Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

fii! «ilselfi Megrendelők Igazság szerint most érkéz, tünk el a ' tüzelőanyag rende­lések és szállítások csúcside­jéhez. Más években mindig ez idő tájt volt a főszezon, kapkodással, mérgelődéssel, időveszteséggel. Idén. azonban az április 2-től június 30-ig tartó kedvezményes tüzelőak­ció révén lecsökkent a forga­lom. — A tüzelőakciónak hatal­mas sikere volt, naponta 250, 300 megrendelő keresett fel — mondja Keresztényi Jó- zsefne, a TÜZÉP tüzelőanyag megrendelő irodájának veze­tője. — Sajnos, a kedvezmé­nyes akció ideje alatt is „be­csúszott” egy kis hiba. Június közepétől le kellett állítani a szénrendelést, mert egyszerű­en elfogvott ez a tüzelőanyag. A szénnel most is vannak problémák. Itt, Salgótarján­ban az úgynevezett kányási kocka, és a kányási dió kap­ható. Mindenki a kocká­hoz ragaszkodna, ebből pilla­natnyilag viszont nem tudunk adni. A bányától ugyanis olyan köves szenet kaptunk, hogy garmadával érkeztek a panaszok. Le kellett állítani az eladást. Igaz, most már — augusztus vége ellenére — nincs nagy forgalom, napon­ta 100—150-en jönnek. Itt történik a fuvarfelvétel is, a szállítást viszont a szénfuva­rozási telepről végzik. A szállítási telep vezetője, Válóczi Béláné mondta: — A szénszállítást éppen a mai nappal fejeztük be. Most nincs csúcsforgalom, de ko­rábban is, a megrendeléstől számított 1—2 héten belül minden fuvart el tudtunk in­tézni. Várakozási idő — a ko­rábbi évekhez képest — te­hát alig volt. Ügy tűnik, ez evben már szeptember elejé­re túl leszünk a munkánk legjaván. A kedvezményes nyári tü­zelőakció tehát nemcsak azért volt hasznos, mert jelentős megtakarítást jelentett az akkor vásárlóknak, de az idény eleji megrendelés-döm- pinget is elkerülték vele. Ta­lán megjegyzésként csak annyit: valamiféle tartalékot is kellene biztosítani, főként szénből, mert előfordulnak hasonló esetek, mint egy bizo­nyos fajta szén árusításának leállítása. A kimaradást ter­mészetesen később pótolják. Addig azonban kellemetlen helyzetbe kerül a TÜZÉP — pedig a vállalat idén nagyon gondosan szervezte a tüzelő­eladást és fuvarozást —, és a megrendelő is, h,a várnia kell. — Orosz — A szemináriumvezetőkön és az alapszervezeteken múlik Személyes beszélgetések — A pártoktatásra készülnek Mindennapi feladat Munkakörülmények és a közérzet A korszerűbb és kulturál­tabb termelési feltételekhez ma már elválaszthatatlanul hozzátartozik a mind maga­sabb színvonalú munkakörül­mények megteremtése. Fontos ez azért is, mert visszahat a dolgozók egészségének, testi épségének megóvására, a gyártott termékek minőségé­re, a termelékenységre. Mégsem megnyugtató A munkabiztonság színvo­nalának emelésére irányúló tervszerű tevékenység eddigi eredményei biztatóak a ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, az erdő- és fa- feldolgozó vállalatoknál. Eb­ben tükröződik a megalapo­zottabb munkaszervezés, a számos fizikai megterhelést okozó munkafolyamatok gé­pesítése. Az 1973. I. fél év baleseti statisztikája némi javulással biztat az előző év azonos idő­szakához viszonyítva. Az előbb említett időszakban a balesetek száma nyolccal, a kiesett munkanapok száma csaknem ezer nappal csök­kent, ugyanakkor eggyel ( ke­vesebb volt a halálos Dal­esetek száma is. Mégsem meg­nyugtató a helyzet, mert a mezőgazdasági üzemekben hat hónap alatt 456 dolgozó ]\PnlrsnL nnvtlffi szenvedett sérülést, aminek anyagi következtében 12 ezer 791 nap kérdés „esett ki” a termelésből. daság a határidőt nem tar­totta be, a szükséges rendelé­seket nem adta fel annak el­lenére, hogy határidő módosí­táshoz a felettes szerv sem járult hozzá. Ilyen mulasztásokat az ál­lami szervek képviselőinek, munkavédelmi felügyelőknek nem szabad figyelmen kívül hagyni. Jól cselekedtek az érdekvédelmi szervek, amikor az ev első felében 40 esetben eljártak a szabálysértőkkel szemben, leállítottak olyan gepeket, amelyek nem voltak felszerelve a borulásbiztos vé­dőkerettel. A rendelkezések következetes betartásától azért sem lehet eltekinteni, mivel a csonkulásos, halált okozó balesetek gyakran az említett hiányosságból adód­nak. Nem lehet belenyugodni. ab­ba sem, hogy néhány helyen az óvórendszabályokban fog­laltakat nem tudatosítják a dolgozókkal. Még mindig gya­kori az összevont, a túl álta­lános dolgokat hangoztató ok­tatás. Nem élnek a szakszer­vezetek rendelkezésére álló lehetőségekkel. Például 200 oktatófilmiből mindössze 4—5 filmet kölcsönöztek ki, igen mérsékelt térítés ellenére. teni útmutatókkal, leírások­kal, a propagandamunka egyéb eszközeivel. Az emberért A gépek, járművek korsze­rűbb biztonságtechnikai esz­közökkel való felszerelése, a szabályok betartása vala­mennyi mezőgazdaságban dol­gozó szakember mindennapi feladata. A szociális ellátott­ság javításában a normáktól való lemaradást kell célul tűz­ni, de nem feledkezhetünk meg a munkásszállítás rend­szeres korszerűsítéséről sem. Az emberért, az ember egész­ségének, testi épségének vé­delmében kell hatékonyabban cselekedni. M. L. Aggodalomra és kétkedésre semmi ok. De kapkodni sem akarnak, érzik a felelősséget, ezért a Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat pártbi­zottsága végrehajtó bizottsági ülésen vitatta meg az előző év pártoktatási tapasztalatait, megszabták a soron következő feladatokat. Legfontosabb kö­vetelményként határozták meg, hogy az 1973/74-es okta­tás a párttagság eszmei, politi­kai nevelését segítse elő. Ezt megerősítette a vállalati párt- bizottság legutóbbi ülése, amely megállapította, hogy az eszmei nevelő munka fontos te­rülete az alapszervezetekben folyó pártoktatás. Az új oktatási év 32 szemi­náriumában az állami építő­ipar dolgozói közül 450-en je­lentkeztek. Többségük párttag, a párttagság 65—70 százaléka pártbizottságunk tudatosítja, hogy a politikai oktatás nem részortfeladat, nem szabad csak az agitációs és propagan­da felelősre bízni, hanem a vezetés közös feladata —. mondta Breho Gyula, az építők pártbizottságának titkára. Az sem elegendő, ha a párt- szervezet vezetősége alkalom- adtán ellenőrzi a pártoktatást. Felmerült olyan javaslat is, hogy a szemináriumvezetőktől és a bizalmiaktól az alapszer- vezetek rendszeres tájékozta­tást kérnek. Ez sem elegendő. káros, kispolgári nézetekkel szembe tudjanak szállni. Az építők pártbizottsága és alapszervezetei az eddigi­nél is nagyobb figyelmet fordít arra, hogy a pártta­gok a pártoktatás külön­böző formáin elsajátítsák a marxizmus—leninizmus alapvető tételeit és gya­korlati munkájuk sorás alkalmazni is tudják. Az építők középtávú oktatá­si terv szerint szervezik a párttagok képzését. A szemi­náriumok többségének tan' Több körülmény szükségessé anyagát központilag határoz­tette, hogy az alapszervezetek vezetőségi ülésen, a pártbizott­ság pedig vb-ülésen vitassa meg, hogy a tagság egy-egy fontos politikai kérdést . ho­gyan értett meg, egységesen értelmezik-e a párthatározato­kat és helyesen alkalmazzák-e, tanul, de az oktatásban részt maradéktalanul végrehajtják­vesznek szocialista brigádveze­tők, különböző beosztású pár- tonkívüli dolgozók is. Feltűnő és az érdeklődés növekedését jelzi, hogy a nemzetközi politika kérdé­seiről öt helyen szervez­nek oktatást és erre nyolc- vanan jelentkeztek, ennél többen csak a vállalati gazdálkodás és a vállalati élet kérdéseinek tanulmányozásá­ban vesznek részt Nem kisebb az érdeklődés a pártirányítás és a pártélet, a világnézeti és etikai, valamint a szocializmus e. Vagyis közvetlen, élő kap" csolatot kell teremteni a párt­oktatás és az alapszervezetek politikai munkája között. Arra ösztönzik az építők alapszervezeteit, hogy a pártoktatás tapasztalatait használják fel a pártélet fellendítéséhez, az oktatás elvi mondanivalóját a po­litikai gyakorlattal kap­csolják össze. A lakásépítkezések és a fon­tos ipari beruházások a lakos­ság széles rétegét közvetlenül érintik, az építők a nagy nyil­vánosság előtt dolgoznak. Ha- építésének kérdései iránt sem. táridőre, jól teljesítik feladata- zett tagozata. Godó László irá — Üj módszer nálunk, hogy zák meg, de a vállalati konk­rét helyzet, az oktatás és a po­litikai munka során szerzett tapasztalatok szerint egyes kérdésekkel részletesebben foglalkoznak. Megkülönbözte­tett figyelemmel kell szólni az új párttagokhoz a munkásosz­tály és a párt vezető szerepé­ről és annak érvényesítéséről a szocializmus mai viszonyai kö­zött. Érvekkel és tényekkel kell bizonyítani a párt gazda­ságpolitikájának helyességét, hogy munkája során minden kommunista ehhez igazodjék. Ha időközben helytelen néze­tek merülnének fel, vagy egye­sek elvtelenül élnek és ‘cse­lekszenek, az okokat fel kell deríteni, a pártoktatás és a politikai munka során pártszer rű keretek között akarják tisz­tázni a kérdést. Az idén is megnyílik a marxista középiskola kihelye­a párttagokkal nemcsak a pro­pagandista, hanem az alap­szervezet vezetősége, vagy ép­pen a párttitkár beszélgetett. Igyekeztek a jelentkező érdek­lődési körét, eddigi képzettsé­gét, esetleg előléptetési lehető­ségét megállapítani és több esetben javaslatot tettek, hogy melyik szemináriumon vegyen részt. Az alapszervezetek ve­zetőségének és a párttagság, il­letve a pártonkívüliek jó kap­csolatának kialakítását a sze­mélyes beszélgetés feltétlenül megalapozza, elmélyíti. A meg­győző emberi szót semmi sem helyettesítheti. Éppen ezért ikat? Ez nemcsak gazdasági, nyitásával vállalati dolgozók hanem politikai kérdés is. Ép- vezetik a foglalkozásokat. A pen ezért az építőkre háruló marxista—leninista esti egye- feladatok sikeres megoldása temre is több jelentkező akadt érdekében feltétlenül szüksé- mint amennyit az oktatási ges a párttagság eszmei-politi- igazgatóság fel tudott venni, kai egységének további szilár- Az egyéves speciális tanfo- dítása. A politikai, mozgalmi lyamra azok jelentkeztek, akik és gazdasági feladatok telje- az esti egyetemet már befejez­sítése megköveteli, hogy élén- kebb pártélet legyen az alap­szervezetekben és minden vá­lasztott testületben. Fokozni kell a pártszervezetek öntevé­kenységét és cselekvőkészsé­gét. Szükséges, hogy a párt­tagok és minden gazdaságive- az alapszervezeteken zető vitakészségét erősítsék, hallgatókon múlik, hogy a szocializmustól idegen, ték. És a pártszervezetek ve­zetősége, a vb tagjai itt is pél­dát mutatnak. Az elvi határo­zat helyes, a pártoktatás szer­vezeti feltételeit az építőknél megteremtették, a további si­ker a szemináriumvezetőkön, F. U A gazdaságok vezetőinek minden, előreláthatólag há­rom napon túli munkakiesés­sel járó balesetet, azok elő­idéző körülményeit ki kell vizsgáltatni. Ezt követően in­tézkedéseket kell tenni a meg­előzésre, az okok megszünte­tésére. Csak a tervszerű in­tézkedés teremti meg a gyor­sabb javulás feltételeit. Minek, ha nem tartják be Az okokat vizsgálva, hamar kiderül, hogy az illetékes mi­nisztérium szabályzatait, elő­írásait sorozatosan nem tar­tották be azok a vállalatok, ahol a balesetek bekövetkez­tek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézkedései szerint 1972. ja­nuár 31-ig borulásbiztos vé­dőkerettel kellett ellátni a 30 lóerőnél nagyobb traktorokat a salgótarjáni, a rétsági és pásztói járásokban. Az MTZ típusú gépeknél a határidő 1973. január 1-ig szól. Indokolt ez a rendelkezés, mert a megye mezőgazdasági üzemeiben, domboldalakon, 15—20 százalékos lejtős terü­leten kell a gépeknek dolgoz­ni. A szabályok megsértése gyakran borulást idéz elő. A vezetőfülke fölé épített védő­keret viszont megvédi a jár­mű vezetőjét a halált okozó balesettől. Sajnos, több gaz­A mezőgazdasági üzemek termelő tevékenységültet nagyfokú önállóság és felelős­ség mellett végzik. A munka- körülmények fejlesztésére is megvan a lehetőség. Ez leg­többször nemcsak anyagi kér­dés. A baleseti veszélyforrá­sok elhárítása, a tisztaság megteremtése a munkások és vezetők összefogásával gyor­sabban oldható meg. Ehhez viszont az szükséges, hogy a munkavédelmi őrhálózat min­den gazdálkodó egységében létrejöjjön, és ne csak formá­lisan működjék. A nyugodt, kellemes köz­érzet, biztonságos munkakö­rülmény megteremtése tár­sadalmi ügy. Ezért fontos a műszaki-gazdasági és munka- védelmi intézkedési tervek összehangolása. Ez lehetővé teszi a gépeknél, berendezé­seknél, technológiáknál olyan ésszerű megoldások alkalma­zását, melyek eredményeként mérséklődnek a balesetek, foglalkozási megbetegedések. A tervekben foglaltakat fo­lyamatosan kell ellenőrizni a gazdasági vezetőknek, a szak- szervezeti bizottságoknak, munkabizottságoknak. Ezt úgy kell elvégezniük, hogy a dolgozók széles körben meg­ismerjék az elérendő célokat, és tevőlegesen részt vegyenek annak megvalósításában. Szükséges az egészségvédelmi és balesetelhárítási ismeretek megszerzését jobban elősegí­Minisztertanácsi rendelet A szesz előállításáról, forgalomba hozataláról, fel használásáról, jövedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról A Magyar Közlöny 57. szá­mában megjelent a szesz elő­állításáról, forgalomba hoza­taláról, felhasználásáról, jö­vedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról kiadott minisz­tertanácsi, valamint az ezzel kapcsolatos végrehajtási ren­delet. A jogszabály szerint szesz előállítására és forgalomba hozatalára magánszemély nem kaphat engedélyt. Ré­gebben jogilag ugyan erre volt lehetőség, a gyakorlat­ban azonban engedélyt ed­dig sem adtak ki. A rendel­kezés ezt most egyértelmű­en kimondja; hasonlóképpen intézkedik arról is, hogy a szesz előállítására alkalmas berendezés készítéséhez, megszerzéséhez és birtokban tartásához ezentúl mindenki köteles a pénzügyi szerv en­gedélyét megszerezni, ami­re eddig csak a magánsze­mélyeket kötelezték. Üj rendelkezés a jogsza­bályban, hogy a szesz előál­lítója vagy forgalomba hozó­ja a szeszadót akkor is kö­teles megfizetni, ha azt a bérfőzetőktől, illetőleg a ve­vőktől valamilyen oknál fog­va nem szedte be. A mező­gazdasági szeszüzem, illető­leg szeszfőzde létesítése előtt eddig előzetes engedélyt kel­lett kérni az illetékes szer­vektől, ez alól korábban csak az állami vállalatokat men­tesítették. Az előzetes en­gedélyszerzési kötelezettséget most eltörölték, a mezőgaz­dasági üzemek maguk döntik el, létes7tenek-e szeszüzemet, vagy szeszfőzdét, ellenben az üzembentartási engedélyt — az idevonatkozó MÉM-ren­delkezés szerint — még az indulás előtt meg kell sze­rezniük. Nincs szükségük ilyen engedélyre az ipari szeszt előállító vagy forga­lomba hozó állami vállala­toknak. A rendelet szabályozta a raktárak és palackozók lé­tesítésének feltételeit. A jogszabály egyértelműen meghatározta, hogy az egyes üzemekben milyen nyers­anyagokból mit szabad elő­állítani. A rendelet intézke­dik a pálinka- és borpárlat kifőzési módjairól. Kétféle lehetőség van: a kereskedel­mi és a bérfőzés. Az előbbi­nél az üzem saját anyagából állít elő pálinkát, vagy bor­párlatot. A bérfőzésnél más anyagát dolgozzák fel és a pálinkát visszaadják annak, aki a főzésre megrendelést adott. (Az adót természetesen levonják.) A termelőszövet­kezeteket ebből a szempont­ból kedvezmény illeti meg. Kitér a szabályozás a for- galombahozatal, a denaturá- lás, valamint a veszteség- normák kérdésére, továbbá a lefoglalt és elkobzott szesz­re és annak felhasználására. A tiltott pálinkafőzést .szi­gorúan büntetik; az így elő­állított pálinka' után — azon túl, hogy a büntető jog­szabályok szankcióit ''érvé­nyesítik —, a rendelet olyan adót állapított meg, amely a jogellehes cselekmény elkö­vetőjét külön anyagi hát­ránnyal sújtja. A pénzügymi­niszteri rendelet az eddiginél szigorúbb ellenőrzési szabá­lyok bevezetésével fokozot­tan szolgálja a társadalmi tulajdon védelmét. Délidőben — pihenőben Kulcsár feiv. NÓGRÁD — 1973. augusztus 30,. csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom