Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

4 béke „főrendjei” Egyetemi tanár érvelt hig­gadt tényekkel és színmű­vésznő szavalt szenvedélyesen Radnóti-verset a békéről; sokgyermekes anya beszélt meghatottan családjáról és ii- atal munkás hozta el társai üdvözletét; magas egyházi vezetők szólaltak fel lelkiis­meretük szerint, és falusi asz- szony mondta el, miként öl­tötték egybe kockánként a vietnami bombakárosultak­nak 6zánt takarókat.. Sokan és sokféleképpen nyilvánítot­ták véleményüket s ez így mány a béke ügyének szolgá­latát a hivatalos politika rangjára emelte. Jól tudjuk, hogy a világhelyzet kedvező változásaiban a legdöntőbb tényező a szocialista közösség országainak s mindenekelőtt a Szovjetuniónak növekvő poli­tikai, gazdasági, társadalmi, erkölcsi, s tegyük hozzá, mi­vel ez nem ellentétes, hanem szervesen kapcsolódó az el­mondottakhoz: katonai ereje! De a nemzetközi helyzet po­zitív fejlődési folyamatainak összetevői között ott van a volt természetes: a Parlament tömegek fellépése, százmilliók épületében ülésező VIII. ma­gyar békekongresszus dolgozó­népünk minden rétegét kép­viselte. A tanácskozás a szó igazi értelmében alkotó munka- kongresszus volt A plenáris ülések mellett hat munkabi­zottság adott rá lehetőséget hogy a szakértők és érdeklő­dők még szélesebb körben folytathassanak vitát a nem­zetközi élet legidőszerűbb kér­déseiről. Fontos új elemnek tarthatjuk, hogy az egyik bi­zottság az ifjúságnak a bé­kemunkába történő fokozot­tabb bevonását tárgyalta. „Megfiatalították” a több mint kétszáz tagú Országos Béketanácsot is, amelybe a békeharc ismert kiválóságai, veteránjai mellett nagyszám­ban bekerültek a fiatal nem­zedék képviselői is. A kongresszus nagy figyel­met szentelt a világpolitikai folyamatok alapos és reális elemzésének: következtetése­it az egyhangúlag elfogadott állásfoglalásában is lerögzí­tette. Megállapítást nyert is­mét, hogy az elmúlt időszak­ban tért hódított az enyhülés gondolata, javult és könnyeb- bedett földünkön a politikai légkör. Megkezdődtek az eu­rópai biztonsági konferencia munkálatai: lényegében befe­jeződött a Német Demokra­tikus Köztársaság nemzetközi jogi elismerése; Nyugat-Né- metország több szerződéssel rendezte kapcsolatait a szoci­alista államokkal; Vietnam­ban és Laoszban sikerült le­fogni az agresszorok kezét; jelentős nemzetközi egyezmé­nyekben fejeződtek ki a Szov­jetunió békekezdeményezései, a sorozatos csúcstalálkozók eredményei. Súlyce hiba len­ne azonban megfeledkezni ar­ról, hogy az enyhülés nem va­lamifajta öntörvényű, automa­tikus folyamat: világunkban egyszerre vannak jelen az el­lentétes irányzatok s akadnak jelentős imperialista körök, amelyek szeretnék feltartóz­tatni és visszafordítani az eny­hülés menetét. A Magyar Bé­kekongresszus egyik munka- bizottsága nem véletlenül fog­lalkozott a válsággócok nehéz poblémájával, s érthetően kü­lönösen sok szó esett a ta­nácskozásokon a közelmúlt chilei eseményeiről, az ellen­forradalmi terrorról, a dél­amerikai ország haladó erői­vel vállalt messzemenő szoli­daritásról. A nemzetközi helyzet átte­kintése egyúttal választ adott a kongresszuson vissza-vissza- térő kérdésre: mi a .béke­mozgalom feladata, ma ami­kor mindent egybevetve kedve­ző változások rajzolódtak ki szemünk előtt Jogos elége­dettséggel vethette fél több felszólaló, hogy olyan követe­lések, jelszavak, amelyek megvalósításáért negyedszá­zadon át folyt a harc — ma már valóra váltak vagy való­ra válnak. Ám éppen a kezde­ti sikerek — mert egyelőre csupán a kezdeti lépésekről lehet beszélni — biztassanak arra mindannyiunkat hogy még tevékenyebben cseleked­jünk a békéért. Ehhez kap­csolódik a következető nagy problémakör: mi a társadal­mi békemozgalom szerepe azokban a szocialista orszá­gokban, ahol a párt és a kor­Egyiptom hajlandó tárgyalni Egyiptom kész megvitatni Kissinger amerikai külügymi­niszter bármilyen új békekez­deményezését, ha határozott lépéseket javasol az arab • jo­gok helyreállítására — írja szombati számában az Al- Gumhurija című kairói napi­lap. ____ k iállása és felsorakozása a békekezdeményezések mel­lett A béke ügye egyetemes és a békemozgalom mindenki mozgalma, hiszen bármely józan külsejű, korunk reali­tásaival tisztában levő ember­ről nehéz lenne feltételezni, hogy ne akarná elkerülni egy nukleáris világégés annyi mindent elhamvasztó, ször­nyű tüzét Így van ez itthon, hazánkban, ahol a szocialista építés és a béke védelme a legszélesebb nemzeti egységet kívánja — s érvényes a nagy­világra, ahol különböző elvá­lasztó tényezők ellenére is kezet tudunk és kezet aka­runk nyújtani mindazoknak, akikkel közös felelősséget ér­zünk az emberiség jövője iránt A magyar békekongresszus egyúttal a világbéke-mozgalom kiemelkedő rendezvényének előkészítéséül szolgált: októ­ber 25-én, a szovjet főváros­ban kezdi majd meg tanács­kozásait a nemzetközi béke- erők kongresszusa. A moszk­vai seregszemle már az eddi­gi jelek alapján is a béke hívei eddigi leghatalmasabb megmozdulásának ígérkezik. (Romesh Chandra, a BVT fő­titkára parlamenti szószékén a takarómozgalmat emlitő magyar szövetkezeti asszony mondanivalójához kapcsoló­dott: amint a kockák takarók­ká növekedtek, úgy áll össze sok-6ok kis kockákból a „nagy takaró”, nemzetközi értelem­ben is. És nagy derültség fo­gadta a kiegészítést, ami na­gyon is érthető volt, szívesen várjuk azokat is, akik csak most tanulnak „horgolni...”). Békekongresszusunk megvá­lasztotta azt a több mint har­minctagú küldöttséget, amely Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésé­vel hazánk társadalmát kép­viseli Moszkvában. .. -A küldöttek sorában, kü­lönösen a nagyszámú fiatal között, akadt aki első ízben járt a Parlament fényárban úszó kongresszusi termében. Nekik mondta az elnöklő író: „Ezek a padsorok a fel- szabadulás előtt a főrendi ház­nak biztosítottak helyet. Most mások ülnek a padokban, béke főrendjét..” S ezek a „főrendek” a következő napon már ott állnak ismét a mun­kapad, a tanári asztal, vagy a vetőgép mellett — élmények­ben és tanulságokkal gazda­gabban, Réti Ervin Koszigin Jugoszláviába látogat Mint már jelentettük, Alek­szej Koszigon, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn délelőtt Dzsemal Ri jedicsnek, a jugoszláv kor­mány elnökének meghívására egyhetes hivatalos, baráti lá­togatásra Jugoszláviába érke­zik. A szovjet kormányfő Belg- rádban megbeszélést folytat vendéglátójával a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, mindenekelőtt a gazdasági együttműködés bővítéséről, valamint időszerű külpolitikai kérdésekről. Jugoszláviai tar­tózkodásának ideje alatt Alek- szej Koszigin látogatást tesz Joszip Broz Tito államfőnél, a JKSZ elnökénél is. Közlemény a valutaválságról Tanzánia fővárosában, t»ar- es-SaInamban pénteken véget ért a brit nemzetközösség 33 tagországa pénzügyminiszte­reinek szokásos évi értekezle­te. A tanácskozásról közle­ményt hoztak nyilvánosságra. A közlemény megállapítja, hogy a meg-megújuló nemzet közi valutaválságok nehéz helyzetbe hozzák a világ min­den országát, különösen a fej­lődő országok gazdaságát. A brit nemzetközösség országai elhatározták, hogy „direktívá­kat” adnak azoknak a küldöt­teknek, akik részt vesznek a Nemzetközi Valuta Alap Nai­robiban szeptember 24-én kez­dődő értekezletén. Mint isme­retes, a nairobi tanácskozáson a nemzetközi pénzügyi rend­szer egyre inkább sürgetett re­formját vitatják meg. (MTI) Megsértik az alkotmány osságot Kurt Bachmann, a Német Kommunista Párt elnöke Düs­seldorfban nyilatkozatot tett közzé és ebben határozottan elítéli azt a hadjáratot, ame lyet a „radikális elemekről szóló rendelet” alapján foly­tatnak a nyugatnémet kom­munisták és más demokraták ellen. A nyugatnémet tarto­mányok miniszterelnökeinek bonni üléséről szólva Bach­mann rámutatott arra, hogy miniszterelnökök a CDU— CSU ultrareakciós erőinek jár- szalagján haladtak és figyel­men kívül hagyták a demok­ratikus közvéleménynek az al­kotmányellenes rendelet visz- szavonását sürgető követelé­seit. Ez a rendelet — mint is­meretes — elzárja a kommu­nisták, a szocialisták és más demokraták útját az állami és az oktatási intézményekben való tevékenység előtt. Sőt mi több, a tartományi hatóságok ki is akarják szé­lesíteni a rendelet végrehajtá­sának gyakorlatát, ami még jobban megsértené a demok­ratikus szabadságjogokat. így látta a Hetet hirmagyarázónlt, PÄLFY JÓZSEF: Németek az ENSZ-ben Küzdelem az európai biztonságért A Szovjetunió megszakította diplomáciai kapcsolatait Chilével HALADÓ ERŐK gyarapodá­sa. 1926-ban vették fel az ak­kori Németországot — nyolc évvel az első világháborúban elszenvedett veresége után — a Népszövetségbe., 1973. szep­tember 18-án — több mint huszonnyolc esztendővel a hit­leri Németország megsemmisü­lése, széthullása után — két német állam képviselői foglal­ták el helyüket a mai világ- szervezetben, az ENSZ-ben. Történelmi esemény ez, két­ségtelen. De elsősorban úgy válik azzá, hogy egy folyama­tot jellemez: Európa szívében a haladó erők gyarapodásának, s mindenekelőtt a Német De­mokratikus Köztársaság fejlő­désének folyamatát. Gondol­junk csak erre: az NDK nem­zetközi jogi elismerése elől akár még öt éve is elzárkóz­tak a tőkésországok, minde­nekelőtt az imperialista nagy­hatalmak, s bármennyire is megvalósította államéletében az ENSZ alapokmányának be­tűjét és szellemét az NDK, az lásait. Általános a vélemény, hogy Genfben hosszabb és hevesebb vitákra kell számí­tani mint Helsinkiben, az összeurópai értekezlet első, külügyminiszteri szakaszában volt. Az első kérdéscsoport az európai államok egymás mel­lett élésének alapelveire vo­natkozik, a szovjet javaslat tíz alapelve szolgál a vita kö­zéppontjául. A második kér­déscsoportban a gazdasági együttműködés és a környe­zetvédelem dolgairól többek között a Magyar Népköztársa­ság és az NDK közösen be­nyújtott határozattervezetének alapján vitatkoznak a részt­vevők. A harmadik kérdéscso­port az, ahol a NATO, illetve a Közös Piac országai erőfe­szítéseiket összpontosítják: az „emberek, eszmék, értesülé­sek szabad áramlása” fellazí- tási céljaikat leplezi. A szocia­lista országok természetesen nem engedhetik, hogy — va­lamilyen végsőkig vitt „korlát­első német békeállam előtt lan áramlás” — például kéme- zárva maradtak a világszerve- két és szabotőröket, ellenséges zet New York-i palotájának ideológiát, álhíreket és uszító kapui. Azóta megfordult a kocka: az elmúlt években az ENSZ tagállamainak nagy többsége ismerte el az NDK-t, a szocialista német állam he­lyet kapott az ENSZ egyik­propagandaanyagot sodorjon határainkon át. Viszont igen­is síkraszállnak az idegen- forgalom fejlesztése mellett éppúgy, mint a párbeszéd, az ideológiai vita, illetve a helyt­másik szakosított intézményé- álló, jó szándékú tájékoztatás ben is. A német munkások, parasz­tok állama megszilárdult, és a világ első tíz ipari hatalma közé jutott. Az NDK-t követ­kezetesen támogatták a szocia­lista országok abban a harc­ban, hogy kivívhassa egyen­rangú, szuverén államként való elismerését. Mindehhez járult, hogy a ’70-es évek ele­jén a nemzetközi helyzetben, s külön Európában is új sza­kasz kezdődött, amelyben a békés egymás mellett élés el­vei lassan-lassan általánosan elfogadottakká válnak. A két német állam közt létrejött az alapszerződés, a négy nagyha­talom megegyezett Nyugat- Berlin jogállásáról, nem volt már többé akadálya annak, hogy az NDK és az NSZK egyszerre lépje át a New York-i üvegpalota kapuját. NEW YORK MELLETT Genf volt a figyelem közép­pontjában az elmúlt héten. Itt is a keddi nap hozta meg a fontos és várt eseményt: a biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszá­nak kezdetét. A bizottságok és albizottságok egymás után lát­tak munkához: a bennük he­lyet foglaló diplomaták és szakértők feladata az, hogy kidolgozzák az értekezlet ha­tározatait, nyilatkozatait, aján­kiterjesztése mellett. Igen nagy jelentősége van a KGST és a Közös Piac között kialakuló párbeszéd most lát­ható első elemeinek: Fagyajev, a KGST főtitkára eszmecserét kezdett Koppenhágában An­dersen dán külügyminiszter­rel, aki a Közös Piac minisz­teri tanácsának soros elnöke. A héten a „kilencedik” kül­ügyminiszteri kétnapos érte­kezletükön megvitatták a KGST-vel való tárgyalások lehetőségeit. Egyelőre nem foglaltak állást a tekintetben, hogy mikor, hol, hogyan, s mi­ről tárgyaljanak a KGST kép­viselőivel. Csak azt közölték: a dán külügyminiszter megbí­zást kapott arra, hogy üzene­tet továbbítson a KGST főtit­kárának a tárgyalások lehető­ségéről. .. Európa gazdasági kettészakítottságának meg­szüntetése, a szocialista és a tőkésországok kereskedelmi, s egyéb gazdasági kapcsolatai­nak fokozása rendkívül fon­tos lenne a földrész jövője szempontjából — így kell fo­gadnunk a KGST és a Közös Piac közti, első tapogatózó lé­pések híreit. Választás Svédországban. Hogy még mindig Európában maradjunk: érdekes ered­ménnyel, döntetlennel ért vé­get a svéd pártok választási csatája. A 350 tagú parla­mentben 175 képviselő támo­gatására számíthat Palme szo­ciáldemokrata miniszterelnök, de vele szemben is 175 képvi­selő — konzervatív, középpár­ti, liberális — sorakozik fel. A szociáldemokratákra és a kom­munistákra együttesen a sza­vazatok 48,9 százaléka esett, a polgári pártok a voksok 48,8 százalékát kapták. Az egyti- zed százalék természetesen nem döntő. Meglehet, hogy előbb-utóbb új választásokat írnak ki. A CHILEI HELYZET to­vábbra is megdöbbenést és íelháborodást vált ki világ­szerte, a nemzetközi szolidari­tás változatlanul megnyilvá­nul a súlyos órákat, nehéz na­pokat átélő chilei nép iránt. A Santiagóból érkező hírek még mindig ellenőrizhetetlenek, csak annyi látszik bizonyos­nak, hogy a katonai junta kí­méletlenül megtorolja az el­lenállást, monstreperekre ké­szül, több ezer embert tart fogságában. Ami a chilei puccsista re­zsim nemzetközi helyzetét il­leti, néhány ország fenntartot­ta vagy helyreállította a diplo­máciai kapcsolatait. Brazília az elsők között volt, s ameny* nyire nem meglepő, hogy Spa­nyolország vagy Portugália kormányainak nem volt kifo­gásuk a santiagói junta ellen, annyira visszatetszést szült, hogy a francia kormány is fenntartotta vele a kapcsola­tait. Az Egyesült Államok „ha­marosan” helyreállítja a kap­csolatokat — közölték Wa­shingtonban. Az amerikai nagytőkének a Népi Egység kormánya, Allende elnök elle­ni korábbi aknamunkáját is­merve, várható ez a washing­toni lépés. A szovjet kormány pénteken hozta nyilvánosságra, hogy a haladó embereket üldöző, a szovjetellenes lépések egész sorát elkövető santiagói jun­tával a szovjet kormány meg­szakította a diplomáciai kap­csolatot. A VDK és Japán diplomáciai kapcsolata fa Vo Van Sung, a VDK párizsi ügyvivője és Nakayama Japán franciaországi nagykövete alaírja a diplomáciai kapcsolatok megteremtéséről szóló okmányt Gromiko tárgyalásai as ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlésén New seit, nemzetközi problémákat. Yorkban tartózkodó Andrej egyebek között a hindusztáni Gromiko szovjet külügymi- félsziget jelenlegi helyzetét és niszter pénteken találkozott az ENSZ-közgyűlés most fo- indiai kollégájával, Szvaran lyó ülésszakának munkájával Szinghigel. kapcsolatos problémákat A meleg, baráti légkörű esz- Kurt Waldheim, az ENSZ mecsere során a két miniszter főtitkára pénteken este foga- megvitatta az országaik közti dást adott a szovjet ENSZ- kapcsolatok bizonyos kérdé- küldöttség tiszteletére. (MTI) Perón az imperializmus támadásairól Juan Domingo Perónnak, a hét elején képmagnóra rögzí­tett nyilatkozatát sugározta pénteken este az Argentínai Televízió. A 77 éves politikus, a mostani elnökválasztások nagy esélyese leszögezte: a pe- rónizmus „evolucionizmus” ugyanolyan távol áll a libe­ralizmustól, mint a íorradal- miságtól. Perón a Chilében végbement eseményekre utalva azt mond­ta, hogy Argentína'is körül van véve árulókkal, az argen­tin népnek őrködnie kell sza­badságának megőrzésén. „A chilei példa életbevágóan fon­tos számunkra, hiszen megmu­tatja, mi történhet egy olyan országban, ahol hiányzik az egység” — fűzte hozzá egység­re szólítva fel az argentínai választókat. Perón a további­akban rámutatott, hogy az imperializmus sohasem ha­gyott fel latin-amerikai szaba­don megválasztott kormányai ellen irányuló aknamunkájá­val.’ A politikus azt is közölte, hogy az új kormánynak szán­dékában áll erőszakkal fellép­ni a gerillacsoportok ellen, ha azok nem hagynak fel akció­ikkal. (MTI) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom