Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-17 / 243. szám

Megyei filmbemutatók Csak szórakoztatnak — de jól Izgalma« jelenet A „Saturnus” csapdájában című szovjet filmből A „Saturnus” nem válaszol című háború« szovjet kémfilm nehány hónappal ezelőtt nagy közönségsikert ért el. Az al­kotók — Villen Azarov rende­ző, Mark Gyatlov operatőr és Va&zilij Ardaimatszkij, Mihail Blejtman írók — a sikeren fel­buzdulva, tovább szövik a történetet A „Saturnus” csap­dájában című kétrészes, leg­újabb filmjükben. A cselek­mény közvetlenül a második világháború európai befejező­dése után játszódik, és Szergej Krilov szovjet felderítő iz­galmakban, veszélyes vállal­kozásokban bővelkedő tevé­kenységéről szól. A hiteles eseményeken alapuló történet minden korosztály, de elsősor­ban a kémfilmek kedvelőinek érdeklődését vonhatja magára. Félteién Marceau könnyed hangvételű, szórakoztató szín­művét évekkel ezelőtt nagy si­kerrel mutatta be a budapesti Nemzeti Színház is. Most a darab francia filmváltozata kerül a magyar közönség elé, Jean Herman rendezésében. A sok szálú, szerelmi gyilkosság­történetben kitűnő színészek-' kel találkozhatunk. Guy Be- dos, a megcsalt férj, Maria Dubois, a ki,kapós asszonyka és Jean Rochefort, a csábító szerepében mindvégig hiteles, élvezetes alakítást nyújt. Fő­szerepet játszik a furcsa tör­ténetben Bernadette Lafon is, aJki a Párizsban élő Medvecz- ky György képzőművész fele­sége, s akit néhány évvel ez­előtt Kovács András Falak című filmjének forgatása ide­jén Magyarországon szemé­lyesen üdvözölhettünk. Leg­utóbb A kalóz szeretője című film címszerepében láthattuk. A Fellini—Róma című olasz —francia film a filmbarátok köre hálózat műsorában kerül bemutatásra. Salgótarjánban a filmklub előadásaként játsz- szák. A Róma egy váróé törté­nete — az elbeszélő, Fellini szemével nézve. Elöljáróban néhány szót a rendezőről. 1920. január 20-án született Riminiben. A gimná­zium elvégzése után Firenzé­ben az egyik folyóiratnál dol­gozott, majd a háború elején Rómába ment, ahol ,egy vicc­lap munkatársa lett. A film­mel a negyvenes évek közepén mint író került kapcsolatba. 1945-ben Roberto Rossellini Róma nyílt város című filmjé­nek, amely a neorealizmus irányzatának egyik dlapvető műve, társírója volt. Rendező­asszisztensként 1950-ben mu­tatkozott be. Első önálló film­jét, A fehér sejket már a kö­vetkező évben megcsinálhatta. Azóta, a Rómáig, tizenhárom filmet rendezett, miközben a magyar közönség is meggyő­ződhetett arról, hogy Fellini a filmművészet nagy tehetségű, szuverén gondolatú, sajátos egyénisége. A Róma nem puszta doku­mentumfilm; a Bohócok stílu­sának és szerkezetének to­vábbfejlesztése: szubjektív vallomás Fellindről. Folyama­tos meséje nincs a filmnek, a történeteket a két főszereplő, Fellini és Róma kapcsolja ösz- sze egységes egésszé. Fellini önmaga és Róma kapcsán ko­runkról, a jelenkorról beszél, A film bonyolultsága ellenére — ez külön érdeme — nem egy szűk értelmiségi réteg Hímje, a legszélesebb közön­ség számára is érthető. A legnagyobb magyar keresztrejtvény Könyvtárosok vándorgyűlése Zalaegerszegen október 24— 20-án rendezik meg a magyar könyvtárosok egyesületének V. vándorgyűlését. A háromna­pos programban sok hasznos előadás és beszámoló elhang­zik majd. Többek között szó lesz a mai könyvtártörténeti kutatások problémáiról, a mai magyar könyvművészet kibon­takozásáról, valamint a könyv­történeti kutatások eddigi eredményeiről és további fel­adatairól. Az ország szinte minden részéből érkező ven­dégek kiránduláson is részt vesznek, amelynek során meg­ismerkednek Zalaegerszeg és környéke nevezetességeivel, kulturális intézményeivel. Ok­tóber 25-én este pedig Jancsó Adrienne és Faragó Laura Rongyos vitézek című Fetöfi- műsorát láthatják. Népszerű rejtvénylapunk, a Füles most megjelent 1974-es évkönyve meglepetéssel szol­gál mindazoknak, akik szíve­sen fejtenek keresztrejtvényt. Mellékletén olyan pályázattal egybekötött óriáskeresztrejt­vényt közöl, amely 993 víz­szintes és 992 függőleges meg­határozással új csúcsot állí­tott fel: ennél nagyobb ke­resztrejtvény még nem jelent meg hazánkban! A Füles Évkönyv 272 olda­las, gazdagon illusztrált, vas­kos kötet, amelynek színes, változatos tartalma felöleli a fejtörők mindenféle fajtáját. A lap „Tanár úr kérem” cí­mű rovatát tizenkét oldal képviseli, az évkönyv nap­tárrésze felsorolja azokat a névnapokat is, amelyek a köz- használatú naptárakban nem szerepelnek. Rejtvényes formájú élet­rajz játék, a népi időjóslás népszerű tudományos magya­rázata, vidám történetek ju­biláló Operaházunkról, a ma­gyar nyelv néhány sajátossá­gából összeállított fejtörő, a labdarúgó-világbajnokságok hőseivel foglalkozó rajzos rejtvény váltakozik a Füles Évkönyv oldalain a magyar rejtvénykönyvekből vett ér­dekes szemelvényekkel, tár­sasjátékokkal, színes ^írások­kal, érdekes v tesztekkel. Ro­dolfo bűvésziskolájával. A Füles Évkönyv nagy pá­lyázata első díjának nyertesét é6 egy általa megnevezett má­sodik személyt tetőtől talpig felöltöztetik az 197,4. évi ta­vaszi divat szerint! Három teljes képregényt, negyvennél több keresztrejt­vényt is közöl az évkönyv, és egy második pályázatot is hir­det a nehéz feladatokat ked­velők számára. Röviden: a Füles Évkönyve egy egész esztendőre való jó szórakozás. Ebben tartott ki. ezért harcolt igazi katonaként. És ugyanezért nyilvánították fő­benjáró bűnösnek. Így őrlő­dött fél a szörnyű kettősség­ben. Tűnődő volt és megbékélt. Ügy fújta a szivarfüstöt, mint­ha jó ebéd után sziesztázott volna- Mondandóját válasz nélkül hagytam, ellenben meg­kérdeztem tőle: — Nincs valami kívánsága, szácaados úr? Gyönyörű, hullámos szakál- lát a melllének támasztotta és úgy mondta: — Szabadítsa meg önöktől az Isten az én szomorú hazá­mat, főorvos úr... ★ Mint a vár főorvosa, a pa­rancsnoki törzs vezető tisztjei közé tartozom. Késő délután szűk körű tájékoztatóra rendel­tek Ernst törzshadbíró hivata­lába. Egysoros vonalban áll­tunk, és mindannyian sejtet­tük, hogy rendkívüli bejelen­tés élébe nézünk. Vigyázzt ve­zényelt a rangidős ezredes, amikor belépett Howiger tá­bornok, várparancsnok, segéd­tisztje kíséretében. Ernst törzs­hadbíró engedélyt kért. hogy megtegye bejelentését. Ezután emlékeztetett bennünket, hogy szigorúan titkosak a tudomá­sunkra hozandó tények a holnapi nyilvános kihirdeté­sig. Közlendői a következők vol­tak: Ma, október negyedikén dé­li tizenkettő és tizenhárom óra között megérkezett a fu­tár Haynau táborszernagy úr főhadiszállásáról, őkegyelmes­sége aláírásával szentesített ti­zenhárom halálos ítéletet, il­letve egy tízévi várfogságra szóló ítéletet. A határozatról máris értesítették Arad város tekintetes tanácsát, és fölkér­ték, hogy holnap délre gon­doskodjék lelkészekről az el­ítéltek mellé. Egyéb jószolgá- latot nem kívánnak a tekinte­tes városi tanácsitól. Az összes többi teendőről a vár parancs­noksága fog gondoskodni, ide-, értve a tájékoztatást is. amely a nagyközönséget tesz hivatva értesíteni falragaszok útján a bevégzett eseményekről. Ennyi volt a tájékoztató. Képtelen vagyok visszaemlé­kezni. hogyan jutottam le az udvarra a ..köszönöm meg­jelenésüket” elhangzása után. 4 NQGRÁD — 1973. október 17., szerda Felsőpetény mintegy ezer lakost számláló nemzetiségi kisközség a Lókos- és a Bé­kás-patak között, illetve két oldalán. A lakosság hatvan százaléka szlovák anyanyelvű. Maga a Nőtincsi közös községi Tanács — amelyhez Felsőpe- tóny közigazgatásilag tartozik — titkára, Vidovszky András is kitűnően beszél szlovákul, s esetenként még könyveket is olvas ezen a nyelven. — Komoly színvonalú szép­irodalmi könyvet ritkán olva­sunk — mondja. — Nem ért­jük teljesen az irodalmi nyel­vet. — 1500 kötetes a könyvtá­runk. Ebből 180 szlovák nyel­vű. egyharmad részében gyer­mek- és ifjúsági jellegű — tá­jékoztat készségesen Jánszky Etelka pedagógus,' a könyvtár örökké mosolygós, szimpatikus vezetője. — Az a helyzet, hogy szlovák könyveket több­ségében csak az idősebbek ol­vasnak. mert érthető okokból anyanyelvűket legteljesebben ők őrizték meg. Elsősorban mesésikönyvaket, kalandos if­júsági könyveket, képe» út­leírásokat olvasnak, mint a fi­atalabbak. A könyvtár a művelődési ház szomszédságában, azzal egybetartozó épületben, az egykori iskolában kapott el­helyezést. Ez a község /kul- túrkambinátja”; KlSZ-helyi- ségből, öltöző-raktórezerűség- ből. s a már említett könyvtá­ri szobából és nagyteremből áll. Jó dolog, hogy így min­den együtt van. de az épület külső meg belső állapota sem kimondottan odacsábító, hí­vogató-csalogató. A tanács nemrég tatarozta a központ­beli, nőtincsi házat. A többi­ekre bizony nem jutott már pénz. Várni kell még néhány hónapot, évet, hogy a négy társközség közművelődési in­tézményei egymás után 6orra megszépülhessenek. Az objektív tehetőségek ala­kították ki. formáltak elsősor ban Felsőpetényben is a kul­turális életet olyanná, ami­lyen. Az objektum építészeti, esztétikai problémái, hiányos­ságai, a berendezések é's az eszközellátottság szűkössége fő vonalaiban határozzák meg a közművelődési tevékenysé­get. A nagyterem filmvetíté­sek. különböző társadalmi ün­nepségek. rendezvények, bá­lok lebonyolítására alkalmas, a KISZ-helyiség kisebb em­bercsoportokat érintő gyűlé­sek, ismeretterjesztő előadá­sok tartására, lemezezésre, magnózásra, rádiózásra nyújt lehetőséget. Szakköröket- kis­csoportokat — csak gyerekek­nek — kizárólag az iskola tud működtetni. Nem folyik önte­vékeny művészeti munka. Nincs rá igény, nincs elegen­dő, lelkes emberanyag, vagy nincs megfelelő képzettségű, szenvedélyű pedagógus? Ott- jártunkkor nem sikerült erre kielégítő választ találnunk. Nekem meggyőződésem, hogy határozott. erőteljes tanácsi szorgalmazással Felsőpetény­ben is megalakulhatna egy művelődési ház által irányí­tott, rendszeresen, folyamato­san működő néptánccsoport, vagy menyecskekórus. Erre jobb lehetőség a mostaninál talán nem is adódhatna: a tsz műkedvelői népi táncok­kal és népdalokkal készülnek a szomszédos csehszlovákiai Középtúr község művelődési házának november eleji avr- tására. Emberanyag teháí van, csak együtt keltene tar­tani. Az elmondottaknak azonban van egy komoly akadálya: áp­rilis óta nincs művelődési- ház-igazgató jq a községnek. A korábbi igazgató ugyanis V>- dovszky András, a tanácstit­kár volt. aki mellesleg mozi- gépész is. A felettes tanácsi szervek azonban furcsállotta1', hoav a felügyeleti szerv egyik vezetője az intézmény igazga­tója, s felfüggesztették igaz­gatói kinevezését. — Nem ragaszkodom én mindenáron az igazgatói címhez — mondta Vidovszkv András. De az atz igazság, hogv azok, akik alkalmasaik lenné­nek a tisztségre, különböző és elfogadható indokok alapján nem vállalják. A nevelőotthon pedagógusai két szakban dolgoznak- mások iskolai szakköröket vezetnek, vagy családosak, többen csak egy­két évig szándékoznak Itt ma­radni, nem vállalják. Valaki­nek csak kell csinálni a köz­művelődést, a terület gazda né'kül nem maradhat. Ügy véljük igaza van a ta­nácstitkárnak. s hamarosan megkapja a megyei tanácsi hozzájárulást további kulturá­lis tevékenységéhez,, ami — megerősítve már — az eddigi­eknél is körültekintőbb és eredményesebb lehet. Sulyok László A levegőbe írt betűk A pedagógus-szakszervezet városi' bizottsága és a Salgó­tarjáni városi Tanács VB művelődésügyi osztálya szervezésé­ben meghitt hangulatú ünnepségre került sor tegnap Salgó - tarjánban, a Gagarin Általános Iskolában. Itt adták át ünne­pélyesen az arany- és gyémántokleveleket, s itt zajlott le az ez évben végzett pedagógusok eskütétele. Gyémántoklevelet kapott özv. Mezey Jánosné és Paksi Árpád. Ök hatvan évvel ezelőtt szerzetek a tanítói oklevelüket. Aranyóklevelet ad­tak át Danis Margitnak, MáthéBélánénak és Győrfíi Gyulának. Ök ötven éve kapták kézhez a tanítói oklevelet. Ezúttal tizennégy óvónő, tanító, általános és középiskolai tanár tett esküt, valamennyien 1973-ban tanítanak először oklevéllel. Az iskola névadójára emlékeznek Tízéves a szécsényi Nógrá­di Sándor Gimnázium. Ebből az alkalomból október 19—20- án rendezik meg a Nógrádi Sándor-napokat. A gimnázi­umban az évforduló tisztele­tére Nógrádi Sándor-emlékfal készült. A művelődési köz­pontban október 19-én kerül sor a megnyitóünnepségre, ahol az intézmény történeté­nek és Nógrádi Sándor élet­útjának ismertetése után a gimnázium irodalmi színpada és énekkara ad műsort. A két­napos program keretében lesz az iskola jelenlegi és volt di­ákjainak találkozója is. Mai tv-ajánlataink 18.05: Párbeszéd az ideállal. Gár- dos Péter szociológiai fiimiében munkásfiatalok nyilatkoznak ar­ról, hogy számukra melyik maga­tartás — illetve életforma a leg­vonzóbb. 21.35: Jeanette Pilou énekel. A televízió Maszk nélkül című soro­zata azokkal a művészekkel is­merteti meg a nézőket, akik ha­zánkban vendégszerepeinek. Az elmúlt év őszén járt nálunk az Ismert szopránénekesnő. s az interjú akkor készült. Jeanette Pilou az operaházban lépett fel, s a Váci utcai Csók István Galé­riában készült interjú után ezek­ből a szerepekből idéz fel néhá­nyat a televízió. Este hírül hozták, Lenkey János nagyon nyugtalan, ki­abál, tépi magán a ruhát, át­kozza a fantomokat. Siessek, csillapítsam le valahogy, mert a cellájából hangzó kiáltások­tól izgatott az egész folyosó. A rabok is, meg az őrök is. Jelenlétem némiképpen megnyugtatta. Menekülve ka­paszkodott belém, egész testé­ben hevesen reszketett. Dé­delgető unszolásomra elfogad­ta a teát, amely brómos nyug­tatót tartalmazott. Vele ma­radtam, amíg nagy nehezen el nem aludt. Alig merem hinni, hogy Lenkey mindössze negyvenkét éves. Aggastyán benyomását kelti. Erősen őszül, megtört arca beesett, halántéka hor­padt, szája összesorvadt és aléltan mozog, mint a végel- gyengülőké. Rozogán, kétrét görnyedve képes csak megáll­ni a lábán. Nemegyszer ágy­ra emeltem a padlóról. Teste olyan könnyű, akár a csont­váz. Nemhogy az esztendő, de a hórlap végét is bajosan érheti meg. (Folytatjuk) Generációk ismerik így: Mária néni. özvegy Mezey Jánosné teg­nap ünneplőbe öltözött. Csön­des ünnep volt, bizonyára so­kan nem is vették észre. Ez nem csökkenti az ünnep érté­két. Igen, özvegy Mezey Já­nosné tegnap délután kapott egy oklevelet. Gyémántoklevelet! Az idő egy kicsit felhős volt, pedig délelőtt még sütött. Hogy milyen idő volt azon a napon, amikor a győri Állami Tanítónöképzö Intézetben kéz­hez kapta tanítói oklevelét, már nem emlékszik. Hatvan éve történt. Az emlékezés szavai úgy hullanak ajkáról, mint gyöngyszemek ■— de nem ké­szült emlékezni, hát gyakran szét is gurulnak. Néhányat felszedtünk. — Pedagóguscsaládból származom, a Krassó—Szöré­nyi nagy hegyek között, a Du­na mellett laktunk, nemzetisé­gi vidéken, ahol régen megta­nultuk egymást tisztelni. A képzőt Győrött végeztem. 1913-ban kaptam meg az ok­levelet. Herkulesfürdő mel­lé mentem tanítani. A háború hullámai oda is elértek, 1918- ban tanfelügyelői utasításra Budapestre jöttem Csernahé- vizről. Tizenhét kis malom volt ott egymás fölött a pa­takon. Budaörsre és Szentend­rére kerültem. 1927 tavaszán egészségi okokból Mátraszől- lősre kértem kinevezésemet, ahol egy év alatt helyre is jöt­tem. 1940-ben Salgótarjánba kerültem, először a Pécskő úti fiúiskolához, ahol sok nehéz­séggel kellett megküzdeni. Eb­ben a városban több iskolában működtem. Harminc évig el­ső osztályt tanítottam. Felet­tes hatóságaim, az igazgatók, a tantestületben a kollégák min­dig mindenben segítettek ne­kem. mindent köszönök nekik. Emlékszem, Orsován hatéves voltam, álltam a katedra szé­lén, s tanítottam, a felnőttek benéztek az ajtón, s figyeltek. A növendékek pedig emléke­zetemben úgy élnek, amint elsősökként, kicsit riadtan, ki­csit kíváncsian ülnek a padok­ban. Vagy ahogy régen a pa­lavesszőt megfogtam, s velük együtt vezettem a palatáblán. Vagy ahogyan a levegőbe ir­tuk, rajzoltuk a betűket. Az első osztályban különösen ér­vényes igazság az, hogy csak tiszta lélekkel szabad tanítani, hogy bízzanak az iskolában, kis szemükben felcsillanjon a láng. Tanítványaimmal gyak­ran találkozom, sokan orvo­sok, mérnökök, s az élet meg­annyi területén állják meg he­lyüket. Azt mondom nekik ilyenkor is: én az első osztályt látom bennetek. Hetvennyolc éves vagyok, Erdély minden városát ismerem, maradék családom Temesvárott él, idén is háromszor jártam náluk, a halártól románul beszélek, a gyerekkorból három nyelvet, a magyart, a románt és a néme­tet hoztam magammal. Vagy a fiamhoz utazom Budapestre, ár. Mezey Lászlóhoz, egyetemi tanár. ♦ Bővíz Ágnes 1973. június 20- án államvizsgázott az eszter­gomi tanítóképző intézetben. Szécsényben született, tízéves korától a családdal Salgótar­jánban él. Pályázat útján ke­rült a Gagarin Általános Is­kolába. Különösen érdekli a pszichológia és a pedagógia, távlati tervei között szerepel, hogy e szakokon képezi to­vább magát. Szereti a munkát ebben az iskolában, az órára készülés sok időbe telik. Szakirodalmat olvas, A tanító, s a Köznevelés című lapokat, kézikönyveket. Színházba jár, kedves költői József Attila Radnóti Miklós. Kötni is szo­kott, ha ideje engedi. Salgó­tarjánban lakik. Krétás a ke­ze. Mielőtt kezet fogunk, meg­mossa a csapnál. Tóth Elemér

Next

/
Oldalképek
Tartalom