Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

BSépi eSIenorök a rétsági járásban A közelmúltban a Nógrád resztül szereznek információt megyei Népi Ellenőrzési Bi- a népi ellenőrök munkájáról, zottság a Rétsági járási NEB Különösen, a NECS-ek mun- munkáját tárgyalta. Ezt, meg- kntervónek készítése idején előzőén, sokoldalú vizsgálatot fontos, hogy a községi párt­végeztek azzal a oéillal, hogy szervezetek javaslataikkal se" a valós értékelés melléit a gítsék, hogy azok a témák rétsági járás népi ellenőrei­nek segítséget, tanácsokat tud­janak adni további feladataik ellátásához. Arra is választ kerestek, hogy a járási NEB miként se­gíti a rétsági járás párt- és állami vezetőinek, szerveinek mimikáját. Kapcsolat a pártszervezetekkel A járási NEB tagjai közül ketten a pártbizottságnak is tagjai, a községi népi ellenőr­zési csoportokban, pedig 55 párttag, köztük 19 vezetőségi tag végez társadalmi munkát. Ezek a .tények a pártszerve­zetekkel kialakított munká­sáéin L, s ez eines a kívánt szinten. Kezdeményezésükre a közsé­gi tanácsok helyiség biztosítá­sával, olcsóbb bérleti díjak­kal próbálnak a helyzeten változtatni. Hosszan lehetne sorolni mi probléma, pótol- mindennel foglalkoztak a rét­sági járás népi ellenőrei az elmúlt két év alatt. kerüljenek előtérbe, ahol va lóban akad nivaló. A vizsgálatok nagy része a lakosság ellátásával, a szol­gáltatással foglalkozott. Ennek eredménye, hogy az alapvető élelmiszerekből a választék javult. Ebben az évben már ugyanzet állapították meg a zöldségféléknél, is. E terüle­ten a szövetkezeti kereseke- délem mellett emelkedett a magánkereskedők zöldáru- forgalmazása is. Bejelentés és intézkedés Napirenden a lakossági szolgáltatás Sok panasz érkezett a NEB­A.z idén a vizsgálat napjá­ig 14 közérdekű bejelentést vettek nyilvántartásba a NEB-en, Ezeket gyorsan inté­zik, s erről a bejelentőket is tájékoztatják. Általában a pa­naszos megelégedetten veszi tudomásul, hogy ügye (vagy ügyük) kellően orvoslást ka­pott. örvendetes, hogy egyre több magasabb képzettségű szakem­ber kerül a népi ellenőrök hálózatába, akik jó ismerői­kapcsolatokat, kedvezően befő- hez a ruházati cikkeikkel kap- ként egy-egy ágazatnak, nagy lyásolta. A munkaterv össze- —— * ’— ..................... á llításánál a NEB messzeme­nően. figyelembe vette az MSZMP Rétsági járási Bizott­sága által tett javaslatokat. Ezek a vizsgálatok nem kis ______ ^___=_______________ m értékben segítik a 'járási ve- sárlók igényeit. A Népi Ellen- vevő népi ellenőrök munkáját zecőfc irányító munkáját. A őrzési Bizottság észrevételeit az üzemek, szövetkezetek ve­csolatban. A konfekcióéruk nem eléggé követték, a diva­tot, a lábbelik a reklamációk középpontjába kerültek. Az Olcsóbb gyermekruházati óik­ban hozzá járulnak ahhoz, hogy róluk, népi ellenőrökről az elismerés hangján lehessen szólni. Jóleső érzés számunkra, kek sem elégítették ki a vé- a vizsgálatokban részt népi ellenőrök pedig a vizs- továbbította a kereskedelmi gálatok megállapításainak, ja- szervekhez, nagyobb mulasz- v-aslatainak megvalósításánál tás esetén pedig fegyelmező élvezik a pártszervezetek tá- intézkedést kezdeményeztek. «nógatását. (Például a Tereske községi A tapasztalatok azt mutat- élelmiszerbolt vezetője ellen.) ják, hogy a községi pártszer- Többek között utóvizsgála- vezetek és a népi ellenőri tot végeztek a szolgáltatások­csoportok személyi kapcsolata kai kapcsolatos kormányhatá- társadalmi munkáját e meg- jó, de a megbízatások, beszá- rozat végrehajtását ellenőriz- tiszteltető címmel „honorál­moltatás nem rendeszjeres. A ve. Megállapították, hogy a ják” a rétsági járásban is pártszervezetek a csoportok- járás területén csak szövetke­ban dolgozó párttagokon ke- zeti szolgáltatásról lehet be- Szabó Gyula zetői is elismerik munkaérte­kezleteken, termelési tanács- kozásokon.^ Ettől az évtől kezdve már a „Kiváló Népi Ellenőr” kitün­tetés adományozásának lehe­tősége újabb alkalmat ad. hogy időnként a legjobbak Fogyókúrás klub nyílik Balassagyarmaton Kérdes-felelet a korszerű táplálkozásról A Balassagyarmati városi Tanács előtt megjelent rajzos plakát derültséget é3 komoly érdeklődést keltett egyszerre. A rajz a fogyókúrás klubba invitálja a kövéreket, és hat­hatós segítséget ígér a fo­gyáshoz. ,. — Ki a kövér? Miért lett közügy a fogyás? klub vezetőjének, tehát min­dig ott leszek a lelkes vörös­keresztes aktívákkal. Együtt nézzük az adást, utána együtt megbeszéljük a látottakat, és az egyéni problémákat is. — Hallhatnék részleteseb­ben is a módszerekről? — A fogyni kívánók jelent­kezési lapot kapnak. Ezek a rünkben, ahol a lányoknak, asszonyoknak a klubmozgalom idején túl filmet vetítünk és előadásokat tervezünk a ház­tartási higiénéről és más ak­tuális kérdésekről. Egy tréfás angol versike ju­tott eszembe, leírom, mert nem mirólunk van szó: „A hölgyek közt akad. aki Nem hagyott nyugodni a sok lapok egyben az egészségügyi túl sokat dohányzik, sőt iszik, _ . , ___ 211^ 1 „ a • n a rtl irrtlr f ni 1 «A7n í m O fí 71 b n/trt'U hírt nn /<• k érdés. Felkerestem az ille­tékeseket. A tőlük kapott írá­sos és szóbeli válaszokat köz­readom okulásul: — Miért kell fogyni? Dr. Cseplák György, a me­gyei egészségnevelési csoport osztályvezető főorvosa; lapok is, amelyekre felveze­tem a vizsgálatok eredménye­it. A vizsgálatokat a rendelő- intézetben végeztetjük el, az eredmények alapján határo­zom meg egyénenként a to­vábbi feladatokat... Termé­szetesen a klubfoglalkozáso­Mert megmérettünk és nehéz- kon való rendszeres részvételt nek találtattunk... Számos be- elvárjuk... tegség, kórforma kiváltó té- — Ügy tudom, hogy a téve- nyezője lehet az elhízás. ben csak decemberig tart a Az egészségügyi felvilágosí- sorozat, tó központ: — A felesleges Dr. Horváth Lajosné. a Vö- kilók már népbetegséget je- röskereszt városi titkára: — lentenek. Károsodást okoz- Így van, de mi az országos najt akció után tovább is szeref­— Mi okozza az elhízást? nénlr népélelmezési, korszerű Dr Hatvani László, a balas- táplálkozási témájú előadáso- sagyarmati kórház igazgató kát rendszeresíteni, főleg imádkozik, vagy rabja sok más káros szenvedélynek. De mindegyik megesküszik, hogy túl sokat mutat a mérleg.” Akik a fogyókúrás klubba jelentkeznek, azok nem ilyen hölgyek és nincsen ott ilyen mérleg se!... Elekes Éva Barátaink, omszkiak (Ili,} A mindennapi kenyér Előző este kötöttkabátban sétáltam az Irtás pántján. Éjjel zuhogott. Az eső beesett a nyitott ablakon. Reggelre le­hűlt a levegő, volt, ahol a hő­mérő a fagypont alá ^szállt. Szélvihar tombolt és sűrűn ha­vazott. Vendéglátóim sajnál­koztak, hogy elromlott szá­momra az idő, igaz, nagyon kellett a csapadék. Én örül­tem, bár kényelmetlenebb csiz­mában, télikabátban járná, de így legalább tapasztalhattam, milyen szeszélyes az éghajlat Szibériáiban. Az igaz, hogy a magtár, aho­va látogatóba készültünk, most már nem tűnt olyan vonzónak, mint amikor az Irtásén, hajóz­va közelítettük meg. Akkor napfényben ragyogott, égbe- nyúló épülete visszatükröző­dött a vízen. A hajóról ga­bonát szállítottak fel az ele­vátorok. A messzeségben vég­eláthatatlan vagonok húztak át a folyó felett ívelő hídon. Ismét egy regényből ismert fogalom elevenedett meg előt­tem: a noviszibirszki vasút... Az épületmonstrumot a város más részéről is mindig újra láttarp, hatalmas testével az emeletes házak mögé sem bújhatott. Ezen a viharos reggelen, amikor magtárnézőbe indul­tunk, szürkének, nagyon ko­mornak tűnt a gabonatároló. Az Irtás, amely alatta folyt, barátságtalanul barnállott. Az Irtis partján Vendéglátóim a hóesésben, a zúgó szélben az üzem előtt vártak, virágcsokorral fogad­tak. Az igazi bemutatkozásra azonban az Igazgatói szobában került sor: — Gyerevianka Alekszander Mefogyevics igazgató. — Alekszej csen Ica Tamara Alekszejevna, a Kirov kerületi pártbizottság titkára. — Pekarev Alekszander Va- sziljevics, az üzem párttitiká- ra. — Voropajev Alekszander Afanaszjevics, a szakszervezet elnöke... Itt mindenki Alekszander? — jegyeztem meg magamban. Az igazgató kitalálta gondo­latom, mert tréfálkozva mond­ta: — Aszerint válogattuk ki a vezetőket, hogy Sándornak hívják-e őket. Egész családot alakítottunk ki a Sándorokból. Ez az oka annak is, hogy jól megértjük egymást. A hangulatot még jobban feloldotta, amikor kiderült, hogy én is a családihoz tarto­zom; az én édesapám is Sán­dor volt. Vendéglátóim kis liftbe tusz­koltak, azzal suhantunk fel az „ipari” nyolc emeletre, ami lakóházban tizenhat emeletes magasságot jelent. Itt kezdtük a tájékozódást: Egy teremben öt óriás gép. Egy gép egy óra alatt 350 tonna gabonát emel főorvosa: — Világos, hogy az elhízást a túl sok evés okozza, finomabban fogalmazva, az étkezési fegyelmezetlenség. Egyszerre műveltségi, közgaz­dasági, biológiai probléma ez... — Túl bonyolultnak látszik a dolog. Nem? — Ahogy vesszük, a táplál­kozástudomány foglalkozik ezzel konkréten, de inkább ajánlanám a népszerűbb for­mákat, a rádió és a televízió „Megmérettünk” adásait. — Hogyan működik a fo­gyókúrás klub? Dr. Gazsi József felülvizs­gáló főorvos: — Balassagyar­maton, a városi tanács pince­klubjában a Tv adásaival mindig azonos időben össze­jövünk. Engem választottak a olyan üzemekben, ahol sok a nő. Például a finomkötöttben, a kerámiában, a textilüzem­ben. — Fogyasztó diétáról is lesz akkor szó? Baráth Pálné, a Vöröske­reszt járási titkára: — Lesz persze, de ez nem jelent „kí­nokat és korgásokat” — mondja nevetve az egykori egészségügyi dolgozó. — A korszerű fogyókúra mellett a konyhatechnikáról beszélge­tünk majd az asszonyokkal. ' Hemerka Gyula, a művelődé­si központ igazgatója: — Mi csináljuk a kiscsoportos nép­művelést, és ez a klub is ..pro­filunkba vág”, de ezen kívül is foglalkozunk a kövérekkel, például a kézimunkaszakkö­Jöbb mint 60 ezer tó karéliában Népes expedíció járta be keresztül-kasul Karéliát, r melynek csodálatos erdeit és kék tavait a népdalok is meg- éneklik. Ezen a festői tájon az expedíció 61 270 tavat vett nyilvántartásba. Ezek kivétel nélkül egy hektárnál nagyobb kitérjedésűek. Kiderült, hogy a 190.5 ezer négyzetkilométei területű Karéliának mintegy negyedrészét foglalják el a tavak. Bnthoralf,v ifüishiéSiStif M 92§1vIb2iVv 1 öiiiUtíiKit nsuujdíkfiB — Menyit ér ez az egy­koronás? — Szinyei Béla, a numizmatikai szakkör elnö­ke készségesen nyúl az or­szágos egyesület értesítőjé­ért. — Mindjárt megnézzük. Egykoronás I9l2-ből... kö­rülbelül 120 forintot. Nem túl értékes. De tudja, meny­nyit ér egy I94l-es recézett szélű kétfilléres? Ezeregyszáz forintot. — Egy idős szakkö­ri tag felsóhajt: — Ha ezt akkor tudtam volna... Az asztalon sorakozó ér­mék, plakettek múzeumi hangulatot árasztanak, s ez halk beszédre ösztönzi a je­lenlevőket. Még a pépzcsör- gés sem zavarja az ünnepé­lyes csöndet, mert mindenki nylontasakban tárolja féltve őrzött gyűjteményét. Mit nyújt ez a szakkör a ta­goknak? — Elsősorban kellemes szó­rakozást. Játékos versenyt, amelyben mindenki arra tö­rekszik, hogy az ő gyűjte­ménye legyen a leggazda­gabb — mondja Szinyei Bé­la. — Azután esztétikai él­ményt. mert hiszen a pénz­verés művészet, amelynek a gyönyörködtetés is célja. Vé­gül pedig ismeretterjesztő célokat is szolgál a szakkör, ezért is működik a TIT tör­ténelmi szakosztálya kere­tében. Rövid fennállásunk alatt volt már részünk szak­mai előadásban is; dr, Mol­nár Gábor adott pénztörté­neti áttekintést 1526-tól. Egyelőre tizenheten van­nak; valamennyien férfiak. Van köztük építészmérnök és kovács, gépészmérnök és gépkocsivezető. Hivatalosan csak néhány hete alakultak, de már január óta találkoz­nak hetente egyszer a salgó­tarjáni TIT-székházban, ta­nulmányozzák az ismeret­terjesztő füzeteket, adják- veszik. cserélik a világ min­den tájáról származó régi és ritka pénzdarabokat. Ez alkalommal Bakos La­jos gyűjteménye van teríté- •ken, de szemmel láthatóan nem szándékozik megválni tőle. Egyik klubtársa addig nézegeti a Táncsics Mihály képmását hordozó 1848-as húszforintosát, mígnem ki­veszi a kezéből: ( — Nem adom el — mond­ja féltékenyen, s ez a mon­dat legalább ötvenszer el­hangzik ezen az estén. — Még nincs elegendő cse­realapunk — mosolyog Szi­nyei Béla. — Az igazi gyűjtő csak olyan pénzt cserél vagy ad el, amelyikből legalább két példánnyal rendelkezik. Az öncélú kereskedés egyi­künknek sem célja. Néhány pénzdarab azért mégis gazdát cserél, többek között egy 1902-es magvar cí­meres kétfilléres, s egy kana­dai ötvencentes, 1942-ből. Előbbi 50, utóbbi húsz forin­tért, mert az értéket nem a pénz régisége, hanem ritkasá­ga szabja meg. Nyolc óra táj­ban a gyűjtemények vissza­vándorolnak az aktatáskák­ba, a nagyítók pedig a mel­lényzsebbe. — Szeretnénk majd egy ki­állítást is nyitni — mondja búcsúzóul Szinyei Béla. — Reméljük, mire ez megva­lósul, a jelenleginél gazdabb anyag áll majd rendelkezé­sünkre. írja meg, hogy min­den érdeklődőt és gyűjtőt szívesen látunk... Sz. K. fel a hajókról, a vasutakról, a gépkocsikról — honnan, ho­gyan érkezik a szállítmány. Huszonnégy óra alatt húszezer tonna gabonát dolgoznak fel. Innen, a magasból indul le­felé a gabona. Mérik súlyra, fajsúlyra. A laboratóriumban második próbának vetik alá: megfelel-e a kívánt minőség­nek? A következő teremben osztályozzák, melyik minőség hova kerül. Egy emelettel lej­jebb zárt elevátoron fut a szem, 500 tonna egy óra alatt. Több zsilipet lehet nyitni, amelyen a megfelelő helyre automatikusan osztályozza to­vább a gép az „életet”. Alat­tunk 364 000 tonna gabonát gyűjt össze az automata. Egy emelettel lentebb 4 rosta tisz­títja a szemeket, egy óra alatt 400 tonnát. A szárító — a leg­modernebb, a legnagyobb a Szovjetunióban. A földszinten, a diszpécsenszobában a tele­vízión újra végignéztük: ho­gyan emelik a hajóról a ke- nyérnekvalót, és az épületben hol, mi történik... Alig látni egy-egy embert. Az óriás magtárban összesen 230—250 ember dolgozik három mű­szakban, tehát 80 egy műszak­ban. A magtár 1943-ban kezdett működni, de a tervezett teljes kapacitást csak 1954-ben érte el. 1957-ben tovább bővítették, így nőtt Ázsia legnagyobb ga­bonatárolójává.. Mire búcsúzásra került a sor — programunk szerint ré­gen távoznunk kellett volna —, már nem csak azért éreztem otthon magam, mert én is az Alekszan derek családjához tartozom, hanem azért, mert ismét olyan emberek közé ke­rültem, akik hasonlítottak ah­hoz a képhez, amelyet a szi­bériaiakról alakítottam ki ma­gamban: hűségesek üzemük­höz, valami nagyot, maradan­dót teremtettek, és munkájuk eredményét sok millióan élve­zik, hiszen autón, vasúton, az trtisen ők szállítják szerte a mindennapi kenyeret. Sági Ágnes (VÉGE) Város szül élik Tádzsikisztánban lerakták az új város — Regar — alapjait. Itt lesz a köztársaság színes­fémkohászatának fellegvára. Az ipari üzemektől parkok és erdők sávja választja el a la­kótelepet A város szárazság­gal gyakran sújtott területen épül, de lakói nem szenved­nek majd a vízhiánytól. A he­gyek alatt fúrt alagúton ke­resztül vezetik ide a Vahs vi­zét. Regar a negyedik város, amely az utóbbi években szü­letik Tádzsikisztánban. NÖGRÁD — 1973. októbei 19., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom