Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-16 / 191. szám

r vagy hátrány: Új köntösben - a tanév kezdetére Luciáivá, avagy Luclmy — ahogy az itteniek hívják a Kis-Zagyvavölgy legnagyobb faluja — 935 lakossal. A nép- számlálásnál az emberek 20— 25 százaléka vallotta magát szlovák anyanyelvűnek. Ott­hon, családi körben szinte mindenütt szlovákul folyik a beszélgetés. A húsz év körüli­ek általános iskolai bizonyít­ványában még a szlovák sze­repel anyanyelvként. A sze­mélyigazolványokba már a magyar került. Nemzetiségi ellentétekről szó sincs: ha ma­gyar menyecske kerül vala­melyik házba, az együttélés törvényei miatt legtöbbször nagyon gyorsan megtanul szlcr Jubileumot Nagyszabású jubileumi ün­nepségre kerül sor augusztus 24-én Miskolcon, az ottani Nemzeti Színház fennállásá­nak 150-ik évfordulója tisz­teletére. Délelőtt a színház épületében jubileumi emlék­táblát lepleznek le és jubile­umi színháztörténeti kiállítást nyitnak. Ezt követően ünnepi társulati ülést rendeznek, amelyen részt vesz Dr. Simó Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettes és Kazimir Ká­roly, a Magyar Színházművé­vákul. Ha már érti, miről fo­lyik a beszélgetés, nyugodtan szólhat magyarul a többiek­hez, hiszen megértik... „A csúnya kiejtésünk el­árulja” Ottmár Ilona a közös tanács székhelyére, Nagybárkányba jár dolgozni, a tanácsnál gaz­dasági előadó. Levelező tago­zaton végzi a közgazdasági technikumot. Nővére, Szath- mári Zoltánná gyermekgondo­zási szabadságon van — két és fél évig a lucfalvi kultúr- ház vezetője volt. Velük be­szélgetünk arról, előny-e, vagy hátrány, hogy először szlová­kul tanulnak meg beszélni, s szeti Szövetség főtitkára Is. Délután koszorúzásokra kerül sor. A művészek és a város lakói többek között megkoszo­rúzzák a magyar színészet Miskolcon nyugvó két kiváló­ságának: Déryné Széppataki Rózáinak és Latabár Endrének sírját. Este pedig díszelőadá­son mutatják be Orosz György Jászai-díjas rendezésében Vö­rösmarty Mihály Csongor és Tünde című színjátékát. Az ünnepi eseményekre Nógrádi­ból is érkeznek vendégek. Szegedi varázslók, Dóm téri varázslatok l. Valamikor Szeged sok min­denféle nevezetességei sorában számon tartották a boszorká­nyokat is. Első közvetlen em- lékem-élményem is ezzel kap­csolatos a városról, hazánk nagy déli kapujáról Románia, Bulgária, Jugoszlávia felé, s 1949. őszéről való. A bemutató, amelyre akkor a színház igaz­gatója meginvitált, egy XVIH. századi história volt. Forgács István Boszorkányok című drámája. Szeged történetében 1728-ban raktak utoljára mág­lyát, amelyen javasasszonyo­kat, bábákat, kétes foglalkozá­sú idegeneket mint boszorká­nyokat égettek el. Erről szólt a színpadi megidézés. Akkor, 1949-ben, csaknem negyedszázada a városmagot jelentő Széchenyi téren túl mindenfelé földszintes, falusi­as jelleg, rengeteg fuvarosta- nyáztató kiskocsmával, girbe­gurba, kátyús utcákkal, ütött- kopott házakkal — ez volt Szeged arca. Ma ezeket a ne­gyedeket hasztalan keressük; eltűntek az impozáns sugár­utak, lüktető körutak egymás­ba karoló palotasorai alatt. Még a nóta sem úgy igaz már, ahogyan egykoron szólott, hogy Szeged híres város, / Tápéval határos — mert a közeli kis Tápé ez év januárjától a köz­igazgatás gyakorlatában is Szeged szerves része; a Tisza- parti, valahai sűrűn erdős vo­nulat helyén épült hétvégi pompás üdülőíüzér lett az ösz- szekötő kapocs közöttük. (Va­lamikor e terület volt bizton­ságos búvó- és tanácskozóhe­lye a város illegális kommu­nistáinak, a parti föveny egy helyén, a „Sárgán” emlékkő hirdeti az utókornak.) A boszorkányok, Rózsa Sán­dor, a fiatal Mikszáth, Dankó Pista, Pósa Lajos, Tömörkény, Móra Ferenc, s ki győzné so­rolni, még hány nevezetesség szülő-, lakó- és alkotó városá­ban, a papucsotok, szűr.szabók és egyéb speciális kézművesek pátriájában sok minden meg­változott a történelmi, társa­dalmi, gazdasági, tudományos, kulturális fejlődés szükségsze­rűségében. Ahogyan le kellett zárulnia a boszorkányégetés, a betyárkodás korának, úgy vál­nak lassanként múzeumi em­lékekké a régi mesterségek céhhagyatékai, hogy helyet adjanak a modern nagyipar kolosszusainak, szerte a város peremvilágában. (Esténként Szeged magasabb pontjain gyönyörködve szemlélhetjük az algyői olajbányászok lobogó gázoszlopát, amely kilométe­rekre nappali fénnyel . hirdeti a föld kincsét birtokba kívá­nó, tiszteletre méltó emberi erőfeszítést.) De ha boszorkányok nincse­nek is már Szegeden — ámbár az utcák, korzók forgatagát fi­gyelve erősen megkérdőjele­zem —, vannak viszont mo­4 NÓORÁD - 1973. augusztus 16,, csütörtök mit őrzött meg a falu a szlo­vák hagyományokból. — Amikor én elsős voltam, általában a gyerekek többet tudtak szlovákul, mint magya­rul az iskolába kerüléskor. Ma ez fordítva van — mondja Ilonka. — Előny, vagy hátrány? Nőm is gondolkodtam még ezen... Csúnyábban beszé­lünk magyarul, mint. egy ma­gyar ajkú községben, többször elárulja a kiejtésünk a szlo­vák „nyelvi háttért...” Szá­momra jelentős előnyt jelen­tett például a gimnáziumban, mert kis koromtól szlovákul beszélek, így könnyebben ment az orosz, mint a társaim­nak — fűzi hozzá a nővére. Hagyományaink? — A könyvtárban sok szlo­vák nyelvű könyv található, meséskönyvek és szépirodalom egyaránt. De nagyon kevesen forgatják, főleg csak az isko­lások. Néha úgy érzem, már csak erőltetjük a nemzetiségi jelleget. Máskor meg arra gon­dolok, keveset tettünk azért, hogy keressék is ezeket a köny­veket, tudjanak róluk. Eleget teszünk-e azért, hogy a régi hagyományokat megőrizzük? Sokan tudnak igazi szlovák népdalokat, de egy énekes­kört nem sikerült összehozni. Nincs olyan vezető, irányító egyéniség, aki összefogná az embereket, meg talán ők is nehezen mozdíthatók. Kezde­ményezések, kísérletek voltak a néprajzi emlékek gyűjtésé­re, megőrzésére. A nagybá­tyám segítségével egy kis ki­állítást szerveztünk a könyv­tárban. Eltűnt egykét darab, ezért be kellett szedni, így csak a lakásában őrzi ezeket. Vezettem egy kézimunkaszak­kört is, ahol régi szlovák mo­tívumokat hímeztünk modem futókra. — Mondák, mesék fennma­radtak-e a régi időkből? — Egyet-kettőt hallottam a volt papunktól, ezek a kör­nyező falvak nevéhez kapcso­lódnak. Állítólag egy gazdag rablólovag élt itt a környé­ken. Három gyereke volt, két fiú, egy lány: Márk. Sám­son és Lucsina. Mindegyiknek adott egy várat — innen kap­ta a nevét Márkháza, Sám- sonháza és Luciny, azaz Luc­iáivá. Regélnek a Kostolnyik és a Dubina nevű helyekről is — a templom és a tölgy szlovák nevéből származik az elnevezés — vajon a hozzá­fűzött mondák hogyan kelet­keztek? dern varázslók, akik a Dóm tér csillagsátras boltozata alatt űzik csodálatos, szemkáprázta­tó praktikáikat minden év nyarán. Isteneket és embere­ket idéznek meg sok ezres tö­megek látomására, feledhetet­len gyönyörűségére. S ezekhez a varázslatokhoz áradnak szer­te az országból, sőt Európa legkülönbözőbb tájairól. Jubileumi év az idei a sze­gedi varázslatok történetében. A Dóm tér árkádos négyzeté­ben a felszabadulás óta tizen­ötödször szólalt meg a fanfá­rok közismert dallama, mely a varázslat kezdetére invitálta az ide látogatókat. A jelre el­néptelenedik az árusítópavilo­nok környéke, a vendégek el­foglalják helyeiket a nyolcezer fős nézőtéren és kezdődhet az estéről estére megújuló va­rázslat. Ezen a nyáron az első a zsidótörténelem legnevezete­sebbjéről, Mózesről regélt, mégpedig drámairodalmunk yilágrangú büszkesége, Mac Mátraverebélyben három iskola is van. Az egyikbe a felső tagozatosok járnak, a másik kettőbe az alsósok. Ez utóbbiak közül az egyik — nemrégiben építették át — tetszetős, modern külsejű. Nem mondható el ugyanez a másikról. Omladozó falak, piszkos, sötét ablakkeretek meredeztek a szemlélőre. Ennyit erről múltidőben. ' A tanítási szünet csak a ta­nulóifjúságnak igazi pihenés, mert az új tanév előkészítése az iskolákban nyáron is folyik. A jövő tanév jó hangulatának, pszichológiai feltételeinek megteremtése — többek kö­zött azon is múlik, hogy az iskolákat célszerűen, a peda­gógiai követelményeknek meg­felelően fessék ki. Ma már egyértelmű az az állásfogla­lás, hogy a színdinamika meg­felelő, tudatos alkalmazása alapvető fontosságú az oktato- es nevelőmunkában. Emelhetjük a hangulatot Erről a kérdésről azért is szólnunk kell időben, mert a festéssel is emelni kell az is­kola nevelőhatását, s olyan hangulatot kell teremteni ez­zel is, hogy a tanítás-tanulás­dách Imre megálmodásában. Ugyan remélhette-e egykoron a drámaköltő, hogy ez a mél­tatlanul elfeledett műve, a megszületéstől eltelt több mint száztíz esztendő múltán ferge­teges közönségsikerré lesz a szegedi Dóm-tér színpadán?... Mert azzá lett, s hogy azzá le­hetett, abban olyan varázslóké az érdem, mint az élő színpad­ra alkalmazó Keresztury De­zsőé, a rendező Marton End­réé, a címszerepet nyújtó Sin- kovits Imréé, aztán1 Avar Ist­váné, Szokolay Ottóé, Szirtes Ádámé, Sinkó Lászlóé, Agár­di Gáboré, Máthé Erzsié, Ko- hut Magdáé — többek között. S a boszorkányos modem varázslóknak már nem mág­lya a bérük Szegeden, hanem a lelkesedésre lobbant nézőse­reg ünneplő tapsa a minden­féle praktikával teremtett lát­vány hevében. Ezekről szeretnék szólni a továbbiakban. Barna Tibor Mert az épület kezd új ruhát ölteni; meszelik, csiszolják, szépítik, ablakait átfestik. S mindezt társadalmi munká­ban. Ottjártunkkor néhány szülővel beszélgettünk, akik elmondták, hogy nagy mun­ka folyik mostanában az is­kola táján. A tanácstagok, a szülői munkaközösség tágjai vödrökkel, meszelőkkel a ke­zükben jelentek meg a régi nak megfelelő, színvonalas esztétikai körülményt biztosít­sunk. Az intézmények festésé­nél tekintetbe kell venni az iskolák típusát, mert a színek alapvetően befolyásolják az összhatást. A szép és mo­dern épületet is el lehet ronta­ni rossz, csúnya festéssel, íz­léses, nyugtató színekkel kor­szerűvé lehet tenni. A megfelelő színekkel emel­hetjük a jó hangulatot, fokoz­hatjuk a tanulók koncentráló­képességét. A nemzetközi ta­pasztalatok szerint legalkal­masabbak a narancssárgás, esetleg a világoszöld alapszí­nek, de kombinálni lehet tört- fehér színekkel is. Az iskolai táblát ajánlatos olajzöld színre festeni, kieme­lése fokozza a figyelmet, a fa­laknál a helyesen megválasz­tott élénk színek csökkentik a fáradékonyságot. Vannak speciális rendelteté­sű tantermek, amelyek kifes­tése különleges eljárást igé­nyel. A tornatermeknél üde, frissítő színeket kell használ­ni. Itt számításba jöhet a vi­lágoskék, és árnyalatai. A rajztermeknél legalkalmasabb a világosszürke, esetleg a tompabarna. Az iskolához tartozó helyi­ségek kifestésénél is ügyelni kell a megfelelő színekre. Az ebédlőben, étkezdében kelle­mesen hat a citromsárga, zöld, vagy hasonló. Korszerű térszemlélet A gyermek otthoni környe­zete és az iskolák kifestése kö­zött szoros kapcsolat van, bár ez gyakran ellentmondásos. A tanuló otthon a finomabb szí­nezetű talakat látja. Az isko­lában viszont hozzászokik a korszerű színezéshez, és ennek kapcsán a korszerű térszem­lélet kialakításához. Az isko­la nevelőhatása ezen a terüle­ten is befolyással lesz az ott­honi esztétikai körülmények alakításához, fejlesztéséhez. Ott, ahol még nem foglal­koztak a színek kombinációi­val, ajánlatos egy-egy tanter­met legfeljebb két színben le­Az Állami Déryné Színház — amelynek társulatai rend­szeresen járják a nógrádi fal­vakat is — már a szeptem­berben kezdődő új színházi évadra készül. A színház el­ső bemutatója Gáspár Mar­git kétrészes zenés vígjátéka, a Kilépek a történelemből lesz, s egy munkásból lett gyárigazgató intrikusok elleni harcáról szól, két fiatal — egy. fiú ée egy. lágy. — segít-; épület mellett. — Még a* igazgató bácsi is besegített — mondta az egyik szülő. A tár­sadalmi munkásokra még sok feladat vár az iskolakezdést jelző csengő megszólalásáig. De szívesen _ vállalják, mert az ő érdekük is, hogy gyer­mekeik kulturált, tetszetős környezetben tanuljanak, oko­sodjanak. Képünkön: a vere- bélyi iskola már frissen me­szelt falakkal. Színek a tanteremben A tanulók esstétikai nevelését segítsék A Déryné első bemutatója festeni. Ezt úgy oldják meg, hogy az ablakok melletti me­leg színekkel és szemközti ol­dalon a falat erősebb tónus­ban árnyalják. Megyénk iskoláiban elég sok rossz tapasztalat van az intézmények festésével kap­csolatban. Sok iskolában rá­bízzák a festést a ktsz-re, vagy a kisiparosra, s nem gondol­nak arra az iskolák, óvodák ve­zetői, hogy a színekkel is lehet befolyásolni a tanárok, diákok alaphangulatát, jó közérzeté­nek kialakítását. A helyes tö­rekvésekre sok pozitív példát fel lehet sorolni. Amikor a wallkyd és emfix festékek alkalmazásának idő­szakát éljük, önkéntelenül is felvetődik az a kérdés, hogy az iskolák festésénél helyes-e ezek alkalmazása? Nyilvánva­ló, hogy a hagyományos festé­seknél ezek jóval tartósabbak, még moshatók is. Ha rende­sen kezelik — ügyelnek rá —, mindig az ápoltság benyomá­sát keltik. Ahol így festik le az iskolát, ott a környezet mindig üde, takarítása köny- nyű, javítása egyszerű, bár a kivitelezése költségesebb. Rendre késztet Ahol a festés előtt a színek megválasztásánál probléma jelentkezik, fontos a szakem­berek — elsősorban a rajzta­nárok — véleményének kiké­rése. Erre azért is felhívjuk a figyelmet, mert a helytelenül megválasztott színek növelik a tanulók fáradékonyságát, a rossz alaphangulat kialkításá- hoz is hozzájárulnak. A szép és esztétikus környe­zet a tanulóifjúságot a rend betartására készteti, így min­dig törődnek a falak óvásával, megvédésével. A tanulóifjúság esztétikai nevelését alapvetően befolyá­solja az is — állapítják meg a szakemberek —, hogy az is­kolákat, intézményeket mi­lyen ízléssel festik ki. Ezért kell már a nyár elején — a festések előtt — jól meggon­dolni, hogy a színek dinamiká­jával, pszichológiai hatásával hogyan készítjük elő az új tanévet. Gyenes László ségével, sok humorral, zené­vel és tánccal. A közönségsi­kerre számító színdarab dal­szövegeit Dalos László írta. zenéjét Maj.láth Júlia szerez­te, s színpadra — a színház több neves művészének köz­reműködésével — Csongrádi Mária Jászai-díjas rendező ál­lította. A zenés vígjáték tá­jolás előtti nyilvános főpró­báját augusztus 16-án, csütörtö­kön Budapesten, a Kulich Gyula téri színpadon tartják. G. Kiss Magdolna Marton Endre rendező és Varga Mátyás díszlettervező, a Mózes két fővarázslója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom