Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-24 / 197. szám
Aki árat mond... Hét végi túraiavaslatunk Régi palóc házak Hollókőn A Meteorológiai Intézet a hét végére már hűvösebb időt jósol. Biztosak vagyunk abban, hogy ennek ellenére ismét sokan indulnak túrára a hét végén, A fürdőhelyek közül csak a meleg vizűeket javasoljuk kedves túrázóinknak. Viszont javasoljuk azt -is, hogy mind többen ismerjék meg megyénk nevezetességeit is. Ezért város, és kisebb, idegenforgalmi szempontból Jelentős községek és azok érdekességeinek megtekintését javasoljuk. BALASSAGYARMAT Nógrád megye nyugati részén fekszik, az Ipoly mentén. A mintegy 14 ezer lakosú, történelmi múltú, patinás kisváros, egyben járási székhely is. 1930-ig (160 éven át) Nógrád megye székhelye volt. Nevét a Gyarmat honfoglaló törzstől kapta. Eredetileg királyi várbirtok, majd IV. Béla a Balassa nemzetségnek ajándékozta, a XIII. században már mint város szerepelt. Az utóbbi esztendőkben indult meg .iparosodása és újjáépítése. Balassagyarmat Madách és Mikszáth városa. Pályájukat a volt megyeházán kezdték. Legérdekesebb látnivalója a Palóc Múzeum. Műemléki épületei az 1740-ben épült rk. templom, az 1834-ben klasszicista stílusban épült volt vármegye- háza. A város határában levő nyírjesl tő kellemes fürdési és táborozási lehetőséget biztosít. SZÉCSÉNY Több mint 5000 lakosú járási székhely. 1705. szeptember 5-én a kuruc rendek az országgyűlést a vár alatti úgynevezett Borjúpáston tartották, ahol Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották. A régi vár romjainak ma már csak töredékei láthatók. A XVII. század végi egykori Forgách- kastélyt mezőgazdasági múzeum céljaira újítják fel. A város főterén áll az 1700-as években épült tűztorony és a XVIII. századi eredeti bárokk tanácsháza épülete. Szécsény a nógrádi palóc háziipar központjaHOLLÓKŐ Sajátos néprajzi ritkaságokban gazdag, romantikus kis cserháti falucska. Vára a Szárhegy csúcsán épült a XIII. században. Vármúzeum, kilátó épül a várromokon. P’atornyos, kis műemlék temploma a XIV. századból való. A körülötte levő 18—20 házból alakult ki a „palóc népi építészeti rezervátum”. Nyolc ház átalakítása után falumúzeum, orvosi rendelő, turistaszálló kapott bennük helyet. A hollókői népviselet gyönyörű. A nők több ré- tű szoknyát, bő ujjú inget viselnek, amelyet ~ vállkendővel kötnek át. Szoknyájuk elé hímzett aljú, keskeny fekete kötényt kötnek, BUJÁK Népviseletéről ismert község. Glatz Oszkár festőművész hosszú éveken át élt itt és örökítette meg a szép bujáki népviseletet. A bujáki vár romjait a községtől egy kellemes hangulatú ligeten átsétálva közelíthetjük meg. Felélednek a puszták Negyvenezer hektár koráb- 1075) félmilliárd rubelt irányban terméketlen föld öntözé- zott elő az öntözési építke- set teszi lehetővé a Tadzsi- zésre. Risztén északi részén épülő új A szoVjethatalom éveiben alagút. A közép-ázsiai szovjet az öntözött földek területe köztársaságok kormánya a je- több mint tizenegyszeresre lenlegi ötéves tervben (1971— növekedett. CSESZTVE Román stílusú temploma 1212-ben épült. Az 5 holdas oarkban levő kúriában lakott Madách Imre, Az ember tragédiája írója, 1845—1853 között. A kúria ma emlékmúzeum, melyet a család egyik leszármazottja mutat be az érdeklődőknek. Burkoltan, nyíltan 1972-ben a vegyipar csökkentette a termelői árakat. így lehetővé vált, hogy 12,6 százalékkal mérsékeljék a mosó- és mosogatószerek, a szappanok fogyasztói árát, s kevesebbe kerültek más háztartási vegyi cikkek szintén. Egy fecske nem csinál nyarat, ám — szerencsére — nem egyetlen már ez a „fecske”. Igaz, ma még több a nyílt és burkolt áremelés, mint ezek fordítottjai, a csökkentés. Persze, nincs értelme ott engedni az árból, ahol nem tudják kielégíteni a keresletet, ez csak a feszültséget növelné. Ám jó néhány árunál lehetne kisebb is az árcédulán álló összeg, ha ... Ez a „ha” azonban eléggé bonyolult. Újfajta komámasszony Nyílt árdrágítást követnek el ott, ahol a hatósági árat túllépik, szabad ár esetén pedig a méltányos hasznot meghaladó nyereséget kívánnak elérni. Burkolt az árdrágítás, ha az árszámításban szereplőnél rosszabb minőséget vagy kisebb mennyiséget adnak a vevőnek. A tisztességtelen haszon — s ez fontos változás — ma már nem vállalatonként kerül mérlegelésre, mint korábban, hanem termékenként. Szigorúbb az áremelési bejelentések elbírálása, szabályozottabb az árkalkuláció. Mindezek a vállalatok egy részét — de persze ide tartoznak a szövetkezetek, a magániparosok is — újfajta komámasz- szonyjáték kitalálására ösztönözte, ám nem az ollót, hanem a kevésbé szembetűnő árnövelési lehetősegeket keresik. A gazdasági egységek egy másik része azonban kezdi fölismerni a tisztes árpolitika hasznát. Vevők piaca Arra, hogy ma még egyediek, s nem tömegesek ezek a példák, a magyarázat a vevők piacában lelhető. Nem az áru keresi a vevőt, hanem megfordítva. S ez természetesen árfelhajtó erőként működik. Vannak, akik kihasználják. S vannak, akik messzebbre tekintve döntenek a nagy forgalom, kis haszon elvét érvényesítve. Munka nélkül pénzt besöpörni nem csak tisztességtelen, hanem veszélyes is, hiszen árufedezet nélküli jövedelmek keletkeznek. Az, hogy a termelőnek, a kereskedőnek haszonra szüksége van — ebből fejleszt, növeli a béreket, oszt részesedést stb. —, senki nem vitathatja. Arra azonban sem az előállító, sem az értékesítő nem törekedhet kizárólagos alapon, hogy minden áru nyereséget hozzon! Márpedig napjainkban széles körben él, hat ez a szemlélet. Nem egyszer teljesen figyelmen kívül hagyva a fogyasztói érdekeket. Utasításra I Az ilyen vállalati magatartás visszaszorítását a központi irányításnak joga, s kötelessége is szorgalmazni. Közvetett eszközökkel — gazdasági szabályozókkal —, s közvetlenül. Például utasításokkal. Március elsején lépett érvénybe a Könnyűipari és Belkereskedelmi Minisztérium együttes rendelkezése, amely előírja harminc féle gyermekruházati cikk kötelező gyártását, mégpedig meghatározott minőségben, s változatlan áron való forgalomba hozatalát. Van, ahol a kereslet-kínálat szabad érvényesülése vezet árcsökkenésre. 1972-ben egyebek között a fejes káposzta 33 százalékkal olcsóbb volt, mint 1971-ben, kevesebbért adták a karfiolt, a kelkáposztát. A forgalom fellendítését célozta, hogy csökkent a halak, a befőttek, a dzsemek ára, a kötött alsóruházati cikkeké, a ballon- kabátoké; a nagy forgalom, kis haszon még mindig jobb, mint a csekély eladás, semmi nyereség. Mindenki árfelelős Ahhoz, hogy valamennyi gazdasági egységre ez legyen a jellemző, jócskán kell még idő. Nagy hiba lenne abban a tévhitben élni, hogy az árellenőrzés, a számonkérés oldja meg a gondokat. A tanács megszabhatja és ellenőrizheti, hogy mennyiért adják a helyi szükségletekre gyártott termékeket, mibe kerülnek a szolgáltatások, de senki helyett nem képés megtenni a gazdálkodási intézkedéseket, ahogy más árhatóságok ugyancsak képtelenek erre. A gazdasági életben ritkák a véletlenek, < s nincsenek csodák. Az indokolt és az indokolatlan áremelkedések sem maguktól, valami titkozatos erő hatására mennek végbe. Az árnövekedés okozat, feRat okok lelhetők mögötte. Ezek kutatása, indokolatlan részük fölszámolása az árfelelősök dolga? S a maga helyén, a ma-, ga munkájában mindenki árfelelős. Mészár«# Ottó Kelendő a színes tv, sztereo rádió... Szokatlan kiállítási tárgy A lípecki tájmúzeum régiségei között egy érdekes leletre bukkantak, öntöttvas kézfejen a következő felirat olvasható: „Nagy Péter cár keze”. A kiállítási tárgy keletkezésének története nagyon érdekes. Lipeck alatt a Voronyezs folyón I. Péter (1672—1725) hajórajt szervezett. A hajók felszerelését a két lipecki öntöde készítette. Az első öntésnél nyert fémből a cár személyesen néhány tárgyat kovácsolt a hajók, részére. Ennek az eseménynek az emlékére készítették az öntödei mesterek az uralkodó kézfejét. A lelet most már közkincsként a múzeum gyűjteményét gazdagítja. Az elmúlt években jelentősen fokozódott a Szovjetunióban a dolgozók vásárlási kedve. A kiskereskedelmi áruforgalom például 1972-ben az 1971. évihez képest 7 százalékkal növekedett. Különösen észrevehető változások mentek végbe a tartós fogyasztási cikkek kereskedelmében: napjainkban például másfélszer több személygépkocsit adnak el, mint két esztendővel ezelőtt. Nagy a kereslet az olyan áruk iránt, mint a színes tévé, a sztereo rádió, a bútorgarnitúra. Ez azzal magyarázható, hogy növekedett a lakosság széles rétegeinek reáljövedelme. Az utóbbi két évben 34 millió embernek jelentős mértékben emelték a fizetését, növekedett a nyugdíj, az egyetemi és főiskolai ösztöndíj. Ugyanakkor a kiskereskedelmi árak változatlanok maradtak. Szőnyegmúzeum Mai arcuk, mai emberek Favágóként kezdte Az emberi sorsok kiszámíthatatlanok. Bár Langa József már akkor érezte, hogy valami nincs rendjén, amikor érettségi után az autószerelő műhelyben kezdett dolgozni. Valahogy odacsöppent. Mondták az ismerősök, hogy az autóvillamossági szakma nagyon jó. Azzal lehet igazán keresni. — Hittem is, nem is. Érettségi után voltam, gondoltam, megpróbálom. Nekivágtam. De aztán csak nem szerettem a műhely zártságát. Tavasszal, amikor jó idő lett és kezdtek zöldellni az erdők, majdnem belebetegedteim. Pedig nem volt nehéz munkám, se megerőltető. Mégsem szerettem. A szakmunkásoklevelet megszerezte, aztán gondolt egy nagyot. Otthagyta az autószerelést, és elment favágónak. Langa József mosolyog: — Mindenáron erdész akartam lenni. Ehhez pedig a favágóság volt az első lépcső. Eléggé csodabogárnak számítottam. Kevés favágó akad, akinek a zsebében van az autóvillamossági bizonyit«ánx. Ami a legérdekesebb, szívesen csinálta. Nap mint nap Kijárt az erdőbe, emelgette a fejszét. — Ez nem is volt baj. Mindent végigcsináltam, amit az erdőben dolgozni lehet. Most, hogy kerületvezető erdész vagyok, nemigen érhet meglepetés. Langáék — a felesége bent dolgozik Salgótarjánban — Rónabányatelepen, bent az erdőben, szép kis erdészházban laknak. — Nem furcsa? — Csöppet sem. Nagyon szeretjük mind a ketten. Fák vesznek körül, csend van, és nagyon szép az erdő. Aztán még hamiskásan hozzáteszi: — Megsúgom, hogy a buszmegálló néhány percnyire van. Vizünk ugyan nincs, de villanyunk igen. így televíziót Qéz&etuQk, moiogvpuiji vas. Mikor időnk akad, egy-kettőre a városban teremhetünk. Ilyen remeteség a mienk. A salgótarjáni erdészet 107- es kerülete az övé. Körülbelül négy-ötszáz hektár. Az erdész pedig naponta végigjárja. Kívülről tudja a legkisebb dű- lőutat. Ismerősei a fák, dombok, tisztások. Persze, modern ember lévén, nem gyalog jár. Nem is lovon, mint a filmeken szokták. Hanem motoron. Háromötvenes Já- wán. — Nagyszerű jószág. Mindenhova elvisz. A legrosszabb úton is megyek vele. Nagy munkában vagyunk, tart a fakitermelés. Azt meg pótolni kell, gondozni, védeni az erdőt. Mondta is egy régi erdész barátom, úgy gyere ide, hogy ezt csak szívvel lehet csinálni... Ebben nincs is hiba Langa Józsefnél, Úgy beszél, olyan szeretettel a fákról, az erdőről, hogy rögtön látni, ez az ember megtalálta a helyét. A beszélgetés során kiderül, még akkor is akadtak kacskaringók az életében, amikor már az erdészethez került. — Mindenképpen el akartam végezni az erdészeti teep- nikumot. Egy időbér, úgy nézett ki, nem sikerül. Akkor az egyik barátom rábeszélt, menjek el vízvezeték-szerelőnek. Három hónapig dolgoztam ott. Aztán kaptam egy levelet, hogy jelentkezhetek Sopronban. Nem gondolkodtam, mentem vissza az erdészethez. Letette a különbözeti vizsgát és tavaly kapta meg az oklevelet. Erdésztechnikus lett. A fizetése 2200 forint, erre még különböző illetmények járnak. Megkérdezem, nem keresne többet autószerelőként? — Ezen nem is gondolkodom. Minek? Inkább az foglalkoztat, hogy meg kellene próbálkoznom az egyetemmel. Az erdőhöz akkor is hű maradok. Aki megszerette, nem pártol el tőle. — csata) Azerbajdzsánban ősidőktől fogva fejlett a szőnyegszövés. A múlt századok folyamán készített népművészeti szőnyegek között sok elkallódott. Néhány megmaradt példány a világ leghíresebb múzeumainak gyűjteményét ékesíti. Az 1539-ben szőtt „Sejli Szefi” szőnyeg a londoni „Victoria és Albert” Múzeum tulajdona. A New York-i „Metropolitan” múzeum termeiben Szovjet régészek időszámításunk előtt a tizenkettedik évezredből származó vadásztáborhelyre bukkantak a Pamir hegységben, Sungou település közelében. Az idő nagy mennyiségű kőkorazakbeli használati tárgyat konzervált. Az ásatás során több mint háromezer primitív, kést, baltát, a „Godzsa”, az „Ov-Csulug** (16. század) és a „Semacha” (17. század) szőnyeg a keleti szőnyegszövészet remekeiként szerepel. Az azerbajdzsán! szőnyegornamentika jelenleg 1300 különböző motívumot ismer. Ezek közül sok megtalálható a Bakuban nemrégiben megnyílt szőnyegmúzeumban, amely a világ egyetlen ilyen jellegű intézménye. a zsákmány felbontásához szükséges szerszámot és az ókorban széles körben használt okkerfestékeit találtak. A Sungouban talált táborhely szenzációnak számít a régészvilágban, mivel eddig még nem találtak Közép.. Ázsiában ilyen gazdag, a késói paleolit kor emberéről hírt adó leletet. NÚGRAD - 1973. augusztus 24,, péntek , < b Ritka, kokorszakból származó leletek
