Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

Péter János beszéde az európai (Folytatás az 1. oldalról) ság és a Német Szövetségi Köztársaság szerződései, a Nyugal-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás, a kétoldalú kapcsolatok jelentős fejlődése az európai országok között. A nemzetközi enyhülés nem állt meg Európa határainál, ebben az esztendőben olyan jelentős esemény történt, mint amilyen a vietnami fegyver­szüneti megállapodás aláírása és néhány megállapodás lét­rehozása a leszerelés témakö­rében. A Magyar Népköztársaság külpolitikai elveihez híven mindig is küzdött azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban érvényre jusson a békés egy­más mellett élés elve. Ennek az elvnek alapján gyümölcsö­ző kapcsolatokat építettünk ki egész sor nyugat-európai országgal: Ausztriával, Fran­ciaországgal, Olaszországgal, de az Egyesült Államokkal és Kanadával is. Diplomáciai kapcsolatok nélkül széles körű gazdasági és kulturális kap­csolatok létesültek országunk és a Német Szövetségi Köz­társaság között. Elősegítjük a békés megoldásokat Megelégedéssel vesszük tu­domásul, hogy a békéért küz­dő kormányoknak a háború és a nemzetközi feszültség el­len harcoló európai tömegek­kel együtt, sikerült jelentősen megjavítaniok az európai vi­szonyokat, és ennek köszön­hetően eljutottunk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mostani tárgyalá­saihoz. Természetesen nem akarom azt mondani, hogy most már minden rendben van. Tudjuk, hogy még számos megoldásra váró probléma van Európában is, a világ más részein is. Ép­pen ennek tudatában kormá­nyunk más országok kor­mányaival együtt — a jövő­ben is arra törekszik, hogy elősegítse a rendezetlen kér­dések rendezését és ezzel a béke megszilárdítását, a biz­tonság megerősítését. Nagyon bonyolult kérdése­ket hagyott ránk a vietnami háború. A Magyar Népköztár­saság, mint önök is tudják, eleget tett a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok felkérésének és részt vesz a vietnami Nemzetközi Ellenőr­ző és Felügyelő Bizottságban. Törekvésünk %iz, hogy segítsük mielőbb valóra váltani a Pá­rizsban aláírt vietnami egyez­mények szellemét és megaka­dályozni' a fegyverszünet meg­sértését célzó törekvéseket. Meggyőződésünk, hogy Dél- Vietnamban az európái béke és biztonság ügyét is szolgál­juk. A Közel-Kelet problémái, az izraeli agresszió következmé­nyei is behatóan foglalkoz­tatnak bennünket. Nyilvánva­ló, hogy amíg nem oldódik meg a közel-keleti válság, ad­dig nehezen lehet arról be­szélni, hogy teljesen elhárul­tak az európai országokat is fenyegető konfliktusok. A Magyar Népköztársaság képviselői — akárcsak az önök országának képviselői — következetesen dolgoztak en­nek az értekezletnek az elő­készítésén. Számos tárgyalást folytattak államfői, kormány­fői, miniszteri és egyéb szin­teken a ma tapasztalható ja­vulásért. Alig Van itt olyan képviselet, amelynek kormá­nyával ne álltunk volna kap­csolatban mai ügyünk tisztá­zása céljából. Az előkészítő munka sike­réhez nagyban hozzájárult az a módszer is/ amellyel a tár­gyalófelek megközelítették Eu­rópa bonyolult problémáit: az egyébként szervesen össze­függő és egymással kölcsön­hatásban levő nemzetközi kér­dések különválasztása, a meg­oldásra érett kérdések elvá­lasztása azoktól a kérdésektől, amelyeknek a megoldása a je­len pillanatban még nem le­hetséges. Nem szükséges, hogy valaki megmagyarázza a magyar kormánynak, hogy az európai biztonság ügye nem választ­2 NÓGRÁD - 1973. biztonsági ke ható el például a földközi­tengeri problémáktól. Nagyon jól tudjuk, hogy más világpo­litikai problémák is kölcsön­hatásban állnak az európai problémák megoldásával. Ha azonban minden kérdésnél mindig megvártuk volna, hogy minden más kérdés is megér­lelődjék a megoldásra, akkor saját magunkat fékeztük volna le, és ma nem arról szólna Európa politikusainak az ér­tékelése, hogy 1969 tavaszától, milyen nagy utat tettünk meg a nemzetközi feszültség enyhítésében, a nemzetközi együttműködésnek a népek javára való előmozdításában, hanem megálltunk volna fél­úton és talán tovább folytat­nánk a régi vitát. Nem lehet visszafordulni * A Magyar Népköztársaság kormánya jelen helyzetben azt tekinti legközvetlenebb nemzetközi feladatának, hogy elősegítse az elért kedvező eredmények megszilárdítását, azok visszafordíthatatlanná tételét, és hogy közreműköd­jék további nagy eredmények elérésében. Éppen ezért fi­gyeli éberen azokat a veszé­lyeket, amelyek még kétségte­lenül elevenen élnek és fe­nyegetik már elért eredmé­nyeinket is. Ilyen felismerések vezettek bennünket altkor, amikor kerestük az együttmű­ködést önökkel ennek a kon­ferenciának az előkészítésé­ben, és most, amikor önökkel együtt új feladatok megoldá­sára készülünk. Az itt képviselt államok helsinki nagykövetei több mint hat hónapon át tanács­koztak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítéséről. El kell ismer­ni, hogy jó munkát végeztek^ összeállították a különböző bizottságok feladatterveit, amelyeknek a segítségével az értekezlet második szakaszá­ban megfogalmazzák majd a biztonsági és együttműködési értekezlet hivatalos dokumen­tumait. Nem szabad azon­ban elfelejteni, hogy a munka neheze még hátra­van. A második szakasz so­rán kell a közös állásfoglalás végleges dokumentumait megfogalmazni, a mostani vi­ta figyelembevételével. Nem lesz könnyű ez a munka sem. Reálisan lehet azonban úgy tervezni, hogy a bizottságok\ ősszel elvégzik munkájukat és a harmadik szakasz még ebben az évben megkezdhető. A mostani külügyminiszteri értekezleten számos javasla­tot terjesztettek elő, amelye­ket a második szakaszban kell majd megvitatni. Az államok kapcsolatainak elvei — amelyeket nagyköve­teink az ajánlásokban össze­foglaltak — jól tükröződnek abban a nyilatkozattervezet­ben, amelyet a Szovjetunió külügyminisztere terjesztett elő. Ügy véljük, hogy ez a tervezet jó alap a tárgyalá­sokra. Kormányom természetesen jelentősnek tartja az európai biztonság katonai és fegyver­kezési problémáit is. Ügy véljük, hogy a nagykövetek ajánlásai helyesen utalnak er­re a kérdésre. Helyesnek tart­juk, hogy az európai haderő­csökkentésről Bécsben októ­ber 30-án megkezdődnek az érdemi tárgyalások az érde­kelt államok részvételével. Arra kell törekednünk ezeken a tárgyalásokon, hogy érvé­nyesüljön az egyenlő bizton­ság elve és egyik fél se jus­son katonai előnyökhöz a másik fél rovására. Gazdasági együttműködés A Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszte­re, kormánya és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében előterjesztette az európai országok gazdasági együttműködéséről és a kör­nyezetvédelemről szóló kö­zös tervezetünket. Mi az európai országok gazdasági együttműködésének rendkí­vüli jelentőséget tulajdoní­tunk, úgy véljük, hogy énnek a kérdésnek különleges fi­gyelmet kell szentelni. Mi július 6,, péntek nferencián hangsúlyozottan gazdasági együttműködésről és nem egy­szerűen kereskedelmi kapcso­latokról beszélünk. A gazda­sági együttműködés több en­nél. A nemzetközi feszültség esetleges ingadozásai a keres­kedelmi kapcsolatokat ko­molyan próbára tehetik. A hosszú távú ipari termelési együttműködés a különböző rendszerű országok között azonban képes ellenállni a feszültség esetleges növekedé­sének, sőt, csökkenti annak ha­tását. Ezért a Magyar Nép- köztársaság multilaterális fó­rumokon és kétoldalú kap­csolataiban egyaránt előtérbe helyezi a kooperációs kapcso­latokat. Egyrészt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak a keretében keresi a munkamegosztás bővítését, a gazdasági együttműködés mi­nél szélesebb körű kibonta­koztatását, másrészt szélesíti ilyen jellegű együttműködését más országokkal is. Azt hi­szem, kevés olyan ország van itt képviselve, amellyel vala­milyen területen ne lenne folyamatban vagy előkészü­letben részünkről ipari együtt­működés. Szükségesnek tart­juk, hogy a biztonsági és együttműködési értekezlet el­hárítsa a különböző társadal­mi rendszerű országok gazda­sági együttműködését ma még gátló akadályokat, segítse megszüntetni a diszkriminá­ciót és biztosítani a legna­gyobb kedvezmény elvének érvényesülését. Képviselőink a jövőben is együttműködnek az európai országok kulturális kapcsola­tainak, az információk köl­csönös cseréjének bővítésében, az emberek, eszmék szaba­dabb mozgásában. Azt hiszem azonban, ha valahol szükséges a hidegháború maradványai ellen összefognunk, akkor ez éppen ezen a területen szük­séges. Csakis jól megfontolt, gondos előrehaladás hozhat gyümölcsöző eredményeket. Kölcsönösen figyelembe kell vennünk országaink törvénye­it, szokásait, Szabályait, úgy osztani meg tapasztalatainkat egymással. Á biztonság érdekében Végül meg szeretném je­gyezni, hogy a Magyar Nép- köztársaság feltétlenül szük­ségesnek tartja, hogy beható­an megvizsgáljuk az európai biztonság állandó szervének létrehozását. Ebben a gondo­latban a nemzetközi együtt­működés nagy távlatai tárul­nak fel.'Ha létezne egy olyan szerv, amely folyamatosan foglalkozhatna az európai biztonság ügyével, bizonyos, hogy újabb és újabb javasla­tokat kaphatnánk az orszá­gok multilaterális és bilate­rális együttműködésének mind szélesebbé tételére, a bizton­ság megszilárdulását célzó újabb lépésekre. Ügy gondolom, hogy mos­tani értkezletünk minden részvevőjét foglalkoztatja az európai biztonsági és együtt­működési konferencia máso­dik szakaszával összefüggő sok kérdés. A mi feladatunk meghatározni a második sza­kasz előkészítését. Azt hiszem, célszerű lenne, ha a koordi­nációs bizottság mielőbb ösz- szeülhetne és mielőbb meg­kezdődhetne- Genfben a bi­zottságok tevékenysége. Meg­győződésem, minden részt vevő ország törekedni fog arra, hogy a bizottságok a lehető legrövidebb időn belül meg­kezdjék munkájukat és mi­előbb dolgozzák ki a biztpn- sági és együttműködési érte­kezlet végleges dokumentu­mait. Bízom abban, hogy a doku­mentumok elfogadásával már a kormányfők és államfők értekezlete foglalkozik majd. E helyről is szeretném ki­fejezni : örülünk annak, hogy a svájci kormány szívesen vállalja a második szakasz megrendezésével járó felada­tokat. Azt is nagyon szívesen vesszük, hogy a biztonsági értekezlet harmadik szaka­sza a megállaoodásnak meg­felelően újra itt, Helsinkiben ül össze. A konferencián képviselt országok további együttmű­ködéséhez sok sikert kívánok az értekezlet minden részve­vőjének — fejezte be beszé­det Péter János. Ülést tartott a minisztertanács (Folytatás az l. oldalról) A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztését a gyümölcstermelés jelenlegi helyzetéről, várható alakulá­sáról és a fejlesztés érdekében teendő intézkedésekről. A gyümölcstermelés mezőgazda­ságunk egyik leggyorsabban fejlődő ágazata és távlati fej­lesztéséhez is számottevő nép- gazdasági érdekek fűződnek. A legfontosabb a korszerű, nagyüzemi termelés kialakí­tása. Elsősorban a meglevő ültetvényeket kell korszerűsí­teni és a termelés színvona­lát javítani, A kormány az előterjesztést elfogadta és utasította az érdekelt tárcá- katj, országos hatáskörű szer­veket, hogy a szükséges in­tézkedéseket tegyék meg. Az Országos Tervhivatal el­nöke és a pénzügyminiszter jelentést terjesztett elő a fo­lyamatban levő nagyberuhá­zások helyzetéről. 92 nagy- beruházás közül az elmúlt évben 2 befejeződött és 6 kezdődött el. Javult a területi megoszlás, csökkent Budapest részaránya és erőteljesen nőtt Borsod megye részesedé­se. Az elért eredmények mel­lett még több fogyatékosság akadályozza a tervszerű meg­valósítást. A kormány felhív­ta az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét, hogy fordítsanak nagy gondot a tervezett költségek betartásá­ra, a rendelkezésre álló for­rások hatékony felhasználásá­ra, a befejezetlen beruházá­sok számának további csök­kentésére. A Minisztertanács megtár­gyalta az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, a köny- rtyűipari miniszter, a kohó- és gépipari miniszter, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a nehéz­ipari miniszter jelentését a termelés gazdaságosságának javítására vonatkozó intéz­kedési tervek végrehajtásáról. A kormány a jelentést tudo­másul vette és megállapította, hogy a gazdaságos termelésre való törekvés, mind az irá­nyító szerveknél, mind a vállalatoknál szervezettebbé vált. A termelés gazdaságos­ságát az intézkedési tervele következetes végrehajtásával és a termékkorszerűsítést elő­térbe helyező műszaki-gazda­sági szemlélet erősítésével kell tovább javítani. A kormány elfogadta az Országos Anyag- és Árhiva-. tál elnökének előterjesztését a szerződéses árról, és az ár­változás-bejelentési kötelezett­ség alá tartozó termékek körének bővítéséről. Felha­talmazta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, hogy amennyiben az árváltoztatás nem kívánt hatásai nem há- ríthatók el, az árváltozás végrehajtását — legfeljebb hat hónapra — felfüggeszthe­ti. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Jó ütemben halad a földgáz* felhasználás központi fejlesztési programjának végrehajtása Sas Béla, az MTI hírma­gyarázója írja: A Minisztertanács csütörtö­ki ütése tudomásul vette a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának vég­rehajtásáról előterjesztett jelentést. Megállapította, hogy a végrehajtás megfelelő ütemben halad, az előirány­zott szinten teljesült a föld­gáztermelés és -felhasználás terve. Az előterjesztett jelentés többek között rámutatott ar­ra, hogy hazánkban a szén- hidrogének aránya az energia­felhasználásban 1970-től 1972- ig 43-ról, 48,8 százalékra nö­vekedett Ezen belül pedig a földgáz részesedése az or­szág energiaellátásában 13,6- ról 15,3 százalékra emelke­dett, s a negyedik ötéves terv végén várhatóan eléri a 20 százalékot A gázipar tavaly már 4,1 milliárd köbméter földgázt értékesített. A la­kosság háztartásaiban és a kommunális ellátásban fejlő­dött a legdinamikusabban a földgáz felhasználása. Az utóbbi két évben összesen 188 millió köbméterrel haladta meg az előirányzatot. Az el­múlt év végén a statisztikai adatok tanúsága szerint a la­kásállomány 59,4 százaléka részesült gázellátásban, még­pedig a lakások 17,8 százalé­ka kapta vezetéken, 41,6 szá­zaléka pedig palackban a gázt. Az utóbbi három évben, tehát 1970-től 1972-ig nyolc várost és két községet, to­vábbá 15 különálló ipari és mezőgazdasági üzemet kap­csoltak be a földgázellátásba. Így most már összesen 36 vá­ros és 38 község lakóinak kényelmét szolgálja a föld­gáz. Miután a városígázgyér- tás és -szolgáltatás állami do­tációt igényel, tehát ráfizeté­ses munka — azokon a helye­ken, ahol a vezetékhálózat le­hetővé teszi, fokozatosan át­térnek a földgázszolgáltatás­ra. Így Miskolcon, Debrecen­ben, Székesfehérvárott meg­szűnt a városigázgyártás. Megkezdődött az átállás Bu­dapesten és Szegeden, s Du­naújváros újabb városrészeit is földgázzal látják el. Ebben a tervidőszakban Győrben, Sopronban, Szombathelyen, Pécsett és Baján még fenn kell tartani a városi gáz gyár­tását, mert csak a távolabbi tervek szerint kerülhet sor a városok földgázellátására. A következő ötéves tervben Győr, majd Pécs és Baja kap földgázt. Budapesten a városi gáz kétharmadát már földgáz­ból állítják elő, s a külső ke­rületekben számos lakás köz­vetlenül is vezetékes földgáz­szolgáltatásban részesül. Így az 1971—75. évekre kidolgo­zott program szerint 40 000 fogyasztó kap városi gáz he­lyett földgázt. Vidéken az előirányzottnál is gyorsabb a gázíélhasználás, de a főváros­ban nem érte el a tervezett, szintet. A Gázművek tavaly a tervezett 602 helyett 591 mil­lió köbméter földgázt vett át, amit részben indokol az enyhe tél és az ipari fogyasz­tók igényének csökkenése. Sajnos, a levegőtisztasági elő­írások alapján védett főváro­si övezetekben sem a kívánt, ütemben haladt a lakások át­állítása gázfűtésre. Az előírá­soktól eltérő kémények, ka­zánházak, s elsősorban fede­zethiány miatt, így csak rész­legesen valósították meg a belvárosi levegőtisztasági programot. Ezért a Miniszter- tanács a budapesti gázprog­ram előirányzott ütemű fej­lesztése érdekében utasította a Fővárosi Tanács elnökét, hogy vizsgálja meg a fejlesz­tésben mutatkozó lemaradások okait és ez év végéig tegye meg a szükséges intézkedése­ket a gázprogram végrehajtá­sának meggyorsítására. Propán-bután gázból még nem lehetett kielégíteni a fo­gyasztók, elsősorban a lakos­ság igényeit. A hazai terme­léssel és importtal az utóbbi két évben azonban az elő­irányzottnál kereken 10 szá­zalékkal több propán-bután- gázt kapott a lakosság. A múlt év végén a programban elő­irányzott 1 360 000 helyett 1 383 00.0 háztartás használt már propán-bután gázt. Je­lenleg 70 000 igénylőt tartanak nyilván.' Számolni lehet azon­ban azzal, hogy a hazai pro- pán-butángáztérmelés az idén és a későbbi években is több lesz, mint amennyit a prog­ram előirányzott, és ennél ■ fogva az elosztás fejlesztése most a legfontosabb feladat. Az utóbbi két évben Deve- cserben, Győrött és Pincehe­lyen épültek kisebb palacko­zóüzemek, s jelenleg napi 140 tonna kapacitású palack­töltő épül Szegeden. Néhány beruházás megvalósítása ké­sőbbre marad, de a nehézsé­gek ellenére is számítani le­het arra, hogy 1975-re a pro­pán-bután gázt használó ház­tartások száma eléri a terve­zett egymillió-hatszázezret. Végeredményben a vezetéken kapott gázzal együtt 1975. vé­gére — a program szerint — az ország lakásállományának 65 százaléka részesül majd gáz­ellátásban. A jelentés kitér további fontos fejlesztési feladatokra. Többek között felhívja a fi­gyelmet arra, hogy célszerű lenne a magyar—szovjet gáz­vezeték leninvárosi—hatvani szakaszának folyamatos meg­építése is. 1975-ben megkezdő­dik a szovjet földgáz import­ja, s ezzel kapcsolatban a Mi­nisztertanács úgy rendelke­zett, hogy még ez év végéig ki kell dolgozni, és javaslatot kell tenni a szovjet földgáz legcélszerűbb felhasználásá­hoz szükséges intézkedések­ről. (MTI) Nyikolaj Podgornijt, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökét, aki hivatalos baráti látogatáson Bulgá­riában tartózkodik, a bolgár államtanács a Dimitrov Ér­demrenddel tüntette ki, amelyet fodor Zsivkov adott át

Next

/
Oldalképek
Tartalom