Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-13 / 214. szám
V. A. Sretcisrtovs Üzemek és iskolák A KÖZPONTI Bizottság oktatáspolitikai határozatét követően megyénkben is új lendületet vett az a tendencia, amely jelzi, hogy tovább növekedett a társadalom érdeklődése az iskolák iránt, s ez egyre inkább a konkrét társadalmi segítségben is megnyilvánul. Az új'rendtartások valamennyi iskolatípusban külön és hangsúlyozottan foglalkoznak HZ iskolák társadalmi kapcsolatainak bővítésével, az együttműködés legváltozatosabb formáival, a kapcsolatok tartalmi kérdéseivel. Továbbra is rendkívül jelentős az a gyakorlat, Amely az üzemek, termelőegységek anyagi támogatását jelenti, s melynek nyomán az iskolák nevelő-oktató tevékenységének tárgyi lehetőségei, az iskolai munka technikai feltételei javulnak. Ezen túl azonban mindinkább i kapcsolatok tartalmi kérdései is előtérbe Kerülnek. Ügy véljük, nem szükséges hosszan fejte- • getni, hogy például a tanulóknak a gyakorlati eletre való felkészítésében, a munka, a fizikai tevékenység megszerettetésében, az iskolai szakmai (gyakorlati) nevelésben stb. milyen pótolhatatlan szerepet játszhatnak az üzemek, termelőegységek. Az üzemeknek és az iskoláknak a tanulók szakmai képzésében való együttműködését egyébként külön is jogszabály írja elő. Az Egy üzem — egy iskola néven ismert mozgalom Nógrád megyében is tovább bontakozik, s már eddig is eredményeket ért el. Kétségtelen tény, hogy e kapcsolat a Központi Bizottság határozatának megjelenése óta lendült fel újra, bár a kapcsolatok már jóval korábban kezdődtek. Tapasztalat szerint, a mozgalom megyénkben sem volt eddig mindig egyenletes, időnként különösen megerősödött. Korábban mindenekelőtt nálunk is az üzemek, vállalatok anyagi segítése érdemeli figyelmet, jóllehet az üzemeknek nevelési szempontból is jut nélkülözhetetlen szerep. Ügy tűnik, ennek az üzemek, vállalatok részéről való felismerése Is bontakozik már. Például több helyen foglalkoznak a gyermekek szüleivel is az üzemekben. Az iskola az osztályfőnökök által közvetlenül is kapcsolatban van — vagy lehet — az üzem-, vagy üzemrészleg-vezetővel, s jelzi, hogy az Iskolában melyik gyermekkel van gond, hol várnák az üzem segítségét. Mód nyílik arra, hogy ilyen esetben a szülőkkel konkrétan elbeszélgetnek e kérdésekről közvetlen feletteseik, ezáltal közvetetten, de nagyon hatékonyan segítsék az iskolai munkát. Rendkívül jelentős szerep jut az üzemeknek, termelőegységeknek a pályaválasztási, pályairányítási tevékenységben is. Megyénkben még viszonylag kevés az olyan társadalmi ösztöndíjas fiatal, aki az üzemtől kapja ösztöndíját. Számuk növelhető. Egyébként az üzemek saját szakmunkás-utánpótlásuk érdekében szintén sokat tehetnek, a legváltozatosabb együttműködési formák kialakításával, s a kapcsolatok tartalmi részének további mélyítésével. A pályaválasztásban érdekeltségük felismerését jelzi az is, hogy például üzemvezetők mind gyakrabban látogatnak el az iskolákba, az osztályfőnöki órákra, tájékoztatót tartanak az üzemi lehetőségiről, szakmunkásigényeikről, a szakmák szépségéről és így tovább. Az üzemi ifjúsági szervezetek szintén sokat tehetnek e kapcsolatok további mélyítése érdekében. Az iskolák lehetőségeikhez képest szintén változatos módon viszonozhatják az üzemek segítségét. Például a felnőtt dolgozók továbbképzésébe, képzésébe kapcsolódnak, Illetve kapcsolódhatnak be tevékenyen. A községekben e pedagógusok már eddig is sokat tettek a dolgozók továbbképzéséért, elég, ha csupán a téli tanfolyamokra gondolunk. A dolgozók iskoláinak szervezésébe, lebonyolításába is bekapcsolódnak. A tanulók pedig kulturális műsorokkal tehetik változatosabbá a szocialista brigádok ünnepségeit, a községekben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek zárszámadásait, az üzemi rendezvényeket, s még hosszan sorolhatnánk a lehetőségeket. A.NÓGRÁD megyei Tanács VB művelődés-, ügyi osztálya az elmúlt hetekben vizsgálta az üzemek és Iskolák kapcsolatainak helyzetét, alakulását a megyében. A vizsgálódás tapasztalatainak összegezése e napokban folyik. Ezután az osztály az Iskolák számára intézkedésekben realizálja a tapasztalatokat, illetve tájékoztatja az üzemeket a vizsgálat tanulságairól, ezzel is segítve az együttműködés további alakulását. T. E. A könyvek szolgálómestere A magyar múzeum — éa könyvtárügy egyik legáldoza- iosabb alakja, Móra Ferenc nevezte magát nem egy helyütt a nemzet szolgálómeste- i ének. Tőle kölcsönöztük el a szerénységében is büszke címet, amikor a Pásztói nagyközségi és járási könyvtár igazgatójáról, Stőllösi Miklósról szeretnénk portrét rajzolni, abból az alkalomból is, hogy alkotmányunk ünnepén a „Szocialista Kultúráért" kitüntetéssel Jutalmazták eddigi munkáját. Markáns arcú, középkorú férfiú Szőllősi Miklós, akit munkahelyén, a pásztói, egyre jobban kiépülő modern könyvtárban kerestünk fel, A nagyközségi tanács áldozatkészségé révén, nemrég újították fel az épületet, amely esztendőről esztendőre új részlegekkel gyarapodik. Van már nagy olvasótermük, térben és kölcsönzési időben is elválasztott gyermek- és ifjúsági részlegük is, Mikor kezdte könyvtárosi ténykedését? — Egy kis kitérő után, 1957- ben, Eredetileg ugyanis a külügyi szolgálattal kacérkodtam. Külügyi főiskolát végeztem, Szívem azonban Inkább a népművelés felé vunzott. Először a művelődési ptthonban voltam előadó, és onnét kerültem a könyvtárhoz, Kezdetben bizony nagyon mostoha körülmények ’ között, egy rozoga épületben volt elhelyezve a könyvtár. Nem is jó azokra az évekre visszaemlékezni. Ma viszont — és ezt megnyugvással mondhatom — az áttervezés óta egyre blztutóbb anyagi körülmények között dolgozhatunk. A költségvetési keretünk most a legmagasabb, m egyszázhetvenezer forint. — Mennyi jut ebből köz- ve' lenü 1 könyvbeszerzésre ? — Ebben az évben százötezer forintot fordíthatunk erre a célra, Hogy miiyen nagy a fejlődés, azt néhány adattal lehet illusztrálni. 1960-ban még esak négyezer-hutszáz forintunk volt könyvbeszerzésre. Évről évre fokozatosan emelkedett azután az összeg, és ennek köszönhetjük, hogy Jelenleg közel 32 000 kötet az állományunk, Jó a folyóiratokkal való ellátottság Is: a központi könyvtárban lflO-féle, a fiókkönyvtárakban pedig 30~ féle napilap illetve folyóirat a!| az olvasók rendelkezésére, — A könyvtárvezető fó 4 NQGRAD - 1973, feladata a szakmai és módszertani munka irányítása. Nehezíti ezt a tevékenységet, hogy nem csak a nagyközségben, hanem a pásztói járásban is kell végeznlök, és tudjuk, hogy a közlekedés nem a legjobb. Hogyan tudják ellátni ezt a feladatot? — Ezen a téren is komoly fejlődés észlelhető. Négy szakképzett, állandó munkatársam mellett egy dolgozónk jelenleg végzi a főiskolát, emellett a kölcsönzésben tiszteletdíjas kisegítők tevékenykednek. így van időnk a katalógusrendszer építésére, a terület ösz- szefogására és a könyvtáron belüli rendezvények szervezésére és irányítására is,/ — Tudjuk, hogy a járási könyvtár mindig is. feladatának tekintette az ismeretterjesztő munkát. Hogyan állnak ezen a területen? — Valóban, a könyvtári munka egyik legfontosabb propagandaeszköze a jól megszervezett előadás. Egy- egy sikerült előadás után ugrásszerűen »pegnő az érintett szakterület irodalma iránti érdeklődés. Az előző esztendők 18—20 Ilyen irányú rendezvényével szemben ebben az esztendőben már eddig 24 rendezvényt tartunk nyilván. Különös gonddal és szeretettel foglalkozunk a gyermekekkel. Az ő részükre hetente két alkalommal rendszeresen tartunk foglalkozást: mesedólu- tantól a játéktanuláson keresztül a filmvetítésig — minden eszközt felhasználunk, hogy hűséges gyermektáborunkat megtartsuk, s ha lehet, növeljük. Ugyancsak fontos feladatnak tekintjük, hogy a legfogékonyabb korosztállyal, a 15—25 év közötti fiatalokkal foglalkozzunk, belőlük stabil olvasókat neveljünk, de ugyanúgy feladatunknak tekintjük a szocialista brigádok kulturális vállalásai teljesítésének a segítését is, — Mutatkozik-e eredménye ennek a rendszeres foglalkozásnak a könyvtár látogatottságéban? — Az elmúlt esztendőben 1900 olvasóval csaknem AB 000 kötetes forgalmat értünk el, Ebben az évben még jobbak a kilátásaink, remény van arra, hogy kétezer olvasói létszámmal elérjük a hetvenezre« künyvfergalmat. Biztatóak az eredmények járási szinten is; az olvasói tervüket Rí,5 százalékra, a forgalmi tervü13., csütörtök két pedig 32,7 százalékra teljesítették az első fél évig. Céltudatos, komoly munka folyik a könyvtárban. Ez annál örvendetesebb, mert köztudott, hogy a permanens művelődési modellben á legfontosabb szerepe az önképzést segítő könyvtárnak van, és a jövőben még inkább lesz. Szőllősi Miklós maga is híve az állandó továbbképzésnek. Most fejez! be tanulmányait az egyetem történelem-könyvtárosi szakán. Munkatársaival való jó viszonya, amelynek során talán a legjobb jellemzés a régieknél használt primus inter pares "• az első az egyenlők között elv alapján dolgozik, kellemes légkört, az alkotó munkához elengedhetetlenül szükséges együttműködést eredményezi. Kitüntetéséhez — amelyről úgy érzi, hogy az munkatársainak az elismerése, gratulálunk, és további jó munkát kívánunk! Csukly László (16.) — Német vagyok, igyekszem legjobb tudásom szerint teljesíteni megbízatásúkat. Hacsak az állapotom nem akadályoz meg benne. — Emiatt nyugodt lehet, Szergejev úr. Megkezdjük a gyógyítását, közben felkészítjük a feladatára. Mindent úgy szerveztünk meg, hogy a legkisebb gyanú se merülhessen fel főnökeiben. Az előkészületekre 'lakhelyén kerül sor. Heckert úrnak ki kell bírnia ezt az időt, habár a lakása nem túl kényelmes, — Sehön* hausen kárörvendő pillantást vetett beosztottjára. — A megbízatást Bakuban kell teljesítenie. Találjon ki valamilyen ürügyet, hogy fél éven. de legalább egy esztendőn belül visszatérhessen oda. —- Bármikor hivatkozható«! a betegségemre. — Látja, a betegség hasznos is lehet — mosolygott Sehön- hausen. — Bonyolult lesz a felkészítés? — Ne tartson tőle. ön katonaember, bizonyos mértékig muris felkészültnek tekinthető. Megtanítjuk a rádióadó kezelésére, a sifrírozásra, s részletesen megtárgyaljuk a feladatait, A többi már gyerekjáték. .. Szergejev egyatértőn bólintott. Szentgyőrgyi Kornél tárlata Szentgyörgyi Kornél Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész tárlatát szeptember 13-án nyitják meg a szombat- helyi Derkovits Gyula-teremben. A megnyitót D. Fehér Zsuzsa dr,, művészettörténész mondja. A művész 1916- ban született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István volt a mestere. A főiskola elvégzése után két évig ösztöndíjasként Rómában dolgozott. Sokat járt Európa más országaiban is. A grafikától a monumentális feladatokig (Sárvári pannó, a Veszprém megyei Tanács üléstermének most készülő üvegablakai) is kiterjed érdeklődése. Jelentősebb művei a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak. A legutóbbi években Szegeden és Budapesten volt egyéni tárlata. Város a sivatagban A mangislaki Ipari terület központja, Sevcsenko, Kazahsztán egyik legfiatalabb városa: még tízéves sincs. A Mangislak-félszigeten építették fel, a sivatag közepén. Sevcsenko sok nemzetiségű város, melyben több mint 50 nemzetiség képviselői élnek és dolgoznak. ök építették fel a város modem házait, fektették le kitűnő útjait, víztisztítót helyeztek üzembe és sok ezer fát, bokrot ültettek el. A Leningrádi Várostervezési Intézet tervei alapján készülő város a lehető legnagyobb kényelmet biztosítja lakóinak. Még a kedvező éghajlati övben fekvő városok között ia kevés akad olyan, ahol annyi lenne a zöld növényzet, mint Sevcaenkóban. A tenger-víztisztító berendezések biztosítják a város vízellátását. Az új területi központ lendületesen fejlődik. A kilencedik ötéves terv első két évében az ipari termelés a városban 70 százalékkal nőtt. Ez alatt az idő alatt 140 ezer négyzetméter lakóterületet adtak át a boldog tulajdonosoknak. A városnak kilenc iskolája, húsz óvodája, és napközije, tizenhét könyvtára van. A klubokban és filmszínházakban egyidejűleg négyezren pihenhetnek és szórakozhatnak. Hamarosan átadják a város új kultúrpalotáját, az 1200 férőhelyes filmszínházat és a zeneiskolát, A közeljövőben felépül a városi sportkomplexum, kereskedelmi központ és autószerelő állomás, A sevesenkóiak idén több mini 200 ezer új lakásba költözhetnek be. Háború és politika A nyugat-európai és föld-1 netét, megteremti az „Atlanti közi-tengeri haditevékenység (1939—1945) katonapolitikai vázlata. (Zrínyi Katonai Kiadó, 1973.) „Az Imperializmus ideológusai az utóbbi években jelentősen fokozták tevékenységüket a hadtörténelem frontján. Nagy támadó hullám tanúi vagyunk, amelynek fegyvere és propagandaeszköze a had történelem” írja bevezetőjében a szerző. Könyve a régebbi és újabb keletű nyugati hadtörténeti művekkel polemizál. Szükségesnek véli ezt két szempontból: A burzeoá szerzők jó része, a történelmi igazságot meghamisítva lekicsinyli a szovjet Vörös Hadsereg szerepét a fasizmus elleni harcban, s miközben annak eldöntő jelentőségét tagadja, ugyanakkor mérhetetlenül felnagyítja a nyugat-európai és afrikai hadszíntereken aratott győzelmek haderejét. Ennek szovjetelle- nes szándéka vitathatatlan, ugyanakkor azt a célt is szolgálja, hogy a NATO-hadsere- gek önérzetét növelje és némileg rehabilitálja a német tábornoki kart is. (Ak'knek emlékirat-irodalma ugyancsak virágzik.) A Szenvedélyesen vitázó könyv a burzsoá szervek állításait is szembeállítja egymással, s tények, adatok, ösz- szehasonlító táblázatok segítségével bizonyítja be, hogy a tárgyalt frontszakaszok valójában másodlagos jelentőségűek voltak a háború kimenetele szempontjából. A nyugati hadtörténetírás az egekbe emeli az afrikai hadjárat sikereit, legfőképp El Ala- meint, meghamisítja a dun- kerque-i visszavonulás törtéfal" mítoszát, túlértékeli az angolszász légierő szerepét és a Szovjetuniónak nyújtott anyagi segítség mértékét. Szekisztov politikusok egykori nyilatkozatai és tárgyalások dokumentumai alapján mutat rá, hogy a nyugati Imperialista hatalmak, ha le is akarták győzni Hitlert, kezdve a hűvösen kapituláns müncheni politikán, folytatva a „furcsa háborúval”, az örökké halogatott második frontig, alapjában véve a Szovjetunió vereségére, vagy legalábbis meggyengülésére számítottak. A könyv kellően értékeli a fasizmus ellen harcoló népek és hadseregek hősiességét, harcaik részletes krónikáját is adja. Ám párhuzamosan végig húzódik a kor történetén az imperialista politikusok kétszínűsége, az érdekellentéteik és hadvezéreik érthetetlen mulasztásai is. Talán illúziórontó, de a szerző (nem alap nélkül, dokumentumok tanulságával!) a korszak történetéből nem azokat a momentumokat emeli, amelyek a Hitler-ellenes koalíció tagjait összekötötték, hanem amelyek elválasztották. Egy élethalálharcot vívott, rengeteget szenvedett és áldozott nép jogán ad hangot keserűségének, hogy voltak, akik már akkor a hidegháborút készítették elő. A nyugati visszaemlékezések nagy részében az úgynevezett „új iskola” hadtörténeti munkáiban, napjainkban is ez a hidegháborús, szovjetellenes tendencia dominál, mely a történelem meghamisításától sem riad vissza. Nekik szóló frappáns válasz Szekisztov könyve. Várják a jelentkezőket A TIT Nógrád megyei Szervezete az idei őszön is megszervezi az egyetemi előkészítőket matematikából, fizikából és biológiából. Várják a jelentkezőket a 60 órás tanfolyamokra, amelyeket úgy állítottak össze, hogy azok mindhárom tárgyból az esti órákban kezdődnek, hogy minél t'öbben jelentkezzenek a dolgozók közül. A TIT-nél elmondották, hogy más tárgykörből is szívesen indítanak előkészítőt megfelelő jelentkező esetén. Az előkészítők október derekán indulnak. A szovjet film barátainak klubja Csehszlovákia fővárosában társaságok filmművészetének megalakult a szovjet film ba- újdonságait, vitákat rendez- rátainak klubja. Feladata, nek, találkoznak színészekkel hogy megismertesse a cseh- é$ rendezőkkel. A klub prog szlovák nézőkkel a szovjet ramjában a szovjet filmtörté" fllmművésaet legújabb aikotá- net, a legkiemelkedőbb szov- satt. A klubesteken a tagok jet filmművészek alkotásainak megtekinthetik a szovjet köz- tanulmányozása is szerepel. V. JegoroY dokumentumregénye; A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította : Havas Ervin — Addig is írjon egy rövid jelentést az otthoni és az itteni Ismerőseiről, Részletesen jellemezze azokat a személyeket, akiket véleménye szerint bevonhatunk a munkába. Vázolja le a bakul lakását, különösen a biztonság szempontjából. — A lakásom teljesen különálló, két bejárata van. — Nagyszerű, Végül örülnénk, ha adna egy áttekintést a Szovjetunió politikai és gazdasági helyzetéről. — Von Schünhausen úr, én nem vagyok se politikus, se közgazdász. Félek, hogy az értékelésemnek kevés hasznát veszik. — Csupán tényszerű anyagra gondoltunk, nem várunk mélyebb elemzést — Jegyezte meg Heckert. Schönhausen helyeslőén bólintott. — Nézze, von Schönhausen űr, a bolsevikok azt mondják, hogy a második ötéves terv teljesítése nyomán alapjában felépült a szocializmus. A bonyolult nemzetközi helyzet es a belső osztályharc ellenére valóban nagy sikereket értek el. Most már a harmadik ötéves terv második esztendejében tartanak — nem kevés sikerrel. Csak ilyen szellemben írhatok jellemzést, ha objektívak akarunk maradni. — Rendben van, de több tényt szeretnénk, írjon részletesen a szovjet nép életszínvonaláról — kérte Schönhausen. — E téren sok a hiányosság, bár a múlthoz képest nagy az előrelépés. Rosszak a lakásviszonyok, az alapvető szükségleti cikkeket azonban meg lehet vásárolni. — Erről is részletesen Írjon. A legfontosabb: kik az elégedetlenek, milyen rétegből tevődnek össze, szervezettek- e? — Ez bonyolult kérdés, Magam nem mozgok a körükben. — Gondolkozzék csak, Nem lehet, hogy ne lennének elégedetlenkedők. — Jól van, Herr von Sehön. hausen. — Azt hiszem, be is fejeztük. Kísérje haza Szergejev urat — lordult Heckerthez — és jöjjön vissza. Szergejev kezet szorított Schönhausennal és Heckert társaságában elhagyta az irodát. Lida és Jakov Vasárnaponként Llgyijs Aletozandrovna és Szergejev elmentek valamelyik múzeumba, moziba, vagy meglátogatták a teheránl bazárt, hogy gyönyörködjenek a perzsa szőnyegekben, az lszíaháni réz- és ezüsttárgyaiban. Néhány hónap telt el Szer ’gejev Iránba érkezése óta, s n két ember összebarátkozott Az estéket sétával töltötték, vagy beruccantak a szovjet klubba, Az egyik esős, januári va sárnapon elhatározták, hogy még egyszer ellátogatnak w Ókori Múzeumba, Egy alku lommal már jártuk ott, de nem volt idejük végigjárni a gazdagon berendezett termeket. Itt állították ki a szasszanida uralomtól 0 muzulmán korszakig terjedő időszak történelmi emlékeit, amelyek az archeológiái ásatások sorún, kerültek1 felszínre; ékírásos táblákat, freski'unn-mi- ványokat. pénzérméket, háztartási eszközöket, (Folytatjuk)
