Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-23 / 223. szám
e»i6pAz autópályák, országutak mentén sokféle oszlopot kell elhelyezni a biztonság érdekében: jelzőoszlopokat, sín vasból készített kerékvetőket, útjelző táblák cölöpjeit stb. Minden oszlopnak egy-egy gödröt ásva sok időt vesz igénybe a munka elvégzése* ezért Nyugat-Németor- szágban újabban a képen látható berendezéssel — könnyű kivitelű cölöpverő kossal — oldják meg az oszlopelhelyezés feladatát. A benzinüzemű oszlopverő kos percenként 60— 80 ütést mér a cölöp- fejtre így nagyon rövid idő alatt beveri azt. A berendezés könnyen eltolható egyik munkahelyről a másikra, amikor pedig már nincs rá szükség, a kinyúló vízszintes részt az oszlophoz hajlítva, teherautóra emelik és elszállítják a mindössze 130 kg súlyú alkotmányt, amely természetesen nemcsak út menti munkákra használható. Rézkitermelés mikrobákkal Az Ural egyik rézbányájában érdekes kísérleteket folytatnak: az ércekben található rezet mikroorganizmusok segítségével próbálják kivonni. Az érctelérbe fújt aknákba kü- különböző mélységbe mikroorganizmusokat tartalmazó oF datot nyomatnák. A mikrobák intenzív oxidációs folyamatok közepette vonják ki a rezet az ércből. A rézoxiddal telített oldatot további megmunkálás céljából a felszínre juttatják. Szakemberek számításai szerint a fenti módon kiiter- melt réz önköltsége 2—3-szor kisebb a szokásosnál. Ez a módszer különösen rézben szegény ércek kitermelésénél használható hatékonyan, mivel ilyen érctelepeken nem érdemes költséges föld alatti kitermelésbe kezdeni. Szovjet geológusok a fejlődő országokban Tizenkét ázsiai és afrikai országban dolgoznak szovjet geológusok, gítsék a fiatal fejlődő államok természeti kincseinek feltárását Indiában több nagy kőolajlelőhelyet* Algériában ón- és cink-, Iránban vasérc- és kőszénkincset tártak fel. jelenleg Guineában jelentős'' baoxitte- hogy se- lepeket fedeztek fel. A szovjet —guineai megállapodás alapján szovjet szakértők segítik az afrikai állam építőipari és geológiai vállalatainak létrehozását is. A m mm rw jovo szele A világ energiaválságát egy holland tudóscsoport nagyon régi technikával próbálja megoldani: a szélmalommal. A húszas évekbeli dániai szélmalmok mintájára először Sylt szigetén akarnak egy kettős, ellentétes irányban forgó lapátkerékkel felszerelt kísérleti szélmalmot felszerelni. Az amerikai tudósok már sokkal nagyobb teljesítőképességgel számolnak: felhőkarcolókra és a partok mentén építendő mesterséges szigetekre akarnak szélmalmokat elhelyezni. A szél — intenzív kihasználás mellett — kétszer annyi áramot termelhetne, mint a világ jelenleg üzemelő összes vízi erőművei — legalábbis az egyik amerikai kutatócsoport elméleti számításokkal erre az eredményre jutott. A főbűnös: a gyilkos galóca A gyilkos galóca felismerése nem mindig könnyű, mert többnyire ujjún világos, zöldes barnás színű, de lehet sárgás í ahéres, sötétebb, világosabb színű; többnyire közepesen i i agy. de lehet kicsi, vagy nagy is. A fiatal gomba pedig hófehér, gömbölyű* akár az ehető pöfeteg. A gyilkos galóca közeli rokona az éppoly veszélyes feher gyilkos galóca, ennek színe hófehér, vagy sárgásfehér, felülről nézve ugyanolyan, mint a közkedvelt csiperke. Ezért elsősorban a kalap alsó felületét 1; üllőszerűen borító lemezek színét kell figyelni. A gyilkos galóca lemezei mindig fehéreik, a csiperke lemezei viszont megszínesednek — esetleg csokoládébamára, rózsaszínre. A gyilkos galóca tönkjén, a felső harmadon hártyás gallér van. A tönk tövét a földben jól fejlett fehér* hártyás hüvely, bocskor veszi körüL Fontos tehát, hogy kerüljük el a fehér lemezű gombákat, különösen* ha a tönkön fehér gallér is van. A gyilkos galóca csak erdőkben vagy erdőszélekeh terem. A nyár elejétől késő őszig megtalálható. A gyilkos galóca különleges méreganyagot tartalmaz, amely nem bomlik el a sütés-főzés során, nem semmisül meg szárítással és nem oldható ki forrázással sem* tehát bármilyen elkészítés esetén életveszélyes marad. Egyetlen példányában annyi méreg van, amennyi elegendő 3—4 ember életének a kioltásához. Súlysbítja a veszélyt, hogy amíg a legtöbb méreg lenyelése után egykét órán belül jelentkeznek a mérgezés tünetei, addig a gyilkos galóca mérge a fogyasztás után akár 8—12 óráig, vagy akár egy napig sem. Okoz tüneteket. Amikor viszont a rosszullét elkezdődik, már felszívódott a méreg. Más mérgezésnél az első védekező beavatkozás a hányitatás, mert így lehet eltávolítani a még fel nem szívódott mérget, A gyilkos galóca mérgezésénél ez már reményeién. Az .egyetlen teendő a mérgezés észlelésénél a beteg azonnali kórházba szállítása, ahol még van remény a megmentésére. Régebben 10 galócamérgezettből 9 meghalt, ma már sikerült a halálozást 20 százalék alá szorítani. A többi mérges gomba is gyakran okoz mérgezést, de ezek következménye kevésbé súlyos, ősszel például igen gyakori a világító tölcsérgomba okozta mérgezést, mert ez a gomba könnyen összetéveszthető a sárga rókagombával. Gyorsan ismétlődő hányást okoz* de néhány órai kellemetlenség árán megússzák könnyelműségüket a mérgezettek. Az ennél veszedelmesebb apró mérges gombák, például a susulykák elfogyasztása után is gyorsan, esetleg már negyedóra múlva kezdődik a rosszullét; ilyenkor van idő a hánytatásra. gyomormosásra. ■ OMÁNY A jövő autómotorja A környezetszennyezés és az automobilizmus Az autókonstruktőrök fejlesztési munkáját sokáig az jellemezte, hogy a fejlesztés célja általában valamelyik szerkezeti rész technikai tökéletesítése volt: nagyobb gyorsulás és sebesség, kisebb üzemanyag-fogyasztás stb. Fő vonásaiban — legalább az alapelveket illetően — nem történt lényeges változtatás a motoron. Az automobilizmus világméretű terjedése azután az autó vezetője és utasai érdekének a szolgálatába állította a konstruktőröket. Fejlesztési céljaik közül egyre fontosabb lett az autóvezetés minél jelentősebb egyszerűsítése, illetve a kocsiban ülők életének a védelme. Ez az irányzat volt a jellemző a legutóbbi időkig az autók fejlesztésében, ennek jegyében igyekeztek kialakítani az úgynevezett ..biztonsági autó” típusát. Napjainkban ismét új éél megvalósítása jelentkezett a konstruktőrök előtt A cél most már nem kisebb, mint az egész emberiség, védelme. Az automobilizmus terjedésének feltartóztathatatlan folyamata parancsolóan írja elő, hogy valamit tenni kell annak megakadályozására, hogy a mérgező égéstermékek ne szennyezzék tovább légkörünket Ez a probléma különösen égető a- fejlett motorizációjű államokban, de nem is olyan lassan egyre több ország válik ilyenné, hiszen például Budapest már ma is nagy forgalomsűrűségű városnak számít. A légszennyezés mértéke — a rendszeresen végzett mérések szerint — itt is elérte a szintet, ahol már szükséges valamilyen beavatkozás. A helyzet természetesen az Amerikai Egyesült Államokban a legsúlyosabb. Ha azonban az idevonatkozó törvényeket nézzük kitűnik, hogy a légkört szennyező, mérgező anyagokra az I975/76-os évekre előirányzott hatásértékeket napjaink sorozatgyártású motorjai nem tudják teljesíteni. A motor kisebb módosításaival — ezek egyébként teljesíF ménycsökkenéssel járnak — csak időleges eredményt lehet elérni. A megoldást a kutatók több irányból szeretnék megtalálni. Az egyik sokat ígérő kutatási irány Japánból indult ki. Ismeretes, hogy a japán autóipar nagy harcot vív az amerikai piacért. S ha sikerül rövid idő alatt kihozniuk olyan autómotort, amelynek szeny- nyezőhatása alatta marad a megengedett szintnek, egycsa- pásra biztosítja az elkövetkező években az exportot. A japán Honda autógyárban olyan motort szerkesztettek* amely a jelenleg világszerte legszigorúbb légszennyezési előírásoknak is megfelel. Az új motor működése az úgynevezett rétegezett keverékképzési eljáráson alapszik, elnevezése: GVCC. A rétegezett keverési elv tulajdonképpen egyidős a hagyományos, úgynevezett Ot- to-motorral. Ismeretes, hogy ez a motor meghatározott arányú levegő-benzin gázkeverékkel működik. A törekvés régi. hogy ez a keverék minél kevesebb benzint tartalmazzon, hiszen ez fokozná a motor gazdaságosságát. Természetes azonban, hogy ez a csökkentés csak bizonyos határig alkalmazható. A gazdaságosságon kívül a légszenv- nyezési szempont előtérbe kerülése új lendületet adott a kutatásnak, Rájöttek ugyanis, hogy noha a gázkeveréket további benzincsökkentés esetén már nem lehet megggyúj- tani gyújtógyérgyával, de egy már előzőleg kialakított stabil lángfronttal — lángfáklyával — igen, A rétegezett keverékképzésű Honda-motor először olyan minőségű keveréket állít elő a hengertérben, amely szikrával meggyújtható. A kialakult lángfront azután már képes az igen. szegény keverék meggyújtására is. A Honda-motor- nál tehát az Otto-motorok- nál szokatlan előkamrát alkalmaztak, amely dús keveréket kap egy viszonylag kis átmérőjű szelepen keresztül. A normál szívószelepen viszont szegény keverék, de a töltet: nagyobb része áramlik a fő égéstérbe. Ezzel a módszerrel ugrásszerűen, csökkent, meny- nyiségű mérgező égéstermék jut a levegőbe. Essor—2 terv Az 1973-as Le Bourget-i nemzetközi kiállításon nemcsak a polgárt,” katonai repülés. valamint az űrkutatás eszközeit sorakoztatták fel, hanem azokat a repülő-ipari termékeket is. amelyeknek segítségével a sztratoszférából végezhetnek meteorológiai kutatást. Így ismerkedett meg a közönség a Francia Nemzeti Meteorológiai Szolgálat „Essor—2”’ kutatóprogramjával. Az Essor—2 szivar alakú kötött léggömb, amely a levegőben hátsó csavaros segédmotorja segítségével rövidebb távú helyváltoztatásra képes A léggömb hossza 50 méter, Szolgálati magassága 30—50 kilométer között változik. A ballont kábel segítségével kötik ki, a kábel egyben energiát is szolgáltat a műszereknek. A ballon hasznos teherbírása 250 kg. Francia kutatóik az Essor—2-vel földi erőforrásokat, természeti kincseket mérnek be a sztratoszférából, részben meteorológiai kutatásokat végeznek. Az Essor—2-őt az Essor-1 meteorológiai kötött léggömbből fejlesztették ki. Ez utóbbinak nincs segédmotorja. A franciák Essor—1 ballonokat használnak fel 1974-ben a trópusi övezetkeben időjáráskutatásra. A kötött léggömbök mérési eredményeit amerikai meteorológiai mesterséges holdak gyűjtik össze. CSIPERKE GYILKOS GALÓCA K fehéres __LEMEZEK •barna GALLÉR Talajjavítás gépesítéssel Az emberiség jelenleg 15 millió négyzetkilométer földterületet művel meg. Ugyanakkor történelme folyamán mintegy 20 millió négyzetkilométert tett tünkre. Napjainkban is érvényesül ez a folyamat, évente ezernyi négyzet- kilométer esik ki a mezőgazdasági termelésből. A termőföldet „megeszik” a városok, az utak, a repülőterek. de tönkreteszik a porviharok, az erózió, a helytelen gazdálkodás, és még sok más tényező is. A bioszféra maga teremti meg és szabályozza az élő szervezetek létfeltételeit. A növényvilág nem csak fontos alkotórésze a bioszfériának, hanem eredménye is hosszú fejlődésének. A termőtalaj évezredek alatt alakult ki. mégpedig olyan körülmények között, amilyenek ma már nem léteznek. És éppen ezért — mert ezek a körülmények nem állnak fenn — , a terméketlenné vált földek nem tudják visszanyerni termőképességüket. Itt már csak az segíthet, ha az emberiség mesterséges úton hajtja végre a rekonstrukciót, szigorúan tudományos alapon. A félpuszták és puszták termőképességének visszaállításánál két ellenséggel kell megküzdeni: a vízhiánnyal és a sófelesleggel. De azt sem szabad elfelejteni, hogy az öntözés során az alsóbb rétegekből a sók felemelkednek a felszínre. Bonyolult, de hatékony eljárás a termőképesség visszadására az öntözés mellett az alagcsövezés, a talaj átmosása. A talajjavítás természetesen csak magas fokú gépesítéssel oldható meg gazdaságosan,: exkavátorok, bulldózerek, traktorok és sok más technikai eszköz segítségével Ari álmatlanná teszik a veszedelmes mérgeket Üj módszert dolgoztak ki a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézetnél az ipari hulladékokban található veszedelmes mérgek ártalmatlanná tételére. Segédeszközül a bitument választották, amelynek tulajdonságait, felhasználhatóságát már több mint két évtizede kutatják. Ez a kőolajipari melléktermék, amelyből a növekvő hazai feldolgozás kövekeztében egyre több áll rendelkezésre — az ipari hulladékok legjobb „temetőjének” bizonyult: a rendkívül veszélyes mérgeket biztonságosan elzárja a környezettől. A hulladéktemetésnek ez a módszere alkalmazható a különböző sugárzó anyagok ártalmatlanná tételére, így az atomkutató intézeíek, valamint az atomerőműveknél keletkezett sugárzó anyagok elszigetelésére is. Ebben a témában együttműködés alakult ki a Magyar és a Dubnái Atomkutató Intézet között. | NOGRAD — 1973. szeptember 23., vasárnap 11 i
