Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

♦ Nógrádmegyeri hétköznap Sok húron játszanak Örökös körforgás a mező- gazdaságban. Az aratást szinte már elfelejtették. Manapság újabb feladatok kötik le a szövetkezetieket Nógrádme- gyerben. Tarlóhántás, vető- Bzántás, szerves- és műtrágyá­zás, szénahordás és kazlazás, silózás — szinte felsorolni is sok az időszerű műveleteket. A korszerű mezőgazdaságban már nincs holtszezon, ★ Nem akárki a termelőszö­vetkezetben Trenka Mihály fogatos. Hintóval járja a ha­tárt. Alkalmi kísérőnk az augusztusi határszemlén. — Nem rossz föld éz, csak kezelni kell — mutat körbe a 71 eves fürge észjárású nyug­díjas. — Lám csak, errefelé elgazosodott! Több marhatrá­gyát kíván! Lovai a csatét kedvelik leg­inkább. Az idős fogatos rit­kán mozdul ki szülőfalujából, legmesszebb Hévízen járt, két évvel ezelőtt. A víz jót tett neki. A tarlóhántás fontos do­log. A Pobony-dűlőben Nyizs- nyik József Lánctalpas DT- vel tárcsázza a tarlót. — Egy nap alatt 30 hold­dal végzek — mondja kör­tét harapdálva. — Második napja dolgozom errefelé. Nem unatkozom, zörög a gép állandóan. A szikár, élénk, barnasze­mű fiatalember 25 éves. At­létatrikóban dolgozik, és nem fél a meredek földektől. ★ A munkaműveletek egy­másba kapcsolódnak. A tár­csát vegyes műtrágyaszóró követi. A Super Zetor nyer­gében Nyizsnyik István. Pelyhedző állú legény, alig 19 éves. Bátyja után műtrá­gyázza a földet. Amikor el­fogy a műtrágya, a .völgyben megáll a tábla szélén. Szolik Jenő és Trenka István nyug­díjasok közben előkészítik a műtrágyát, lapátokkal meg­töltik a szórót. Kis cigaretta­szünetre azután akad idő. Így megy ez reggeltől estig. Távol a falutól, kíváncsi te­kintetektől, állják a sarat, alapozzák a jövő évi termést. — Csak az a baj — jegy­zi meg Trenka lapátolás köz­ben — hogy nincs fék a szó­rón. A tarlón pedig könnyen megcsúszhat a gép. A központban Juhász Jó­zsef, a termelőszövetkezet el­nöke — aki szintén határ­szemléről tér vissza — seb­tében megmosakszik. — Hamarosan végzünk 760 hold tarlóhántással. A vető- szántásból közel 200 holddal már nincs dolgunk. Szerves­trágyát 120 holdra szórunk. Miért nem többet? Mert eny- nyi van! Ebbe búza és tava­szi kapás kerül. A műtrágya szórását 510 holdon fejeztük be — foglalja össze az aktuá­lis tennivalókat. Az időjárásra viszont pa­naszkodik. Kellene már Nóg- rádmegyer határában az eső. Kemény a föld, erősen por­zik. Naponta három-négy ekevasat is cserélniük kell. Ügy 30—40 milliméter esőnek Igazán örülnének. ★ Az aratás idején egy húron játszottak. Jól összehangolt zenekarként, hamis hangok nélkül. Manapság viszont sok húron muzsikálnak Nógrád- megyerben. Nem szeretnék, ha valamelyik is elszakad­na^ Rozgonyi István Beszélik, hogy nem kell mindent avatni DIVATOS mostanában as­zal kezdeni a mondókat, hogy az ember nem ünneprontás­nak szánja az észrevételeit Jelen esetben ilyen mentege­tőzésre nincs szükség, mint­hogy jóval az ünnep után va­gyunk. Ráadásul olyan ünnep Után, amely csakugyan jól si­került. Az alkotmány tiszte­letére bölcsődét, óvodát, isko­lát, kultúrotthont és sok más létesítményt adtak át közös­ségi rendeltetésének, s ez a tény őszinte örömmel tölt el mindenkit, aki csak egy kicsit is szívén viseli szociális és művelődési helyzetünket, az ország gyarapodását. Hogy akkor mégis miért hallani most utólag helytele­nítő hangokat? Nem hiszem, hogy ezek mögött valamiféle rossz szándékot kellene keres­ni, erről nincs szó. Jómagam például tisztességes, úgyne­vezett közéleti emberek szájá­ból is visszahallottam olyan véleményeket, amelyek szerint talán kevesebb ünnepélyes avatásra lenne szükség, mint amennyi lezajlik a nagy nyil­vánosság előtt. Teszem azt, sokaknak feltűnt a főváros egyik peremkerületi autó­szervizének az avatása, ame­lyet a tévé jóvoltából milliók nézhettek végig. Látni lehe­tett egy nagy szerelőcsarno­kot, benne egyetlen, árva Sko­da gépkocsival, különféle vizs- +llóműszérekkel, korszerű berendezésekkel, egyébként képtelenül. De ez nem is cso­da, mert mint a riportbői, megtudhattuk, az autószerviz ugyan augusztus 20. tisztele­tére készült el, ám a gépko­csi-tulajdonosok csak szep­tember elsejétől kereshetik fel, addig nincs kiszolgálás. Rejtély, hogy ezek szerint mi­ért az Alkotmány ünnepe előtt vágták át ünnepélyesen a szerviz főbejárata előtt ki­feszített szalagot, s mit mű­velnek a valódi megnyitásig hátralevő két héten át? Sok mindenre gondoltam, így nel­dőli?, hogy előbb a szerelők gépkocsijait fogadja az új szer­viz, esetleg a felettes ható­ság tulajdonában levő au­tókat, s addig a többieknek coki, de mindezt elhesseget­tem, mert ilyesmi nálunk még csak el sem képzelhető. Még az sem, hogy az új szerviz ne­tán nincs teljesen készen, csak a 'felhajtás kedvéért adták át ilyen ünnepélyesen. Legfel­jebb arról lehet szó, hogy az elvágott szalag nagyon meg­rongálódott és kerek két hé­tig tart, amíg helyrehozzák a folytonossági hiányokat. KÜLÖNBEN olyasmit is be­szélnek, hogy nálunk volta­képpen nem feltétlenül kell ünnep az ünnepélyes avatás­hoz, mi ezt pirosbetűs dátu­mok nélkül is nagy gyakor­lattal tudjuk produkálni. Más­hol egyszerűen kinyitják az új élelmiszerboltot, vagyis fel­húzzák a rolót és azzal elin- tézettnek veszik az egészet, hiszen nem nagy ügy, a ve­vők úgyis észreveszik az ad­dig nem volt boltot, bemen­nek, vásárolnak, fizetnek, és kimennek, majd másnap újra kezdik elölről. Hát igen, más­hol ez így van, de nem nálunk. Itt jóelőre bejelentik, több­nyire nem is egyszer, hogy ezen és ezen a helyen a kö­zeljövőben új üzlet átépítése kezdődik. A továbbiakban hírt adnak arról, hogy az át­építés jó ütemben halad és ekkorra meg akkorra új üzlet nyílik itt vagy ott. Kellő elő­készítés után sor kerül az ünnepélyes avatásra, amely­ről nem hiányozhat a szalag, az olló, valamint egy kellő be­osztású személy, aki kellő ün­nepélyességgel átveszi, illető­leg átadja a boltot, készéte­lekkel, csomagolt cukorral, liszttel, sóval, műanyagtasakos A szarvasmarha-tenyésztési program megyei feladatai (l) Mával, a BIZTOS HOLNAPOT... A különböző vélemények tisztázása, egyeztetése és a le­hetőségek felmérése után ke­rült a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága elé az az előter­jesztés, amely a szarvasmar­ha-tenyésztési program végre­hajtásának megyei feladatait foglalja össze. Ebből egyértelműen kitű­nik, hogy megyénk mezőgaz­daságában -T- figyelembe vé­ve az adottságokat és hagyo­mányokat —, egyik fő ágazat a szarvasmarha-tenyésztés. Az összes mezőgazdasági tevé­kenység árbevételéből a 20 százalékot is meghaladja, az állattenyésztés nettó árbevé­teléből pedig 63 százalékos arányban részesedik. Ez je­lentősen meghaladja az orszá­gos átlagot. Mégis, ebben az ágazatban az átlagos jövede­lem a termelés alacsony szín­vonala miatt elmarad az esz- közrányos, illetve az önkölt- ségarányos jövedelmi szinttől. Hogyan lehetne ezen változ­tatni? Mértéktartó ütem A távlatokat is figyelembe véve, a realitásokra alapozva jelölte meg az előterjesztés az azonnali tennivalókat. Ennek megvalósítása révén mielőbb sikerül elérni a távlati cél­kitűzéseket. A szarvasmarha­program jó végrehajtásával gazdaságilag igen megerősöd­hetnek termelőszövetkezete­ink. A megyei program igen mértéktartó ütemet diktál a fejlesztési elképzeléseknél, ugyanakkor helyesen, a terme­lési színvonal gyors ütemű növelését, a hatékonyság fo­kozását helyezi előtérbe, a meglevő lehetőségek kihaszná­lásával. Hol kell kezdeni a munkát? A tömegtakarmány-termesz­íésnél. Mivel a tej- és húster­melés költségeinek több mint 60 százaléka takarmánykölt­ség. Kettős feladatot kell va­lóra váltani: egyrészt a ter­melés ütemét, másrészt a ho­zamokat kell növelni. Miként lehet ezt megvalósítani? Legfontosabb a takarmánybáxis megterem tése Ezért ä szálas és zöld takar­mány termőterület arányát távlatokban, megyei szinten 3— 4 százalékkal, a tsz-ekben 4— 5 százalékkal szükséges tejjel, poharas iejfptlet, kefir­rel, palackozott italokkal egyetemben, amelyek azonnal, de legkésőbb két héten belül kivétel nélkül a fogyasztókö­zönség rendelkezésére állnak. Holott minden hasonló eset­ben legfeljebb a rolót kellene felhúzni, illetőleg valamivel előtte értesíteni a környék la­kóit, hogy új üzlet nyílik, pon­tos dátum, valamint a szíves invitálás, amely szerint attól az időponttól kezdve a vevő­ket szívesen látják és udvari­asan kiszolgálják. PERSZE, LEHET, hogy ez túlságosan hétköznapi volna, nem illene az országszerte mindinkább divatba jövő ün­nepélyes avatási ceremóniák­hoz. Titokban őszintén remé­lem, hogy egyszer majd meg­törik a jég és a szalagátvágás­ra felkért tekintélyes ember, valamint a helyettesei nem fognak ráérni, vagy kifogy a csakis erre a célra gyártott szalag, s elmaradnak az ün­nepségek. Tudom azonban, hogy ez egyelőre hiú remény, amelynek nincs reális alapja. A példa ugyanis ragadós. Ezt onnan veszem, hogy legutóbb, amikor elkövetkezett a várva várt fizetésnap és átvettem a borítékot, majd kiszedtem be­lőle a bérszámfejtés által ké­szített szalagot, magam is gé­piesen körülnéztem, nincs-e a közelben valaki, aki ünnepé­lyesen átvágná. Árkus József' emelni. A silókukorica ter­mésátlagát a jelenlegi 198 má- zsa/hektárról, 260—280 má­zsa/hektárra szükséges feltor­nászni. Az évelő pillangósok­nál a területi részarány növe­lését jelöli meg a terv, a lu­cernatermesztés elsődlegessé­gével és átlagtermésének je­lentős növelésével. Fokozni kell az egynyári szálastakar­mány növények közül az őszi takarmánykeverék illetve, a másodvetésű takarmányter­melést és a tarlóvetést. Eléré­se céljából korszerűbb ter­melési technológiákat kell be­vezetni, fokozni a műtrágyá­zást, a növényvédelmet és megoldani a komplex betaka­rítást. Az azonnali feladatok közé tartozik a gyepterületek hoza­mának növelése és hatékony felhasználása. Ennek érdeké­ben a megyei tanács azokat a közös gazdaságokat támogat­ja anyagilag, amelyek a komp­lexitás elvét alkalmazzák. Fő tennivaló a minőség javítása, amit újratelepítéssel, vízren­dezéssel, kémiai talajjavítással és műtrágyázással lehet elérni. Követelmény még a korszerű, intenzív gyephasznosítás is. Ez utóbbit a jelenlegi ötéves terv hátralevő éveiben 6000 holdon akarják megvalósítani. Elősegítése céljából újabb 10— 15 minivíztározó építését ter­vezik a legelők öntözéséhez. Nagy gondot kell fordítani a meglevő takarmányok beltar- talmi értékének megóvására, illetve további növelésére. Ezért hosszú távon, társulásos alapon, forrólevegős szárító üzemekre lesz szükség. Ebben a tervciklusban három to­vábbi forrólevegős szárító megépítésével számolnak Ce- red, Kálló termelőszövetkeze­teiben és a Borsosberényi Ál­lami Gazdaságban Feltölteni ax állatállományt Most már felesleges azon vitatkozni, hogy a felépült szarvasmarha-istállók meny­nyiben felelnek meg a korsze­rűség maximális követelmé­nyeinek. A legsürgősebb ten­nivaló a gazdaságok legsajá­tosabb érdeke, az üres férő­helyek mielőbbi betelepítése. Tőkeszegény mezőgazdasági üzemeinkben indokolatlan és értelmetlen luxusnak számít a meglevő tehénférőhelyek 75 százalékos kihasználása. Ezt is figyelembe véve nem cso­dálkozhatunk azon, ha en- "nek az ágazatnak a. gazdasá­gosságát jelző számok ked­vezőtlen képet mutatnak. Pe­dig jól tudják a közös gaz­daságok vezetői, hogy a ki­használatlan. vagy a kevésbé kihasznált férőhelyek csak a termelési költségeket növelik, mivel az adót az állóeszközök után kell fizetni. A férőhe­lyek mielőbbi betelepítését az állam is segíti. Húszezer fo­rint állami támogatást biztosít azoknak a gazdaságoknak, me­lyek növelik állományukat. Szükséges megemlíteni, hogy a gazdaságok vezetői, amikor a szarvasmarha-ágazat eredmé­nyességét vizsgálják, az előbb említetteket is vegyék figye­lembe, hogy reális képet kap­janak. Ssakemberek — váltóműsxak Mindkettő nem a holnapi hanem a ma feladata. A szak­emberképzésnél meglevő egy­oldalú szemlélet fenntartása akadályozza a továbblépést. Azt a felfogást, hogy csak azo­kat tartsuk meg ebben az ága­zatban. akik ma is dolgoznak, fel kell cserélni egy sokolda­lúbb, korszerűbb szemlélettel. Igaz, néhány helyen nem a legideálisabbak a munkakö­rülmények. A fiatalok tartóz­kodását az állattenyésztő szak­mától mégsem elsősorban eb­ben kell keresni, hanem az ál­lattenyésztésben alkalmazott viszonylag korszerűtlen tech­nológiákban és a jelenlegi munkaszervezet hiányosságai­ban. A környezetet is vizsgál­va célszerű olyan következte­tést levonni, hogy a szakem­berképzéssel együtt gyorsan meg kell reformálni a munka­szervezetét. Gondoskodni kell a váltóműszak bevezetéséről, a szabad szombatok és vasár­napok megszervezésérőL Ezek megvalósítása után másként jelentkeznek majd a kétségte­lenül meglevő szakember­gondok. A munkaszervezet korszerűsítése fontos politikát kérdés, mert a terv megvalósí­tásának egyik feltétele. Csak By módon lesz az állatte­nyésztésben dolgozók 60 szá­zaléka jól képzett szakmunkás. E munka népgazdasági fon­tosságát bérezésben is kifeje­zésre kell majd juttatni. A szakemberképzésben a gazda­ságok továbbra sem marad­nak magukra. A következő öt­éves tervben Szécsényben egy mezőgazdasági központ létre­hozását tervezi a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya. Az előbb említettek azonna­li feladatokat jelentenek. Va­jon hogyan alakul távlatokban megyénk szarvasmarha-állo­mánya, milyen fejlesztési el­képzeléseket ajánl, szorgal­maz a megyei tanács végre­hajtó bizottsága, és miért, mi­lyen kezdeményezéseket tá­mogat a jövőben? Ezekről lesz szó következő írásunkban. , V. K, (Folytatjuk} Új tantárgy az egyetemeken A vállalati szervezés fej­lesztéséről körmányhatározat intézkedett. Ezzel össze­függésben a művelődésügyi miniszter — egyetértésben az érdekelt főhatóságokkal — elrendelte: az egyetemek, va­lamint a műszaki és a gazda­sági főiskolák valamennyi sza­kán oktatni kell a szak jelle­gének megfelelő szervezési is­mereteket. Az oktatás fokoza­tos bevezetéséről, céljáról továbbá arról, hogy a szerve­zési ismereteket önálló tan­tárgyként, vagy más tantárgy (tantárgyak) keretében kell-e oktatni, az egyetem felett fel­ügyeletet gyakorló miniszter intézkedik. A népgazdasági igényekhez alkalmazkodva a szervezési szakemberek képzésére az egyetemeken külön szakot is kell létesíteni. Ezen a szakon szerzett oklevélben a szerve­zői szakképesítést minden eset­ben fel kell tűntetni, és az ok­levél a végzettségnek megfe­lelő szervezői munkakörök be­töltésére is képesít. Az egyetemek szervezési' szakjain levelező oktatás kere­tében kiegészítő képesítést sze­rezhetnek a képzés szakirá­nyának megfelelő oklevéllel rendelkező szakemberek. Aki­egészítő képzés tanulmányi idejét és rendjét az egyetem felett felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg. A miniszteri utasítás egyben leszögezi: az egyetemeken fo­lyó továbbképzés tanterveiben is megfelelő helyet kell biztosí­tani a szervezési szakirányú is­meretek oktatásának. A szervezési ismeretek szak­középiskolai oktatásáról a tan- tervekben történik intézkedés. Az utasítás hatályba lépett. NŐGRÁQ — 1973. augusztus 28., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom