Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
SPORT Mérlegen az SBTC labdarúgó- csapata (II.) Az 1972/73-as bajnokságban az SBTC húsz játékost szerepeltetett. Kmetty és Varga valamennyi mérkőzésen játszott, a pálma azonban mégis Kmettyé, mert Vargát kétszer lecserélték. Ök ketten tehát 30 találkozón küzdöttek A további sorrend: Básti, Horváth, Jeck és Répás 27—27 találkozó. Kovács 26, Gecse, Magyar és Vertig 24—24 mérkőzés. Kajdi 21-szer volt a kezdő csapatban, a többiek már kevesebbszer jutottak szóhoz. Kegye 16-szor játszott — 8 alkalommal csereként érkezett a pályára. A játékosok teljesítményét illetően segítségül hívtuk a Népsport osztályozó könyvét. A fordulók után összeállított úgynevezett A- és B-váloga- tpttban összesen 11 játékos szerepelt. Az A-válogatottban ll-en, a B-ben 10-en kaptak helyet. A sorrend, zárójelben ki, hányszor szerepelt a két válogatottban. Básti (3, 4), Kovács (3, 3), Jeck és Gecse (2, 1), Magyar és Vertig (1, 2), Sáfrány és Szóé. (1, 1), Répás, Horváth és Kajdi (1, —). A játékosok közül Básti kapta a legmagasabb osztályzatot. A Szeged ellen __ 9-est érdemelt! Ugyancsak ő kétszer kapott 8-ast, a Videoton és a ZTE ellen. Magyar 8-as- ra védett a Csepel és az MTK ellen. Gecse a Pécs, Horváth a Komló ellen — ekkor három gólt rúgott, Kovács a Szeged ellen, míg Kajdi a Rába ETO ellen kapott 8-as osztályzatot. Érdekes, ha összevetjük az Idei bajnokság átlagát a tavalyival. Mindkét évádban a 12 legtöbbet szeretjeit játékos átlagát vettük figyelembe. 19T1/T* 197Í/7S 1. S zalai 6,73 1. Básti 6.25 2. Kmetty 6,13 2. Magyar 5,78 3. Magyar 6,09 3. Répás 5,7T 4. Varga 6,07 4. Kovács 5.73 5. Básti 6,06 5. Kmetty 5,50 6. Répás 5,93 Vargia 5,5« 7. Kovács 5,87 7. Horváth 5,48 8. Gecse 5,66 8. Gecse 5,41 Vertig 5,66 9. Vertig 5,34 10. Horváth 5,40 10. Jeck 5,33 11. Jeck 5,37 11. Kajdi 5,11 12. Kajdi 4,96 12. Kegye 5,00 Miklós és Beirindán. Utóbbit éppen a Ferencváros ellen „dobták a mélyvízbe”. Érdékes képet mutat a góllövőlista. A negyven gólon 13 játékos osztozik. Figyelmet érdemel, hogy a gólok majdnem egynegyede fejesből esett — szám szerint 9 —. ugyanakkor hét gólt 11-esből szerzett az SBTC. Básti volt az „ítéletvégrehajtó”, hat liest értékesített, míg Jeck egyszer szerzett gólt büntetőből. A sorrend: 8: Kovács és Básti, 7: Jeck, 6: Horváth, 3: Kmetty, Bartha, Kegye, Kris- kó, Kajdi, Pozsár, Répás, Szoó és Varga 1—1 gólt ért el. Az SBTC egyébként az évadban 186 szögletet rúgott, ugyanakkor az SBTC ellen 159 szögletet rúgtak. A ZTE ellen nem kevesebb mint 18 szögletet ért el a tarjáni csapat, mégis 1:1 lett az eredmény. A mérkőzéseket összesen 161,5 ezren látták. A Salgótarjánban sorra került 15 mérkőzést összesen 81 ezren, az idegenbeli tarjáni meccseket 80,5 ezren látták. Hazai pályán a nézőcsúcsot a Ferencváros elleni találkozó jelentette nyolcezer nézővel! Az Egyetértés elleni találkozót ugyanakkor mindössze kétezren látták. Idegenben — könnyű kitalálni — a Zalaegerszeg elleni mérkőzésen volt a legtöbb néző: húszezer! Kispesten csak kétezren voltak kíváncsiak az SBTC-re. Hogy jó voltre a sárgalap- osztogatás, azt most ne firtassuk. Rossz volt! Az SBTC játékosai 13 sárga lapot szedne ........................5W,I"SI|B ■ H a összehasonlítjuk a két évet, kitűnik, hogy lényegesen alacsonyabb az átlag, mégpedig összesen 3,73-dal. Ez jelentős visszaesést jelent! Figyelmet érdemel, hogy akik kevesebbszer jutottak szóhoz, mint például Szoó, 5,58-as átlagot ért el 13 mérkőzésen. Ez ásít jelenti, hogy figyelni kell a játékosra, úgyis mondhatnánk, szükség van rá, mert ha akar, tud játszani! Sáfrány, aki 10 találkozón játszott, ugyancsak jó átlaggal rendelkezik, hiszen 5,44- dai a 8, helyen lenne, ha főbbet játszott volna. Pozsár is megmutatta, hogy tehetség — 5,25 az átlaga — csak csiszolni kell és foglalkoztatni, ő a jövő embere! Nem lenne teljes a kép, ha Kristóf nem említenénk, aki mindent megtett, amikor pályára küldték. . Tíz alkalommal játszott és 5,16-os átlagot ért el,' ugyanannyit mint hat mérkőzésen Szőke kapus. Szóhoz jutott még Bartha, Nagybátony less a színhely! Két nagyszabású versenyre kerül sor július 15-én Nagy- bátonyban. Itt kerül sor a falusi dolgozók XII. nyári spar- takiádjának járási döntőjére, amellyel egyidőben rendézika salgótarjáni járás munkahelyi sportakiádjának versenyeit. A falusi dolgozók összesen 16 női és férfi atlétikai számban mérik össze tudásukat. Kézilabda-, röplabda-, teke- és tornaversenyekre is sor Jterül. Megrendezik a kispályás labdarúgótornát is. A versenyekre június 9-ig lehet nevezni. A munkahelyi spar- takiád négy sportágban kerül lebonyolításra. Mindkét versenyről á győztesek tovább jutnak a július 29-én sorra kerülő megyei döntőre Salgótarjánba, illetve Balassagyarmatra. tek össze, bár az is igaz, hogy hat játékos osztozott a lapokon. Kovács (4), Básti és Vertig (3—3), Jeck, Répás és Gecse (1—1). Ebből következik, hogy Kovács kétszer, Vertig és Básti pedig egy-egy alkalommal nem játszhatott. Mindössze egy kiállítása volt az SBTC-nek. Répás Béla kényszerült elhagyni a játékteret a Honvéd ellen. Az SBTC 30 találkozóját 16 játékvezető vezette. A legtöbbször Katona és Bana bíráskodott. Mindketten három-három találkozót vezettek. Elgondolkoztató, hogy a 30 mérkőzésből mindössze hat alkalommal kapott 5-öst a játékvezető. Hétezer 4-es osztályzatot kaptak a bírók, 13- szor 3-ast és 4-szer 2-est Tehát a , mérkőzések több mint felét 3-asra, illetve 2-esre vezették a bírák az SBTC-nek. A számok sok mindent elárulnak, sok mindenre figyelmeztetnek. Érdemes figyelni rájuk. Szokáes László Egy gyár: 11,5 czei* sportoló Tömegsport a Szovjetunióban Szovjetunió-szerte ismertek az uráli gyárak és üzemek sportegyesületei. Az Uralszkij Trubnyik — az uráli csőgyár — sportegyesül etnek például tizenegy és fél ezer tagja van: munkások, alkalmazottak, azok gyerekei és családtagjai. Az évente megrendezett tömegsportversenyen a csőgyár csapata nem egy alkalommal a Szovjetunió legjobbjának bizonyult. A gyáriak évente két nagy — egy nyári és egy téli — versenyt rendeznek, amelyen 12—15 sportág versenyzői vesznek részt A fiatalok verseny-, a középkorúak testedzési, az idősebbek egészségügyi programmal szerepelnek. Ezen a télen a gyár minden második dolgozója benevezett az összetett számokból álló versenyre és teljesítette a Munkára Harcra Kész tömegsportmozgalom megszabott szintjeit. A mozgalom gyári bizottságának vezetője maga az igazgató, Fjodor Danyilov — Állami-díjas, a Szocialista Munka Hőse — fiatal korában ismert labdarúgó és versenyző. A gyárban igen népszerű az urallak hagyományos sportja, a síelés. Téli hétvégeken, ünnep- és szabadnapokon a síelő csőgyáriak százaival találkozhatunk a város parkjaiban és a kirándulóhelyeken. A síelők a felszerelést térítésmentesen — a gyári belépő felmutatása ellenében — a sporttelepen vehetik át. A gyárnak ötezer férőhelyes — labdarúgó-, futó- ás köny- nyüatlétikai pályával felszerelt — stadionja van. Ezenkívül igénybe vehetik a tornatermi foglalkozásokra és nehézatlétikai edzésekre alkalmas sportházat, valamint a sportpalotát, ahol mesterséges jégpálya, 5 úszómedence, 6 röplabdapálya és 2 labdarúgó- pálya áll rendelkezésükre. A gyári sporteszközök és -pályák korszerűségére jellemző, hogy itt rendezték meg az 1970. évi szovjet országos síbajnokságot. A sísport nagy vetélytársaá jégkorong. A gyár dolgozóinak gyermekeiből 56 csapat alakult. Nagycsapatuk a szovjet országos bajnokságban szerepel, ifjúsági csapatuk pedig kétszer volt országos bajnok. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gyárban a gyeplabda. Csapatuk az országos bajnokságon bronzérmes lett, három játékosuk a szovjet válogatott tagja. A sportegyesületnek 25 szakosztálya van. A legjobb sportolók elérik még a mesteri címet is. A magas szintek teljesítésére megvan minden lehetőség, a gyerekek már a gyári sportiskolában elsajátíthatják kedvenc sportjuk mesterfogásait. A tömegsport magas színvonalának biztosítása jelentős anyagi ráfordítást igényel. A költségeket a gyár szociáliskulturális alapjából fedezik. A tömegsport, az általános testedzés kedvező hatással van a dolgozók fizikai állapotára és egészségére, ami növeli a termelést és ezen keresztül a nyereséget. Így a humánus szempontokon túl a tömegsport támogatása anyagilag is kifizetődik. Mihail Azernij, az APN tudósítója Mecser is indul Szombathelyen július 7—8-a között rendezik meg az országos vidéki felnőtt atlétikai bajnokságot. Nógrád megyét négy egyesület, az SKSE, a Bgy. SE, a SÜMSE és az SBTC képviseli több mint húsz versenyzővel. Újság, hogy ott lesz az indulók között Mecser Lajos, aki elmondta, hogy szorgalmasan készül, és ágy tervezi, hogy két számban öt- és tízezer méteren indul. Sorokban — Területi labdarúgótorna. A holtszezonban területi labdare, nem Európa az Kontinens első, ha- Klub ken: Csapat Játékos Játékvezető rúgótbrnát rendeznek a szécsényi járásban. Július 15-én ■ Európa Észak- és 198 350 382 182 11 837 305 243 596 Szécsényben körmérkőzésen Közép-Amerika 6 150 66 343 1 532 955 6 476 dönti el a sorrendet az IpolyDél-Amerika 24 465 54 516 1 047 175 12 646 völgy, a Karancs-völgy és a Ázsia 29 744 25 167 524 687 10 058 Cserhát-völgy válogatott csaAfrika 11 359 20 345 501 569 9 750 pata. Óceánia 1 750 11 681 173 854 2 415 ★ — Röplabdapályát építenek. összesen: 271 818 560 234 15 667 545 284 941 Szécsényben, a Bútoripari Vállalat dolgozói társadalmi munkában röplabdapályát építenek. ★ — Nógrádszakál győzött. Női röplabdában már megrendezték a járási spartakiád- döntőt és a szécsényi járás bajnokságát nógrádszakáli lányok nyerték. Ök képviselik a megyei döntőn a járás színeit. Bárnál labdarúgók a megyei I. osztályban! Szép sikert értek el a bámai labdarúgók a megyei B-osztály salgótarjáni csoportjában. Végig egyenletes teljesítménnyel 7 pont különbséggel — nagy fölénnyel — nyerték el a bajnoki címet és jogot szereztek arra, hogy az 1973—74-es bajnokságban a megyei I. osztályban szerepeljenek. Képünk a bajnok, bámai csapatról készült. Állnak balról jobbra: Szabó István edző, Gajdár László, Molnár József, Orosz Gábor, Susßn Tibor, Tóth Károly, Szabó Kálmán sportköri elnök. Guggolnak: Hadik József, Bozó Géza, Bozó József, Szabó Zoltán, Répás Lajos, Szabó Géza Herbst Rudolf felvétele Hányán fociznak a Földön? A FIFA, a világ labdarúgásának csúcsszerve nemrégen közzétett kimutatása szerint a világon összesen 15 667 545 labdarúgót tartanak nyilván, a FIFA-nak 140 tagállama van, tehát több mint az ENSZ- nek. A világon összesen 271 818 klub működik 560 234 csapattal. A játékvezetők létszáma 284 941. (Hat szövetség nem küldte meg az adatokat a FIFA-nak.) A labdarúgás elterjedt a világ minden részén' de az élen Európa áll. A nemzeti labdarúgó-szövetségek száma tekintetében nagy meglepetésnem Afrika, ahol különösen az utóbbi években igen sok labdarúgó-szövetség alakult. A hivatásos labdarúgók száma messze elmarad az amatőröké mögött. Csak 42 220 profi labdarúgót tartanak nyilván. A hivatásos labdarúgás fellegvára Európa, itt összesen 24 808 él, Dél-Ameri- kában 11954, Afrikában 5312, Ázsiában 90, Óceániában 56. Végül, hogyan oszlik meg a statisztikai számok tükrében a labdarúgók, a csapatok, a klubok, a játékosok és a játékvezetők száma a kontinenseÉrdekessége a fenti táblá- egyes országok, ahol nemzeti zatnak és valószínűleg min- snnri.nn1l. denki meglepődik azon, hogy p Dél-Amerikában, ahol igazi tartják a futballt, csak valamivel több mint labdarúgóláz uralkodik és egymillió labdarúgó van. Még egynéhány „HA” a magyar—svédről... Már eleve előrebocsátom; hogy írásomban nem kívánom a kedves olvasót a számunkra fájóan emlékezetes (oly sokszor írtuk le e szavakat, vereséggel is felérő) mérkőzés szakmai elemzésével untatni. Ezt bízzuk a szakvezetőkre. Ha igaz a szólás-mondás, hogy Magyarországon tízmillió fociszakember él, akkor azok egyike jogán szabadjon e sorok írójának is, korántsem „vérbe mártott” tollával papírra vetni egynéhány megállapítását. Induljunk ki abból az alapállásból, hogy a látottak hevenyészett értékelése után leszűrtük: hiba volt a szemléletben, a taktikában, az összeállításban (régi aranyigazság, hogy mindig az lett volna a legjobb játékos, akit a kapitány nem állított be!), egyes játékosokban, a játékvezetőben. Akadt, aki a kapufák „négyszögességét” okolta, hogy Szőkének az a bizonyos 25 méteres, nyesett szabadrúgása nem ment be. Egyszóval mindenben! Már Marseille-ben is (amelyet még ma is sokan labdarúgásunk „Mohácsaként” emlegetnek!) lélektelenül játszott, és nem küzdött csapatunk, s ezért, a csehszlovákoktól elszenvedett súlyos vereség miatt nem lehettünk ott az 1970- es mexikói VB-n. Ekkor ezt írtük: „lezárult a magyar labdarúgás egy korszaka!” Aztán szövetségi kapitányok mentek, jöttek és az azóta eltelt idő alatt kialakult ugyan egy újszerű magyar vá-. lógatott, amely ;,megtanult“ játszani, és küzdeni (ha nem is mindig 90 percen keresztül!), de győzni, sajnos, még nem!... Milyen különös is a sors! Már az Ü. Dózsa—Juventus budapesti visszavágóján, 2:0- ás hazai vezetés után a Juventus kiegyenlített és az idegenben lőtt gólokkal jutott a BEK elődöntőjébe. Kísértetiesen ismétlődtek az események a VB-selejtezők küzdelmei során is. Előzőleg kétszer legyőztük (sajnos, kevés góllal) a hatodrangú Máltát, aztán mind külföldön, mind itthon, sorozatos döntetlenekkel mégis kiestünk a VB résztvevői közül anélkül, hogy a csoportunk bármelyik csapatától vereséget szenvedtünk volna. De minek meditálunk? Elmúlt, napirendre tértünk a történtek lelett. Megállapíthattuk, hogy a kapitány, a rendelkezésre álló játékosanyagból nem tudott többet kihozni. Játékosaink helyenként valóban jól játszottak, és becsületesen küzdöttek. Tehát —• ahogyan sportnyelven mondják — szépen búcsúztak... Mit lehet még ehhez hozzátenni? Ha győztünk volna, sokkal kevesebb lett volna a „ha”!... Aztán leírtuk a szokásos tézist: „megint lezártuk labdarúgásunk egy korszakát!” Őszintén reméljük és kívánjuk, hogy a két utolsó szó között mielőbb ott álljon a „dicsőséges'’ jelző ... Somos István j
