükséges nak, hogy Bécsben növekedett gyobb politikai pártja, az FPÖ szavazatmennyiséget. a szocialista pártra adott sza­Az eredmények alapján vázátok száma, a felső-auszt- Bécsben a tanácsi testületben, riai visszaesést viszont á he- a „százak tanácsában” a szó- lyi politikai érdekek hullám- eialisták növelték — a koráb- zó tendeciájának nevezte, bi 63-ról 66-ra —mandátuma- Schleinzer. a néppárt elnöke lkat. A néppárt az eddigi 30 pártja erősödéséről nyilatko- ,Indultak helyett 31 képviselőt, küld a zott, Peter, a szabadság nárt tanács választott testületébe, vezetője pedig azt hangoztat míg a szabadság pártnak há- ta: sikerült megvalósítani cél­rom képviselője lesz. Felső- jukat. mégpedig azt. hogy Ausztriában a tartományi ta- egyik nagy párt se kapjon ab- nács 56 tagú parlamentje- szolút többséget Fe'ső-Auszt- nek” pártok szerinti összeté- riában. ami szerinte fontos po- lele így alakult; néppárt 28, litikai tényező. (MTX) (szabadság párt) 72 537 voks- sal, 7.7 százalékot kapott. A kommunista párt ielöltjeire 21 949 szavazat jutott, ami 2.3 százaléknak felel meg. A DFD és az EFP 0.3, illetőleg 0.2 szá­zalékkal csak az még” szerepét töltötte be. Felső-Ausztriában a legtöbb szavazatot ezúttal a néppárt Sikeresen halad a szocialista építős Országos lengyel pártértekezlet Varsában hétfőn reggé: megkezdte tanácskozásait a LEMP első országos konferen­ciája. Edward Gierek, a párt KB első titkára megnyitó sza­vai után a közel 2100 küldött elfogadta a napirendet. Edward Gierek bevezetőben hangoztatta, hogy az országos értekezletnek értékelnie kell a VI. pártkongresszuson elfoga­dott társadalom- és gazdaság- fejlesztési program végrehaj­tását, s ennek alapján meg kell határoznia a következő két esztendő népgazdasági fel­adatait. „Tanácskozásunkat egész népünk nagy figyelem­mel kiséri — mondotta —, elő­készítésében egész párttagsá­gunk részt vett. A napirendjén szereplő kérdésekről több mint 38 ezer aktivista fejtette ki vé­leményét.” — A VI. pártkongresszuson elfogadott szocialista ország­építő program végrehajtása si­keresen halad — állapította meg a KB első titkára —, az elmúlt három évben a nemzeti jövedelem évi átlagban 9 szá­zalékkal növekedett, a terve­zett 7 százalék helyett. Az ösz- szes ipari termelés ezalatt 33 százalékkal lett nagyobb. A mezőgazdaság termelése közel 19 százalékkal emelkedett. A reálbérek az 1971—75-re elő­irányzott 18—19 százalékkal szemben már 1971—1973 között 24 százalékkal nőttek. Érezhe­tően sikerült megjavítani a szociális helyzetet. Emeltük a legalacsonyabb keresetű dolgozók bérét, a nyugdíjakat, a parasztság­ra kiterjesztettük az in­gyenes gyógykezelést stb. Három év alatt 620 ezer új lakást építettünk. A népgaz­daságba 920 milliárd lotyt ruháztunk be, Vagyis az erede­ti elgondolást 113 miliiárddal túlszárnyaltuk. E. Gierek emlékeztetett ar­ra, hogy mindezt olyan körül­mények között érték el, ami­kor az 1971-ben törvényerő­re emelt új ötéves terv már felemelte az előzőleg, 1970 vé­gén elfogadott, de felülvizsgált és átdolgozott 1971—1975-ös népgazdasági terv előirányza­tait. A KB első titkára az ered­mények mellett utalt a nép­gazdaságban tapasztalható fe­szültségekre és hiányosságok­ra, ezek között elsősorban a beruházási tevékenység, az anyagellátás, a belső piaci helyzet és a külkereskedelem problémáit elemezte, aláhúzta, az országos konferencia egyik legfontosabb feladata a prob­lémák megoldása útja-módjá- nak keresése, s a konkrét te­endők meghatározása. Edward Gierek megállapít tóttá, hogy a lengyel gazdaságnak még nagy tartalékai van­nak, hatékonyabbá kell tenni a gazdálkodást. Kiemelte a munkatermelé­kenység és a fegyelem további javításának szükségességét. A szónok bejelentette, hogy az alapvető közszükségleti cikkekre érvényben levő ár­stopot 1974-ben is fenntartják; A jövőben azonban elengedhe­tetlen bizonyos árak rendezé­se. E kérdés megoldásához elő­zetes bejelentés alapján, a la­kosság reáljövedelmének ter­vezett növelését biztosítva lát­nak hozzá. A Központi Bizottság beszá­molója a pártéletről szólva azt javasolta, hogy az 1975-őa kongresszus előkészületei so­rán tagkönyvcserét kell végre­hajtani. Ez tovább erősiti majd a párt vezető szerepét, minőségi fejlesztését. A LEMP KB első titkára át­fogó értékelést adott a nemzet­közi helyzetről, e ismertette a lengyel külpolitika fő vonásait; Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió és a szocialista országok Következetes békepolitikája eredményeként az utóbbi evekben javult a nemzetközi légkör. — A lengyel külpolitika alapja a Szovjetunióval és testvéri szocialista országok­kal fenntartott szoros barát­ság és együttműködés — mon­dotta. — Megelégedéssel fo­gadjuk, hogy a legutóbbi két évben a szocialista közösséget összefűző szálak tovább erő­södtek. Alapvető feladatunk egy­ségünk szakadatlan szilár­dítása. A LE1MP éppen ezért határo­zottan elutasítja a kínai veze­tők egységbontó, hegem on ista politikáját, amely az összes szocialista ország, s a világ haladó és békeszerető erőinek létérdekei ellen irányul. Edward Gierek végül han­goztatta, hogy a pártvezetés a jövőben is következetesen folytatja közel 3 évvel ezelőtt meg­hirdetett politikáját. Gierek után Piotr ^Jarosze- wicz lépett a szónoki emel­vényre. (MTI) Két és fél milliárd rubeles forgalom (Folytatás az 1. oldalról> gazdasági fejlődésében kie­melkedő a magyar—szovjet kapcsolatok jelentősége, ezért a magyar párt és kormány az együttműködési bizottság munkáját is megkülönböztetett figyelemmel kíséri. A mostani ülésszak jelentőségét növeli — mondotta —, hogy ez nem sokkal követi a két ország kor­mányfőinek augusztusi meg­beszélését, amelyen egy sor fontos kérdésben megállapod­tak. Más különböző szinteken is eredményesen tárgyaltak magyar és szovjet szakembe­rek, s így egyre inkább kiraj­zolódnak az 1976—80-as évek­re az együttműködés újabb le­hetőségei. Mihail Leszecsko válaszbe­szédében ugyancsak hangsú­lyozta a két ország együttmű­ködésének fontosságát. El­mondotta. hogy a magyar— szovjet áruforgalom az idén már eléri a kétmillárd rubelt, s a következő években továb­bi fejlődés várható. Számolni lehet azzal, hogy 1975-re a két ország árucsereforgalma el­éri a 2,4—2,5 milliárd rubelt. Külkereskedelmünk nagyság­rendjét érzékeltetve emlékez­tetett arra, hogy a második vi­lágháború előtti években a Szovjetunió teljes külkereske­delmi forgalma egymilliárd rubel körül mozgott. 1980-ra pedig a magyar—szovjet kül­kereskedelmi forgalom elér­heti, vagy legalábbis megkö­zelítheti a négymilliárd ru­belt. Rámutatott, hogy e gyors előrehaladás feltétlenül meg­kívánja a kooperáció, a sza­kosítás, az ágazatok közötti együttműködés fokozását. Mihail Leszecsko beszéde után megkezdték a napirendi pontok tárgyalását. Áttekintik az előző ülésszakon hozott ha­tározatok teljesítésének me­netét; a két ország tervező szervei beszámolnak az 1976— 80. évi népgazdasági tervek koordinációs munkáiról, majd a műszeripari, a vegyi és kő­olajipari, gépgyártási, a vegyipari és a petrolkémiai munkacsoport számol be az együttműködés 1976—80 kö­zötti bővítését célzó munkák­ról. Megvitatják a műszer­ipari szakosítási egyezmény végrehajtásáról, a gumi- és műanyagfeldolgozó berendezé­sek gyártásszakosításáról és gyártásának kooperációjáról, az olefinegyezmény végre­hajtásáról szóló jelentést, a lakk- és festékipari berende­zések gyártásszakosítási és kooperációs megállapodás ter­vezetét, a műszaki gumiáruk gyártásszakosítási egyezmé­nyének előkészületeit. Az állandó munkacsoportok és műszaki-tudományos együttműködési állandó albi­zottság beszámolnak arról, ho­gyan halad a műszaki-tudo­mányos együttműködés a szí­nesfém-kohászatban, a vasko­hászatban, a könnyűiparban, a műszergyártásban, az automa­tikai eszközök és irányítási rendszerek területén, s meg­vizsgálják az együttműködés további tökéletesítésének, fej­lesztésének lehetőségeit is. Külön napirendi pontként, tárgyalják a két ország kül­kereskedelmi minisztériumi­nak beszámolóját az 1973. évi árucsereforgalmi jegyző­könyvben foglaltak teljesíté­sének menetéről. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom