Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-27 / 226. szám

Iskola és közművelődés AZ OKTATÁS módszereinek bővítésére, tájékoztató jelleggel, a megye (Salgótarján város) közművelődési intézményei már koráb­ban elkészítették azoknak a megyei (városi) közművelődési szolgáltatásoknak ajánló jegy­zékét, amiket az oktatás dolgozói (tanítók, tanárok, szakkörvezetők stb.) é6 a tanulók az 1973/74-es tanévben igénybe vehetnek. Az ajánlás az alap- és középfokú oktatási intéz­ményeknek szól. Az MSZMP KB oktatáspolitikai határozata szellemében a jövőben mind szükségesebbé válik az két ágazat, az oktatás és a közműve­lődés tevékenységének az eddiginél korsze­rűbb összehangolása, hiszen végső soron mindkettő a szocialista embereszmény neve­lése, kialakítása jegyében végzi munkáját. A szóban forgó ajánlás célja az volt, hogy mint­egy „csokorba kötve” hívja fel a figyelmet mindazon lehetőségekre, amelyek — élve a közművelődés eszközeivel — az iskolai okta­tást szemléletesebbé, életszerűbbé tehetik. Többi közt, a megyei József Attila Művelő­dési Központ, a megyei levéltár, a megyei múzeumi szervezet, a megyei és a városi könyvtár ajánlotta szolgáltatásait azzal a ké­réssel, hogy a pedagógusok éve6 tanmeneteik I eivezésekor vegyék figyelembe, s használják fel azokat. Amint az az ajánlásban is állt: ezek egy része (iskolamozi, úgynevezett komplex óra ■*. sttb.) keretterv volt, amelyek végleges kidol­gozása a szakfelügyelőikkel történt megbeszé­lés után tűnt ésszerűnek. Tájékozódásunk szerint, e megbeszélések — részben a tanév végi elfoglaltság miatt — csak részben valósultak meg. Úgy véljük, mind a közművelődés, mind pedig á közok­tatás munkásai részéről jobban is szorgal­mazni lehetett volna a közös célok jegyében e munka összehangolását. Ez a jövőre min­denképpen tanulság lehet. A megyei József Attila Művelődési Köz­pontban elkészültek e tanévre a központ és a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat által tervezett közművelődési programok — a kü­lönböző iskolatípusok számára. Azt jelzik, hogy a Megyei Művelődési Központ tudatosan tervezte meg: az évadon belül milyen rendez­vényekkel szolgálhatja az iskolai oktató-ne­velő tevékenységet. Néhány programra ezúttal is felhívnánk a figyelmet. Az óvodák számára például figyel­meit érdemlő a „Gyertek, meséljünk" című so­rozat, amely tíz előadásból áll, közte hat mo­zielőadás, két játékdélelőtt, s két bábműsor E program november 5-én indul a központ­ban. Az óvodáktól érkezett igényeiket is figye­lembe vették. A központ a feldolgozáshoz, munkafüzetet is készített, novemberre megje­lenik a 900 munkafüzet. A feldolgozást év végén — az óvodai nevelési program szelle­mében — közösen értékelik. Ugyancsak az óvodások számára decemberben úgynevezett fenyőkarnevált rendeznek. Továbbá a Me­gyei Művelődési Központ gyermek-bábcso- portja a tavaszi szünetben ellátogat az óvo­dákba, s közösen játszanak a kis óvodásokkal. Az általános iskolák részére a központban éves tájoló készült, amelyet a közeljövőben juttatnak el a pedagógusoknak, szülőknek, gyermekeknek. Ebben közük a közművelődés által tervezett szolgáltatásokat is. Például az iskolamozi november 15-től májusig játszik, évfolyamonként három-három vetítést tarta­nak. A filmek kapcsolódnak a kötelező iroda­lomhoz, az élővilág, a földrajz, stb. tárgyak­hoz. Tanítási szünetekben idén az általános iskolásoknak is szerveznek diáknapokat, di­daktikus tematikával (KRESZ-vetélkedő, Apol­lo—Szőj uz-program, Érdekes emberek — ér­dekes találkozások, vetélkedő Nem térkép e táj címmel), Ugyancsak fontos szerepet kap­nak az úttörő művészeti együttesek, szakkö­rök az éves program szolgáltatásában és a szervezésben is, A gyermeknapot és a fenyő- karnevá't az általános iskolásoknak is meg­szervezik. S négy előadással indul a gyermek­színház. A középiskolásoknak ez évre ifjúsági szín­házbérletet adtak ki. A filmklub, az Art Ki­no szintén várja a középiskolásokat, s hang­versenybérlet, iskolamozi nyújt lehetőséget a tananyaghoz kapcsolódó szélesebb kitekin­tésre. A szakmunkástanulóknak ugyancsak rendeznek diáknapot. Számukra október 2- án kerül sor a Ki mit tud? klub előadására. Decemberben a táncházat tekinthetik meg. Ezeken túl, önképzőköri foglalkozás, nőnapi vetélkedő 6tb. szerepel az ajánlott program­ban, Januárban pedig megrendezik a központ­ban a szakmunkástanulók napját. A TERVEZETT szolgáltatásoknak ezúttal — természetesen — csupán egy részét emlí­tettük. A részletes program nemsokára eljut az érdekeltekhez. Érdeklődésükkel elsősorban ők támogathatják e programokat, s tehetik igazán eredményessé e törekvést. T. E. Mai tv-ajánlatunk Szekrények a folyosón Ma este fél hét előtt öt perc­cel kerül képernyőre Varga Vilmos rendező-operatőr Szem tanuk című dokumen­tumműsora, amely a fasiszta haláltáborok poklát* idézi a történelem és a szemtanúk hi­telességével. A sátán neve a középkor bi­gott keresztényeit boriasztotta el, a pestis- és kolerajárványok még a múlt század embereinek szivét is szorongással töltötték el, a mai kor iszonyt keltő sza­vainak egyike, igy hangzik: Dachau. A modern barbárság birodalmában, a hitleri Né­metországban ez volt az egyik első koncentrációs tábor, az első a milliós népirtás nagy­üzemei közül, A fasiszta Né­metországban és a nácik által megszállt Európában több tu­cat ilyen láger működött, s (28.) •Iakov még egyszer elolvasta a táviratot és az asztalra dob­ta. „Jói kigondolták. De meg­engedhető-e, hogy ilyen idők­ben akár csak egy napra is kiessen valamelyik gyár ter­melése?! És hol a kiút hogy önmagát se leplezze le. s a né­metek akcióját is meghiúsít­sa?*’ Moszkva igent mond A háború mindenre rá­nyomta sötét bélyegét, még Kulijevék lakására i6. liánba utazása előtt Szergejev gyak­ran megfordult itt — az egy­kor kedves-vidám szobák most szomorúan hallgattak. A fe­kete papírral bevont ablakok sötét üregeknek tetszettek, a lámpák is halványabb fénnyel világítottak. Az otthonban csend honolt, hiányzott Szura csilingelő hangja, akit Zakatá- liba vittek a nagymamájá­hoz. Szergejev helepett a ven­dégszobába, ahol Rumiancev és Kulijev már javában be­szélgettek valamiről. — Bemutatom Jakov Va- sziljevicset — mondta Kulijev Rumjancevnek. több mint 6 millió embert nyeltek el a krematóriumok. 1945 kora tavaszán a dachaui tábor foglyai végrendeletet fo­galmaztak meg, amelyben ki­nyilvánították azon akaratu­kat, hogy ha valamilyen csoda folytán lesznek közülük olya­nok, akik túlélik e pokoli bor­zalmakat — ne engedjék a vi­lágnak elfelejteni az áldozato­kat. Dachauban 27 743 embert gyilkoltak le, 38 ország fiai lelték itt halálukat, csaknem minden európai nemzetből ra­boskodtak, szenvedtek itt. Ér az életben maradottak emlé­keznek, s emlékeztetik a vilá­got. S ezt nemcsak az áldoza­tok emléke indokolja, de a ma rémtettei is — My Lai. a mozambiki vérengzés, s a többi — arra intenek, hogy a barbárság gyökerei még mé­lyek. — Sokat hallottam magáról, Jakov Vasziljevics. Foglaljon helyet, ismerkedjünk meg kö­zelebbről. Örömmel közölhe­tem, hogy Moszkva jóváhagy­ta javaslatunkat: nemsokára ismét a biztonsági szolgálat­ban dolgozhat. Előbb termé­szetesen be kell fejeznünk azt az ügyet, amellyel foglalkozik. Egyetértünk? — Hogyne, Szergej Vlagyi- mirovics. Adja át. köszönete- met a népbiztosnak! Szergejev erősen megszo­rította Kulijev karját. Tudta, hogy jelentős része van az ügyben. Kopogtattak az ajtón, Kuli­jev felesége, egy. fiaitalos, csi­nos asszony teát hozott a ven­dégeknek. Hangtalanul köszön­tötte őket, s a tálcát az asztal­ra helyezve, azonnal távozott, hogy ne zavarja a hivatalos beszélgetést. Kulijev leemelte TANÁRI SEGÉDKÖNYVEK i AZ ISKOLATELEVfZIÖ MŰSORAIHOZ Az Iskolatelevízió l»73/74-eis tanévre készült műsoraihoz az egyes tantárgyakból készített műsoj-sorozatokhoz segédköny­veket adnak ki a televíziós órát vezető pedagógusok szá­mára. E könyvekben közük a műsorok részletes tartalmát, ábrákat, feladatlapokat, fel­adatokat. Ezentúl az adás utáni feldolgozáshoz módszer­tani tanácsot adnak. Az Isko­latelevízió nyomtatványban is felhívta a figyelmet, mely könyvek kaphatók és rendel­hetők meg. A művelődésügyi osztályok és az Igazgatók idő­ben megrendelhették a kiad­ványokat. A könyvek többek között a pedagógus-könyves­boltban és az MRT közönség- szolgálatánál kaphatók. a csészékét, s mentegetőzve el­mosolyodott: — Cukor nincs. — A szállítmányokat — nemcsak cukrot — lefoglalták a hadseregnek — jegyezte meg. Rumjancev. — Ezentúl első a front Nos, először azt beszéd­jük meg, hogy állunk a Schönhausen-problémával. Mi legyen a következő lépésünk? A vita több mint egy óra hosszáig tartott. Végiggondol­tak minden lehetőséget, azután Jakov javaslatát fogadták el. — Nekem mennem keü — zárta be a tanácskozást Szer­gej Vlagyimirovics — várnak a népbiztosságon. Sok sikert kívánok! Mehtyi kikísérte Rumjanee- vet Amikor visszatért Jako- vot ráncolt homlokkal, gondo­lataiba mélyedve találta. — Miért ez a nagy szomorú­ság, Jakov? — Az bánt Mehtyi hogy lá­dát a kérése ellenére sem en­Kevesen tudnak róla. Jobbá­ra csak az irodaépületben dol­gozók. Akik amúgy is köny- nyebben hozzájutnak a könyv­höz, akik képzettségüknél fog­va is igényük az olvasást. Megkeresik és megtalálják rá a lehetőséget. Kevesen tudnak róla. És ép­pen azok nem, akikért, akik­nek létrehozták; az üzemben dolgozók, a munkapadok mel­lett fáradozók, a reggeltől es­tig volán mögött görnyedők. Éppen ők azok, akikben fel kéne ébresztem a kíváncsisá­got, a könyvek iránti igényt, akikhez oda kellene vinni az irodalmat, a könyveket. Meg- ízleltetni velük az olvasás za­matét, nagyszerűségét. De a 2. sz. Volán Vállalat te­lepén a könyvtár olyan eldu­gott helyen és rossz állapotban van, hogy a zsúfolásig telt üveges szekrények előtt csak nagy ritkán fordul meg mun­kásember. Szűk folyosó, két szekrény, megrongálódott, el­használt könyvekkel. Előtte a földön nagy-nagy menetlevél­kupacok. A könyvtáros rakja félre a kölcsönzés idején, hogy hozzáférhetőek legyenek a könyvek. A könyvtáros állva, a falon tölti ki a kölcsönzőlapokat, a könyvet válogatóknak le kell hasalniuk, ha az alsó polcon támad kedvük kutatni. Mind­ezeket figyelembe véve érthe­tő, hogy az 1384 kötet könyv­re alig Ötven olvasó jut. A szakszervezeti letéti könyvtár kezelője, Sisa Alfréd- né szókimondó,/ temperamen­tumos fiatalasszony. 1970-től könyvtáros. Édesapja a tröszt műszaki könyvtárának vezető­je; családi vonás náluk a könyv szeretet®. — De így? Elmegy az ember kedve, nem látja a munkája értelmét. Egyre kevesebben jönnek könyvekért A törzs­tagok már az egész állományt kiolvasták, újabb, jobb köny­vekre vágynak. A jelenlegi ál­lománynak csaknem a felét le kéne cserélni. Nem mondom, félévenként hoznak harminc- negyven új könyvet, de már kérni sem merek, mert nem tudom hol tárolni. Egyszerűen féléit kinyitni a szekrényajtót, mert kipotyognak a könyvek. Mint egy rendetlen kredencből az edények. Nagyon kellene már a re­konstrukció — mondogatják többen is az irodán. Mert ilyen állapotban levő „könyv­tárat” (nyugodtan tehetjük idézőjelbe) nem lehet a dolgo­zók körében propagálni, így nem lehet az embereket olva­sásra nevelni. — Ilyen nagy vállalatnak, mint a mienk, önálló könyv­tárral kellene rendelkezni — mondja Kriston István, a vál’ lalat szb-titkára, és elárulja, hogy már régebben felvető­dött a gondolat: nem lehet­ne-e önálló könyvtárat létre­hozni ? gedték haza. Pedig en is min­dent megtettem az ügyben, — Ugyan Jakov, minden rendbe jön. Egy-két hónap múlva hazajön a te Lidád. Ad­dig bírd ki valahogy! Jakov tudta, hogy bízhat Kulijevben, sosem fecseg alap­talanul. Kissé megnyugodva mondta: — Akkor hát búcsúzom, Meihtyi. Egy óra múlva küldik az újabb rádióüzenetet Tehe­ránból. Ivadék akcióba lép Jakov és Ivadék kidolgozták az akció tervét. Az olajfinomí­tó klubját Peszcov Nyíl Tyi- mofejevics vezette, aki egykor jó embere volt Montasevnek, a gyár régi tulajdonosának. Montasev azóta sem szakítot­ta meg a kapcsolatot vele, bő­kezű ajándékokat küldött ne­ki a határon túlról. Ivadék arra számított, hogy Peszcov segítségével bejuthat az üzem­be. Ehhez azonban fel kellett őt keresnie a klubban. A diverzáns éppen azon a napon ment el a klubba, ami­kor ott gyári aktíva ülést tar­tottak. Ivadék belopódzott az előcsarnokba, sárga bronz­szemeivel nyugtalan pillantá­sokat vetett maga körül, nem szívesen találkozott az ott gyü­lekező emberekkel, (Folytatjuk) Valószínűleg lehetne; az erők koncentrálásával. Mert milyen elképzelések vannak? —■ Szükség lenne új vona­lú, modern vitrinekre, és szük­ség lenne friss könyvállo­mányra. S ha mindez megvan, a könyvtár beköltözhetne a vállalat kultúrtermébe. Ez dupla nyereség. Egyrészt a modern szekrények jól illesz­kednének a modern környe­zetbe, a másik, a lényegesebb, hogy a kultúrteremben — a tanácskozások, brigádértekez­letek színhelye — nagyon sok munkás megfordul, szinte na<- ponta. Elérhető helyen lenne tehát a könyvtár, és vonzó környezetben. S akkor bizo­nyára megnövekedne a mun­kásolvasók száma is. Bizonyára. De mi kell ahhoz, hogy ebből a szép és elisme­résre méltó tervből valóság le­gyen? Mindenekelőtt pénz. A vállalat szociális-kulturális- és sportalapjának felosztását tar­talmazó összesítésben, csak a kulturális felhasználásokat nézzük; a több mint százezer forintnyi pénzből könyvtár- fejlesztésre kétezer, ismeret- terjesztésre (nem a TIT-elő- adások értendők alatta, ha­nem a propaganda- és egyéb kiadványok) ötezer, tanulmá­nyi kirándulásra ugyancsak több ezer, a rendezvényekre pe­dig húszezer forintot költöttek. Ha tovább nem is nézzük a A Fővárosi Tanács és a Kép­csarnok Budapest centenáriu­mának alkalmából kürt fest­ménypályázatára beérkezett és díjazott müvekből Festő kortársak Budapestről címmel bemutatót tart a Csontváry Teremben. A bemutatót szep­tember 27-én Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese nyitja meg. A bemutatón Balogh András, Baska József, Batári László, Benedek György, idős Bene­dek Jenő Kossuth- és Mun- kácsy-díjas, Berki Viola, Bér A wroclawi Egyetemi Turis- taklub 12 főből álló barlang- kutató csoportja elindult a Pi­reneusokba, a világ legmé­lyebb barlangjának meghódí­tására. Az Aramits és Arette helységek közelében levő Pi­erre Saint Martin barlang mélysége 1380 méter. Ajusz Saedijn, a lubliní Ma­ria Curie Sklodowsika Tudo­mányegyetem mongol hallga­tója érdekes témát választott magiszteri diplomamunkája tárgyául: kidolgozott egy len­gyel nyelvkönyvet mongolok számára. Az igen magasra ér­tekéit, «■ a masa. nemében felosztást, már az eddigiekből jól kitűnik, hogy ha a szak- szervezeti bizottság egy kis pénzt elcsíp a kirándulások költségeiből, vagy az ismeret- terjesztés néven futó pénzösz- szegből, s azt könyvtárfejlesz­tésre használja fel; máris rea­lizálhatók az elképzelések. Mindez nem jelenti azt, hogy a kívülről, az illetéke­sektől jövő támogatás nem szükséges. Sőt! Nagyon is kell. Sisa Alfrédné egy jó ötlettel segít be a tanakodásunkba: — Mi lenne, ha a tanműhelyben a tanulókkal készíttetnénk el a könyvszekrényeket? Szerintem szívesen elvállalnák. Amikor Sisa Alfrédné „be­dobta” ezt az ötletet, talán nem is gondolt arra, hogy ja­vaslatának a könyvszekrények „születésén" túl egy másik, ta­lán még nagyobb haszna is lenne. Éspedig az, hogy mind­azok a fiatal munkások, akik részt vesznek, vagy segítenek a munkában, kíváncsiak lesz­nek annak eredményére. Sa­játjuknak fogják érezni a könyvvel teli szekrényeket. És egy idő «után már nemcsak a szekrényeket csodálják majd, de szeretni és csodálni fogják a tartalmát is; az ember szá­mára az egyik legnagyobb és leghasznosabb élményt gyúj­tó kikapcsolódást a könyvet, az olvasást. Rudolf, Bojtor Károly, Csáki- Maronyák József Kossuth-di- jas. Csík István Munkácsy- díjas, Demény Miklós, Dezső József, Diósi Antal Munkácey- díjas, Duray Tibor Munkácsy- díjas, Galambos Tamás, Ger- zson Pál kétszeres Munkácsy- díjas, Imre István Kossuth- és Munkácsy-díjas, Szabó Vladi­mír kétszeres Munkácsy-díjas. Tamás Ervin és Vén Emil Munkácsy-díjas művészek sze­repelnek — a többi között — alkotásaikkal. 4 NÖGRAD - 1973. szeptember ZL, csütörtök Expedíció a világ legmélyebb barlangjába Lengyel nyelvkönyv mongolok számára A wroclawi kutatók, akik mar az Alpok, a Kaukázus és Afrika legmélyebb barlangjai­ba is leereszkedtek, a jelenlegi expedíciót angol barlangkuta­tókkal közösen szervezik. A cél a teljes barlangrendszer végigkutatása. egyedülálló munka 425 gépéit oldalra terjedő nyelvtanból és a leggyakrabban előforduló 9080 szót tartalmazó szótárból áll. A szerző kijelentette, hogy diplomamunkája témájának megválasztásánál figyelembe vette a Mongóliában egyre nö­vekvő érdeklődést a lengyel nyelj? iránt, V. Jegorov dokurrv?ntumregénye A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította : Havas Ervin — vékiss — Drágább a szerelemnél címmel rendezi első játékfilmjét Sziics János, az ugyancsak elsőfilmes Jankura Péter opera­tőr társaságában. Az érdekes, mai — például a vidék és az értelmiség — problémákkal foglalkozó film írói több sikeres kisregény szerzői: Fenákel Judit és Marosi Gyula. Az első- filmes rendező filmjének főszerepeit tapasztalt színészekre — Drahota Andrea, Bitskei Tibor, Szirtes Ádám — bízta Festő kortársak Budapestről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom