Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-26 / 225. szám

Jó fel tétel eh mellett Csak a tagságon múlik a lehetőségek kihasználása Százon felül számlálja tag­jait a pásztói szerszám- és készülékgyár KlSZ-szerveze­te. . Ennyi fiatalnak rendszeres mozgalmi munkát, megbízatá­sokat adni nem kis feladat. Épp ezért határoztak úgy, hogy a mostani KlSZ-vezető- ségválasztások alkalmával két alapszervezetet és egy KISZ- csúcsvezetőséget hoznak lét­re. A taggyűlés beszámolója már az új helyzetet is figye­lembe vette, amikor az elmúlt két év munkájának tapaszta­latait összegezte, és megszab­ta a KISZ-tagok előtt álló fel­adatokat. Ami egy klubban megoldható Amikor a KJSZ-vezetőség megbízását kapta, két évvel ezelőtt, a legfontosabb gon­dok közé tartozott a szerveze­ti élet megerősítése. A két , műszakos foglalkoztatás, az „ingázó” fiatalok nagy száma nem tette lehetővé, hogy rend­szeresen bekapcsolódjanak a mozgalmi munkába. Ez azt jelentette, hogy a vezetők egy- egy program szervezésekor, csupán a tagság felére számít­hattak. Gondként jelentkezett az idősebb KISZ-tagok mun­kája, akik részben életkori sajátosságaik miatt, részben más tömegszervezetekben vég­zett munkájukra hivatkozva nem vették ki kellően részüket az alapszervezet munkájából. A gyártól kapott klub sok mindent megoldott. A mun­kásfiatalok kapcsolatot terem­tettek a Kézműipari Vállalat és a gimnázium egyik KISZ- szervezetével. Ez nemcsak közös prog­ramok szervezésének lehetősé­gét jelentette, alkalmat adott a tapasztalatok cseréjére is. A klubban rejlő lehetőségeket azonban nem mindig sikerült kihasználniuk. Pedig sok al­kalom kínálkozott, különösen amikor az ipari tanulókat is a gyár KISZ-alapszervezetébe igazolták át. Korábban szervezettségük alacsony volt, programmal alig rendelkeztek. A két alapszervezet vezetői most együttesen sokat várnak a tagságtól, hogy ötleteikkel, kezdeményezéseikkel új tar­talmat adnak majd a szerveze­ti élet otthonát jelentő klub­nak. A politikai nevelő munka egyik legfontosabb fórumát az alapszervezetben folyó politi­kai oktatás jelenti. Több he­lyen panaszkodnak az okta­tást vezető propagandistáit, hogy a hallgatók valóban „hallgatók” maradnak, azaz baj van az aktivitással. Témák — érdeklődés szerint A szerszám- és készülék- gyár fiataljaira nem ez a jel­lemző. Ennek magyarázata, hogy az oktatás anyagát úgy választották ki, hogy’ előtte a legmesszebbmenőkig figyelem­be vették a tagság igényét. Néhány cím a „terítékre” került témák közül: Che Gue­vara tevékenysége, Vallásos ideológia. MSZMP 1972. no­vember 14—15-i határozatá­nak ismertetése. Ezeken a foglalkozásokon nem kellett nógatni a fiatalokat, hogy szól­janak hozzá. Az eredmény: az alapszer­vezet elnyerte a Kiváló Okta­tási Kör címet. Volt rá példa, hogy a fiata­lok kérték az üzem párttitká­rát, hogy részükre a munkás- mozgalom történetével kapcso­latos előadást tartson. Az oktatásokon szerzett ta­pasztalatok jó alapot nyújta­nak a most már két alapszer­vezetben folyó politikai nevelő munkához. A dicsérő oklevél kötelez Az alapszervezet tavaly végzett munkájáért a KISZ központi bizottsága dicsérő oklevelét kapta. Mindnyájan érzik, hogy ez kötelezi őket a még színvonalasabb mozgalmi munkára. A tennivalók középpontjá­ban a termelést segítő tevé­kenységük áll. Van olyan, if­júsági szocialista brigádjuk, amely három ízben elnyerte már az Üvegipari Művek Ki­váló Ifjúsági Brigádja címet. A Szakma Ifjú Mestere mozga­lomnak pedig hagyományai vannak. Még az országos ver­senyre is eljutottak a legjobb lakatosok és marósok. Helyt is álltak. Juhász József, az új csúcs­vezetőség titkára néhány fon­tos dologra hívta fel a KISZ- tagok figyelmét. Elsőként em­lítette, hogy a körülmények adta lehetőségeket nem szabad kihasználatlanul hagyni. Nem mindenhol biztosított a KISZ-alapszervezet tagjainak, hogy jó feltételek között vé­gezhetik el az előttük álló fel­adatokat az ifjúsági szervezet­ben. A pásztói szerszám- és ké­szülékgyárban erre nincs is panasz. Csak a KISZ-szervezet tagjain múlik, hogy két év múlva újabb sikerekről szá­molhasson be a két alapszer­vezet és a csúcsvezetőség tit­kára. Talán így egy újabb dicsérő oklevél is falra kerül. Szabó Gyula Koséleti emberek Valika, az „otthon ülő tanácstag »* — Egyáltalán nem biztos, hogy sok érdekességet tudok mondani. Talán nem is engem kellett volna megkérdezni. Mert én most otthon ülő ta­nácstag vagyok. — Hogyan ?... — Két évvel ezelőtt szüle­tett a kislányom, azóta gyer­mekgondozási szabadságon vagyok. Azt nem mondhatom, hogy nincs mit tennem, fel­adat bőven akad. Munka van egy ilyen kisgyerekkel. Reggeltől estig mindig van mit forogni körülötte. Aztán ott a lakás is. Igaz, hogy csöppnyi, de takarítani, mosni, főzni sokat kell. Azt is megsú­gom, hogy a munkahelyemtől sem szakadtam el. Legalábbis igyekeztem, hogy benne ma­radjak az események sodrá­ban. Az a véleményem, sok kismama ott hibázza el, amíg otthon van a kisgyerek mel­lett, hogy egyszerűen megszű­nik számára a külvilág. Pe­dig ezt nem szabad. Mert ha az ember két-három évet ki­hagy, utána nagyon nehéz pótolni. — H-ol dolgozik? — Itt, Balassagyarmaton, az Ipoly Bútorgyárban vagyok kárpitos. Furcsa szakma egy nőnek, de én nagyon szeretem. A férjem is itt dolgozik a gyárban, ő is kárpitos. Négy évvel ezelőtt szabadultam, ak­kor kaptam meg a szakmun­kás-bizonyítványt. Hogyan lettem pont kárpitos? Kislány koromban sokat jártam be a gyárba, a nevelőszüleim is gyáriak. Mindig figyeltem, milyen boszorkányos gyorsa­sággal és ügyességgel csinál­nak meg egy-egy fotelt, heve- rőt. Gondoltam, ez nekem is jó lenne. — Nehéz szakma? — Elég gyorsan belejöttem. Bár kezdetben sokszor bőg­tem. hólyagos lett a tenyerem, amikor a rugókat igazítottam. Harmadéves ipari tanuló vol­tam, amikor először kaptam jutalmat. A munkahelyemhez, a műhelyhez sok-sok szállal kötődöm, mondhatnám azt is, éneikül furcsa és üres lenne az életem. Amíg otthon vagyok, úgy döntöttem, tanulok is. — Nem sok egy kicsit? — Nagyon sokat segít a fér­jem. Ö az, aki biztat, ha el­fáradok, vagy úgy érzem, sok ez nekem. Beiratkoztam a gimnáziumba, sokat tanulok. Meg aztán, tanácstag is va­gyok. Azt hiszem, Balassa­gyarmaton az egyetlen olyan tanácstag, akit úgy választot­tak meg, hogy közben gyer­mekgondozási szabadságon van otthon. Most, tavasszal, amikor jelöltek, kezdetben fél­tem, mit is kell majd nekem csinálnom, bírom-e energiá­val, erővel. Egyik, vagy má­sik dolog nem marad-e el? A negyvennégyés körzet tanács­tagja lettem, és egyúttal me­gyei tanácstagnak is válasz­tottak. — Komoly megbízatás egy fiatalasszonynak... — Igen. Örülök • is a biza­lomnak. Nálunk, a családban teljes az egyetértés. A férjem mindig szabadságot vesz ki, amikor én tanácsülésre me­gyek akár Salgótarjánba, akár ide, a városi tanácsra. Csak így tudjuk megoldani a kislá­nyunk elhelyezését. Ebben nincs is hiba, minden tanács­ülésen pontosan ott vagyok. Mert kötelességemnek érzem, hogy eleget tegyek a megbíza­tásnak. Egyik legnagyobb bá­natom, hogy eddig még kevés üggyel kerestek meg. Pedig bennem rengeteg jószándék és energia van, amit hasznosíta­ni akarok. — A munkahely hiányzik? — Nagyon! Jóformán nincs is olyan nap, hogy be ne men­nék. Ugyanúgy ismerem az ügyeket, mintha műszakba járnék. Nem maradok ki semmiből. Amikur bemegyek, órák hosszat tudunk beszélni a gyár dolgairól, emberekről, eseményekről. — A lanácstagságban mi a legnehezebb? — Azt hiszem, a kapott bi­zalmat megőrizni. Az sem könnyű, hogy az ember jói megismerkedjen a tanács; munkával. Amikor jón a pos­tás, és hozza a nagy boríté­kokat, amiben a tanácsülések anyagai vannak, sokszor már akkor nekiülök és végigolva­som valamennyit. — Tervei? — A kislányomat felnevel­ni, leérettségizni és sokáig ta­nácstag maradni. És mint min­den fiatal házas, mi is szeret­nénk új lakást, ahová a nap­fény is besüt. Gondolom, ezek mind teljesülő kívánságok... — A neve? — Megyeri Tiborné, de csak Valikénak szólítanak... Cs. E. Mit tettek a dolgosok lakáshely setének javításáért a Zománeipari Müvekben ? A párt Központi Bizottsága állásfoglalása után a Minisz­tertanács határozatot hozott az egyes lakásépítési formák pénzügyi és hitelfedezetének módosítására. Többek között mérséklődött az előtörlesztés és a készpénzfizetés összege. A kormányhatározat tisztázta a pénzügyi forrásokat, és új le­hetőségeket is biztosított a dol­gozók lakásépítésének támoga­tásához. Gyárunknál is jelentős fej­lődés tapasztalható az utóbbi években. A gyár vezetősége a szakszervezeti bizottsággal és a KISZ-szervezettel közösen, a kollektív szerződésben hatá­rozta meg a lakásépítés támo­gatásának módját. Ezzel kap­csolatban szemléletbeli prob­lémák is voltak nem csak a dolgozók körében, hanem egyes testületekben is. Ma már jelentős szemléletbeli változás van abban, hogy a nyereségből lakásépítésre is alapot képez­zünk. Ezt egyébként bizonyít­ják az elmúlt évek számadatai is. Míg az 1971. évben gyá­runknál mindössze három dol­gozó kapott lakásvásárlásra HO ezer forint kamatmentes köl­csönt, tavaly már 16 dolgozó 240 ezer, az 1973-as évben ed­dig 19 dolgozó 354 ezer forint támogatásban részesült. A fej­lődés ellenére sem sikerült azonban az igényeket kielégí­teni. Gyárunknál 62 dolgozó jelentette be igényét kamat­mentes kölcsönre az idén; A lakáshelyzet javítását nagyban nehezíti, hogy a múlt­ból örökölt kolóniát, amely a gyár kezelésében van, és 55 család lakja, a rekonstrukció folytán szanálni kell. Az új kulcsöntöde építésével a koló­nia a szó szoros értelmében, beékelődött a gyár területébe. A kolóniákban lakók fele idős, nyugdíjas. Harmincöt százalé­ka más vállalat dolgozója, és csak 15 százaléka aki jelenleg is a gyárban dolgozik. Az elkövetkező években, nagy erőfeszítéseket követel a gyár vezetőitől a kolónia sza­nálása. Az 1974. évben kétmil­lió 500 ezer, 1975-ben kétmillió forintot kell gyárunknak a szanálásra fordítani. Ehhez az összeghez a városi tanács is hozzájárul. A gyár vezetősége keresi a lehetőségeket a munkások la- kásellátásának további javítá­sára is. Ebben az évben az OTP-től & lukaő t vásárolt a Brezinán épülő lakásokból. Ezt is a kolónia szanálására használja fel. Ebben az évben három dolgozónk költözhet új lakásba, a másik három 1974 első negyedévének végére. Segítik, támogatják a mun­kások kislakásépítését is. El­sősorban a bontásokból kike­rülő téglákkal, faanyagokkal és jelentős kedvezmény a szállítóeszközök biztositása. A lakásépítés segítésének új formája a szocialista brigádok összefogása. A TMK „Aprils 4.” Vállalat Kiváló Szocialista Brigád tagjai, 596 órát dolgoz­tak brigádtársuk lakásépítésén. Hasonló példa több is van. Évről évre növekszik a la­kásépítési hozzájárulás összege. Ezt tovább növeli a törlesztés, amit újból lakásépítésre, la­kásvásárlásra fordít a gyár. Molnár István Kistoronyéi vasutasok a Kiváló Főnökség elmért Az őszi forgalom a vasút dolgozói számára mindig nagy erőpróbát jelent. A szakszol­gálatok jól összehangolt tevé­kenységére van szükség, hogy a megnövekedett szállítási igényeket kielégíthessék. A MÁV kisterenyei főnökségén érdeklődtünk, hogyan készül­nek az őszi forgalomra? — Ez a munka nem most kezdődött, hanem szinte egész évben folyamatos. Nem titok, az sem, hogy a Kiváló Főnök­ség kitüntető címet is megpá­lyázzuk. Sokszor volt már ez a fűtőház élüzem, 'miért ne sikerülne ebben az évben is olyan eredményeket elérni, amivel elnyerhetjük ezt a cí­met. Egyébként bent, az iro­dán meg lehet nézni a verseny számait. Ügy érzem, nem kell szégyenkeznünk — mondta Tímár László mozdonyvezető, a pártszervezet titkára, aki ép­pen indulásra készült mozdo­nyával. Daróczi Sándorné verseny­felelős mindent számon tart. Tőle tudom meg, hogy a leg­fontosabb versenymutatók ho­gyan alakultak. A gazdaságos mozdonyfelhasználásban pél­dául, csaknem 16,3 százalékkal értek el jobb eredményt a tervezettnél. A szállítási ter­vet eddig 13,9 százalékkal tel­jesítették túl. Mindezt úgy biztosították, hogy közben több mint 4,5 százalékos meg­takarítást értek el a fajlagos önköltségből. Szép Sándor vontatási főnök legutóbb a pártbizottságnak az üzem- és munkaszervezés helyzetéről számolt be. Arról, hogy hagyományos gőzmozdo­nyokkal dolgoznak, és a közis­mert anyag- és alkatrészhiá­nyok ellenére a szocialista munkaverseny segítségével, a munkafolyamatok jobb meg­szervezésével és nem utolsó­sorban létszám-megtakarítás­sal oldották meg a feladato­kat. Intézkedési terveik a szállítási igények maradékta­lan kielégítése mellett a ma még egyes helyeken túlzott munkaidő csökkentését céloz­za. Ez a vasút sajátossága, esetenként talán a kellő meg­értés hiánya miatt csak lépés­ről lépésre valósítható meg. A menetrendi kötöttség is hoz­zájárul ahhoz, hogy ma még sok a várakozás, ácsorgás. A mozdonyszemélyzet a napi 24 órából csak a fele időt hasz­nálhatja vonattovábbításra, negyedrészét a fűtőházban, másik negyedét a fordulóál­lomásokon várakozással tölti. A jövőre vonatkozólag tehát jelentős tartalékok vannak, amelyeket jobb szervezéssel hasznosítani lehetne. Szüksé­ges viszont a többi szakszolgá­lattal való jobb összhang kia­lakítása is ehhez. Jelenleg az érvényben levő fordulóhoz tíz mozdony szük­séges. Üzem- és munkaszerve­zéssel kialakították péládul a gazdaságosabb mozdonyfordu- iót, amivel naponta egy moz­dony és három pár személyzet takarítható meg. Ezáltal nö­velhető a mozdonyok hasznos teljesítménye, ugyanakkor ha­vi 13 órával csökkenthető a dolgozók szolgálati ideje. Mindössze három hétig alkal­mazták ezt a módszert egyes állomások vezetőinek meg nem értése miatt. Mindez pél­da arra, hogy mennyire szük­séges a szakszolgálatok össze­hangolt munkája, különösen mostanában, az őszi forgalom időszakában. — Tizenyolc mozdony tar­tozik hozzánk — újságolja Valecsik Árpád vontatási mű­vezető. — Az időszakos javí­tásokat határidőre elvégeztük. Ezenkívül az idén három olyan mozdony javítását is elvégez­tük terven felül, más fűtőhá­zak számára, amire ott nem volt kapacitás. A főműhely kapacitáshiánya miatt most egy 375 sorozatú mozdonyt javítottunk 500 óra munkará­fordítással, úgy, hogy tovább üzemel, a fővizsgára később lesz szükség. A borsodi érc­előkészítő mű 375 sorozatú mozdonyát is mi javítottuk terven felül, 600 óra ráfordí­tással — mondta a műhely ve­zetője. Kisterenyén tehát felké­szültek az őszi forgalomra. Eredményeik további javításá­val kívánják elérni a célt, a Kiváló .Főnökség kitüntető cím megszerzését. Bodó János Varrónők A Váci Kötöttárugyár kazári telepén közel négyszáz leány és asszony talált már koráb­ban munkát. De van még fel­vétel: a környékbeli községek­ből, aki csak teheti, jön a korszerű varrodába dolgozni! A napokban — vagy félszázu­kat — iskolás izgalom kerüli, geti: szakmunkásvizsgát tesz­nek a nyolchónapos tanfolya­mot végző dolgozók, s bizony , enr.ek sikerétől fizetésemelé­sük is függ! De rossz vizsgá­ról szó sincs. Szabó Imréné művezetőjük szerint ügyes , kezű asszony valamennyi, szorgalmuk, kiváló munkájuk eddig is bizonyította tehetsé­güket. A tréningruhák, melye­ket készítenek, eljutnak nyu­gati országokba, szállítanak a szocialista országok közül még a messzi Mongóliába is. De belföldön is vásárolhatjuk a szép termékeket: az itt ké­szült sportruházati cikkek fe­lét hazai piacon értékesítik. — kulcsár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom