Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

TANÉVNYITÓ

Négy szoknya - négy blúz

Á nyári ruhatár, sőt, az egész évi, mindig felfrissülhet egy-egy új, a legjobban kihasználható szoknyával, vagy blúzzal. Nagyon divatos és tulajdonképpen olcsó megoldás az öltözködésben. Nyáron a fiatal lányok még mindig szívesen hordanak mini szoknyát, amely virágos kartonból, szövetből, vászonból, stb., tehát igen sokféle anyagból készíthető ugyanúgy, mint a blúz. Ugyanakkor a szaküzletekben nagy választékban

készen is találhat mindenki elképzelésének megfelelő szoknyát és blúzt is.

A mi nyolc modellünk illusztrálja a divatot, amellett, hogy hasonló zsánerek készen is kaphatók, tehát tar nácsot is ad a vásárláshoz.

A blúzok:

1. Fehér alapon élénk, virágos, batiszt, vagy selyemből készült, megkötött nyakú, húzott kézelős ujjú blúz. A vékony nők szoknyába bekötve hordhatják.

2. Erősebb termetű nőknek is ajánlható a mellényszerű, fehér piké blúz, piros vagy kék szegéllyel díszítve. Nadrághoz, szoknyához is csinos.

3. Pettyes batisztből, selyemből vagy kartonból készülhet a derékban övbe foglalt, hátul gombolásos, puffos- ujjú blúz. Ha elegánssá akarjuk tenni estére, egy szép. virágot is tűzhetünk a nyakhoz.

4. A rövidujjú blúz santung, vagy más selyemből készülhet, megkötött nyakkendő- szerű megoldással, a dísztűvel viselhető nyakkendő alatt gombolódik.

A szoknyák?

1. Bármilyen virágos vászonból készülhet ez a miniszoknya, az oldalvarrásnál kissé felkerekített nyílással.

2. Pamut, vagy lenvászon- /'böl készült szoknya, az elején betétrésszel, ahonnan a rakások kiindulnak.

3. Kockás zefír vagy köny- nyű műszál szövetből készült gloknis miniszoknya.

4. Ez a szoknya is az elején betétrésszel készült ahonnan az apró rakások kiindulnak. Ez is készülhet vászonból, de könnyű, ólénkszínű szövetből is.

Nádor Vera

Kulcsár József felv.

Az iskolaelőkészítőről

Óvodáskorú gyermekeinknek

országosan csak 52 százaléka jut óvodai férőhelyhez. E hasznos, iskolaelőkészítő gyermekintézmény tehát csak minden második gyermek számára elérhető. Nem mindegy azonban, hogy — a többnyire önhibáján kívül —, az óvodai nevelést nélkülöző kisgyermek miként kezdi a kisiskolás korszakot

Az elsősöket fogadó tanító nénik a megmondhatói, mekkora különbség van a gyermekközösséghez nem szokott és az óvodában felcseperedett:

kisgyermek iskola! munkája

között A szülői háztól egyenesen iskolapadba kerülő gyerekek hátrányokkal kezdik a tanulást nehezen szokják meg a fegyelmezett rendszeres munkát, alapvető viselkedési és alkalmazkodási nehézségekkel küzdenek. Sok gyermeknek szegényes a szókincse, és általában nem megfelelő az iskolaérettsége. E hátrányos helyzetű kisgyermekek érdekében 1972. júniusában olyan döntés született, amely kimondja: „Az óvodába nem járó gyermekek számára

A hétköznapi időbeosztásról

Mostanában sokszor esik szó arról, hogyan is kell — sőt inkább: hogyan érdemes?

— eltölteni a hétvégi szabad időt Szakemberek mondják el véleményüket, s beszámolnak a helyes időbeosztással kapcsolatos különböző vizsgálataik eredményéről. Legtöbbször a szabad szombatról esik szó. Pedig a hét nem csupán szombatból és vasárnapból, azaz munkaszüneti napokból áll, hiszen ott vannak még a ritkábban emlegetett hétköznapok is. És szabad idő természetesen ezeken a napokon is akad.

Ezért érdemes a hétköznapi szabad idő beosztásról is szólni.

Bevezetőként annyit hogy a

a tanácsadó nehezebb helyzetben van, ha a hétköznap a téma, lévén minden munkahelyen más és más a munkarend. Hely hiányában nem lehet külön-külön tanácsot adni a délelőttösöknek, a délutáno- soknak és az éjszakásoknak: az alábbiakból mindenki azt hasznosítja, amire lehetősége van.

Kezdjük az ébredéssel.; 1

Akármilyen zsúfolt nap vár ránk, mindenképpen úgy állítsuk be az ébresztőórát hogy legalább öt—tíz percet tornászhassunk. Természetesen nyitott ablaknál. Ez a kis mozgás és a jó levegő felfrissíti szervezetünket s ha fárasztó nap elé is nézünk — a kezdet legalább biztató.

Akik tehetik, sétáljanak is

— például, hä közel van a munkahely, lehet gyalogolni, nem feltétlenül kell járműre szállni. Ez idő alatt még egyszer át lehet gondolni a ránk váró teendőket mert a szabad levegőn gyalogolva feltétlenül jobban fog az agy. A nap további részére vonatkozó hasznos ötletek ilyenkor támadnak a legkönnyebben.

Ugyanezt a sétát kell megtenni a munka befejezése után is. Igaz, ilyenkor már nem igen van szükség újabb ötletekre, de a fej kiszellőztetésé- re igen. (Az íróasztal mellett dolgozóknak különösen hasznukra válik a mozgás az egész napi ülés után.)

Otthon ne legyen az első dolgunk a televízió bekapcsolása. Nem érdemes a készülék elé ülni, csak akkor, ha a már előre kiválasztott műsor elkezdődik. Helyette ajánlatosabb egy kis olvasás.

Olvasás — mondjuk — a kényelmes karosszékben. De semmi esetre sem evés közben. Az evésre fordítsunk sok gondot: nem szabad kapkodni, sietni, mert mindkettő az egészségünk rovására megy. (Szintén az egészségünk érdekében egy jó tanács: a vacsora előzze meg néhány órával1 a lefekvést, de akkor is könnyű ételekből álljon.)

Hogy mit lehet még hétköznap csinálni? Moziba és színházba menni, találkozni a barátokkal, ismerősökkel és így tovább. Sok a lehetőség. A lényeg az, hogy a munka és a lefekvés közötti órákat kellemesen, okosan töltsük el.

Ami pedig a legfontosabb: az alvásra mindig elegendő időt kell szánni. Ha lehet altató nélkül feküdjünk le, úgy, hogy legalább hat—nyolc órát pihenhessünk.

M. S.

Tíz perc torna

Naponta ’ könnyűszerrel

elvégezhetjük ezt a rövid, összesen három változatból álló tomagyakorlatot. Ezzel biztosíthatjuk izmaink rugalmasságát, és sikeres harcot folytathatunk a karcsúságért. Akinek pedig — saját megítélése szerint is — van már némi súlytöbblete, feltétlenül próbálja meg kitartó tornával ledolgozni.

1. Kis terpeszállásban kezdjük a gyakorlatot, karfelsme- léssel, majd nyújtott karunkat háromszor ütemesen még hátralendítjük. Nyújtott karral nagy ívben előrehajolunk és karunkat háromszor ütemesen nyújtjuk még jobban a padló felé. Ezt a gyakorlatot első' alkalommal legalább háromszor, később tetszés szerint minél többször ismételjük.

2. Hanyatt fekve, két karunkat a fejünk alá behaj- lítjuk, ujjainkat összefonjuk, lábunkkal pedig folyamatos kerékpározó mozgást végzünk: felhúzzuk a jobb térdünket. a lábfejet lefeszítjük, ugyanakkor a bal lábat előrenyújtjuk, a lábfejet felfelé feszítjük. Teljes lábnyúj tás után azonnal kezdjük visszahúzni a bal lábat és nyújtjuk előre a jobbot. Először 5—6 mozdulatváltás ebből is elég, később egyre kitartóbban „kerékpározunk”.

3. Leülünk a padlóra, törzsünket két hátratett karunkkal támasztjuk. Felemeljük a nyújtott bal lábat és az előrelendülő jobb kézzel megfogjuk a boka körül, háromszor magunk felé húzzuk. Ugyanezt ellenkező két végtagunkkal is megismételjük, összesen négyszer-ötször.

is gondoskodni kel! az Iskolaelőkészítésről”.

Mit jelent ez az előkészítés a kisgyermekek számára? Annak a kedyező pedagógiai, pszichológiai légkörnek a megteremtését, amely megkönnyíti számára a beilleszkedést az új körülmények közé, segít feloldani szorongásait. Továbbá olyan életrend, olyan szokások kialakítását jelenti, amely az iskola várható életrendjéhez való alkalmazkodást rövidebb idő alatt lehetővé teszi. A foglalkozásokon folyamatosan bővül szókincsük, fejlődik kifejezőké- ' pességük stb.

Az iskolaelőkészítőtől nem szabad idegenkedniük a szü löknek, mert gyermekük érdekeit szolgálja. A pedagógusok, az anyanyelvi foglalkozásokon sok mesét, verset mondanak a gyermekeknek, s különböző beszédgyakorlatokat, végeznek velük. A hallott és megismételt versikék eredményesen hozzájárulnak a hangok, a szavak tiszta kiejtéséhez, a gyermekek beszédtechnikájának fejlesztéséhez, szókészletük gyarapításához, Az iskolaelőkészitősök nemcsak egymással ismerkednek meg, hanem a környezettel, a tárgyakkal is. A korongok, pálcikák és írószerek megfigyelésével és összehasonlításával gyakorolják a számolási, mérési alapismereteket, megtanulják mi a több, mi a kevesebb, mi a páros, a páratlan, egyszóval mindazt, amit egy óvodás gyerek már „készen hoz” az iskoíSba. A kézimunka-foglalkozásokon a papír, a ceruza használatát sajátítják el; a papíiiiajtogatással. mintázással tulajdonképpen a gyermeki kéz kis izmainak „előkészítése” történik, miközben kifejlődik szín- és formaérzékük, esztétikai fogékonyságuk. Az iskolaelőkészítés azonban leginkább játékokból, éneklésből, sok-sok mozgásból áll. Ezeket a foglalkozásokat mindig nyugodt, derűs és vidám légkör jellemzi, s az előkészítő végére a legtöbbször biztosított a fokozatos átmenet az iskolai élet, az iskolai munkaformák felé.

Az iskolaelőkészítők eddigi tapasztalatai rendkívül kedvezőek. A gyermekek hetenként kétszer-háromszor vesztnek részt ezeken a foglalkozásokon. A család az ő érdekükben cselekszik, ha szívesen küldi őket ezekre a foglalkozásokra. A tapasztalat szerint az előkészítőt végzett gyerekek félelem nélkül, örömmel lépik át az iskola kapuját.

K. E.

r

MOGRAD - 1973. szeptember 2vasárnap 14,