Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-24 / 197. szám

Három a kislány az ELZETT-ben Tizenkétezer tv-Iakat-alapkupak készül naponta az ELZETT FLIM Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységében azon a gé­pen, amely a lemez körülvágását is elvégzi. Lászlók Andor sajtolói művezető és Józsa Andrásné gépkezelő ellenőrzik az elkészült alkatrészt Három a kislány a képen, de valójában nyolcán dolgoznak az ifjúsági brigádban, amelynek vezetője a tizenéves Virág Éva (középen), tőle balra Bárány Piroska, s jobbra ispán Erzsiké. Ök hárman két első és egy második helyezést értek el az if­júmunkásnapok alkalmával rendezett szellemi vetélkedőn. Jelenleg a tizenévesek brigádja az 1301-cs tv-lakat szerelé­sével foglalkozik. Ebből a termékből egy műszak alatt há­romezer-háromszáz darabot csinálnak Három gép „orvosa” a sajtóiéban Józsa István fiatal szer­számbeállító. Rajta múlik, hogy a gépek mindig üzemképesek legyenek, pontosan és jól dolgozzanak. Persze, ha szükséges, más gépek javításába is besegít. Ha nincsen fennakadás a termelésben, naponta 30—30 000 különböző lakat- és bútorzár készül a gyárban (Fotó: Fodor Tamás) „ Ű| profil a fémlparlitél A tavalyinál tizenegy százalékkal nagyobb A növények és a hőingadozás A trópikus növényekben ta­lálható úgynevezett fiavon anyagok segítségével a forró ágöv flórája könnyebben vi­seli el a hőingadbzásokat — állapították meg a Krím-fél- szigeten működő nyikitszki botanikuskert kutatói. A szovjet biológusok indiai tu­dósokat is szeretnének bevon­ni a fiavon anyagok tanulmá­nyozását célzó munkába. Fel­tevések szerint a különleges anyagok a mezőgazdaság és az orvostudomány területén is hasznosíthatók — ami az utóbbit illeti, többek között a P-vitamin előállítására. A könnyűszerkezetes építési és szerelési tevékenység egyre nagyobb szerephez jut a tava­lyi munkájával „Kiváló Válla­lat” címet elnyert Balassa­gyarmati Fémipari Vállalat­nál, amely korábban főleg ká­beldobjai révén volt közis­mert hazánkban és külföldön. Amióta a Magyar Alumínium- ipari Tröszthöz tartozik a gyáregység, azóta a termelés a hagyományos termékekről fo­kozatosan az új „profil” javá­ra tolódik el. Az átállás min­dig sok gonddal és nehézség­gel jár, ennek ellenére az üzem jelentősen túlszárnyalta termelés az előző év hasonló időszaká­ban elért termelést. Újszerű termelési, műszaki tanácskozáson vitatták meg nemrégen a gyárban az első fél év eredményeit és a hátra­levő időszak tennivalóit. A beszámolót nem a gyárigazga­tó tartotta, hanem egy-egy szakterület felelős dolgozója, vezetője, aki ezzel nem csak alapos tájékoztatást adott a résztvevőknek, hanem egyben saját munkájáról is kiállította a „bizonyítványt”. Az új mód­szer nagy sikert aratott, a be­számolókat élénk, sokoldalú vita követte. összegezve a műszaki ta­nácskozáson elhangzottakat megállapítható, hogy a hagyo­mányos termékek iránti ér­deklődés, különösen külföldön visszaesett, bár egyúttal a ha­talmas szovjet piacon nyíltak — az előzetes tárgyalások eredményeképpen — a kábel­dob számára elhelyzési lehető­ségek, amelyek azonban job­bára csak az ötödik ötéves tervben realizálódnak. A kilá­tások mindenesetre biztatóak, hiszen 2—3 millió rubel értékű kábeldob talál majd előrelát­hatóan piacra a Szovjetunió­ban. Az alumíniumprofillal ösz­szefüggő építési és szerelési munkákat Péten és Inotán végzett a gyár. .Az első féléves termelésnek közel egyharma- da, mintegy húszmillió forint, ebből származott. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyít­va, idén hat hónap alatt 11 százalékkal emelkedett a ter­melés, bár ezt nem követte hasonló arányban a nyereség növekedése. Az eredmény mégis eloszlathatja az átállás révén kialakult bizonytalan­ságot, dolgozói aggodalmakat. Ezt a termelésnövekedést úgy érte el a gyár, hogy 8,5 száza­lékkal csökkent a foglalkozta­tottak száma. Ennek megfele­lően a termelékenység ugrás­szerűen javult. Az is az eredményrovatban könyvelhető el, hogy az első fél évben 5,3 százalékkal csök­kent; az önköltség. Ugyanak­kor azonban aránytalanul föl­duzzadtak a készletek, amely­nek pénzügyi következményeit a tröszt segített áthidalni. Az exportvisszaesést a gyár — feltehetően a második fél év­ben is folytatódik ez a folya­mat — a hazai forgalmazás, értékesítés élénkítésével igyekszik ellensúlyozni. Egy­úttal tovább tart a külföldi1 partnerek felkutatása, hogy új megrendelőket találjon a» üzem a gyártmányaira. Rövidesen megszűnik az ét- avult, régen korszerűtlenné vált öntödei telephely, a kol­lektíva a városból a gyár terü­letén levő kísérleti csarnokba költözik. A vállalat a jövőben még nagyobb arányban veszi ki a részét a népgazdaságilag legfontosabb, kiemelt beruhá­zások megvalósításából. Az motai csúcserőmű beruházá­sán dolgozó munkások már eddig is szép példáját adták hűségüknek és, helytállásuk­nak. Önkéntes, nyújtott mű­szakokban 154,3 százalékos át­lagos teljesítményt értek el a beruházáson. A második fél • év termelési terveiben az egyik legnagyobb tétel a he- jőcsabai cementmű rekonst­rukciója, egy hatalmas tároló­csarnok burkolómunkáit vál­lalta a Fémipari Vállalat. I Mai kommentárunk Állatorvosok... MIÉRT SZÓLTAK elismeréssel a megye ál­latorvosainak munkájáról a megyei- tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén? Mert hivatásuknak megfelelően jól, de nem hibátlanul végezték munkájukat, aminek eredményeképpen ma elmondhatjuk: a megye állategészségügyi helyzete alapvetően meg­felelő, az állategészségügyi apparátus, különö­sen a nagy gazdasági károkat okozó járvá­nyos betegségek megelőzésében eredménjje- sen tevékenykedett. Az elért eredményeknek sok összetevője van. Ezek között említhetjük az állomás ve­zetésében bekövetkezett előnyös változást. Ennek során fegyelmezettebbé, emberségessé, politikusabbá és pártszerűvé vált a vezetés munkája. Számottevő az a segítség, amelyet a MÉM állategészségügyi és élelmiszer-higié­niai főosztálya adott a megyei állategészség­ügyi állomás vezetőjének. Jó a munkakapcso­lat a helyi tanácsokkal, s ez biztosíték arra, hogy a hozott intézkedések szakmailag meg­alapozottak, az állategészségügyi követelmé­nyeknek pedig megfelelnek. A tanácsok tes­tületi üléseiken rendszeresen beszámoltatják az állatorvosokat, a szolgálat dolgozói közül egyre többen vesznek részt a társadalmi és politikai életben. Előnyt jelent, hogy sok jó • képességű, szakmailag jól képzett fiatal szak­emberrel rendelkezik az apparátus, de meg­vannak a tárgyi feltételek is az eredménye­sebb munka elvégzéséhez. Az egy gyakorló állatorvosra eső számos állatlétszám 1584, ke­vesebb az országos átlagnál. Nagyon fontos, hogy sikerült társadalmasí- tani a járványvédelmi munkát, s az állomás szakigazgatási tevékenységéhez biztosítottak a szükséges jogkörök. A siker alapját azon­ban a feladatok következetes megvalósítása, a szigorúan, fegyelmezetten végrehajtott in­tézkedések teremtették meg. A végzett munka elismeréseként hét fő részesült megyei taná­csi elnöki dicséretben, húszán vettek részt külföldi szakmai tapasztalatcserén. Sok jót mondtak azokról az állatorvosokról is, akik megyén kívül segédkeztek a járványveszély elhárításában. Az állategészségügyi szolgálat továbbra is központi feladatnak a hatásos és eredményes megelőző munkát tekinti. Fontos feladatának tekinti a szarvasmarha-állomány tbc-mentesí- tését. Érthető, mert e tekintetben a tsz-ekben az országos átlagtól 4,7, az állami gazdasá­gokban pedig 30,7 százalékkal elmaradtunk. A háztájiban viszont 2 százalékkal haladjuk meg az országos átlagot. Különösen kedvezőt­len a helyzet a salgótarjáni járásban. Továbbra is komoly gondot okoz a mentes állomány — nagymértékű, 21 százalékos —, visszareagálása. Okát abban jelölték meg, hogy a szarvasmarhatartó gazdaságok nagy része nem rendelkezik megfelelő állattenyész­tési szakemberrel, szakmunkással, egyes tsz- vezetők pillanatnyi érdekeikért feláldozzák a stabilizálás lehetőségeit, a mentes telepeken gyakran gümőkórral fertőzött dolgozók tevé­kenykednek, a szarvasmarhatartó telepek kö­zül 48 nincs körülkerítve, s bizony néhány gazdaság megszegte az állatforgalmazásra vonatkozó rendelkezéseket. Ez azt jelenti, hogy megbízhatatlan egészségügyi hátterű ál­latokat vásároltak és vittek be a mentes te­lepekre. Az előbbieken kívül egyes területe­ken a szakemberek nem tudtak következete­sen érvényt szerezni a mentesség megtartását szolgáló előírásoknak. Az állategészségügyi helyzet további javítá­sa, a meglevő gondok megoldása céljából a végrehajtó bizottság szükségesnek tartja az állategészségügyi rendszabályok betartásának szigorítását, a hatósági feladatok jobb ellátása érdekében pedig a járási főállatorvosok füg- getlenítését. A hatékonyabb munka érdekében növelni kell az üzemi állatorvosok számát. A gümőkórmentesítés ütemének fokozására az állategészségügyi állomás a szövetkezetek anyagi lehetőségének függvényében ütemter­vet készít, melyet egyeztet a termelőszövet­kezetekkel, és biztosítja az abban foglaltak folyamatos végrehajtását. Felülvizsgálják a nagyüzemi állattartó telepek járványvédelmi felkészültségét, felszereltségét, s ennek birto­kában adják meg a szükséges segítséget, tesznek intézkedéseket. A SZÉP, vonzó program következetes meg­valósítása újabb sikereket ígér, aminek elő- riyét elsősorban a közös gazdaságok dolgozói élvezik majd. V. K. Az eredményeket nyugodt üzemi légkörnek, a vezetők és dolgozók közötti kölcsönös megbecsülésnek, megértésnek és bizalomnak köszönhetjük — mondta Tóth József tiribe- si aknavezető-helyettes töb­bek között legutóbb, a válla­lati műszaki tanácskozáson. Azóta jártunk Tiribesen és ezt a véleményt Szabó Imre, a szakszervezeti titkár ' csak megerősítette. — Jelentős ez a változás az utóbbi időben, aminek ered­ményé számokkal is mérhető. A vezetők és beosztottak kö­zötti viszony nagyon sokat je­lent — állapította meg az szb- titkár. Történt egy és más ennél az üzemnél, ami a vezetők érde­me. A tudatos és célratörő fej­lesztés, az üzem- és munka- szervezés gyümölcse beért. Az idén Tiribes eredményeivel első helyre került a négy szén­termelő akna versenyében. Sándor Gáspár aknavezetővel összehasonlítást végeztünk az elmúlt két és fél évről. Ér­demes volt. — A legfontosabb termelé­kenységi mutatónk, az egy műszakra eső összüzemi telje­sítmény 1268 kilovolt. Tavaly már emelkedett, az idén még több lesz. Két év alatt 35,5 szá­zalékkal növekedett. A pro­duktív teljesítmény ez időszak alatt 34 százalékkal lett aa­Nyugodt légkör, egyre javuló eredmények Tiribesen gyobb. Az Igazsághoz tartozik, hogy" tavaly még a műszak­gazdálkodási tervet nem tud­tuk maradéktalanul teljesíte­ni, az idén viszont már a szén­termelő, vagyis produktív mű­szakarány a tervezettnél több volt a nem termelő munkahe­lyek rovására — mondta az üzemvezető. Az önköltség is kedvezően alakult. Két évvel ezelőtt Tiri­besen 346 forint 86 fillérért állítottak elő egy tonna sze­net, az idén 305 forint 71 fil­lérbe került. — Az idén eddig már hat­ezer tonnával több szenet ter­meltünk, mint amennyit a terv előírt. Ez a mennyiség 9 napi termelésnek megfelelő. Az árbevételünk 12,31 forint­tal nagyobb, önköltségük vi­szont 17,60 forinttal kisebb tonnánként a tervezettnél — kaptam a felvilágosítást. Ezek a számok ékesen bizonyítanak Tiribesen. A termelés koncentrációjára való törekvés eredményes volt. Azt a célt tűzték maguk elé; lehetőleg egy fejtésből ki­hozni a maximumot. Keve­sebb kiszolgálólétszámmal, rövidebb szállítóútvonalon, vagyis kevesebb munkaerő- és eszközráfordítással teljesíteni a tervet. ■ Korábban két kisebb fejtés­ben termeltek. Most egyetlen 180 méter széles, kétszárnyú frontfejtésről kerül felszínre az akna napi 70 vagonos ter­melése. Ekkora fejtés még so­ha nem üzemelt Tiribesen. A többlethez az elővájások is hozzájárulnak. Lőrinc András aranykoszo­rús frontbrigádja egyenletesen termel. Sok jót hallottam már erről a brigádról. A frontmes­ternek az emberek nevelésé­ben egyszerű, de jól bevált módszerei vannak. Előfordult például, hogy valaki gyengéb­ben „húzott”, mint ahogy a brigád közös érdeke megkí­vánta. Mellé állt, fogott egy részt a munkából. Annyit mé­giscsak elvárhatott, hogy a mellette dolgozó ne maradjon el. Ez a módszer hatásosabb­nak bizonyult, mint a lelki­zés. Tiribesen gyakran visszaté­rő kérdés a visszafejlesztés. Vannak „jól értesült” embe­rek, akik fel-felröppentenek egy-egy rémhírt, ezzel felesle­gesen ártanak a nyugodt lég­körnek. Miről van szó? A ve­zetők erről is beszéltek. — A Dózsa-telepi részen a vetődések miatt leálltunk. A kutatások szerint itt nincs ér­telme az erőlködésnek. E te­rület pótlására viszont a hetes ereszkei részen folyik az elő­készítés. Ez a jövő évi terme­lést biztosítja — mondta Tóth József aknavezető-helyettes és még hozzáfűzte: — A szén- igényektől és a szénvagyontól is függ, hogy itt meddig ter­melünk. Ennek- pédig határa van. Számaink, eredményeink ha tovább javulnak, én nem félek ettől a kérdéstől. Az igazsághoz tartozik, hogy a gépesítéssel inkább foglalko­zunk mint a munkalehetőség­gel. A bizalom erősebb, mint a légből kapott hírek. Az őszin­teségre ezzel válaszolnak a ti- ribesi bányászok. Bodó János NÓGRAD — 1973, augusztus 24., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom