Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

Fiatalok és a munkahely

A munkások gondjainak megoldásáért

Lakásra várók és a vállalati

A munkaerő-gazdálkodás gondja — kicsiben és nagyban, vállalati és népgazdasági szinten — a munkaerőhiány. Irtuk, s írjuk még sokáig: kiapadóban vannak a régi források: a mezőgazdaságból az iparba áramlás, a nők munkába állítása. Egyedül az iskolákból kikerülő ifjúság adja évről évre a nagyobb munkaerő-tartalékot. Am az ismert demográfiai hullám elvonulásával — hozzávetőlegesen 1977-ig — fokozatosan csökken a munkába állítható fiatalok száma is. Az ipari, mezőgazdasági üzemeknek, a keresekedelmi és más, a lakosság ellátásával foglalkozó vállalatoknak viszont változatlanul sok munkásra van szüksége.

A munkaerőhiánnyal kapcsolatos gondokat tetézi az is, hogy egyes munkahelyeken szinte állandósult a megengedhetetlenül nagyarányú fluktuáció. Az ilyen munkahelyek vezetői szinte évről évre ott állnak az új munkaerőt igénylők között.

Hosszú ideig minden munkaerő-hiánnyal kapcsolatos gond megoldását központi intézkedésekben látták. Az utóbbi egy-két évben ezek az intézkedések meg is születtek. Az ifjúsági törvény megadta a keretet, a lehetőséget a céltudatos társadalomépítő munkához. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek a végrehajtási újításokat, az üzemek, vállalatok az intézkedési terveket dolgozták ki. Eredményeképpen számos munkahelyen kiváló a fiatalok munkakedve, közérzete, emberi, társadalmi kapcsolata. A múlt év szeptemberétől vált érvényessé az a kormányrendelet, amely húsz ipari szakmában teszi, lehetővé, hogy havi 200 forint ösztöndíj-kiegészítést adjanak a tanulóknak. Továbbá ösz- szesen negyvenhárom szakmában adható havonta 250-től 500 forintig terjedő társadalmi ösztöndíj. A kedvezmények kiterjednek a tanulóotthonokba, kollégiumokba való felvételekre is. Az utolsó éves szakmunkástanulók pedig — az elégtelen előmenetelűek és a fegyelmi eljárás alatt állók kivételével — az egész tanévben szakmunkásbérrel foglalkoztathatók. Ennél is több fiatalt érint a munkába álló fiatalok bérének emelésére vonatkozó rendelkezés — hogy csak néhányat említsünk a központi intézkedések közül.

Ám a határozatok, rendeletek csak akkor Válhatnak igazán hatékonnyá, ha az üzemek,

vállalatok is megtesznek minden tőlük telhetőt. Semmiféle rendelet, előírás, jogi szabályozás sem pótolhatja a sokféle munkahelyi törődést. Ez is lehet előírásszerű, de rideg, taszító. Egy fiatal szakember így számolt be fogadtatásáról: „Reggel bementem a munkaügyi osztályra, jelentkeztem. Átadtam a munkakönyvemet, ők meg íveket raktak elém. Közölték a beosztásomat, a kereseti lehetőséget, és elintézték a felvételi formaságokat. Amikor kölcsönösen mindent aláírtunk, kimentem a folyosóra, várakoztam. Délben szólítottak, bemutattak a főnökömnek. Nagyon rendes volt; részletesen elmagyarázta, mi a feladatom, mire ügyeljek, mit, hol találok, milyen problémámmal, kihez forduljak. Hat hónapnál nem bírtam tovább, felmondtam. Még ma is irtózom, ha arra gondolok, milyen bizalmatlanság, örökösen hangsúlyozott alá- és fölérendeltség uralkodott”.

Nemrég tudományos vizsgálódás céljából megkérdeztek huszonöt fiatalt, akik jó szakmai képesítéssel kerültek első munkahelyükre, és egy éven belül áthelyezésüket kérték, illetve felmondtak. Egymás létéről mit sem tudtak, és valamennyien első helyen említették a rossz munkahelyi légkört, amely csak részben írható a vezetés rovására, inkább az azonos beosztásúak közötti, mély hagyományokból, helytelen, de ott megtűrt emberi magatartásokból származik.

Persze, ennek ellentéte is akad. Szerencsére ma már ez van túlsúlyban. Az egyik országos hírű építőipari vállalat neves szocialista brigádja 15 évvel ezelőtt csavargó fiút vett magához. Nevelték, tanították, s a fiatalember a szakmájában kiváló és példamutató közösségi ember lett. Nemrég magas kormánykitüntetést is kapott. A kitüntetés után sokan gratuláltak neki, márcsak azért is, mert tudták róla, hogy korábbi élete még arra sem volt garancia, hogy egyáltalán ember marad a talpán. A számtalan jókívánság, szorgalmának, emberi magatartását megváltoztatni tudó eltökéltségének elismerése volt. S ő kissé indulatosan magyarázta: sérti az emberek értetlensége, mert nem látják, hogy a szocialista brigád, a szűkebb munkahelyi közösség törődése, emberséges magatartása az a kötőanyag, amely formálja, alakítja a dolgozni akaró ember sorsát, életét. Rehák Ferenc

Balassagyarmatiak Miskolcra látogattak

Megszervezik a házikertek értékesítését

segítség

HOGYAN segítik a dolgozók lakásgondjainak megoldását? Mennyi az igénylő és milyen anyagi lehetőségek vannak az üzemnél? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel a salgótarjáni bányagépgyárat.

— Ügy érzem az utóbbi időben ezen a területen jelentős előrelépés történt. Jóval nagyobb összeget fordíthattunk ilyen célra, mint korábban — mondta Csontos József igazgató, majd Zsidai Imre személyzeti vezetőhöz és Schreng Miklós beruházási osztályvezetőhöz, az akció ügyintézőihez irányított. Takács Ferenc szak- szervezeti titkártól közben még megtudtam, hogy a lakásépítési, illetve -hozzájárulási alapot az Országos Bányagépgyártó Vállalatnál egységesen kezelik. Az üzemekre külön meghatározott keret nincs. Az OBV vezetősége és szak- szervezeti tanácsa döntése alapján kapták meg a több mint egymillió forintot erre a célra. Hogyan hasznosítják? Ezt már Zsidai Imrétől kérdeztem.

— Talán érdekes összehasonlítást tenni. A vállalat 1971-ben 3 első bérlő kijelölési jogot szerzett, vagy ha úgy tetszik vásárolt. Egy dolgozónk családi ház építéséhez adott 40 ezer forint kamatmentes hitelt, amit vissza kell fizetni. Tavaly két dolgozó kapott 35—35 ezer forint kamatmentes hitelt OTP-lakásvásár- láshoz. Ennek feltétele, hogy 10 évig a vállalatnál kell dolgozniuk és az OTP-kölcsönnel együtt törleszteni a hitelt.

— Tavaly októberben új felmérést végeztünk dolgozóink lakásigényéről, összesen 37 igénylő volt akkor, aki a kiadott kérdőívet kitöltötte, válaszolt a 21 kérdéscsoportra. Azóta egy újabb jelentkező is van. A lakáskörülményeket, szociális helyzetet figyelembe véve rangsoroltuk az igényeket — mondja Zsidai Imre, azután már az elkészített kimutatásból tájékoztat.

i- i ■

a bányagépgyárban

— Az igénylők közül tizenkettő olyan, akinek van főbérleti lakása, de nem megfelelő, illetve nagyobb a család, minőségi csere lenne indokolt. Albérletben lakik 8, a szülőknél 10 család. Olyanok, ahol már kisgyermek is van, vagy hamarosan várják. Van ágybérlő is. Itt van például Su- rányi Józsefné, aki olyan körülmények között él, hogy kétszobás lakásban kilencen vannak. A fia is a mi dolgozónk, most lett szakmunkás. Mindezeket figyelembe véve öttagú bizottság végezte el a rangsorolást. A vállalat részéről én és a munkaügyi osztály, a párt-, a szakszervezet és a KISZ-szervezet képviselője vett ebben részt.

A vállalat 11 lakás első bérlő kijelölési jogát vásárolta meg. Erre egyrészt még a múlt évben, másrészt az idén egymillió-százezer forintot biztosított A lakások itt épültek a Brezinán. A 11 igénylő közül, akik kapják nyolc a fizikai munkás, egy művezető, kettő pedig műszaki alkalmazott. öt fiatal család van közöttük. Az ő gondjuk már majdcsak megoldódik. Azzal, hogy minőségi cserére is lehetőség van, vagyis kisebb család megy a régi helyre, a tanács segítségével még újahb négy család gondjait tudjuk megoldani — mondta Zsidai Imre.

— A LAKÁSOK befejezéséhez nekünk kellett kivitelezőt keresni. Ebben segítettünk a tanácsnak — közli Schreng Miklós, majd hozzáfűzi.

— A lakások műszaki átadása júliusban megtörtént, de a közművesítés, villany, víz és gáz hiánya miatt nem lehetett használatba venni. Július végére ígérték a megoldást, de még tudomásom szerint ma is csak várnak a lakók, pedig már szeptember van — mondja.

Hogy mennyire sürgős lenne a befejezés, azt csak azok tudják igazán, akik a költözésre várnak.

— Az igazsághoz tartozik, hogy a felmérésük óta négy dolgozónk lakásgondja megoldódott. Volt, aki OTP-örökla- kást vásárolt és olyan is, áld KISZ lakásépítési akcióban vesz részt. Ez tehát a vállalaton kívül oldódott meg — veszi át a szót ismét Zsidai Imre.

— A bérlő kijelölési jogért a vállalat a tanácsnak befizette az összeget. A lakás-használatbavételi díj ennek része. Ezt viszont a szociálpolitikai kedvezmények levonása mellett a dolgozóknak be kell fizetni a vállalathoz. Azért említem, mert ez az összeg is —> talán 130—140 ezer forint —, erre a támogatási alapra kerül, tehát újabb lehetőséget kínál. Ennek a felhasználása a legújabb rendeletnek megfelelően látszik legcélszerűbbnek.

— Így igaz — szol közbe

Megyes Miklós, a párttitkár, aki időközben ránknyitott, de eddig csak figyelte beszélgetésünket. Papírt vesz elő és számol. Látszik, hogy bizonyára már másokkal is tette.

— Ha egy lakás értéke 300 ezer forint, ebből a fizikai munkás 60 ezer forint állami kedvezményt kap. Van két gyermeke, vagy vállalja, hogy lesz, az újabb 60 ezer forint csökkenés. Hogy ezt megkapja a csökkent vételár 20 százalékát kell a vállalatnak kamatmentes hitellel biztosítani. Véleményem szerint csak ezt az utat érdemes járnunk a jövőben, és akkor előbb sikerül megoldanunk a lakásproblé- mákat^— mondja a párttitkár.'

Később kiderül, hogy énről az OTP-vel és a tanáccsal már előzetes tárgyalások is folynak.

A KÉRDÉSRE TEHÁT választ kaptam a salgótarjáni bányagépgyárnál. Olyan választ, amelyen talán másutt is érdemes lenne elgondolkodni. Az eddiginél így jobban segítem lehetne a dolgozók lakás- problémáinak megoldását.

B. £ '_}

■ 1 -j

Munkájuk fontos, ha nem is látványos

A balassagyarmati kertbarátkor programjában gyakran szerepel tanulmányi kirándulás, tapasztalatcsere más városok szakköreiben, házikertjeiben. így jártak húsz taggal a napokban az országos hírű diósgyőri kertbarát klub vendégeiként Miskolcon, illetve annak harmadik kerületében, Diósgyőrött. Láng Mihállyal, a gyarmati kertbarát kör vezetőjével beszélgettem az utazásukról, tapasztalataikról. Érdekes ellentét volt a sokemeletes, toronyházak és füstölgő gyárkémények után a nagyvárosi életformából a kiskertek zöldje, a virágos kertek csendje — mondotta a gyarmati körvezetője.

— Hová vezetett az útjuk?

— Miskolc hatalmas zöldövezetébe, a nyolcvan, száz hektárnyi kertszövetkezetbe, a szebbnél szebb házikertekbe.

— Hogyan alakultak ezek az összefüggő kiskertek, hétvégi kertek?

— Tíz esztendeje már, hogy rendszeresen értékesít a tanács az állami tartalék területekből, potom négy forintért négyszögölenként. Érthető, hogy rengetegen igénylik és válnak kiskerttulajdonosokká Miskolcon, illetve környékén.

— Mi ennek a jelentősége?

— A szabadidő kellemes és egészséges kihasználása mellett kereskedelmi haszna is jelentős. A friss zöldség- és gyümölcsellátását nagyrészt a házikertek és a kertszövetkezetek biztosítják Miskolcon.

— Kertszövetkezetet említett?

— Igen, mert a hétvégi kiskertek tulajdonosai társultak termékeik értékesítésére. őket a MÉSZÖV patronálja, gyümölcsfa oltványokat és zöldségpalántákat

kapnak nagyon kedvezményesen.

— Nálunk, Gyarmaton is van ilyesmi?

— Még nincsen, de fő törekvésünk, hogy a mi kis városunk friss zöldség- és gyümölcs-ellátásában háztáji és hétvégi kerttulajdonosok is segítsenek. Reméljük, idehaza is kapunk segítséget valamilyen formában. A

művelődési központ már

megtette a magáét. Az ő szervezésében és a művelődési központ költségén most is utaztunk Miskolcra.

A gyarmati kertbarátok nevében a Legény házaspár, dr. Csiszérék és a többiek mind egyhangúan kijelentették: a kirándulás nemcsak nagyon hasznos, de nagyon kellemes is volt, hozzájárult a közösségi szellem elmélyítéséhez, Balassagyarmat még szebbé tételének nemes törekvéseihez...

Á tervszerű megelőző karbantartás célja, feladata, hogy a termelőberendezések mindenkor üzemképes állapotban legyenek, a váratlan üzemzavarokat megelőzzék, a termelés kieséseket csökkentsék. A ZIM salgótarjáni gyárában ez a feladat a karbantartó és szolgáltató gyárrészlegre hárul. Munkájuk szerves része a termelésnek. Különösen lényeges ez egy gyorsan fejlődő gyárnál, ahol a beruházások, illetve rekonstrukciók hatására a gépek és berendezések mind korszerűbbé válnak.

BorszukovsZki Gyula gyár- részlegvezető 1937 óta dolgozik a gyárban. Lakatosként kezdte és mint főmechanikus

eiót. Ismeri a gyár összes gépét, berendezését. Az ő irányítása alatt vált szervezett egységgé a KSZGY.

Az üzemrész kollektívája az elmúlt években bebizonyította, hogy nagy feladatokra képes. A legbüszkébbek a „kis ZIM” felépítésére, üzemelésére, továbbá a nagy beruházás idején az alagútkemen- cék építésére, a sajtoló, valamint a megmunkáló üzem gépeinek felszerelésére. Ezek látványos munkák voltak. Kevésbé látványos, de nélkülözhetetlen az üzemfenntartó lakatosok, villanyszerelők munkája. Nem véletlen, hogy a legtöbb törzsgárda-tag náluk található, a gyárrészlegvezetőtől a brigádveze tőkig. Bor- szukovczki Gyula, aki jelenleg nyolcszoros Kiváló Dol- 'gozó, sz Iparág Kiváló Dolgozója kitüntetés, a Munka Érdemrend ezüstfokozaiánaü tutaj donee*,. Több lakatos hasonló Kitüntetések tulajdonosa ami bizonyítja,, hogy anyagilag és erkölcsileg megbecsülik a részleg dolgozóit. Sajnos, nem így a dolgozók, sőt a vezetők egy része, akik szükséges rossznak tartják a TMK-t.

A TMK vezetői többségükben szinte a gyárnál nőttek fel. Az iskola elvégzésétől kezdve itt dolgoznak, mint Bedő Albert, műszaki osztályvezető, Varga János, Várt Antal, Turiczki János művezetők. Ez ' munkájukban nagyon sokat számít, mert ismerik a berendezéseket, hiba esetén gyorsan tudnak intézkedni. A hiba elhárítását le tudják rövidíteni.

Nagy erőt képvisel a szocialista brigádmozgalom is a gyárrészlegnél. Tíz brigád dolgozik, és arra büszkék, hogy itt „született” meg ,a gyár első „Szakma kiváló” brigádja.

Egy_egy feladat megvalósításánál a kollektív összeforészéről a legjobb itt á gyárnál. Meg lehet találni a karbantartókat a pincétől a padlásig, éjjel és nappal, vasárnap és jeles ünnepeken azért hogy a gyár berendezései üzemképesek legyenek, a folyamatos termelést biztosítják.

Gondokkal fe küzd a gyárrészleg. Erről a vezető a következőket mondta el:

— Nagyon széles skálájú gépparkkal rendelkezik a gyár. Az egyszerű asztali fúrógéptől a 250 tormás sajtológépig és az automatikus kazánokig. A gondot, problémát az alkatrészek hiánya okozza. Belföldi és külföldi gépeknél egyaránt komoly erőfeszítést követel a műszaki vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt a hiba gyors elhárítása, a termelés biztosítása.

— A legfontosabb feladat-’

Rak tekintjük az elkövetkezendő időben a berendezések műszaki színvonalának ■további korszerűsítését, a munka- és üzemszervezés további finomítását, ezen keresztül a hibaelhárítás gyorsítását, a kiesések csökkentését. Mindez szükségessé teszi a tartalék alkatrészek fokozott biztosítását. A szakmunkások szakmai továbbképzését is megkíván ják a korszerű berendezések, hogy a karbantartó lakatosok értsenek egy kicsit a villamossághoz, a szenszámdkhoz a hegesztéshez. Ez nagy gondot jelent a vezetőknek. A piaci igények is megkívánják, hogy állandóan korszerűsítsük

gyártmányainkat, s ehhez szükséges a termelőberendezések fejlesztése. Ez magával hozza, hogy a gépek üzemképes állapota ma már központi kérdés a gyár fejlődésében. Ez még fokozottabb feladatot jelent a TMK dolgozókra — mondotta a gyárrészlegvezető.

Mezőgazdasági üzemeinkben nagy ütemben folyik az őszi talajelökészités. Aszárazság miatt nehéz a munka. A legutóbb tehullott csapadék valamit enyhített a talaj szárazságán. Ezt kihasználva megyeszerte meggyorsult a munka. Kistere- nyén, az állami gazdaság területén az őszi szántást végzik. Ezt megelőzőleg műtrágyázzák a földet. A gépen Danyikó

László traktoros Fodor Tamás felvétele

gás, műszakiak és fizikaiak

Molnár István

NŐGRAP — 1973. szeptember 5., szerda 3