Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

Tanácskozik a Vili. magyar békekongresszus (Folytatás az l. oldalról) adatait, ha a társadalmi hala- ciásért, a béke megvédéséért vívott küzdelem nemzetközi porondjain is szilárdan helyt- állunk. Az együttműködés megteremtésén munkálko­dunk a társadalmi haladás, a béke minden igaz hívével. — Mozgalmunkat eltéphe­tetlen szálak fűzik a Béke­világtanácshoz. Támogatjuk törekvéseit, segítjük-, hogy a világbéke érdekében minél jobban betöltse hivatását. Az Országos Béketanács keresi a párbeszéd lehetőségét minden olyan mozgalommal, szerve­zettel és csoportosulással, amely a fő kérdésekben haj­landó az együttműködésre. A békemozgalmunk előtt ál­ló új feladatokról szólva az OBT főtitkára a többi között hangsúlyozta: — A békés egymás mellett élés politikája valóra váltásá­val némileg módosulnak a békemozgalom feladatai. Elő­térbe kerülnek a nemzetközi együttműködést elősegítő tár­sadalmi akciók. Az új hely­zetben az eddiginél,szélesebb tehetőség nyílik a békemoz- galmd tevékenység kibonta­koztatásához is. A változásnak megfelelően — A nemzetközi agitáció- ban árnyaltabb, rugalmasabb e6 „bátrabb” formák alkalma­zása válik lehetővé, sőt köte­lezővé bel- és külpolitikai munkánkban egyaránt. To­vábbra is legfontosabb tuda­tosítani, hogy a jelenlegi helyzetben a békeharc leg­eredményesebb formája a szo­cializmus teljes felépítéséért kifejtett gazdasági, társadal­mi, politikai és kulturális te­vékenység, amely szocialista építőmunkánkat távolról sem szűkíti le annak gazdasági vetületére. — Békemozgalmunknak az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítania a politikailag még nem aktív tömegek, ré­tegek mozgósítására és a fi­atalok megnyerésére. E béke­mozgalomnak éppen ezért rendkívül fontos feladata, hogy kerülje el a kényelmes megoldásokat, s új módsze­rek, formák alkalmazásával erősítse a fiatalságban a ha­zaszeretetei, az internaciona­lizmus érzését, a békeszerete- tet. Az ifjúságot az igazság szeretetére, az ember megbe­csülésére, az elnyomás és az agresszió gyűlöletére, a világ közkincse, kulturális, szellemi, gazdasági javai védelmére ne­velni: a pedagógia általános feladata. A továbbiakban a szónok rámutatott: — Napi feladataink mellett az eddiginél rendszeresebben és következetesebben kell ki­munkálnunk azt a hosszú távú békeprogramot, amely az európai biztonsági és együtt­működési, illetve a nemzetkö­zi biztonsági rendszer elő­mozdítását célozza. E mozga­lom feladatai sorában az ed­diginél fontosabb helyet kell biztosítani az általános és tel­jes leszerelés megvalósításá­ért, a fegyverzet csökkentésé­ért, a nukleáris kísérletek be­tiltásáért, a különböző válság­gócok megszüntetéséért folyó küzdelemnek. A cél a béke, a biztonság, és az együttműkö­dés Európájának létrehozása. Beszélt Sebestyén Nándor- né az ázsiai biztonsági rend­szer létrehozásáért folytatott küzdelemről, a leszerelés kér­déséről, a népek független­ségi harcának támogatásáról, a nemzetközi helyzet válság­gócairól, majd beszéde végén hangsúlyozta; dalmi rendszer, amely létele­me a béke. Ennek az állam­nak a vezetője, Lenin fogal­mazta meg elsőként a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élésének elvét, s kezdte meg a harcot gyakorlati valóra vál­tásáért. A szónok ezután mél­tatta a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. kongresz- szusának kidolgozott béke­programot, amely világosan helyzetnek meg- megfogalmazta a Szovjetunió terveit, törekvéseit, amelyek — A magyar békemozga­lom csak úgy tud eleget ten­ni feladatainak, hogy egyide­jűleg tud fellépni a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élése folyamatának támoga­tójaként, az antiimperialista harc előmozdítójaként. Feladaiaink Ha az új felelően határozzuk meg fel­adatainkat, akkor nem csak a ügyben a földkerekség minden bekére vágyó, joszandeku em­berének a vágyait is kifejezik. Más körülmények között Ezután arról beszélt, hogy a magyar békemozgalom továb­bi sikereit alapozzuk meg, ha­nem cselekvőleg segítjük az október 25-én összeülő béke­erők moszkvai világkongresz- szusát is, azt a hatalmas fó­rumot, amely a szocializmus, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek tömörítésével az eddiginél is pozitívabb hatást világhelyzetben az elmúlt négy gyakorolhat a békés egymás esztendő során döntő változá- mellett élés tendenciáinak tér­hódítására. E feladatok megvalósításá­hoz kérjük a kongresszus, az egész magyar békemozgalom támogatását. Legyen jelsza­vunk — és értessük meg min­den emberrel, hogy legfőbb dolgunk — tettekkel szolgál­ni szocialista hazánk felvi­rágoztatását, az emberiség bé­kéjét ! Sebestyén Nándorné nagy tapssal fogadott szavai után megkezdődtek a hozzászólá­sok. Szót kért Takács Péter munkás, Komárom megyei, Végh Lajosné fonónő Veszp­rém megyei, dr. Bognár József akadémikus budapesti küldött. Szünet következett ezután, majd a tanácskozás elnöki tisztét átvevő Boldizsár Iván fró, az OBT alelnöke megadta a Szót Kállai Gyulának, az MSZMP politikai bizottsága- tagjának, a Hazafias Népfront sok történtek. Országos Tanácsa elnökének. Kállai Gyula Gyula felszólalása Bevezetőben a Magyar Szó- vezetek, -mozgalmak tíz- és ginéi pusztitóbb világégés ki­dalista Munkáspárt Központi százezernyi aktivistája tett és robbantásán Bizottsága, a Magyar Népköz- tesz népünk, s az emberiség Kontinensünk társaság kormánya és a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa nevében szeretettel üdvö­zölte hazánk békemozgalmá­legnagyobb kincséért — a bé­kéért, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Hazafias. Népfront az egész földet átfogja.' Benne mesterkedett, fennmaradásá­nak szükséglete hívta életre, s innen indult el a mozgalom azon az úton, amely ma már nak képviselőit a kongresszus Országos Tanácsa nevében, to- egységben küzdenek Afrika, vábbi sikereket kívánva, őszin- Amerika, Ausztrália, Ázsia és Európa dolgozó, alkotó népei. , , Ezért lehetett és lehet a je­A magyar^ békemozgalom lenkor legátfogóbb, leghatáso­sabb tömegmozgalma. A világ népei, a dolgozó, al­kotó emberek mindig irtóztak a hódító, rabló háborútól, és küldötteit, vendégeit, majd egyetértését fejezte ki azzal a te köszönetét mondok, megállapítással, hogy a moz­galom ereje megnövekedett, hangja, befolyása mind mesz- szebbre hatol, és tekintélye a nemzetközi porondon ugyan­annak a világméretű mozga­lomnak szülötte és része, amelynek most ünnepeljük negyedszázados évfordulóját. csak örvendetesen gyarapodik. - _ --------, ------- -------------- _. A láhúzta azt az elvi-politikai ^, „n_.*, arra törekedtek, hogy elkerül következetességet, amely a ”* * békemozgalom tevékenységét jellemzi. Munkája jelentős földig lerombolt lengyelorszá­gi városban: Wroclawban gyűlt össze 45 ország ötszáz segítséget nyújtott a Magyar kiemelkedő személyisége, ko­Szocialista Munkáspárt és kormány nemzetközi politiká­ja megértetéséhez, ami egy­ben azt is jelentette, hogy ez a külpolitika mindenkor a leg­szélesebb néptömegek támoga­tására számíthatott. A töme­runk legmesszebbre látó tudó­sai, írói, politikusai és kiált­ványban jelentették ki: a né­pek nem akarnak háborút, s jék azt, mert nekik okozták a legtöbb szenvedést, közülük szedték áldozataikaf. Az em­beriség legnagyobb ’ gondolko­dói — Marx, Engels, Lenin — világosan látták és tudomá­nyosan be is bizonyították, hogy a háború az osztálytár­elég erejük van ahhoz, hogy a sadalmak korában a kapita­békét, a kultúrát megvédjék. 1949. áprilisában az első bé' gek helyeslése, egyetértése ke-világkongresszus delegátu­sainak egy részétől a francia hatóságok megtagadták a ví­zumot, s azok a párizsi ta­nácskozással párhuzamosan Prágában üléseztek. Ez a ket- téosztottság már fenyegetően érzékeltette a hidegháború légkörét. Ennek ellenére, mi, akik ott voltunk, nagyszerű 1 történelmi folyamat kiteljese­egyetértésben désének lehettünk tanúl: a né_ pék, a világ lelkiismeretének és felelősségének a hangja szólalt meg, sok nyelven, de nagy segítséget jelentett mind a pártnak, mind a kormány­nak külpolitikai tevékenységé­ben. Békeakarat tettekben Ez a támogatás nem csupán helyeslésben és nyilvánult meg, hanem jelen­tős tettekben is — fűzte hoz­zá. A magyar békemozgalom mindig éberen és gyorsan aka7att~al; égy "célért ­reagált az imperializmus ag- a béke megőrzéséért, ressziv lepeseire, es határo­zottan szállt síkra a népek, az , emberi haladás ügye mellett. Ui erők Tevékenyen járult hozza az * imperialista agresszióval és elnyomással szembeni szolida­ritás kibontakoztatásához, a lizmus szükségszerű velejáró­ja. E rendszer osztatlak világ­uralma idején csupán elérhe­tetlen ábránd maradt a tartós béke. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmé­vel az emberiség történetében először jött létre olyan társa­Ma a nemzet­közi békemozgalom is más körülmények között dolgozhat, mint akárcsak néhány évvel ezelőtt. Az emberiség előtt megnyílt a lehetőssége annak, hogy a vitás kérdések megol­dásának eszköztárából végle­gesen kiiktathatjuk a hábo­rút. Nyilván nem arról van itt szó, hogy megváltozott az im­perializmus természete. A Szovjetunió, a szocialista vi­lágrendszer megszilárdulása, gazdasági, katonai, politikai erejének, befolyásának és te­kintélyének erőteljes növeke­dése: a gyarmatbirodalmak szétesése, a nemzeti független­ségért vívott harc sikerei, a békeszerető, antiimperialista erők világméretű előretörése változtatta meg a nemzetközi politika alakulásának irányát és méreteit. A burzsoázia poli­tikusai a felsorolt megmásít­hatatlan tényekkel és realitá­sokkal számolva kezdik el­fogadni a két rendszer békés egymás mellett élése alapján álló kapcsolatokat. Ez segíti a nemzetközi feszültség csökke­nését, jelentős mértékben hoz­zájárul a nemzetközi légkör javításához, elősegíti a béke­szerető erők harcát és nehezí­ti a reakciós erők provokációs kísérleteit a nemzetközi hely­zet élezésére. A nukleáris há­ború megakadályozásáról a Szovjetunió, és az Egyesült Ál­lamok között létrejött egyez­ményt joggal tekinthetjük tör­ténelmi jelentőségű esemény­nek. — A nemzetközi béke leg­erősebb támasza a szocialista világ egysége — mondotta ez­után. Ez az egység nemcsak a szocialista világ népeinek az érdeke. Minden haladó moz­galom érdeke, hogy ez az egy­ség erősödjék, mert ez volt és ez lesz a jövőben is az egye­temes béke legbiztosabb ga­ranciája. Ennek a megsokszo­rozódott, szüntelenül gyarapo­dó és a Szovjetunióra támasz­kodó erőnek köszönhető, hogy nem lebeg a fejünk felett a termonukleáris háború köz­vetlen veszélye. S mindazok, akik ezt az egységet akármi­lyen oldalról gyengítik, végső . soron a háborúellenes, az em­beri haladás élvonalában küz­dő erők ellen lépnek fel, s önmaguknak, népüknek is ár­tanak vele. Yannak visszahúzó erők is — Sajnálatos: vannak Ilyen erők azok között is, akik ma­gukat a népek szabadsága, s a haladás bajnokainak tünte­tik fel. A kínai vezetés szaka- dár tevékenysége már eddig is súlyos károkat okozott minden háborúellenes mozgalomnak, antiimperialista erőnek. Külö­nösen szembetűnő, hogy a kí­nai vezetés a legutóbbi párt- kongresszusukon is a legfőbb ellenségnek a Szovjetuniót ki­áltotta ki, s mind belpolitiká­jának, mind nemzetközi tevé­kenységének középpontjába a féktelen szovjetellenességet, s a szocialista országok egysé­gének megbontását helyezte. Meggyőződésünk, hogy a Szov­jetunió és a vele szövetséges szocialista országok — a sza- kadár, akciók ellenére is —, teljesítik történelmi küldeté­süket. — óriási jelentőségű tör­ténelmi tettnek voltunk szem­tanúi és részesei, amikor a hosszú és kegyetlen vietnami háború befejeződött Egy kis nép fényes diadalt aratott a világ leghatalmasabb, legjob­ban feliegyverzett, leggazda­gabb imperialista hatalmának agressziója felett. E csodála­tos győzelem titkát mindany- nyian jól ismerjük. A hős vietnami nép közvetlenül a sa­ját szabadságáért, földjének függetlenségéért harcolt, s ugyanakkor az egész haladó emberiségért. Ezt ismerték fel a haladás, a béke és a szabad­ság hívei világszerte. Ezért támogatták a hazájukat védő hős népet szóval, tettel, mun­kával, s ha kellett fegyverrel is. — Kimozdult a holtpontról és komolyon előrehaladt az európai béke, biztonság, a gaz­dasági, tudományos, művelő­dési, kulturális együttműkö­dés ügye. Aláírták a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság, Lengyelország és a Német Szövetségi Köztár­saság közötti szerződéseket. Elismerték az önálló, szuverén Német Demokratikus Köztár­saság állami létét. A négy nagyhatalom megállapodott Nyugat-Berlin kérdésében. — Ezzel egyidőben új erők jelentek meg a világpoiitika m,zs frontján: a fasizmus felett világ bekere vágyó millióinak av*_edpir összefogásához, a népek kö­győzedelmeskedő Szovjetunió és az akkor születő és viharos SSlÄJ'SÄi; gyorsasággal fejlődő szociális­ta országok képében. A szocia­lista tábor ereje és az induló ápolásához. Nem túlzás, ha azt mondom: azok a sikerek, ame lyeket a szocialista tábor kon tinensünk és a világ és biztonsága érdekében foly­tatott erőfeszítéseivel elért, a széles tömegek ilyen cselek­vő támogatása nélkül nem le- alom is> Europa vüU a moz_ hettek volna olyan jelentősek , bölcsőié: a két viláe­tömegmozgalom elválasztha­De 3 tatlan egységbe kovácsolódott. Ahogy a szocialista világrend- szer erősödött, úgy terebélye­sedett a nemzetközi békemoz­és nagyszabásúak. — Mindezért, amit a magyar békemozgalom, a benn« egye­sült társadalmi és tömegszer­galom bölcsője; a két világ- rendszer fő erővonalai itt hú­zódtak, az imperializmus itt kezdte a hidegháborút, ami mögött egy új, minden eddi­NÚGRAD - Í97J. szeptember 21., péntek ülésezik a Vili. magyar békekongreiózus Ezzel elhárultak a legfőbb akadályok az európai bizton­sággal és együttműködéssel foglalkozó tanácskozások elöl. Bár a visszahúzó erők még hátráltatják a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal va­ló végleges megegyezést, Euró­pa biztonságáért a harc ered­ményesen folyik tovább. A Német Demokratikus Köz­társaság nemzetközi pozíciója jelentősen megerősödött, bekö­vetkezett világméretű elisme­rése. A két nőmet államot fel­vették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Üdvözöljük a Német Demokratikus Köztár­saságot, amely több mint két ■ évtizedes kemény harccal ki­vívta, hogy elfoglalja méltó helyét a világszervezetben. A mi programunk — A békés egymás mellett élés politikája korunk egyik fő jellegzetességévé kezd vál­ni. A békés egymás mellett élés formái, amelyekre a nem­zetközi kapcsolatoknak épül* niök kell csak akkor érvénye­sülhetnek, ha mindkét olda­lon tiszteletben tartják azokat. Az imperialista országokban még mindig jelentékeny erő­vel és befolyással rendelkez­nek azok a burzsoá körök, el­sősorban a hadiipar képvise­lői, a nagy monopóliumok vezetői, akik hevesen ellenzik a nemzetközi helyzet enyhü­lését, s továbbra is a feszült­ség kiélezésére törekszenek. A szocialista országok a békés egymás mellett élé3t össze­egyeztethetetlennek tartják az imperialista agressziókkal, a belügyekbe való beavatkozás­sal, a fellazítás diverziós po­litikájával, az ellenforradalom exportjával. Éppen ezért áll­hatatosan harcolnak ellenük. Mi — elveinknél fogva — a két társadalmi rendszer or­szágai között, az egymás bel- ügyeibe való beavatkozás nél­kül, a kölcsönös előnyök alap­ján, az élet legkülönbözőbb te­rületein szélesíteni akarjuk az együttműködést. Ez a mi programunk! A békés egymás mellett élésért állhatatosan küzdve azt sem titkoltuk, s ma még erőteljesebben hangsúlyozzuk, hogy az ideológiában nincs, és nem is lehet békés egymás mellett élés. Az ideológiai harc, a vita és a párbeszéd azonban soha nem lehet a fegyveres konfrontáció előké­szítésének fedősaerve, sem pe­dig az ellenforradalmi fasisz­ta erők ötödik hadoszlopa. Eszméket nem fegyverrel, ha­nem csak az igazság erejével lehet terjeszteni és győzelem­re vinni. Az imperializmus vé­delmezői az eszmék és infor­mációk szabad áramlásáról beszélnek. De a vitát csak ad­dig vállalják, amíg le nem lepleződik igazi arculatuk. A szép jelszavak mögött azonnal jelentkezik az ideológiai di- verzió, az uszító propaganda. Vereségérzetükben pedig az ideológiai fegyvereket azonnal valóságos csőre töltött fegyve­rekkel cserélik fel, felrúgják a demokráciát, a törvényessé­get, mint ahogy ezt tegnape­lőtt Indonéziában, tegnap Gö­rögországban tették, ma pedig Chilében, teszik. A nemzetközi monopóliumok által támogatott chilei reakció sem merte vál­lalni az osztályküzdelmet, a törvényesség keretei között, hanem mindent félredobva, a fegyverek erejét vetette be — az ő szavaikat idézem: — „a marxista eszme kiirtására!” A -haladás és a demokrácia ve­szélybe került a hazafiak szá­zai és ezrei életüket vesztet­ték. Az igaz ügy nem vész el De bárhogy alakuljon is a helyzet, az elmúlt három esz­tendő kitörölhetetlen nyomot hagyott Chile történelmében. Saját tapasztalataink alapján tudjuk, hogy egy nép, még le­vert forradalma esetén sem fe­lejti el, mit jelent a szabad­ság, s ezt az élményt sem puccsal, sem katonai lázadás­sal, sem terrorral a népe em­lékezetéből kitörölni többé nem lehet. De nem lehet a haladó világ emlékezetéből sem! Szerte a világon, máris magasra csapott a felháboro­dás lángja. A népek kegyelet­tel hajtják meg a nemzetközi (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom