Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

Aki árat mond t Is ő tokon Forr $ napok Fagyi mázsaszámra — beteg hűtőgépek A vállalatok termékeikért minél, jobb árat szeretnének kapni. Ezt sokféle módon ér­hetik el, akár tisztességtelen eszközökkel is. Ha rajta nem vesztenek. Furcsa kettősség ez. Saját termékeinek áremelése, -emelkedése miatt egyetlen vál­lalat — s annak egyetlen dol­gozója — sem panaszkodik. Ha azonban a másik vállalat kér többet... Hazánkban 1,7 millió árucikk kerül forgalom­ba. Ki, s miként képes arra, hogy ennyiféle holmi árát szemmel tartsa? A nagy mennyiség némileg megtévesz­tő. A fogyasztási cikkek tete­mes hányadát ugyanis — a liszttől a tüzelőolajig — rög­zített áron, azaz központilag meghatározott összegért adják el a vevőnek. Más termékeket — a karfioltól a szilváig — szabadpiaci áron kínálnak. Marad tehát egy csoport, ahol azt kell nézni: betartják-e az állam által maximált árat, il­letve — szabadáras termék esetén —, nem lépi-e túl a nyereség a méltányos hasznot? Valamennyi láncszem Természetesen csak leírva Ilyen egyszerű ez. Mert jelen­legi, ún. vegyes árrendsze­rünkben feszültségeket teremt­het, hogy a rögzített áron ér­tékesítő üzem kooperációs partnerétől szabad áron vásá­rolja az alkatrészt, a félkész . terméket. Ml a tisztességtelen haszon? Kimondhatjuk: amit tisztességtelen magatartással, módszerrel, kirívóan magas árral értek el, de a fönti há­rom tényezőről mindenkinek más a véleménye: ami az egyiknek tisztességes, az a másiknak tisztességtelen. Van mit tisztázni, rendbe tenni, jogszabállyal mederbe terelni fönt, azaz országosan. Ám éppen ezért, mert az ár végső összegének kialakúlásá- ban minden közbeeső lánc­szemnek — a nyersanyagbe­szerzéstől a szállításon át, a termelési technológiáig — nagy a szerepe, van mit cse­lekedni első fokon is, a válla­latoknál, a műhelyekben. Ki kezdje? „Továbbra is az értékará­nyos árakra kell törekedni, de közben biztosítani kell az árak stabilitását” — szögezte le a párt Központi Bizottságának 1972. novemberi ülése. Kik kezdjék, s hol ezt a stabili­tást? Fock Jenő miniszterel­nök az országgyűlés márciusi ülésszakán egyebek között így adott 'választ erre: „Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökken­téséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak csökkenthetőségének ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdasági vezetők­nek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre.” A termelés szervezettségé­nek, műszaki színvonalának, az anyagfelhasználásnak épp­úgy befolyása van az árra, mint a közvetett költségeknek. S miközben majd’ mindenki az árakra panaszkodik, csak kevesen vizsgálják azt, hogy a termékelőállítás különböző szakaszaiban mi a fölösleges, a csökkenthető, a megtakarítha­tó. A holt- és az eleven mun­kával való ésszerű gazdálko­dás — némi leegyszerűsítést megengedve — a forrása az önköltség mérséklésének. E forrásból azonban ma még csak kevesen, s alkalomsze­rűen merítenek. Néhány de Roppant nagy anyagmeny- nyiséget fogyaszt el az ipar. Rendhagyó eset Egyetlen esztendő alatt 166 000 tonna öntödei hyersvasat, több mint kétmillió tonna acélárut, 5,4 millió négyzetméter kró- mos felsőbőrt, hogy csupán néhány terméket említsünk. Tíz év alatt megkétszerező­dött az iparban a villamos- energia-felhasználás — évi 5,1-ről 10,3 milliárd kWó-ra nőtt —, amiben benne van az új gyárak serege, a korszerűbb berendezések légiója, de beiine van a pazarlás is, az üresen járó gépektől a fölös világítá­sig. S hasonló de szócskákkal folytathatjuk a sort, hiszen mindennapos gyakorlat, hogy nagy ráhagyásokkal készülnek az öntvények, drága acélt for­gácsolnak kényszerűen, mert nincs éppen méretszabatos rúd, csöveket darabolnak fel néhány alátét miatt... Végső soron velünk, fogyasz­tókkal kénytelenek megfizet­tetni. A vállalat joga — kivételes esetektől eltekintve — annak eldöntése, mit gyárt. Ám azt a jogát már nem ismerhetjük el, hogy a termékeiért kért árral a kihasználatlan állóeszközö­ket, az anyagpocsékolást, a szervezetlenséget, az alkalma­zotti létszám gyors felduzzasz­tását is megfizettesse...! / Es a kötelességek? Mert a jogokkal kötelezett­ségek is párosulnak. A terme­lés önköltsége vállalati kate­gória, nem népgazdasági. Azaz a teendők ugyancsak vállala­tiak. Márpedig az ún. közvet­len és közvetett költségek fo­lyamatos emelkedése nem ma­gyarázható kizárólag objektív okokkal. Része van abban an­nak is, hogy — például — a forgácsológépek kihasználtsá­ga mindössze 1,1—1,3 műszak­ra terjed, lassú az újítások, találmányok gyártásba való bevezetése, az új technológiák alkalmazása, laza az anyagel­számoltatás, túl nagy a hulla­dék s így tovább. " A legtöbb községben, ha az óvodagondról estk szó, azt panaszolják, sok a jelentkező, kevés a hely. Hollókőn más a helyzet. A község vezetői elhatározták, hogy óvodát létesíte­nek. Húsz—huszonöt jelentkező kellene, hogy — kielégítő igény lévén — alapja legyen az új intézmény létrehozásának. Van ennyi óvodás korú gyermek a községben, ha nem több. Je­lentkezni azonban eddig csak IS gyerek szülei jelentkeztek, a többit a szülők nem akarják beíratni. Négy-öt gyerek szü­lein múlik az, lesz-e óvoda a községben. A történelem kereke előre fordul. Előbb-utóbb minde­nütt munkába állnak a nők. Óvodára minden községben szükség van. Hollókőn is. Még akkor is, ha egy-két szülő ezt pillanatnyilag nem látja be. ijÜ-i i • * —tt­Sok sző esik napjainkban a vállalati árpolitikáról, néhány biztató példát már a fogyasz­tók is ismerhetnek. Ám jogos kérdés, hogy az árellenőrzés megálljon-e magának az ár­nak a vizsgálatánál, elegendő­nek tartva a szabálytalansá­gokért a gazdasági bírság ki­szabását, avagy tovább lépve, következetesen firtassa a vál­lalati árpolitikáért a személyes felelősséget? Mészáros Ottó Kánikula. Latin szó, kisku­tyát jelent, ugyanis július vé­gén, augusztus elején, ez a csillagkép jól látható. Néhány amatőr nyelvész véleménye szerint a szó arra utal, hogy „kutya meleg”. Ügy vélem, aki a napokban az utcára kénysze­rül, hajlik erre az értelmezés­re. A nagy meleg mindenkit megvisel. Szerencsére „védő­eszközben” sincs hiány. Üdítők A legsikeresebb hűsítőnek a fagylaltot tartják. Ahol mérik a kedvelt nyári csemegét, ott általában mindig kisebb-na- gyobb sor áll. Nem csoda, hogy a Vendéglátó Vállalat salgótarjáni! üzemében napi 18 mázsát készítenek. Ez válla­lati szinten is rekord, múlt évben ugyanis 13—14 mázsa volt a napé átlag. A fagyi rom­landó, nem juthat el minden­hová, de a fűszert által forgalomba hozott konzerv- fagyi mindenüvé eljut. Júli­usban 75 mázsát adtak el, a készlet 86 mázsa. Konzervfagyi mellett üdítő Italokat is forgalomba hoz a vállalat. Az előző hónapban csaknem 60 ezer palack kelt el, raktáron van még 40 ezer, a szállítás folyamatos. A Szikvíz- és Szeszipari Vállalat Nógrád megyei szikvízüzemében há­rom műszakban összesen 23 ember dolgozik — beleértve a ládázókat és gépkocsivezetőket s —, hogy ellássák a lakossá­got. A napi' kapacitás 9000 pa­lack. Jó védekezés a strand. A Salgótarjánén hétköznap 400— 500-an, vasárnap 1300—1400- an vannak. Nem árt persze a lélektani „védekezés” sem. Elég csak ar­ra gondolni, miit kell kibírni­uk azoknak, akik „meleg” fog­lalkozást űznek, a pékeknek, szakácsoknak, üvegfúvóknak, kovácsoknak és a többieknek, akik ilyenkor a nem ritkán 50 Celsius-fokot és állják. Elég tehát csak rájuk gondolni, mindjárt könnyebb elviselni a 30 fokot árnyékban. Azok pe­dig, akik az említett mestersé­get gyakorolják, azzal vigasz­talhatják magukat, egyszer úgyis letelik a nyolc óra, és akkor a kinti hőmérsékletet sokkal enyhébbnek találják majd, mint verejtékező em­bertársaik. Hűtőgépgondok A nagy melegben könnyen romlanak az élelmiszerek, ezért nagy gond a kánikula a Falvak a Cserhát alján JÖN a busz Balassagyar­matról, nagy port kavar az úton. Sokan leszállnak, az asz- szonyok szétszélednek az ut­cákon, a férfiak egy része el­tűnik az italbolt felirat mö­götti sötét helyiségben. Ez a pillanatkép ismerős, csaknem megszokott, s most éppen Cserhátsurányban történik. A helyi tanács végrehajtó bizottsága a múlt évben fel­mérést készített, s megállapí­totta, hogy erről a település­ről és a társközségből, He- rencsényből 500-an dolgoznak Balassagyarmaton és Buda­pesten. A két falu lakóinak száma 2500. Majdán András tanácselnök még hivatali szobájában dol­gozik. Az egészségügyi dolgo­zók béremelésével kapcsolatos adminisztrációt végzi. Ami­kor a községekről beszélge­tünk. általános problémák ke­rülnek sorra: a befizetett köz­ségfejlesztési adó nem elég arra, hogy minden szükséges­re jusson belőle. Nincs jó ivó­víz, s az időnkénti próbafúrá­sok sem biztatnak sok ered­ménnyel. Cserhátsurányban korszerűtlen és kicsi a mű­emlékkastélyban berendezett kultúrhaz. Rosszak az utak, s bár a KPM ígérte a javítást, sőt a munkát is megkezdték, folytatni nem tudják, mert nem szállítanak ide követ. — Ne gondolja, hogy csak panaszkodni van okunk. Most fejeződött be az általános is­kola bővítése. Három új tan­termet építettünk, emeletet húztunk a földszintes épület­re. 800 ezer forintba került. A bővítésre azért volt szükség, mert ez körzeti iskola, Heren- csényben csak alsó tagozat működik. De tornaterem nincs. Most egy tornaudvart építünk, ebben az évben el­készül. A tanácselnök úgy mondta, tulajdonképpen minden van ebben a két községben, ami­re az embereknek szükségük lehet. Két ifjúsági klub mű­ködik, yan óvoda, gyakorlati­lag mindenkit el tudnak he­lyezni, aki kéri a felvételt. Amire nem futja tanácsi pénzből, azt a lakosság társa­dalmi munkában elvégzi. Az utak javításakor is 100 ezer forint értékben végeztek tár­sadalmi munkát. S mégis egyre kevesebb új ház épül. Három éve még tí­zesével adták el a házhelye­ket. Már tavaly is elköltöztek néhányan, idén még többen mennek Balassagyarmatra lak­ni. — Végül is ott dolgoznak. Ha lakást kapnak — ehhez a vállalatok támogatást is ad­nak — megszabadulnak a naponkénti buszozástól, s megváltoznak az életkörül­ményeik. Tulajdonképpen ért­hető is ez — mondja a ta­nácselnök. Szó esett már az italboltnak titulált szűk, és sötét kocsmá­ról. Belülről nézve, még in­kább kiderül, hogy nem a kulturált szórakozás fellegvá­ra. A Galgamenti ÁFÉSZ ugyan könnyelmű ígéretet tett egy presszó építésére, azóta viszont kidéi ült, hogy nincs pénzük rá. A vegyesbolt ez­zel szemben modern, és jól ellátott. Délután 6 órakor még friss felvágottat lehet kapni. Nem lenne nagy baj, ha ez a jó példa követésre in­gerelné a kereskedelmi ellá­tással foglalkozókat. / Kis épület, rajta hivalkodó­an: férfi-női fodrászat. Volt valaha, most már csak egy bezárt helyiség. A fodrász- szövetkezet ugyanis nem tar­totta kifizetődőnek, s emberét „visszarendelte”. Most 2500 ember Balassagyarmatra jár hajat vágatni. Nem nagyon értek a valószínűségszámítás­hoz, de ha beszoroznám, hogy 2500 embernek milyen időkö­zönként nő meg a haja, s mennyit fizet egy hajvágásért — egy embernek valószinűleg nem rossz üzlet. Mindegy, ez már így marad mindaddig, amíg rá nem beszélnek egy í,maszekot”, hogy jöjjön Cserhátsurányba hajat nyírni. A községfejlesztési tervek — szerepel itt útépítés egymillió 900 ezer forintért, két peda­góguslakás építése, most ké­szült el Herencsényben az autóbuszváró — nem szólnak a vízről. A megyei tanács fej­lesztési terve szerint 1985-re jutnának oda, hogy ezen a területen anyagilag támogat­hassák a vízellátás megoldá­sát. Azonban még ez a dátum sem látszik biztosnak. A ta­nács törpe vízmű építésére még csak nem is gondolhat, így a magasabban fekvő köz­ségek átka, a vízhiány, még jó ideig keseríti az itt lakók életét. — Saját erőből nem tudjuk megoldani — mondja Majdán András, aki 1951-től dolgozik a tanácson. Minden fortélyát ismeri már ennek a munkának, olyan is megtörtént már itt, hogy a „semmiből” — szó sze­rint, mert elfogyott az elő­irányzott összeg — építettek. AZ ITALBOLTBAN még mindig élénk élet folyik, a buszról két asszony száll le, begöngyölt kapa a kezükben. Egy szőke, tízéves gyerek majdnem a kanyarból előzú­gó teherautó alá futott bicikli­jével. Libák gágognak min­denütt, a járdán, az úton, egy idős asszony bottal hajtja őket. Ismerős, mindennapi kép, de ez most éppen Cser­hátsurányban történik. O. h kereskedelemben és a vendég­látóiparban egyaránt. A Nóg- rád megyei Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalatnak az a szakembere, aki felvilágosítást nyújthatott volna a hűtési gondokról, épp egy „bedög­lött” géphez ment ki, nem tudtunk vele beszélni. Igen nehéz helyzetben van a Vendéglátó Vállalat is. Kilenc szerelőjének 122 hűtőszekrényt, 74 hűtővitrint, 12 hűtőpultot, és 39 fagylaltgépet kell rend­ben tartani. A berendezések nagy része megért a cserére, ehhez azonban a vállalatnak, hiányzik az anyagi fedezete. Pillatnyilag éppen tárgyalnak segélyügyben. A háztartási hűtőgépekkel is sok most a baj..A Vegyesinari Javító-szerelő Vállalat 5 és a Gelka két szerelője összesen napi 16—17 bejelentést kap. Az átfutási idő két-három nap. A legtöbb baj az aggregátorok hibája miatt következik be. A hűtőszekrény-tulajdonosok jól teszik, ha nem zsúfolják tele berendezésüket, és állandóan bekapcsolva hagyják, mert a sok ki-bekapcsolgatás nem használ, a hűtőfolyadék köny- nyen leülepszik. Mit mond az orvos? Mint azt a mentőktől meg­tudtuk, jelentősen nőtt a me­leg miatt a rosszullétek száma, s az utóbbi napok sajnálatos közlekedési baleseteiben is szerepet játszott a nagy hő­ség. Megkérdeztük a Madzsar József Megyei Kórház ügyele­tes orvosát, mit tanácsol? — A nagy hőség súlyos ter­heket jelent mindenki számá­ra. Különösen az idősek, szív­es érrendszeri megbetegedés­ben szenvedők, magas vér­nyomásnak számára veszélyes ez az időjárás. Legfontosabb szabály, hogy akii teheti, ne menjen tűző napra, óvakod­jon a nagy melegtől. A foko­zott párolgást, amely hűti a szervezetet, folyadékfelvétel­lel elő lehet segíteni. Ilyenkor gondoskodni kell arról is, hogy a csecsemők és kisgyer­mekek megfelelő mennyiségű folyadékot kapjanak. Ellentét­ben a köztudattal a hideg víz, hűtött folyadék, illetve fagv- lalt fogyasztása nem seg't ilyenkor. A szervezetbe kerü­lő hideg folyadéknak ugyanis előbb fel kell melegednie, ez energiát von el, és késlelte­ti a párolgás megindulását. Gépjárművezetőknek külö­nösen óvatosan kell vezetniük, mivel a hőség tompítja a ref­lexeket, növeli a reakcióidő­ket. Mindenki számára káros a szeszes ital fogyasztása, de a feketekávé sem ajánlott. — gáspár — A nagybáíonyi postán Kassai Vilmos, a hivatal veze­tője: „Nálunk mindenki sze­reti az újságot...” Fotó: Kulcsár Soha szebb postahivatal. Mindenütt rengeteg a virág. A hivatalvezető Kassai Vilmos szobájában csakúgy, mint a nagyteremben, vagy a kézbe­sítőszobában. Állandó me­leg víz, barátságos berendezés. Minden bizonnyal ez is te­szi, hogy a nagybátonyi pos­tán nagyon jó kollektíva dol­gozik együtt. Megkapták a Szocialista Munka Hivatala rangot, kilencen pedig a Ki­váló Dolgozó kitüntetést. A három szocialista brigád egymást jól kiegészítve, és mindenben segítve végzi azt a sok és szerteágazó munkát, ami egy ilyen nagy postán adódik. Emellett társadalmi munkát végeznek, betegeket látogatnak, s közösen szóra­koznak. Ennyit a kollektíváról. Mint mindenütt, itt is első a mun­ka. Most bővítették például a telefonközpontot. Az eddigi egy asztal helyett három van. hogy minél gyorsabban tud­ják kapcsolni a számokat. — A bővítésnek mindannyi­an örültünk — mondja Kas­sai Vilmos. — Kényelmeseb­ben tudunk dolgozni. Majd így folytatja: — A másik, amire ugyancsak nagy gondot fordítunk, a lapterjesz­tés. Valamennyien arra törek­szünk, hogy minél több kézbe jussanak újságok. Elsősorban a megyei lap. Aki itt él, dol­gozik, annak szinte elengedhe­tetlen, hogy lássa, mennyit fej­lődött, változott, alakult me­gyéje, mi hír szűkebb pát­riájában. — Szeretik az emberek a NÖGRÁD-ot? — Igen. Sok az előfizetőnk. De mi azt szeretnénk, ha még több lenne. Ezért úgy döntöttünk, versenyt indítunk a kézbesítők között, ki tud több új olvasót toborozni. Kassai Vilmos még hozzá­teszi: az is nagyon fontos, időben megkapja-e az olvasó kedvenc lapját. — De még mennyire. Ná­lunk alapvető szabály, hogy jókor ' reggel eljuttassunk minden egyes újságot. Négy óra 20 perckor jön a zöld postásautó, ez hozza a lapokat. Én magam is gyakran ellen­őrzőm, mikor érkezik, milye­nek az újságok. Egyébként a nagybátonyi postán olyan munkarendet ve­zettek be, hogy hat órakor legkésőbb minden kézbesítő elindul. A belvárosba csak­úgy, mint a külterületekre. Még nem volt panasz arra. hogy valaki későn kapta meg a lapot. De azt hiszem, így van ez rendjén. A hivatalvezető helyesel: — Reméljük, így lesz to­vábbra is. Az új előfizetőink pedig éppúgy meg lesznek velünk elégedve, mint a régi­ek... — cs — Ceredi helyzetkép Az első fél év gazdálkodásának rintos teljesítés várható, ez esetben pénzügyi eredményeit a közel- 1,2 millió forint lenne a terven múltban összeállította Kovács Al- felüli bevétel. Elsősorban a tej és fonz, a ceredi termelőszövetkezet hízómarha értékesítéséből várnak főkönyvelője. A növénytermesztés sokat. Szükség is van a plusz ár- árbevétele a tervek szerint alakult, bevételekre, mivel jövőre gyep- és Az állattenyésztésből az I. fép év- mintalegelő telepítését, talajvédet- ben 4,7 millió forintra tettek szert, met, forrólevegős lucernaszárítot December végéig 10,4 millió fo- szeretnének megvalósítani. NÓGRÁD = 1973. augusztus 11., szombat 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom