Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-18 / 218. szám
Kőbánya a Homorúban V Ferit, a Karain cs északi oldalában, Karancsberény fölött megbontották a Homorút. Nem most, már a korábbi években. Kőbányát nyitottak. •Igaz, könnyelműen, aminek most isszák a levét. Dolgoznak ott a karancslapujtői termelőszövetkezet szolgálatában vagy harminoketten. Jónevű bányászok, közöttük La- vaj Tibor és Nyerges Tibor lő- mesteri minőségben. Józsa Sándor bányamérnök a vezetőjük. Ö mondta a minap egy beszélgetés alkalmával, amikor a robbantás után a gépek vették át a szerepet. — Nem végeztek' a nyitás előtt kutatómunkát. Most kell elvégezni. — A két robbantómester is jelen volt a beszélgetésen és mutatták, milyen hátránnyal jár, hogy nem az előírásoknak megfelelően kezdték meg annak idején a hányás zást. A szikla derekától felfelé a kő elszürkül. Ök még szénbányász módra, vetőnek nevezik. A dolog lényege, hogy a kő ott minőségileg eltérő az eredetitől. A bánya vezetője mondta eL — Egy földtani szakértőt kértünk fel a kutatásra, Forgó László személyében. KereRakjak a dömpert sí a jobb minőségű kővet. Ha megtalálja, akkor ott folytattad uk a fejtést.. i A karancslapujtői termelő- szövetkezet kőbányája — ha hozzáértő kezekben van — hasznos dolog a tsz-nek, népgazdaságnak egyaránt. A kutatóintézet megvizsgálta a kő minőségét. Kiválónak találta, elsősorban útépítésre, de építkezésre is. Megrendelőjük a közúti igazgatóság. A megye északi részén épülő utak többségéhez a Homorúból szállítják a követ. Az Egri Közúti Építő Vállalat is onnan vásárol. Megrendelőjük az AGROFIL is. ötven-hat- vanezer tonna követ termelnek a bányászok egy esztendőben. Lavaj Tibor, a lőmester szerint a legnagyobb baj, hogy kevés a korszerű felszerelés. A fúrógépünk nagy teljesítményű, nem tudják itt alkalmazni. » A kutatás befejezése után azt ígéri a tsz vezetősége, felújítják a bányafelszerelést. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy felső • műveléssel folytatják a termelést. Józsa Sándor véleménye szerint nagyobb teljesítményre is képes ez a kőbánya. A szállítási gondokat kell valamilyen módon megoldani. Ugyanis távol esik a vasútvonaltól. Abból a szempontból viszont hasznos a homorúi bányaművelés, hogy a lakott területeket nem szennyezi. A kőzúzók rettentő zaja nem hallatszik el a falukba. Érdemes lenne ezt a bányát támogatással nagy teljesítményűvé fejleszteni az igények teljes kielégítése céljából hogy ne kelljen másutt, például a Karancs déli lejtőjén kőbányával tönkretenni a város közvetlen környezetét. A Homorúban dübörögnek a kőtörő gépek. Különböző minőségűt készítenek. Egymást érik a szállítókocsik és viszik az anyagot messze vidékre. Amíg a gépek dolgoznak, egymást kergetik a szállítóautók, fent a kőbánya meredek falán vastag kötéllel biztosítva magukat, dolgoznak a lő- mesterek. Befúrnak a hegy gyomrába, a furatot megtöltik robbanóanyaggal, aztán mindenkit az óvóhelyre parancsolnak. Megrázkódik a hegy a robbanástól és omlik a kő. Sok kell belőle, hiszen építkezik az ország. A Homorú győzi. .. B. Gy. Ha szót kapnék a konaressauson A megyei békekonferencián magasba emelkedtek a kezek, amikor a VIII. magyar békekongresszus küldötteként megválasztották Szabó Jánost, a litlcei termelőszövetkezet tagját. a közös gazdaság főkönyvei őhelyettesét. Szabó János, azóta már számos esetben végiggondolta nagy megtiszteltetésének súlyát, s azt, hogy ha szót kapna, mit is mondana el a kongresszuson. — A békéért tenni nem a kevesek kiváltsága, hanem a tömegek hazafias és emberi kötelessége. Ezt érzem, s így is cselekszem a felszabadulás óta. Azok közé a kevesek közé tartozom, akik már 1943-ban és 1952-ben is ott lehettek a magyar békeharcosok között; részt vehettem a második és a harmadik országos békekongresszusokon. Az akkori két kongresszus jelszava volt: Megvédjük a békét! Harcolunk a békéért! Soha többé háborút! Ezek a jelszavak ma is aktuálisak. Emlékszem Veres Péter akkori szavaira: Nálunk a kőműves tudja, hogy milyen nehézségek és verejtékek árán lehet felépíteni egy házat. A kertész tudja, hogy milyen gondozás kell egy gyümölcsfának, hogy termőre forduljon. Az édesanya tudja, hogy mennyi áldozatvállalás kell ahhoz, hogy felnevelje legdrágább kincsét, a gyermekét. Ez pedig csak békében lehet. Ha most, ezeket a veres péteri szavakat, a mára fordítom, akkor azt kell látni: az a gyermek, aki 25 évvel ezelőtt született, már felnőtté vált, és szorgos építője, kertésze, mérnöke, orvosa társadalmunknak, részt vállal a szocializmus építésében. Szabó János, nem sokat mond magáról. Mégis megtudom, hogy alapító tagja a termelőszövetkezetnek, titkára a Hazafias Népfront községi bizottságának már hosszú-hosz- szú évek óta. Huszonöt évvel ezelőtt, amikor először vettem részt a magyar békekongresszuson, felszólalásomban akkor is tolmácsoltam a nógrádiak harcos békeüzenetét, már akkor úgy éreztem, a béke postása lettem. És mint ilyen postás, végleg el is köteleztem magam. .. — Mit is mondana el Szabó János, a VIII. magyar békekongresszuson, ha szót kapna? f — Szúkebb hazámról. Lit- kéről, a litkei emberekről beszélnék. Elmondanám, mit teszünk mi itt a faluban a békéért. Az idén is megrendeztük a béke és barátság hónapját. Május 9-én az iskolákban osztályfőnöki órákon ismertettük meg a gyermekekkel a győzelem napja jelentőségét. A KISZ-szervezet fiataljai végrehajtották a járási bizottság intézkedési tervében lettem... előirt feladatokat. Felkészültek és megrendezték a már hagyományossá vált rárósi kulturális napokat a béke és a barátság jegyében. A V1T Kupa versenyeket is ennek jegyében szervezték. A nemzetközi szolidaritás, a béke és barátság jegyében rendeztük meg a csehszlovákiai Vilke és Litke községek közötti találkozót, Szlovákiában és nálunk Litkén. Az erdészetnél gyűlésen ismertettük a békemozgalom célját, jelentőségét, a magyar és a moszkvai béke-világkongresszusra való felkészülést. Elmondanám azt is, hogy a községi könyvtár például olyan könyveket ajánlott és ajánl az olvasóknak, amelyek a, béke gondolatát népszerűsítik. Végül megemlíteném. hogy a béke és barátság erősítése céljából augusztus 29-én barátsági estet rendeztünk a községben, nagy érdeklődés mellett, ahol a szlovák nemzeti felkelésről tartottunk megemlékezést. Itt azt hangsúlyoztuk, hogy internacionalista összefogásra van szükség a béke megvédése érdekében. A Irtkei dolgozók ezt megértették, s biztos vagyok abban, hogy jó munkájukkal, az eredmények fokozásával kiveszik részüket a béke megszilárdításából... Talán még annyit: meggyőződésem, hogy most, amikor a nemzetközi békemozgalom új szakaszához érkezik, és a megenyhült nemzetközi helyzetben a békéért küzdők százmilliói összefogásának kedvező távlatai nyílnak meg a magyar társadalom, de a megye minden dolgozói rétegében, cselekvő egyetértésre talál a békeerők moszkvai világkongresszusának jelszava: együtt az emberiség békés jövőjéért És mint a béke postása, magam is ezt hirdetem. Somogyvari László Jevgenyij Tyazselnyikov a komszomolista munkáról Az APN tudósítója felkérte a Komszomol Központi Bizottságának első titkárát, mondja el, melyek a komszo- moltevékenység jelenlegi fejlődési irányai. Az SZKP XXIV. kongresz- sznsának határozata alapján a Komszomol központi feladata, hogy az ifjúságot a kommunista eszmei hűség, a szovjet hazafiaság, az internacionalizmus szellemében, szervezettségre és fegyelemre nevelje, propagálja a fiatalok körében a szocialista rendszer vívmányait, törekedjék arra, hogy minden fiatal aktívan vegye ki részét az új társadalom építéséből. Ennek érdekében fő feladatának tartja, hogy a fiatalokban kialakítsa a tudományos marxista—leninista világnézetet. A Komszomol figyelemmel kíséri a társadalomtudományok tanulmányozását az iskolákban, szakiskolákban és főiskolákban. E célból olyan intézkedéseket hajt végre, mint például diákpályázatok hirdetése a társadalomtudományok problémáiból, a Komszomol történetéről, a nemzetközi ifjúsági mozgalom témaköréből; továbbá évente országos pályázatokat rendez olyan művekre, amelyekben a fiatalok kifejezhetik hazafias A tS végén, a traktoro- sok munkáját értékelő tanácskozáson szólt Farkas János; a szécsényfelfalui tsz fiatal elnöke, hogy szakítsak időt egy beszélgetésre Kuris Mihállyal, az egyik traktorosukkal. Az elnök figyelmesen nézett rám, hogy értem-e szándékát? Jónak tartott egy szűk magyarázatot. — Majd ő mesél a traktor roséletről. .. Tudtam már, hogy mire akar az elnök kilyukadni. Azokra a cudarul nehéz körülményekre, amelyekkel Felfaluban napjában szembe kell nézniük a földművelő embereknek, ha valami hasznot akarnak a főidtől. Ebben manapság a traktorosoké a főszerep náluk is. A szécsény- fétfaím tsz birtokát jól ismerem, Az idősebbek szokták mondani, hogy a teremtő haragjában gyűrte ilyen görbévé. Az biztos, amikor ezek a hirtelen dombok, mély völgyek, a köves hegyek kialakultak, rettentő világ lehetett arra. De látványnak szép, megművelni kínszenvedés. , Kuris Mihály is régi ismerősöm. Már akkor sokat beszélgettünk, amikor a rendőrségtől leszerelt és belépett a termelőszövetkezetbe. Nyomban traktorra ült, és azóta is Kemény föld vezeti. Annak bizony már tíz esztendeje is múlt. Pedig vékony ember, közepesnél is alacsonyabb termettel. Nem erővel hanem ésszel dolgozik. Nem is lehet másként. A napokban találkoztam Lászlók Barnával, az agronómussal. Derűs, jókedvű volt, mint mindig. Vele indultunk megkeresni Miskát. Útközben mesélte, hogy rövid idő leforgása alatt három borulásuk volt. Kettő a szántón, egy az erdőben. Szerencsére komolyabb baj nem történt. A felfalui traktorosok a háztetőhöz hasonló lejtőkön olyan otthonosan mozognak, akár a laposon. Akkor is trágyát hordtak az Ürgésre. Háztájinak osztják ki jövőre, ha megtudják szántani. A szárazságtól most olyan, akár a szikla. Kuris Béla, egy másik nagyon tehetséges traktoros, trágyarakománnyal a pótkocsin, kapaszkodott felfelé a lejtőn. Fölötte a domb élén Kuris Mihály, a lánctalpasával. Béla gépét visszarántotta a rakománya. A hegynek szembe állította a traktorát, hogy megelőzze a felborulást. — Gyertek segíteni! — kiáltotta a többieknek. Miska megállt és szaladt Bélához. Rohantak a többiek is. Nehezéknek rákapaszkodtak a pótkocsi oldalára. Lentről hátborzongató volt nézni, ők természetesének vették. Kuris Béla telt, nevetős gyerek. Most is azt tette. Felrántotta a vállát és azt mondta. — Mit csináljak, ez egy ilyen vidék... A négykerekű jármű nehezen boldogul ezekben a hegyekben. Azért van a lánctalpas. Az még a fára is felmegy. Ezzel jár Kuris Mihály több esztendő óta. A földművelőmunkát többségében ő végzi. És olyan gonddal ápolja a gépét, hogy azt tanítani kellene. Négy évig járt az előző lánctalpassal. Egyszer elment szabadságra, más vette a kezébe, elrontotta. Emiatt nagyon elkeseredett. A vezetőség a télen vett egy új lánctalpast, és Kurisnak adták. Ezerszáz üzemórát töltött el vele. annyit, hogy lejárt a garanciális ideje. A múltkor a Papp-földön szántott, közel a faluhoz, hazaugrott ebédelni. Amikor visszament, egy embert talált a gép árnyékában feküdni. A garanciális ember volt, aki azt kérdezte Kuris- tól: — Nincs semmi baj? — a gépre mutatott. — Semmi. Mi lenne? — csodálkozott Kuris. Az ember nézte a traktorvezetőt látszott, hogy nyomja lelkét a kíváncsiság. Nem is bírta sokáig, szinte felkiáltott. — Ember, mondja már meg, hogyan csinálja? Amerre járok, mindenütt panaszkodnak a DT-re, maga pedig ezekben hegyekben minden baj nélkül megy vele... Senki se gondolja, hogy Kuris csak dédelgeti a masináját és nem megy vele. A birtokuk szántójának hetven százalékát már megszántották, és annak legnagyobb részét ő végezte el. Most is addig-addig kísérletezik, hogy befejezi a hátralevő harminc százalékot. Pedig birkózni kell minden holdért, mert amikor az ekevas belevág a földbe, a megkeményedett talaj, mint a rugó löki a magasba azt a rettentő nehéz ekét Vagy az történik, amikor óvatosan indul, hogy porzik a föld, nyög a gép és gyúródik az eke vasa akár a papír. Az elnökkel, az agronómus társaságában távolabbról néztük Miskának egy ilyen kísérletét. Odajött hozzánk. Siltes bőrsapkáját belepte a por. Arca sem különb, pedig reggel borotválkozhatott. Gondterhelt volt. — Csak kapunk esőt... Az eget nézte. Mi is. Sovány bárányfelhőt hajtott a szél. Harangoztak a faluban az ebédhez. Kuris Mihály ilyenkor szokta átvizsgálni a masináját, aztán ebédel. Azt Szokta mondani, az ember türelmes, de a gép elromlik, ha nem ápolják. Dendszerető ember. Nera- hiába, hogy Farkas János, az elnök felfigyelt rá. Traktorostársai is tisztelik. Olyan ember, aki tud dolgozni. .. Megértettem, hogy Farkas János, a tsz elnöke miért szólt, szakítsak időt egy beszélgetésre Kuris Miskával. Bobal Gyula érzelmeiket, a párt, a komszomol, a proletariátus és a szocialista internacionalizmus iránti hűségüket. A komszomolmunka további fontos területe: a tudományos és műszaki fejlődés meggyorsítása. A komszomolisták aktívan részt vesznek a tudományos és a műszaki alkotásban, az újítói és a feltalálómozgalmakban, szakmai pályázatokat rendeznek. A fiatalok legutóbbi országos tudományos és műszaki alkotói seregszemléjén például, melyet a szovjet állam 50. évfordulójának szenteltek, 8 300 000 fiatal vett részt. Ezenkívül a komszomolisták aktív kezdeményezők a különféle termelési szocialista munkaverse- nyebben. A komszomolszervezetek konkrét feladatait vitatták meg azokon az országos komszomolista gyűléseken, amelyeket „kiváló munkával és kitűnő tanulással — az ötéves terv döntő évéért” jelszóval tartottak. Ezeken 48 millió fiatal vett részt. A felszólalók száma körülbelül ötmillió volt. Az SZKP XXIV. kongresz- szusán hangsúlyozták, hogy a komszomolszervezet köteles a kommunista építés döntő szakaszaira irányítani a komszomolisták figyelmét. Egyik ilyen szakasz ma a beruházás. Ennél fogva a IX. ötéves tervidőszak 124 fontosabb, országosan kiemelt komszomolista építkezésén dolgoznak kom- szomolísták. E létesítmények közül az idén 65-öt helyeznek üzembe. A IX. ötéves terv végrehajtásában aktívan részt vesz aZ egész szovjet fiatalság. A nyári vakációk során 550 000 diák ment dolgozni fontos építkezésekre. A fiatalok munkájának volumene egymilliárd rubel beruházással egyenlő. Az egész ötéves terv időszaka alatt a fiatalok hozzájárulásával mintegy négytrrilliárd rubeles beruházás történik. NÖGRAD — 1973. szeptember 18., kedd
