Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

A táska, a tolltartó, a füzetek — hetek óta Andika leg­kedvesebb társai. Tegnap reggel — sok ezer kis elsőshöz ha­sonlóan — ünneplőbe öltözött. Anya és nagymama is segített. Elindultak az iskolába. Kicsit riadtan, kicsit büszke öröm­mel. Pedig nekik az egyesektől már nem kell tartaniuk. Még­is: nagy dolog iskolába indulni. Ünnep. Tegnap a nógrádi is­kolákban is lezajlottak a tanévnyitó ünnepségek. Verőfényes szeptemberi délelőtt volt. A megye 177 általános iskolájában, mintegy huszonötezren, a középfokú intézményekben kerekei•. nyolcezren kezdték meg az 1973/74-es tanévet. Az ünnepsé­gek után a diákok megkapták az új tankönyveket, friss illa­tuk betöltötte az iskolákat. Az utca is ünnepelt, hófehér mat- rózblúzpk — megannyi nyári vitorla emléke? — villogot ezen a szeptemberi reggelen, a fiúkon is ünnepi öltözet. Az új tanév dokumentumai időben megérkeztek., a pedagógusok számára már előbb megkezdődött tanulmányozásukkal a tanév. Köszöntjük az idei'elsősöket, a hatéveseket külön sze­retetlek Hozzon az iskola számukra a jó munkával sok örö­met. Ma van az első tanítási nap. Szólnak a szeptemberi csengők. A salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban délelőtt kilenc órakor kezdődött a tanévnyitó ünnepség. Idén 144 fiatalt is­koláztak be az első osztályba A Mártírok üti Általános Iskolában két első osztály Indult, összesen hatvannégy kisdiákkal, Berczeli Ferencné pedagógus közülük az egyiket „vigasztalja” A 211. számú Szakmunkásképző Intézetben már szombaton megtartották a tanévnyitót. Az iskola tanulóinak száma az új tanévben 1247. Képünkön Pálfalvi László és Heizer Gyula leendő autószerelők a szak rajzkönyvvel ismerkednek (Fodor Tamás felvételei) Al MSZMP NÓGR Á D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. EVF.. 206. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. SZEPTEMBER 4., KEDD Ünnepség a 25 éves Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen Nagyszabású ünnepségsorozat kezdődött hétfőn a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen az intézmény fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Az egyetem aulájában rendezett ünnepi nyilvános ta­nácsülésen megjelent Losónczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB tit­kára, Nagy Miklós művelődésügyi miniszter, László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese, Katona Im­re. a Budapesti Pártbizottság titkára és Szűcs Istvánné, a KISZ kb titkára is. A Himnusz hangjai után dr. Berend T. Iván rektor meg­nyitó beszédében méltatta az önálló Közgazdaságtudományi Egyetem negyedszázaddal ezelőtti megteremtésének jelentő­ségét. Ezután Losonczi Pál átnyújtotta Romhányi Ágnesnek a kitüntetéses doktori címmel járó aranygyűrűt. Eredményes munkásságuk elismeréseként hét oktatót az Elnöki Tanács kitüntetésben részesített. Majd Nyers Rezső emelkedett szólásra. Nyers Rezső beszéde Nyers Rezső bevezető sza­vaiban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét, őszinte elismerését a magyar közgazdász-képzés te­rén elért eredményekért. Kö­szöntötte az egyetem oktatói karát, közöttük az újonnan kitüntetett tudósokat, majd így folytatta: Nagy szerep a közgazdáknak — Huszonöt esztendővel ez­előtt forradalmi változásokra készültünk, és ezek a forra­dalmi változások megvalósul­tak. A párt, a munkásosztály, az egész nép történelmi fel­adathoz fogott: ahhoz, hogy — a legfejlettebb országokhoz képest — emberöltőnyi gaz­dasági elmaradottságunkat be­látható időn belül behozzuk. Ebben a hatalmas munkában döntő szerepet szánt pártunk a közgazdászoknak, az egész nép közgazdasági szemlélete fejlődésének. ben is igazolódik, ahogy iga­zolódnia kell minden egyete­mi tanórán is. Segített a tapasztalat — A szovjet példa és a szovjet tapasztalat döntő sze­repet játszott 25 esztendős fej­lődésünk sikerében. Éneikül a gazdaságépítésben, a társada­lomépítésben, de a közgazda­ság-képzésben sem jutottunk volna előibbre, nem léphet­tünk volna a helyes útra. A felszabadulás időszakában a magyar nép élesen, húsbavá­góan érezte a kapitalizmus tűrhetetlenségét, és arra is el volt szánva, hogy ennek véget vet. De a szocializmus feléoí- téséhez nem volt saját tapasz­talatunk, nem lehettek mód­szereink sem. Ezt a szovjet példa nyújtotta számunkra, és nyújtja sok tekintetben ma is. Igaz, a dogmatizmus idősza­kában nem éltünk mindig jól a szovjet példa erejével. Az is igaz, hogy néha végleges­nek tekintettünk átmeneti megoldásokat: a szovjet való­ságot magát nem fejlődésében, nem történetiségében fogtuk fel. Helyenként a gyakorlati szükségmegoldásokat az elmé­let rangjára emietük, és ebből tévedések, károk következtek. A szocialista elvek átültetését helyenként és ■ időnként a for­ma lemásolásával véltük meg­oldani. Mindez nem homályo- síthatja el azt a tényt, hogy a szovjet példa anyagi erővé válik országunkban. — Ügy érezzük, hogy pár­tunk, népünk jó úton halad előre a szocializmus teljes megvalósulása felé. Ugyan­akkor tudjuk: még hosszú előttünk az út, hosszú fejlő­dési szakaszokat kell bejár­nunk, amíg történelmi céljain­kat megvalósítjuk. Nyers Rezső ezután kiemelte: — Most és a jövőben pár­huzamosan kell munkálkod­nunk a szocializmus politikai gazdaságtanának továbbfejlesz­tésén, megismertetésén és megértésén; dolgoznunk az ágazati gazdasági tudományok fejlesztéséért és elterjesztésé­ért. Együtt kell munkálkod­nunk a népgazdaság központi tervezésének fejlesztéséért, minőségi színvonalának eme­léséért és a vállalatok gazda­sági tevékenységének, üzem- gazdasági színvonalának eme­léséért. Egyidejűleg kell dol­goznunk a fejlődő emberi szükségletek jobb megértésé­ért és jobb kielégítéséért is — egyaránt figyelembe véve a piacon jelentkező keresletet és a piacon kívüli szükségle­tet Erőteljesen kell munkál­kodnunk a belső munkameg­osztás és népgazdaságunk nemzetközi munkamegosztá­sának fejlesztéséért: azért, hogy a jövő nagy nemzetközi munkamegosztásában a ma­gyar népgazdaság megtalálja megfelelő helyét. ! Elmélet és gyakorlat — Ebben a nagy feladat­ban az egyetemnek ezután is vállalnia kell, hogy sikraszáll (Folytatás a 2. oldalon) Csúcsértekezlet. Algírban Algír szeptember első hetére a „harmadik világ” fővárosa lett: itt rendezik meg az el nem kötelezett országok ne­gyedik csúcsértekezletét. A konferenciára közel nyolcvan országból érkeztek küldöttsé­gek, mintegy hatvan állam-, vagy kormányfő vezetésével. Az előzetes jelentések szerint az algériai főváros vendége lesz többek között Tito jugo­szláv, Szadat egyiptomi, Ma- kariosz ciprusi elnök, Indira Gandhi indiai, Fidel Castro kubai miniszterelnök stb. El­ső ízben vesz részt teljes jogú tagként az el nem kötelezet­tek csúcsértekezletén a DIFK küldöttsége, amelyet Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front köz­ponti bizottsága elnökségének és a DIFK konzultatív taná­csának elnöke vezet. A konferencia három szaka­szos. Szombaton a hajnali órákban fejezte be munkáját a 16 ország képviselőiből álló előkészítő bizottság. A három­napos tanácskozáson a konfe­rencia napirendjére, valamint az új felvételi kérelmekre vo­natkozó ajánlásokat hoztak, amelyeket a második szakasz­ban összeülő miniszteri tanács elé terjesztenek. A bizottság kedvezően, foglalt állást Peru. Oman, Katar, Argentína és Bhutan teljesjogű tagságára irányuló kérelmével kapcso­latban, Málta jelölésének, va­lamint Svédország vendégként történő meghívásának kérdését a külügyminiszterek tanácsko­zása elé terjesztik. Itt dönte­nek Banglades felvételéről is. A külügyminiszterek várha­tóan vasárnap délután kezdték meg ugyancsak három napra tervezett ülésüket, majd szep­tember 5—8 között tartják meg a tulajdonképpeni csúcs- találkozót. Joszip Broz Tito, jugoszláv elnök vasárnap meg­érkezett * Algírba, hogy részt vegyen az el nem kötelezett országok 4. csúcsértekezletén. Tito elnököt Hu ári Bumedien algériai államfő üdvözölte a repülőtéren. Kiterjesztik a pályaválasztási — Hosszú távon igazolódott politikánk, igazolódott a mar­xizmusnak a gazdaságot kö­zéppontba állító szmelélete, s igazolódott az is, hogy a köz­gazdaságtudományi egyetem a magyar egyetemek rendszeré­ben hasznosan tölti be nélkü­lözhetetlenül fontos és szük­séges feladatát. Űj világot csak új elmélettel és új szem­lélettel lehetett építeni. Ez fe­jeződik ki abban, hogy a2 egyetem marxista alapon jött létre, hogy Marx Károly ne­ve fémjelzi munkáját. Az egyetem tevékenysége hozzá­járult nagy politikai céljaink megvalósulásához, ahhoz, hogy a marxizmus ne csak keve­sek, hanem széles rétegek, az egész nép elméleti fegyvere legyen. Az egyetem munkája hozzájárult a marxizmusnak ehhez a tömegeket átfogó si­keréhez. — A marxizmus azt igényli tőlünk, hogy Marx és Lenin szellemében önállóan elemez­zük korunk valóságát, és ön­állóan a gyakorlat tényeit, követelményeit figyelembe véve — alkalmazzuk az el­méletet. Csalódtak azok, akik az önálló elemzést már feles­legesnek vélték, és csalódni­uk kellett azoknak is, akik azt hitték, hogy a kapitalizmust örökre legyőztük, a nemzet­közi kapitalizmussal már nem kell kemény küzdelmet foly­tatnunk. De nem volt igazuk azoknak sem, akik azt hitték: a kapitalizmus országainak tudományából és műszaki fej: lődéséből már nincs semmi ta­nulni valónk. Az élő, az alko­tó, az igazi- marxizmus viszont igazolódott és napjaink életé­Nem első ízben tárgyalta a Balassagyarmati városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága Palócország fővárosának mun­kaerő-helyzetét. A téma fon­tosságát, és a nagy érdeklő­dést mutatja, hogy a tegnap délelőtti' ülésen ismét ez ke­rült , napirendre. Balassagyarmat város né­pessége az elmúlt tíz esz­tendőben közel három­ezerrel emelkedett. A lakosság számának növeke­dése szükségszerűen együtt jár az újabb és újabb munkahe­lyek teremtésével. A város munkaképes korú felnőtt lakói közül közel nyolcvan százalék áll munkaviszonyban. Különö­sen jelentős a lányok és asszo­nyok munkába állása, ma mégegyszer annyi nő dolgozik Balassagyarmaton, mint 10 év­vel ezelőtt. A végrehajtó bizottság egy­öntetűen azt állapította meg, hogy Balassagyarmaton meg­felelő létszámú munkaerő áll rendelkezésre, és ki tudják elégíteni az iparfejlesztéssel járó további igényeket is. Az üzemek, vállalatok, gyá­rak munkaerő-igényét elsősor­ban az iskolákból kikerülő fia­talok biztosítják. Ez érthető, mert évről évre végeznek az iskolákban olyan fiúk és lá­nyok, akik munkahelyet kér­nek. tanácsadási A szakmunkásképzéssel nincs is különösebb baj Ba­lassagyarmaton. Az adatok szerint ezer lakosra kilenc- venhét szakmunkástanuló jut, ami magasan fölötte áll az ország többi városának. A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiatalok egy része Balassagyarmat üzemeiben, mások a járásban levő válla­latoknál, illetve termelőszö­vetkezetekben helyezkednek el. Az érvényben levő jogsza­bályok lehetőséget adnak ar­ra, hogy a vállalatok társadal­mi-tanulmányi ösztöndíjjal se­gítsék a jól dolgozó és tanuló szakmunkásjelölteket. A fiata­lok egyúttal kötelezettséget vállalnak, hogy a tanulóévek­kel azonos ideig dolgoznak a vállalatnál, mint szakmunká­sok. A végrehajtó bizottság to­vábbra is szorgalmazza az ösz­töndíjak adását, amely a fia­taloknak is, az üzemeknek is kedvező. Az ösztöndíjak na­gyobb mérvű juttatása mérsé­kelné, illetve megszüntetné több üzemben a fiatal — el­sősorban vidéki — szakembe­rek eltávozását, az üzemek ezidáig nem igen éltek ezzel a lehető­séggel, remélhetőleg a jövőben így jobban magukhoz kötik a fia­talokat. A szakmunkás-utánpótlás megköveteli a pályaválasztási munka javítását. Egyes üze­mek felismerték az ebben rej­lő lehetőségeket és szívesen segítenek az iskoláknak. Saj­nos, ez a legtöbb esetben csak a város iskoláira szűkül le, a környék, illetve a járás álta­lános iskoláit nem igen kere­sik meg. Vannak népszerű szakmák, ahol nagy a tüleke­dés, és a végzett fiatalok el­helyezkedési gondokkal küsz­ködnek. Másutt bőven van hely, amelyet nem vesznek igénybe. A végrehajtó bizottság ülé­sén az is szóba került, hogy a középiskolákban érettségiző fiatalok egy része elhelyezke­dik ugyan a vállalatoknál és egyéb intézményeknél, mások viszont nem szívesen állnak gép mellé. így a vidéki fiata­lok túlnyomórészt megyén kí­vül vállalnak munkát. Ezért a pályaválasztási munkát kiterjesztik a középisko­lákra is, hogy az érettségizett és to­vább nem tanulók is minél na­gyobb arányban szerezzenek szakmát. A munkaerő-gazdál­kodás összehangolása érdeké­ben pedig évenként megbe­szélést tartanak a tanács've­zetői a vállalatok képviselői­vel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom