Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

Folt a fénykép szélén

„Fiam vén

„A világ népei, a. dolgozó, alkotó emberek mindig irtóztak i hódító, rabló háborútól és arra törekedtek, hogy elkerüljek azt, mert nekik okozták a legtöbb szenvedést, közülük szedték áldozataikat.”

(Résziét Kállai Gyulának a VIII. magyar békekongresszuson elhangzott beszédéből.)

A front nagy lendülettel haladt előre. A németek utolsó tartalékaikat szedték össze, cie nem tudták megállítani a szovjet csapatok lendületes támadását. A 619-es lövészezred harcosai Eger közelébe. Besenyőtelekre értek. Heves tűz fogadta őket. Lépésről lépesre késztették hátrálásra a visszamaradt német egységet.

Zalotuzsin hadnagy három társával a község üzletecskéjében keresett gyorsan fedezéket. Kis idő múlva a hadnagy- gyal az élen kiugrottak az épületbőL

— Tratatata! — rövid géppisztolysorozat törte meg a hurrázást. A tiszt gépies mozdulattal kapott melléhez, forogni kezdett vele a világ. Szemei tágra nyíltak és élvágódott.

A fegyverropogós elcsendesedett. A front haladt tovább Nógrád megye felé. A bajtár- 6ak fájó szívvel ásták Zalotuzsin hadnagy sírját.

Zubbonyából kivették tárcáját. Édesanyja fényképei hullottak belőle. Az egyik szélét a gyilkos golyója perzselte, vértől ragadt. A hadnagy vérétől.

Némán álltak a friss hantok mellett. A rögtönzött fejfára ezt írták neve alá: „Élt 22 évet.”

Az ezredparancsnok kezében súlyos volt a toll, mellyel tudatta, hogy a hadnagy a Magyarország felszabdításáért vívott harcban hősi halált halt. Elküldte a fényképeket is. s megjelölte a sir helyét.

1944. november 16-át írtak.

Zalotuzsina Lidija Ullinig- na reszkető kezekkel bontotta fel a levelet. Fiacskája írt: „Anyám! Lehet, hogy meghalok, hiszen háború van. Áldozatoknak lenniük kell. Ha tényleg úgy lesz, nehogy el- emeszd magad miattam.”

Az édesanya megcsókolta fia kézírását. Még emlékezett arra, amikor férje 1923-ban a kínai határon elesett a hazáért. A fiú egyéves volt. Apját alig ismerte.

Akkor elhatározta. hogy nem megy férjhez újra. a gyermekének fog élni. S most a fiú őt félti, nem a saját életét.

„Vajon milyen lehet az arca? Szegényke vonásai biztos megkeményedtek a harcban.”

Néhány nap múltán újabb levelet hozott a postás.

Az édesanya izgatottan tépte fel. Azok a fényképek hullottak lába elé, melyeket ő küldött gyermekének a frontra. Csak olvasta és nézte a papírt, nem értette a tartalmát. Nem akarta érteni, elhinni. Zúgott a feje, kirohant a házból. A hideg szibériai szél arcába vágott. Nem érzett semmit, csak óriási fájdalmat szívében.

Lidi néni hetvenfaarmadik évét tapossa. A közelmúltban a MEZŐGÉP kisterenyei gyáregysége látta vendégül. Egy hónapig tartózkodik hazánkban. Fia sírját jött felkeresni.

— Az ezredparancsnok levele alapján könnyen megtaláltam. Anélkül sem lett volna nehéz dolgom. Látszik, hogy őrzik fiam emlékét, gondozzák

a sírt, most is friss virágokat találtam rajta — mondja.

Magyarországi napjai gyorsan telnek. Ha csak teheti, leül a hantok mellé.

— Még most sem akarom elhinni, hogy meghalt, aki annyira szeretett élni. Amikor 1942-ben a honvédelmi iskola elvégzése után bevonult, a viszontlátás reményében váltunk el. Sajnos, a sors, a háború keresztülhúzta számításainkat. Ülök a sír mellett és végiggondolom életét. A pici gyermeket féltve óvtam. Nehezen éltünk, nekem dolgoznom kellett — emlékszik vissza, és tárcáját veszi elő. Ott őrzi a fényképeket, melyek egyikén ott barnállik a folt:

— Fiam vére — jegyzi meg halkan, szeme könnybe lábad.

Angarszkban él. ő tudja a legjobban, hogy a háború nemcsak mérhetetlen pusztításokat, fájdalmat okoz. de próbára is teszi az embert. Sokat dolgozott a 73 év alatt, mert férjének már nem, fiának még nem adatott meg az alkotás öröme.

A háború ezeknek az embereknek okozta a legtöbb szenvedést és közülük szedte áldozatait

Szabó Gyula

Ne csak elvileg, a gyakorlatban is

Elgondolkodtató, érdekes vita tanúja voltam. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának ülésén felszólalt az egyik szocialista brigádvezető és elmondta, hogy az ő brigádjában dolgoznak fiatalok is, segítik, a szakmára oktatják őket, de a brigádba újabb fiatalokat nem vesznek fel.

Mondanom se kell, hogy a bejelentést megrökönyödés követte, ez tükröződött az elnökségben ülők arcán. Éppen az ifjúságról szólt? párthatározat végrehajtását tárgyalta az építők pártbizottsága és a tanácskozásra vendégként több fiatalt is meghívtak. Az ifjúság képviselői fegyelmezetten viselkedtek, nem szóltak közbe, de szembeötlő nemtetszéssel hallgatták a felszólaló érveit: Elegendő a brigád létszáma. Ha újabb fiatalokat fogadnak maguk közé, nem jut mindig munka, csökken a kereset. A szocialista brigádban évek óta együtt dolgoznak az emberek, jól összeszoktak, nekik az a véleményük, hogy ne bontsák kétfelé a brigádot, így érvelt a felszólaló.

Köztudomású, az építőiparban nagyon iparkodni kell, hogy határidőre átadhassák az építkezéseket, különösen a likasokat várják türelmetlenül az emberek, de sokszor az a kifogás, hogy nincs elegendő szakember.

Élvben a felszólaló is egyetértett azzal, hogy a fiatalok munkájára szükség van, oktatni és nevelni kell az ifjúságot, de gyakorlatilag nemet mondott, amikor a kötelesség teljesítésére került a sor.

Miről is van szó az adott építőipari vitában? A brigád csoportérdeke szembekerült a nagyobb közösség érdekeivel. Ugyanis az idén, vagy egy-két évvel ezelőtt szakvizsgázott fiataloknak még nincs kellő gyakorlatuk, 100 százalékon aluli teljesítményük valamelyest rontaná a brgád átlagát és keresetét. De ez csak átmeneti állapot, a begyakorlottsággal növekszik a kereset. Vajon ki nevelje, oktassa a fiatalokat, ha nem a legjobb szakemberek, a legjobban összeszokott brigád? A mai 40—50 évesek felett eljár az idő, hamarosan ők szorulnak segítségre. Napjaink ifjúsága a holnap munkásosztálya, a KISZ, a párt nélkülözhetetlen utánpótlása. Korlátokat állíthatunk-e a fiatalság elé? Nem, ez végzetes bűn lenne, ez szembeszegülés lenne a Központi Bizottság határozatával.

A látszólagos és időszakos ellentmondás felodásának bevált módja: a szűkebb csoportérdeket a társadalmi érdek alá kell rendelni. Ezért helyesen foglalt állást az építők párt- bizottsága: ha szükséges, a szocialista brigádot ketté kell választani, gondoskodjanak arról, hogy egy jó brigád helyett minél előbb két jó brigád dolgozzék az építkezésen. Az elvi döntést tudomásul vették, remélhetően gyakorlatilag is végrehajtják.

F. L.

Elektronikus

forgalomirányító

Kísérleti elektronikus automata forgalomirányító rendszert próbálnak ki Alma-Atá- ban. A rendszer alapja egy gyors működésű számítógép, amelybe az utcákon és a kereszteződésekben elhelyezett számtalan detektor állandóan információt szolgáltat a forgatom intenzitásáról. Az adatokat előre beprogramozott forgalmi szituációkkal egybevetve a számítógép azonnal kiadja az optimális forgalomirányítási utasításókat. Az eddig végzett kísérletek szerint az elektronikus forgalomirányító 20—25 százalékkal növeli a főútvonalak áteresztőképességét, ami évi több millió rubeles megtakarítást eredményez.

Fiataljaink segítsék a helyi politikát

A

evnnintiefn demokrácia megvaló- SZUGldliSUt sitásának a mindennapok gyakorlatán túl — ebben az évben másodízben — jelentős eseményére került sor. A tavaszi tanácsválasztások idején az egész ország felnőtt társadalma mérlegelte, hogyan halad a X. kongresszus határozatainak megvalósítása, milyen ütemben teljesítjük a negyedik ötéves terv feladatait?

Városunk dolgozói nagy felelősségérzettel fejtették ki véleményüket eddigi fejlődésünk eredményeiről, s elmondták javaslataikat, észrevételeiket további tennivalóinkat illetően.

A tanácstagi választást megelőző politikai munkából a város fiatalsága is aktívan kivette részét. Hatékony szervező munkájuk, a gyűléseken elhangzott, okos felszólalásaik, bátor véleménynyilvánításuk nagymértékben hozzájárult a jelölő gyűlések és más rendezvények sikeréhez. A KISZ-tagok imponáló aktivitásában kifejeződött a városért érzett felelősség, tennivágyás, a felnőttekkel való együttalkotás szándéka.

A megválasztott új tanács örömmel fogadta a KISZ-fiatalok lelkes szándékát, s a tanács is érzi felelősségét és tudja kötelességét. Tudjuk, hogy munkánk csak akkor lesz igazán eredményes, ha együtt végezzük.

A mostani KISZ-választásokon az ország ifjú felnőttéi félidős számvetést készítettek a VIII. kongresszus határozatainak megvalósításáról. Az elmúlt években sok szó esett a mozgalom eredményeinek és problémáinak számiba vételén túl városunk fiatalsága helyzetének, gondjainak elemzéséről, a helyi ifjúságpolitika megvalósításáról.

A városi tanács eddig is több területen eredményesen munkálkodott a párt ifjúság- politikai határozatának megvalósításáért. De tudjuk, nem eleget, és a határozat végrehajtása még jó ideig mindennapos feladatunk lesz.

Az 1973. áprilisi tanácstagi választások idején a városi tanács testületében 11 százalékkal emelkedett a fiatalok aránya, így jelenleg a „városatyák” 21 százaléka harminc éven aluli fiatal. Évente több mint félezer fiatal számára biztosítja a város az első munkahelyet és nyújt megélhetést. Országos viszonylatban azok közé a városok közé tartozunk, amelyek az előírásosnál jóval magasabb arányiban biztosítják a fiatalok részére az OTP-társasház és a tanácsi értékesítésű lakások lakáskijelölését. Ugyancsak országszerte figyelmet keltő eredményeket értünk el az

óvodai férőhelyek növelésében. E két tényező együttesen segíti fiatal városlakóink családalapítását. Jelentős beruházási és fenntartási összegekkel járultunk hozzá a városi váltótábor első szakaszának megnyitásához, az ODOT megrendezéséhez. Évente a városi KISZ-bizottság rendelkezésére bocsátjuk a képezett ifjúsági alapot és lehetőségeinkhez képest év közben is toldunk még hozzá.

Eredményeink mellett egy-két területen nagyobb ütemű előrelépésre van szükség. Elsősorban városunk fiataljainak szórakozási igényeit kell a mainál több lehetőség' megteremtésével kielégíteni. Egy-két éven belül e téren is több új létesítménnyel gazdagodunk. A városközpontban ifjúsági klubok nyitását és egy önálló ifjúsági objektum működtetését tervezzük, a Gorkij-telepi ifjúsági ház már fcúlvan a tervezés stádiumán, szemünk előtt, közeledik a befejezéshez az új sportcsarnok építése.

Elért eredményeink egy részénél eddig is nagyon sok segítséget kaptunk városunk ifjúságától. Elég talán, ha a Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom sikeréhez a fiatalok által ledolgozott több ezer munkanapot említjük. Egyaránt köszönettel tartozunk ezért a munkás- és .diákfiataloknak. A továbbiakban is számítunk városunk szeretetének, az értékes, és magunkat gyarapító lokálpatriotizmusnak ezekre a megnyilvánulásaira.

Kívánjuk és kérjük, hogy a fiatalok formálják a szocialista demokráciát, hallassák szavukat, és tettekkel segítsék a helyi politika kialakítását, eredményesen munkálkodjanak az ifjúságra vonatkozó párthatározat végrehajtásán. Mondják el véleményüket városunk fejlődéséről, arról, amire büszkék, és amit hiányolnak. Türelmes és türelmetlen kívánságaikat, igényeiket társítsák felajánlásaikkal és vállalkozókedvvel. Szélesítsék tovább városunk horizontját úgy, hogy adják mellé energiájúkat és lelkesedésüket is.

n7f szeretnénk, ha közösen, eleven kapcsolatban „az örökösökkel” tervezhetnénk, építhetnénk és rendezhetnénk be városunkat. Ebben a tevékenységben ki-ki, minden városlakó, idősebb és fiatal megtalálja a maga szűkebb környezetében is a tennivalót. De még inkább programot adhat e tevékenység városunk ifjúsági mozgalma, az ú- júkommunisták szervezett ereje számára.

Ozsvárt József

Salgótarján város tanácselnöke

Mi

így is l«het

*

Jobb szervezés = húsz százalék termelésnövekedés

A salgótarjáni bányagépgyárban az egyik legszervezettebb üzem a görgőgyártó. Félautomatákon és célgépeken dolgoznak. A műveleti sorrend is több átszervezéssel jól kialakult, bár úgy mondják, még nem teljesen.

Az egyik gépen Tarjáni Barna a görgőket csapágyazza. Szaporán megy a munka.

— Csak anyaghiány ne legyen, akkor nincs baj a keresettel sem — mondja. Itt nálunk, a szerelőknél csoportbérezés van. A gépeken dolgozók egyéni elszámolás alapján keresnek. A bér a teljesítménytől függ.

— Mennyit keres?

— Van amikor 2400 forintot vagy 2800-at.

— Volt már 3000 is?

— Az is előfordul — válaszol mosolyogva, és a művezetőre kacsint. Azután hozzáfűzi még:

— Én 18 éve itt kezdtem; de elégedett vagyok ezzel a munkahellyel, nem kívánkozom máshová.

Tükröket az üzletbe?

A/, alábbi kis tanulságos esetnek az adja aktualitását, hogy sok helyen megtörténik, úgyszólván bármely időpontban. A konzekvenciát pedig vonják le azok, akikre tartozik.

Kis, községi önkiszolgáló vegyesbolt. Szűk helyen rengeteg áru összezsúfolva, mindig nagy a tumultus. Az árupolcok, pultok úgy vannak elhelyezve, hogy így együtt csinos kis labirintust alkotnak. A bolt elárusítói éppen annyian vannak, hogy a kimért árut dekáz- ák, „fregoli” ember, aki a polcok közt ödönghetne — nincs. És ebben a kis vegyesboltban sájnos, majdnem mindennaposak a hogy is mondjuk. . . árueltünések. A jövés-menés közben mindig akad olyan valaki, aki a kétdecis pálinkát, néhány doboz cigarettát nem a kosárba, hanem a kabátzsebébe rakja. És természetesen elfelejti kifizetni.

Miután így állnak a dolgok, elkerülhetetlen, hogy egyik vagy másik feledékeny vásárlót megszégyenítés ne érje. De ennél még kellemetlenebb, hogy ha nincs

„tettenérés”, az eltűnt áruk értékét a bolt dolgozóinak kell megfizetni. Már olyan gondolatokkal foglalkoznak, hogy az egész bolthelyiséget kirakják tükörrel, így az elárusítók visszapillantóból leshetik állandóan a vásárlókat. Az egyetlen jó megoldásra azonban gondolni sem lehet — ez a bolthelyiség bővítése volna —, mert erre a tanácsnak, de a bolt üzemeltetőjének sincs pénze. Pedig nemcsak a lopások miatt, de \bl jobb áruellátás érdekében is szükség volna erre, hiszen azért nincs nagy választék, mert az árut nem tudják hol elhelyezni, raktározni.

Ami a vásárlók egy kisebb részének viselkedését, módszereit illeti, ahhoz nincs mit szólni. Semmilyen tükörre nem lenne szükség, ha mindenki olyan szándékkal emelne le valamit a polcról, hogy azt ki is fizeti.

De ha tükörre nincs is szükség minden községben, tágas, jól felszerelt üzlethelyiségre — mive! sok helyen csak egyetlen ilyen bolt van — annál inkább.

— Orosz —

A művezetőt keresi Széphalmi László diszpécser. Azon mérgelődik, hogy 80 méretre vágott csővel kevesebb van, mint amennyi kellene a program szerint. Valahol elszámolták magukat, és most ezután kell futnia. Megegyeznek Kővári Pál művezetővel.

Egy másik munkás .a sava- zásról érdeklődik. Revétlení- teniük kell az anyagot.

Jó együttes ez, ha nincs elegendő munka, valósággal hajtják az embert. Ilyen panasz most nem lehet, mert szeptember óta jól megpakoltak bennünket munkával. Soron kívül jött egy csehszlovák rendelés, 13 ezer görgőt kell év végéig szállítanunk. Egy része már kész. Létszám kellett volna hozzá, anyagmozgató, de nincs. Segédmunkások körében nagy a fluktuáció. Azért valahogy boldogulunk — mondta a művezető.

Németh Endre termelési főosztályvezetővel és Máté Sándor termelési csoportvezetővel előzetesen számoltunk. A .görgőüzem adja a gyár termelésének csaknem egyhar- madát, holott a termelőlétszám 15 százaléka dolgozik itt. A tavalyi 53 millióhoz viszonyítva az idén mintegy 20 százalékkal nagyobb lesz itt a termelési érték. Mindezt azonos létszámmal, tehát a termelékenység növelésével érik el.

— Szervezés kérdése ez. Havonta a programból összeállítjuk a listát, hogy azonos méretekből mennyi kell. Ezt legyártjuk, és így kevesebb a gépeknél az átállási veszteség — mondja a művezető, majd arról panaszkodik,- hogy a gépek állapota bizony már nem a legjobb. Öregek, elhasználódottak.

— Nem is tudom, mí lenne ha ez a hat onsósgép valamilyen hiba miatt kiesne a termelésből. Nem is tudnánk az

ütemet tartani.

—- Valóban kellene már a felújítás, illetve az új gépek, de a fejlesztési alap kevés. Épül az új nagycsarnok, ami elviszi az anyagi erőt —• mondja Németh Endre, majd hozzáfűzi, hogy azért egy újabb hatorsós gépre ígéretet kaptak a vállalat központjából.

Az idén készült egy tanulmány arról, hogyan lehetne még tovább egyszerűsíteni az anyag útját. Erről érdeklődöm.

— Itt van a hatonsós gép, amott az RT-40-es eszterga. Ha egymás mellett lennének, már ezt az útszakaszt meg lehetne takarítani, mert nem kellene anyagmozgatást végezni — mondja a művezető.

A tervben egyébként szerepel sok-sok kilométer anyag- mozgatási útvonal megtakarítása. Mikor valósul meg a terv? Félegyházi Pál műszaki főosztályvezetőtől kérdeztem.

— Még ebben az évben szeretnénk megvalósítani az elképzeléseket, vagyis a gépek áttelepítését — válaszolta.

— Nehéz lesz az pont most. amikor ilyen feszített a tervünk — mondják a göngőü- zemben, majd azt is elárulják: az utolsó negyedévben 22,5 milliós termelési értéket kell elérniük. Ez. a görgőüzem fennállása óta a legnagyobb termelési eredmény lesz.

Tavaly egyszer arról írtam, hogy még van tartalék a görgőüzemben, a munkaszervezés jobbá tételében. Azóta új gépet nem kaptak, a létszám sem lett nagyobb, de a munka szervezettebb. Nagyobb arányban ebből fakad a 20 százalékos termelésnövekedés és csak kismértékben abból, hogy értékesebb termékekből kaplak nagyobb megrendelést.

Bodó János

NÓGRÁD — 1973. szeptember 29., szombat 3