Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-28 / 200. szám
ipolytarnócon jártunk Termelőszövetkezeti nyugdíjasok — AZ ELNÖKÜNK Salgótarjánban van — mondták Ipolytarnócon. — Akár ki sem keilett volna jönni ide, ha találkozni akart vele. _ Ki sem kellett volna jönni Ide? Nem, azért ez nem olyan egyszerű. Végül is az emberek, akikről beszélgetni fogunk, itt élnek Ipolytarnócon, a tsz járadékosai, vagy nyugdíjasai. Csak két szám, amiből lemerhető, hogy a Béke Tsz nincs irigylésre méltó helyzetben. A járadékosok és nyugdíjasok száma 74, az aktív dolgozóké 59 — ebből nyolcán vezetőségi tagok. Az irodában szünet nélkül kopog a kézi számológép, miközben Török Bélánéval, ..minden dolgok tudójával” beszélgetünk. — Az aktív dolgozók életkora is magas. Kiöregszünk, és nincs helyettünk fiatal. Ügy tudják, az idén nyolcadikat végzett gyerekek közül talán ketten jönnek a tsz-be. — A 74 idős ember közül júniusban például 24-en dolgoztak. Akik bírják erővel. Nélkülük nem is tudom, szezonmunkák idején hogyan boldogulnánk. Hatan az öregek közül állandóan, egész évben dolgoznak. Hiába, nem sok a havi átlagos 600 forint, amit kapnak. A tsz tavaly veszteséggel zárt. Most reménykednek. Jó volt a gabonatermés. Csakhogy a nyugdíjasoknak járó kedvezmények is jelentősek, s ahol több a járadékos, mint az aktív dolgozó, ott keserves akár csak az anyagi egyensúlyt is tartani. A nyugdíjasok háztáji földjét Ingyen szántják, a termés 50 százalékát ingyen szállítják haza. Ezen kívül évi két ingyenes fuvar is jár. — PANASZKODNAK az öregek a kevés pénz miatt. Nehéz is ebből megélni. A nyugdíjasok eltartása és a fiatalok elkívánkozása szorosan összefügg. Hiszen, ha maga a termelőszövetkezet megsínyli a fiatal munkaerő hiányát, hogyne éreznék meg a nyugdíjasok, akik ettől a bajban levő tsz-től kapják a pénzt. Tehát nem általában a tsz-nyugdíjasok életkörümé- nyeivel, az alacsony jövedelemmel van baj — bár nem rózsás a helyzet —, hanem a munkaerőpótlással. Ezt pedig már termelőszövetkezete válogatja. Ipolytarnócon nehezen men-' nek a dolgok. — Még aki nem is tud a városban munkát találni, inkább a helyi téglagyárban helyezkedik el. Fiatal jóformán csak a traktorokon van. Már az állattenyésztők is középkorúak, a tagság java része pedig idős ember. Ezek után szinte meglepő, amikor az irodán egy fiatalemberrel találkozunk. Kerek Antal Litkén lakik, itt van a tsz-ben, csoportvezető. — Putnokon felsőfokú technikumot végeztem, év elején szereltem le a katonaságtól. Februártól dolgozom. Az igaz, hogy még alkalmazottnak sem jönnek fiatalok a tsz-be. Én szeretem ezt a munkát, s végül is felsőfokút végeztem, nem mehetek csőszerelőnek. Van még egyéb gond is. Él egy-két „telepes” a községben, most két család. A Nyírségből jöttek. Lakást kérnek ahhoz, hogy egyáltalán dolgozni tudjanak, de amint nem tetszik valami, már odébb is állnak. Nehéz velük munkafegyelmet tartani. Végül is őket igazán nem köti ide semmi. Az ipolytarnóci példa nem általános. De ilven is van. Talán a helybeliek Is kicsit borúlátóan festették a helyzetet, de igaz, hogy nincs sok okuk az örvendezésre. És talán egyetlen tanulság a jól menő tsz-ek számára is: a fiatalokkal meg kell szerettetni a mezőgazdasági munkát. Vonzóvá kell tenni az otthonmaradást. (Nagyon ritkán hallunk arról, hogy hetedik, nyolcadik osztályos gyereknek osztályfőnöki órán például a tsz-vezetők beszélnének a mezőgazdasági munkáról.) HOGY EGY-EGY tsz-ben ne csak nyugdíjasokat, járadékosokat, hanem új, elképzeléseket megvalósító, örömmel dolgozó fiatalokat is találjunk. —Orosz— Kozmetikai szaktanácsadás a ben — Az asszonyok az „üdülőnél” vannak — mondták, amikor a napokban elindultunk a pásztói ÁFÉSZ áruházától a Béke Tsz Kelemen Józsefné vezette brigádjához. Korai csemegeszőlőt, körtét szedtek reggel óta, és a Mátra étteremből kiszállított ebédjüket elfogyasztani jöttek a volt prasági nyári lakhoz. Mi pedig az ÁFÉSZ néhány vezető dolgozójával és ségápolásról szólni itt a Muzs- la évszázados fái alatt. De nem is annyira a szépség, Inkább az egészségvédelem, a kellemetlen fájdalmaktól való megóvás a kozmetikus célja; a lábak fáradtságának enyhítéséről, a szélfújt kéz gondozásáról beszél a legtöbbet. A tanácsadást a szövetkezet nőbizottásga szervezte; s azért itt, hogy ne veszítsenek sok időt az asszonyok; délipifis leányuk az arcbőrüket elcsúfító pattanások ellen? Mivel mossák hajukat, hogy a korpásodás megszűnjön, ne zsírosodjék be olyan hamar, és van-e szer a lábujjak közötti gombásodás gyógyítására. És Ewa Ildikó fáradhatatlanul válaszol mindenkinek: a magával hozott kosárkából egymás után veszi ki és mutatja be a megfelelő testápolószereket. lOgrd imli Iparszerkezet — hatékonyság A Nógrádi Szemle 1973. évi 2. számában közölt cikkek az ipari szerkezet átalakítása és a hatékonyság kérdései köré csoportosulnak. Már a tartalomjegyzékből kitűnik, hogy a szerzők és szerkesztők legfőbb törekvése az volt, hogy a gazdaság és a politika legidőszerűbb kérdéseire adjanak választ. A folyóirat vezető helyén Devcsis Miklós cikkét olvashatjuk,' amelynek címe: Az ipar szerkezeti átalakításának néhány kérdése Nógrád megyében. A bevezető sorok utalnak arra, hogy szükségszerű, objektív népgazdasági folyamat részesei vagyunk, a harmadik ötéves tervidőszaktól meggyorsult megyénk ipari szerkezetének átalakulása. Az energiaszerkezet változásává' kapcsolatos termelési visszafejlesztés üteme az ország szénbánya vállalatai közül leginkább a nógrádi szénbányákat érintette. A szerkezetváltozás irányára az a jellemző, hogy a kitermelő ipar tervszerű leépítése -együtt járt a feldolgozó ipar tervszerű fejlődésével, termelésének bővítésével. A kedvező változások értékelése mellett rendkívül figyelemre méltó az a megállapítás, hogy csak részben sikerült (az, újonnan települő üzemekkel) nagy, ‘országos fejlesztési programokhoz kapcsolódni. Bár a foglalkoztatottság proglémái zömében megoldódlak, egyelőre nem települt le, nem alakult ki olyan új iparag, ipari szervezet, ökonómiai egység, amely az egész megye további fejlődésére — a szénbányászathoz hasonlítható — meghatározó, előrelen- üítő hatású lenne. Az idézett megállapítás értékmérő, feladatmeghatározó a telepített új üzemek és a régebbi gyárak számára. A cikk tömören, egyértelműen és igen határozottan jelzi a tennivalókat. Mindezt összegezve: ügyelni kell arra, hogy a további rekonstrukcióknál elsősorban a teohnikai berendezéseket fejlesszék. A termelés szerkezeti átalakítása és mennyiségi növelése mellett ' fokozottabban előtérbe kerül a meglevő és újonnan települt üzemek munkájának hatékonysága, a költségek csökkentése, a nyereség növelése. Dr. Kis Pál cikke a fejlesztés és hatékonyság elvi kérdéseit és gyakorlati feladatait vizsgálja a mezőgazdaságban. Több megyei példát elemez a mezőgazdasági nagyüzemek ésszerű szakosítására, a komplex gépesítésre, a kooperációra, a fejlesztés és a hatékonyság fokozásának járható útjaként, A fejlesztés és a hatékonv- ság kérdéseit vizsgálja dr. Gyöngyösi István is Nógrád megye speciális mezőgazdasági adottságai között és arra a következtetésre Jut, hogy alapvető célkitűzés a kedvezőtlen adottságok tervszerű befolyásolása, az objektív tőkeszegénység mérséklése, a termelés legjobb területi elhelyezésével, az ágazati méretek és arányok optimalizálására való törekvéssel. Szőcs Gyula a hatékonyabb gvártmányszerkezet kialakításának szükségességét és lehetőségeit vizsgálja, főleg a Salgótarjáni Kohászati Üzemek példája nyomán, de a megye, sőt az ország gazdasági-társadalmi fejlődésével összefüggően. A recenzió nem adhat hű és részletes beszámolót a Nógrádi Szemle 2. számának minden cikkéről. Szükséges és hisszük is, hogy egyre többen olvassák azokat. Ezért itt csak utalunk arra, hogy Vass Miklós, dr. Bandúr Károly, Gordos János, Csongrády Béla és dr. Ujlaky István cikke jelent meg az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága propaganda és művelődésüeyi osztályának folyóiratában. F. L. Ewa Ildikó kozmetikussal henőjük alatt hallgathassák S a szövetkezet még ezen azért kerestük fel őket, hogy meg a szakember előadását. S felül is kedveskedik az ötven — a megyében egyedülállóan az előadás után számos kér- fős brigádnak: süteménnyel, — szépségápolási tanácsokkal dés is elhangzik. Hogyan le- kávéval, kis ajándékcsomaglássuk el a szabad levegőn, hét megszüntetni a lábizza- gal. Az asszonyok pedig há- perzselő napsütésben munkál- dóst, a szandál okozta fájdal* Iájukat a hasznos tanácsadá- kodó lányokat, asszonyokat más bőrkeményedéseket; mit sért virággal, zacskó szőlővel Talán furcsán hangzik szép- használjon kamasz fiuk, bak- igyekeznek kimutatni. Sátorvázak a kistermelőknek A MÉK már eddig is sokat tett a háztáji zöldségféle termelés elősegítése érdeké- ben.Szakemberei tanácsokkal látták el a termelőket a fajták kiválasztását illetően, és részt vettek a megtermelt áru felvásárlásában, értékesítésében. Mivel a zöldáruellátás ma is probléma — különösen a primőrök vonatkozásában —, a MÉK ismét segítségére siet a kistermelőknek. A beérkezett igények alapján nem rozsdásodó, az időjárás viszontagságainak ellenálló alumínium sátorvázakat szerez be a legmegfelelőbb nagyságban Kecskemétről és — miután vonaton nem szállíthatók —, tehergépkocsikon eljuttatja azokat a háztáji gazdaságokba. Élen a munka versenyben A szocialista munkaverseny karatén belül az 1973. évben 22 kollektíva 181 fővel a szocialista brigád cím; 9 egység 14 dolgozója a Kiváló bolt cim elnyeréséért nevezett be a pásztói AFÉSZ-nél. A vállalások döntően a forgalmi tervek teljesítésére, a helyes készletgazdálkodásra, a költségek csökkentésére és a politikai továbbképzésre irányulnak. A munkaversenyben résztvevők közül az első félévben végzett társadalmi munkában legjobban kitűntek a bútorbolt dolgozói, akik 1004 órát; az ecsegi és a csúcséi boltok dolgozói, akik 60 órát és a gépi könyvelés dolgozói, akik 53 órát teljesítettek. Régmúlt időkben, a Mátra északi vidékén élt két néptörzs. Pásztorkodással, vadászattal, halászattal foglalkoztak. Főidet nem műveltek, sok barmot tartottak, és állati bőrökkel fedett sátrakban laktak. Bár közös nemzetséghez tartozott a két törzs, mégis farkasok módjára éltek. Irigykedve nézték egymás legelőjét, csordáját és erdejét. Gyilkosságok napirenden voltak. Irtották egymás erdejét és felégették a táborhelyek sátrait és takarmányát. Már- már úgy látszott, hogy ez az oktalan, öldöklő háborúskodás sohasem fog véget érni. De ezt a gátlástalan pusztítást még a Föld-anya sem tűrhette sokáig. Testvéréhez, a Föld mélyén uralkodó hatalmas erejű Vulkánhoz fordult, és megkérte vessen véget a megjelölt helyen uralkodó áldatlan állapotoknak. És egy napon ezen a vidéken megmozdult a föld. Félelmetes napokra virradtak a háborúskodó törzsek. Kezdetben felmorajlott a föld, ami nemsokára dübörgéssé fokozódott. Kutak, források hirtelen elapadtak, a növényzet elsorvadt, mintha leforrázták volna. A föld felületén repedések, hasadások keletkeztek, amelyekből kénszagú gázok, utóbb hamufelhők emelkedtek a magasba. Robbanások reszkettet- ték meg a levegőt. Kőtörmelék, sőt kőtömbök törtek elő a mélyből és repültek szanaszét. Előbb vihar, majd záporeső zúdult a földre. A patakok rohanó áradata hamuporral és kőtörmelékkel keveredve, hömpölygött alá. Nemsokára forró, sistergő lávafolyamok ömlőitek ki a nyílásukból és Somoskő, Medves és Salgó bazalt kövei árasztották el a környező vidéket. E jelenségek láttán, rettegés szállta meg az embereket. Otthonukat elhagyva, riadtan menekültek a szélrózsa minden irányába. Akadt azonban egy bátor ember, aki nem szaladt el, hanem egy közeli barlangban megvárta a kőzu- hatag kitörésének végét. A törzslakó, akit Somosnak hívtak, varázserővel rendelkezett. Varázsvesszejével megállította a hegyoldal hasadéká- ból előretört sistergő lávazu- hatagot. A folyadék lehűlt, megdermedt és hatszögletű bazaltoszlopokká formálódott. A csodálatos sima oldalú hatszögletű követ a varázsló nevéről Somoskőnek nevezték el. Egészen másként alakult a láva kiömlése a szomszédos nagykiterjedésű fennsíkon. Több kisebb nyíláson és ha- sadékon át buggyant fel a fortyogó láva, és szélesen elterülve, megdermedt. A kihűlt láva szilárd kőzetté vált, és vastag takaróként borította be a sík területet. Az egymásra helyezkedett kőlapokból és kőtömbökből képződött bazaltréteg vastagsága egyes helyen a 100 métert is elérte. Ugyancsak más módon zajlott le a földkéreg megmozdulása azon a helyen, amely a fennsík délnyugati sarkán emelkedett. A kirobbant vulkáni kitörések folyamán a hegytetőn tölcaérszerü — kráter — keletkezett, amelyből bő lávafolyam ömlött le a lejtőkön. Ez a dermedő pépes folyadék a hegy lábának lapos részein megakadt. Erre a talapzatra újabb lávatömegek érkeztek, amelyek lehűlve — formátlan, zsákszerű oszlopokat képeztek. A fel tornyosult bazaltosz- nyilás loptalak kialakítottak ennek a vidéknek legszebb bazaltkúpját. (Salgó.) Szomszédságában — alacsonyabb szinten — mellékkráter képződött, amelyen át a kiömlött láva bazaltlemezekre merevedett (Kis- Salgó). Néhány nap múlva, a nyugtalan, forrongó föld lecsillapodott. A Föld-anya megbékélt, éltető, alkotó ereje az elpusztult vidékre új életet varázsolt. A bazaltkőzetre lerakodott termőföldön növények vertek gyökeret. Újból kisarjadt a virágzó élet. A mese és a távoli múlt vi- lágá után térjünk át a jelenre. Somoskő bazaltoszlopai mar a XIII. században felkeltették a várépítő mesterek figyelmét. A vízszintesen egymásra helyezett hatszögű kőhasábokból felépült a magyar kerekbastyás várépítészet kitűnő alkotása. Szakértők munkáját dicséri a bazaltcsúcsra épült vár belső szerkezete és védőműveinek elmés elrendezése. Az oszmán terjeszkedés időszakában erős falaival a Felvidék védővonalának egyik jelentős végváraként szerepelt. Bár századok viharzottak el felette, romjaiban ma is erőt sugároz, és a múlt világát tárja elénk. Mindezt kiegészíti a termeszét művészi alkotókészségének ritka példánya — a bazaltömlés, amelyről a vár építőköveit fejtették le. Medves-fennsík medvéi régen eltávoztak, de szilárd kőtakarója megmaradt. Bazaltrétege kitűnő építőanyagot ad az ország út- és házépítéseihez. Ugyanakkor meg kell még említeni a bazaltréteg alatt elterülő másik hasznos kőzetanyagot — a szenet. Közel egy évszázadon át, a hegy szénrétegei látták el hőenergiával Salgótarján acélgyárának kohóit. Medves-bánya munkát és kenyeret adtak mindkét somoskői falu lakóinak. Igaz, ez a munka — különösen a múltban — kemény és küzdelmes kenyér- keresetet jelentett. Salgó csúcsán meredező vár a középkorban főurak hatalmát védte: a török időkben egy ideig végvár, majd á martalócok rablófészke lett. A muzulmán őrség elvonulása után, az erősség lassan romba- dőlt, és környéke békés élet területévé vált. Ebben az időszakban a hegy lábánál elterülő erdőrengeteg gazdag fa- és vadállománya némileg enyhített a közelben lakó nép nyomorán. Később, szakemberek érkeztek erre a vidékre, hogy szénlelőhelyek után kutassanak. De megfordultak itt olyan országjáró fiatalok is, akik a hon megismerését tűzték ki célul. Í845 nyarán Petőfi a hegy sziklatetejéről köszöntötte a napfényben tündöklő nógrádi tájat. Azóta évről évre több ezer turista keresi fel Salgó égbe nyúló bazaltszikláit. Hernádi Károly NÓGRÁD - £973. augusztus 28H kedd t
