Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

MOZIELET A IÓ / TI mindenné! többet ér Cyakori beszédtéma manap­ság a megyénkbe települt új, izmosodó üzemek léte, gondja, 'problémája. A legfontosabb — maga a termelés — kérdése mellett felmerül egy másik, nem kevésbé fontos téma; mit adnak — a munkán kívül — ezek a termelőegységek az ott dolgozóknak? Milyen mó­don igyekeznek összekovácsol­ni az új és heterogén gárdát Jut-e az induláshoz szükséges óriási energiából másra is; a jó közérzetet és hangulatot be­folyásoló kulturális kérdések­re? Vagy ezek a problémák je­lenleg csak másodrangúak? ★ \ Modern betoncsarhokok, jó felszereltség, rendezett kör­nyezet ; ez a város szélén el­nyúló Vegyipari Gép- és Acélszerkezeti Gyár, amely életkorát tekintve igen fia­tal. 1969—70-ben még alig hal­lottunk az akkor negyven főt foglalkoztató, épülő üzemről. Tácsik Ferenc, a szakszerveze­ti bizottság titkára jól emlék­szik erre az időszakra. — Nem volt akkor még sem kulturális élet, sem sporttevé­kenység.. Nem volt párt- és KISZ-szervezet. Volt egy fut­ball-labdánk, s ezzel ki is merült a készlet. Am, a gyárat felépítették, megnőtt a létszám, 1971-ben már 170—200 dolgozót szám­láltak. Ami azt is jelentette, hogy lehetővé és szükségessé vált a szervezeti egységek lét­rehozása. Megalakult a párt-, a KISZ-szervezet, élénkült a sportélet, s már megtalálhatók voltak a kulturális törekvések csírái. V — Jelenleg 540 ember dol­gozik nálunk, és van nyolcvan tanulónk is. A gyáregységben nagyon sok a fiatal, ezért a rendezvényeink profilja is iga­zodik ehhez. Gyakran szer­vezünk kirándulást, és sok vetélkedő is volt már. Példá­ul a Kicsoda micsoda? ve­télkedő igen jól sikerült, de a dolgozók összemérték az is­mereteidet munkavédelmi té­mában is. Itt az irodák mel­lett hoztunk létre egy KISZ- klubot, pontosabban az egyik irodát rendeztük be a fiata­loknak. Van benne asztali foci, magnó, gombfoci és egyéb tár­sasjátékok. Tervbe vettük egy kis sporttelep felépítését is, itt a gyár tövében. Erről még csak elképzeléseink vannak, de reméljük, hogy megvaló­sulnak — mondja Tácsik Fe­renc. A gyér szakszervezeti bi­zottsága támogatja a dolgozók kulturális és szórakozási igé­nyeit. Hat színházi bérletet vásároltak, gyakran vesznek jegyet az ŐRI-rendezvényekre is. Egyszóval jó a kapcsolatuk a Megyei Művelődési Köz­ponttal. öt szocialista brigád benevezett az idei brigádve­télkedőre; ők sincsenek ma­gukra hagyva, a gyár vezetői és a szakszervezeti bizottság segítséget nyújt a felkészülé­sükhöz. — Jöttek a múltkor is, hogy tájékoztassam őket a gyár múltjáról, történetéről. Jó az, ha elmondják nekünk a prob­lémáikat, kívánságaikat, mert akkor- jobban tudjuk, hogy miben igénylik a támogatást. Ami pedig az olvasást illeti; kapcsolatunk van a Kossuth Könyvkiadóval, rendszeresen árusítjuk a könyveiket. Most egy szakszervezeti könyvtárat akarunk létrehozni, ami itt működne az irodámban. Nem gondolunk nagy könyvállo­mányra, de ha lesz érdeklő­dés a könyvtár iránt, termé­szeteden fejleszteni fogjuk. A Népszavát minden szocialista brigádnak járatjuk. ★ Kulturális alap. Ez az, ami­ről sok gyárban nem szívesen beszélnek. Azért nem. mert általában nem a rendeltetésé­nek megfelelő célra költik. Vagy azért nem, mert kevésnek tart ják, s ezért nem tudnak ve­le' ésszerűen gazdálkodni. Né­zegetjük n gyár költségveté­sét, ezen belül is a kulturális célokra használható összeget, amely ebben az évben 15 ezer forint. Hát, nem mondható 'soknak, ha figyelembe vesz- szük a gyár méreteit. Az szb- titkár szerint több mint ta­valy volt. A statisztika azt is elárulja, hogy az üdültetésre fordítható pénz viszont keve­sebb, mint az elmúlt évben. — Az egynapos kirándulá­sok mellett dolgozóink a Ti­sza partján is üdülhetnek, ugyanis szocialista szerződést kötöttünk a tiszakécskei gyár­egységgel. Jó a kapcsolatunk az ottaniakkal, szocialista bri­gádjaink, társadalmi szerve­ink tagjai gyakran cserélnek tapasztalatokat a tiszakécskei- ekkel. Egy ilyen modem, korszerű­en felszerelt gyárnak nem mindegy, hogy milyen a dol­gozók szakmai felkészültsége, hogy milyen a jövő utánpótlá­sa. Ezért a gyár vezetői szív­ügyüknek tekintik a szakmai képzést. A bejárat mellett tá­gas tanműhelyben sajátíthat­ják el a szakmai fogásokat a tanulók. Gyakoriak a szakmai tanfolyamok is, hegesztő, kö­zépvezetői, és vezetőképző tan­folyam is volt már. Ez utóbbi kifejezetten osztályvezetőknek. A felsőpetényi gyermekott­honnak sok patronálója van. Jelenleg a nézsai TÖVÁLL KISZ-fiataljai — akik már régóta támogatják a kis lakó­kat — végeznek társadalmi munkát az otthon környékén. A park forgalmasabb szaka­Fürgék és vidámak, pedig komoly és felelős munkát vé­geznek valamennyien — mu­tatja be büszkén tanítványait Bartos Miklósné, a Szabó Ktsz tanműhelyének vezetője. A kislányok beszélgetésünk alatt is szorgalmasan varrnak, gé­pelnek és kézimunkáznak — a spanyplfal mögött. A munkahely a város köz­pontjában van ugyan, de meg­lehetősen szűk helyiségben. Deszka választófal, függöny tagolja a helyiséget rendelő­részre, próbafülkére és magá­ra a varrórészlegre. Az utób­biban 13 első éves és 13 har­madéves női szabó tanulja fel­váltva a felsőruha-szabászatot, illetve -varrást. — A „nagyok” felügyelet mellett ugyan, de önállóan dolgoznak. — mutat­ja be őket Zsófi néni, aki már 12 esztendeje foglalkozik az utánpótlás nevelésével a szak­munkásképző intézetben folyó elméleti képzés mellett. — Nem egyedül végzem ezt a munkát, — mondja moso­lyogva. — Kolléganőm, Nagy Károlyné is ugyanezt teszi, ő a tanműhely szabásza, jelen­Csorvás szabaddá teszi az egyik íróasztalt, s az iratszek­rényből vastag pénzügyi köny­veket hord oda. Müller leül, körülményesen megtörli sze­müvegét, jegyzetfüzetet tesz maga elé,, s belemélyed az egyik főkönyvbe. Csorvás szolgálatkészen ácsorog . egy ideig, aztán leül a saját író­asztalához, amelyen ott hal­mozódik a napi posta. De álig tud velük foglalkozni, ideges Géza benéz az ajtón. Csór» vás Szolgálatkészen felugrik: — Tessék, Géza. Géza megrázza a fejét. — Szükség van rám? — kér­dezi. Müller, odaveti: — Egyelőre csak az iratok­ra van szükségünk. Géza dühösen berántja az ajtót. Csorvás visszaül, s óva­tosan megszólal: Az iskolázottsággal nincs probléma; az általános iskolá­val csaknem valamennyi dol­gozó rendelkezik. Sokan jár­nak egyetemre, felsőfokú ok­tatási intézménybe. Ami pedig a kollektív szel­lemet, az emberi kapcsolato­kat illeti, ezért is sokat tettek már a gyár vezetői. Ismerke­dési estet rendeztek a dolgo­zóknak, hogy a sokfelől ide­jött emberek megismerjék egymást, kicsit összerázódja­nak. — Úgy gondolom, hogy a jó kollektíva mindennél többet ér. Arra törekszünk mi ma­gunk is, hogy közel kerüljünk a dolgozókhoz, hogy megis­merjük egymás gondolatait, problémáit. Azért is van erre szükség, mert csak jó hangu­latban, közös szellemben me­hetünk tovább. Csak akkor születhetnek nagy dolgok, ha azt közös erővel csináljuk. Ez érvényes a munkára, de érvé­nyes a kulturális életre is. — vkm — szain felszerelték a villany­égőket, s így van esti világí­tás. Most két épületet össze­kötő lépcsősort és járdát épí­tenek. Ez tíz ember egyheti munkájának felel meg. Az építkezéshez szükséges követ a szomsz.édos alsópetényi kő­bánya ingyen szállítja. leg beteg, amit ugyancsak meg- érzünk, rengeteg a megrende­lés ilyenkor, nyáron alig győz­zük nélküle, főleg a nagy va­káció elején. — Szabadságra mennek a tanulólányok? — Harminc napra, de ren­des, megértő gyerekek. Fel­váltva, beosztva veszik ki, azonkívül Varga Klári, aki ta­valy szabadult, mint segéd, nagy segítséget jelent az üz­letnek, a tanműhelynek. Segéd­ként ő a helyettesem. Amikor ott jártam, a cso­port éppen próbaállításon dol­gozott. Több próba volt beüte­mezve, ilyenkor az üdülési szezonban ugyancsak van megrendelés, könnyű, nyári útiruhákból, strandöltözékek­ből. A Pesti Divat színes képeit nézegeti az egyik rendelő, mindjárt következik a mérték­vétel, elbúcsúzom Bartosnétól és a lányoktól, akik mosolygó­sak, kedvesek és csinosak. Ér­tenek a divat nyelvén: öltözni és öltöztetni. — Olvasta az újságot? Müller csodálkozva fölpil­lant: — Micsodát? Ja, a cikk.., Uhüm. — Nincs valami... ö.,. ösz- szefüggés a pikk és az ellen­őrzés között? — kérdezi Csor­vás. Müller fontoskodik. — Én nem mondhatok sem­mit. Csorvás igazolva látja' gya­núját, hogy Niklai valami! mi­att „pettyes” lett. Bizonytala­nul puhatolózik: — Én mindenről tudtam, amiről az újság beszél, de így együtt valahogy... Hiába, aki benne van az eseményekben, korántsem tudja úgy megítél­ni. .. „üzemi vakságnak” hív­ja a pszichológia ezt a jelen­séget. . . ezért szükséges egy idegen, friss szem.. . — Ilyen „friss szem” az el­lenőrzés is — veti oda Müller. NÓGRÁD — 1973. augusztus 1., szerda A De velőotthoni gyerekekért Lányok a varrodában — elekes — . i PÓKHÁLÓ j \ <i4) I ; írta: Galgóczi Erzsébet ? ^VVA/\-"<U/VV\/VVV'\A»'V/VAA<'V'*Anx\ncvVO/V^\/V^Vn/VVUrVVO/vn/VO. Cél: a könnyed szórakoztatás' Az új műsor héten Balassa­gyarmaton a filmvígjáték dominál. A Madách Film­színházban augusztus 2—3- án, a Minden nő bolondul ér­te című francia filmvígjáté- kot vetítik. Augusztus 4—6- án a Válás amerikai módra című mulatságos amerikai film víg játékot tekinthetik meg a könnyűműfaj kedve­lői. A magányos farkaskutya című jugoszláv ifjúsági film augusztus 7—8-án kerül be­mutatásra. A sikerfilmek sorozatban egy kalamidifilmet és egy nagy közönségsikert elért zenés filmvígjátékot láthat a közön­ség. A Forrófej című jugosz­láv bűnügyi filmet augusztus 3—4-én játsszák, a több iz­galmas partizánfilmben Is látott, hazájában rendkívül népszerű Bata Zivojinovic fő­szereplésével. A Minden da­lom a tiéd című olasz zenés fimet augusztus 6—7-én vetí­tik. Vasárnapi matinéelőadáson Palásthy György gyermek- filmjét, a Hahó, a tengerl-t mutatják be. A VIT-sorozat keretén belül augusztus 2-án Nyikolaj Moszkalenko Fiata­lok című alkotása kerül be­mutatásra. A salgótarjáni November 7. Filmszínházban egy hétig lesz megtekinthető a May Károly azonos című regényé­ből' forgatott, színes látvá­nyos NSZK—jugoszláv kop- rodukciós alkotás, Az Ezüst­tó kincse. Szombaton délelőtt a Jó estét Mrs. Campbell cí­mű filmet láthatják a nézők, a még mindig nagyon csinos A Tarján vendéglőben augusztus 7-én A szemtanú című izgalmakban bővelkedő angol bűnügyi filmet játsz- szák. lás amerikai módra című film főhőse, amikor tizenhat évi házasság után elválik. A válással újabb bonyodalom szakad rá, amely ugyancsak nagy megpróbáltatásokat je­lent számára. A könnyed stílusban megrendezett fűm bizonyára jó szórakozást nyújt a mozinézőkmek. A magányos farkaskutya című jugoszláv filmet a pu- lai filmfesztiválon díjjal ju­talmazták. Egy kisfiú és egy farkaskutya életre-halálra ér­vényes barátságáról szól ez a kitűnő filmalkotás, amelyet az utóbbi évek egyik legjobb gyermekfilmjének tartanak a szakemberek. Gina LoUofarigida főszereplé­sével. Augusztus 5-én mati­nén a Betyárok bosszúja cí­mű román kalandfilmnet vetí­tik. A József Attila Megyei Művelődési Központban Art Kino előadáson augusztus 3- án a Szelíd motorosok című amerikai film kerül vetítésre, míg a VIT-sorozat keretén belül ugyanaznap délután öt órától a Szabad lélegzet cí­mű Mészáros Márta rendez­te filmet mutatják be. Az Ezüst-tó kincse című filmet nem szükséges bemu­tatnunk, hisz’ May Károly regényét hazántobán is na­gyon sokan olvasták és sze­rették. Kedvelt hőseinkkel, Old Shatterhanddel és Wimme- touval ezúttal a mozi vász­nán találkozhatunk. Remél­hetőleg a viszontlátás nem okoz csalódást. A válás — különösen Ame­rikában — nem éppen olcsó mulatság, főleg a férjek szá­mára. Erre döbben rá a Vá,­Egyetemisták a közművelődésért Társadalmilag és művelő­déspolitikailag jelentős akciót indított útjára a budapesti műszaki egyetem KlSZ-szer- vezete. A művelődési otthon­vezetők III. országos konfe­renciája problémáinak és tézi­seinek ismeretében a közmű­velődés, a művelődési- ottho nők munkájának segítését ha­tározta el, az egyetem nyújtot­ta sajátos jelleg, lehetőségek és eszközök figyelembevételével. A műegyetemisták a szükséges szakmák tervező egységbe fo­gásával — művelődési intéz­— Nem Is gondoltam volna erről a Galambosról... Müller végre figyelemesen ránéz. — Beszélt vele? Ettől Csorvás hirtelen óvatos lesz. — Hogyne, legelőször hoz­zám jött... Aztán, persze, má­sokkal is beszélt... Alkonyodik. Az autóbusz megáll a kocsma előtt, akta­táskás munkások, s elegáns fi­atal nők szállnak le róla. A nők különböző irányba indul­nak, a férfiak pedig egyem- bérként megcélozzák a kocs­ma ajtaját. Az egyik bevárja két barátját, s ironikus mo­sollyal dünnyögi az eltorzított karácsonyi éneket: „Jászolra, jászolra, ő leszen néktek üdvözítőtök valóban.” Elnyeli őket a kocsma ajtaja. Most csapoltak, a pult előtt nagy a tolongás. — Két korsót, Gyuri! — Ide is kettőt! — Hat pohár! A kövér csapos verejtéke­zik, tölti a korsókat, nyújtja, elvesai a pénzt, visszaad, mo­sogat — a bádogpult úszik a sörhabban. Aki megkapja poharát, át­vágja magát a gyűrűn, s vala­hol, ahol kevesebb az ember, s több a levegő, megáll, vagy le is ül, ha vau még szabad szék. Egv laza csoportban Pig- niczki, tejeskannával a kezé­mények tervezését régi, ela­vult művelődési házak re­konstrukciós terveinek kiala­kítását vállalták. Az elvégzen­dő munkát építőtáborokkal kívánják megoldani. A munka első fázisa a napokban kezdő­dött. A műszaki egyetem képvi­selői néhány napos tájékozódó­felmérő látogatásra megyénkbe látogattak. A Nógrád megyei művelődésiház-hálózat fel- térképezésének feladatát Sza­mara Eleni, másodéves hallga­tó kapta. ben, Pellek Gyúrt bikagondo- zó, elmaradhatatlan micisap­kájában, s még néhány téesz- tag.'isszák a sört, s fecsegnek. — Láttam, motott vettél a fiiadnak. — Megígértem neki, ha meg­szerzi a jogsit, egye fene. Kétszer megbuktatták, de harmadszorra... — Megint nincs gázpalack. Vissza kellett vinni a sparhej- tet a konyhába. — Mért érdekel ez téged? — Marha! Nekem kell fát vágni! — .. .Amikor Dunai II. lefu­tott a jobb szélen... — Valami hiányt találtak az irodán. 900 forintot. Pigniczki felfigyel. — Kilenc- száz forintot... ? — Nem pénz az ma már ! Kilencszáz forint ide, kilenc- száz forint oda, már az asz- szony se veszi észre. — Engem sokkal kisebb hiányért leváltottak... — kez­di Pigniczki — de nem törőd­nek vele. Valaki kiveszi kezé­ből az üres korsót, s keresztül tolakszik a tömegen. — Még hat korsót, Gyuri! De ne habot! — Nem tudom, mit eszünk vasárnap. Jaj de unom már a baromfit! — Egy tehénnek eltörött a lába — mondja Pellek Gyúrt — Lesz hús. (Folytatjuk) Jó műsor — hálás közönség Marxista szellemű, politikus műsor — magas művészi szín­vonalon — értő és lelkes mun­kásnézők számára — ezt je­lentette a budapesti ,3éke és barátság” együttes előadása a salgótarjáni öblösüveggyárban. Az együttest Varga András ve­zette, a tagjai között szerepelt Postás Sándor, az Állami Ope­raház karmestere és Kovács Kolos operaénekes is. A több mint 300 fős közön-' ség szocialista brigádtagokból és törzsgárdatagokból állt. „A kommunizmus himnusza” cím politikai szemináriumot is ígérhetett. Varga András 60 percben a Nagy Honvédő Há­borútól a vietnami helyzetig sok aktuális, vagy ma már tör­ténelmi témáról szólt — vers­ben, prózában és énekelve. A dolgozók lelkes tapssal kö­szönték meg az igényes ösz- szeállítást. A műsor egy részében Ko­vács Kolos énekelt operaóriá- kat. A közönség újból és újból visszahívta á művészt, aki nem fukarkodott a ráadással. Az előadást erdetileg másfél órásra tervezték, de a közön­ség és a művészek „meghiú­sították” a tervet. Senki nem mozdult el a helyéről, amikor a műsor végét bejelentették, A végül háromórásra (!) nőtt, forró hangulatú előadás után a nézők egy része és a művé­szek között rövid, baráti be­szélgetés alakult ki. Az együt­tesről megtudták, hogy még az ötvenes években jött létre, már több mint 4000 fellépésük volt. Szívesen elmennek az üzemekbe. Örömmel fogadták íket Srilgótarjánban is, hiszen a színvonalas előadás azt mu­tatja, igazi kultúrát akarnak nyújtani a dolgozóknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom