Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-05 / 155. szám
Épül a támfal r ÄXl|Wir| ^ . Salgótarján rekonstrukciója során a Rákóczi úton levő templom támfalának erősítését, építését kezdték meg a kivitelezők. A hatmillió forintba kerülő beruházás befejeztével teljesen elkészül a garzonház előtti útszakasz, így a forgalom gyorsabbá, biztosabbá válik. A környezet hangulatához, stílusához jól illeszkedő támfal — várhatóan — már ez év végére elkészül — ár — Fűzfabokor árnyékában r A távolból a Mikszáth által oly költői módon megénekelt korponai hegyek kéklenek. A frissen kaszált biliárdasztal simaságú réten — eleség után kutatva — gólyából megszámlálunk vagy húszat. Lassan leáll a zümmögő gép. Egy fűz- ttabokor árnyékába húzódunk. A fonott demizson tartalmát meghúzza Mák I. Sándor, azután így emlékezik: — Tizenhárom év nem kis idő a szövetkezetben. Kezdetben fogatos voltam. Apám is íogatos a mai napig. Azután traktoros lettem. Ez sem könnyű mesterség. Bizonyos, hogy igaza van Mák I. Sándornak. Kevés még a nyugdíjas traktoros napjainkban „görbeországban”... Az 500 hold kiterjedésű rét vége az Ipolyhoz visz. A fűkaszálás egyike a legkényesebb munkaműveleteknek. Az állatok takarmányát nem mindegy, hogy milyen minőségben takarítják be. Ezért is bizták a kaszálást a mo- kány, napbarnította, 43 éves traktorosra, és két hasonló korú társára. Nyugodtan du- dorászhatnák szabadon költve: „kaszáltam eleget, kaszáljon már más is ...” De nem teszik. Minden évben visszatérően övék a rét. Májustól a fagy beálltáig. — A mostani fűnél volt már erősebb is. Egy kicsit apró. Nem árad már az Ipoly, mert szabályozták. Túl sok az út is a réten. Ott pedig legalább öt évig nem nő fű. Zöld ingben, kék munkanadrágban heverészik a traktoros, Göndör, őszülő fekete haja gyérül. Társai szókimondó embernek ismerik. Most sem hazudtolja meg önmagát. — Magas egy kicsit a norma! Nem mindig lehet, és nem mindenütt teljesíteni. Teljesítményben béreznek bennünket, ahol nem mérhető, ott órabért kapunk. Két gyermek édesapja. Anna nyolcéves, Sándor most érettségizett. Kevés a szabad idő, de, ha van, azt igyekeznek hasznosan eltölteni. Vásárolt egy Warszava személy- gépkocsit, kedvenc szórakozásuk az országjárás. A Mák család megfordult már Egerben és Aggteleken, Esztergomban és a fővárosban is. A háztáji állatok ellátása sem kis munka. Marhatartással is foglalkozik, szép summát kap érte, amikor leadja az állatforgalminak. Csupán a takarmány magas árára panaszkodik. Amikor megkérdeztük a pataki szövetkezet vezetőit, hogy milyen embernek ismerik Mák I. Sándort, lakonikus rövidséggel így summázták megállapításukat: Fő jellemzője a szorgalom. Ért a traktorhoz, a finom munkaművelethez, szereti a munkagépét. Mindezek hallatán nem lehet csodálkozni azon, hogy Mák I. Sándort a közelmúltban nagy kitüntetés érte. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója lett. Amikor megkérdezzük, hogy mit szóltak ehhez a traktorostársak, így válaszol: — Megdolgoztam érte. Nem irigykedett senki. Megtalálja számítását a közösben. Az anyagi elismerés mellett az erkölcsi elismerésre sem panaszkodhat. Olyan traktoros, aki sokat tesz a szövetkezetért, ám a közösség sem hálátlan. Rozgpnyi István Sikeres pártoktatási év Nagybátonyban — AZ 1972/73-AS pártoktatási év eredményeit vizsgálva a nagybátonyi nagyközségi pártbizottsághoz tartozó alapszervezeteknél, első helyen említhetjük, hogy az még inkább a politikai tevékenység, a pártmunka szerves részévé vált. A pártoktatás szorosabban kapcsolódott a politikai feladatok megoldásához, az oktatásban tovább mélyült az elmélet és a gyakorlat kapcsolata — mondja beszélgetésünk során Hantos Sándor, a nagyközségi agitációs és oktatási bizottság titkára. A nagyközségi pártbizottság — a korábbi évek tapasztalatait felhasználva— az 1972/73- as pártoktatási évben tizenhárom ideológiai továbbképzési formán, huszonhárom intézménynél, vállalatnál indított pártoktatást. A szakszervezeti és a KISZ-oktatást is figyelembe véve, a hallgatók száma 1148, ami Nagybátony közel nyolcezer lakosához viszonyítva nem rossz részvételi arány. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a FŰ- TÖBER,-a Szolgáltató Vállalat és a harisnyagyár — a járási pb hatásköre szerint — külön pártoktatási formákat szervezett. Varga Ferenc nagyközségi pb-titkár elmondta, hogy a politikai propaganda szerepének növekedése, a színvonalával szemb„en támasztott növekvő követelmények mind jobban a propagandistákra irányítják a-figyelmet. Ezért a nagyközségi pártbizottság arra törekedett, hogy a területen dolgozó legképzettebb oktatókat vonja be, s a szemináriumok vezetésére felkérték a politikai oktatás vezetését alapvető pártmunkaként lássák el. A 23 szemináriumvezetőből állami iskolai végzettségét tekintve 8 egyetemet-főiskolát,- 12 középiskolát végzett, a pártiskolai képzettség szerint felső és középfokú végzettséggel 12, alsó fokúval 10 előadó rendelkezik. Ez is igazolja, bizonyítja, hogy a propagandisták kiválogatása elméleti és módszertani felkészültség alapján történt. A salgótarjáni járási pb és az oktatási igazgatóság a rendszeres és színvonalas munkájukhoz nagy segítséget adott. Az év közi propagandista-előkészi- tők jók voltak, az egyes témák feldolgozásához elvi, módszertani útmutatást kaptak. — A nagyközségi pártbizottság a pártoktatási év folyamán, arra törekedett, hogy a propagandistákat a munka közben is megismerjék — mondja Varga Ferenc titkár —, s szükség esetén megfelelő segitséget adjanak. a pártbizottság megtárgyalta és értékelte a középtávú oktatáspolitikai tervek végrehajtását, a tapasztalatokét már menet közben is felhasználták. Jelentős gondot fordítanak a Központi Bizottság 1972. júniusi közoktatás-politikai és az 1972. novemberi párthatározatok egységes értelmezésére. E két fontos határozat megismerése mellett arra is törekedtek Nagybátonyban, hogy a propagandisták olyan lényeges helyi kérdésekről is kellő ismeret birtokában legyenek, mint a nagyközségi gazdaság- politikai feladatok végrehajtása, a szocialista demokrácia fejlesztésének lehetőségei, a tanács népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási funkciójának erősítése, a párt vezető szerepe erősítésének helyi feladatai, a pártépítés, kommunista magatartás, munkamorál, stb. Varga Ferenc/titkár elmondta hogy a nagyközség életével összefüggő írásos és fényképes tájékoztatást is kiadtak — a tanácsválasztás időszakában, a tanács közreműködésével — az oktatási évben. A helyi kérdésekről szóló tájékoztatás, a le- és felmenő információ alapvető bázisa volt az agitációs és oktatási bizottság. Tagjai állandó munkakapcsolatban voltak a propagandistákkal, s az összegyűjtött tapasztalat alapján mindig napra kész állapotban tudták értékelni a pártoktatást. Az oktatási anyag feldolgozása során a legnagyobb aktivitás, a Községgazdálkodási Vállalatnál, Maconkán és a bányavárosi alapszervnél volt, ahol politikai vitakör, illetve gazdaságpolitikai tanfolyam működött. Békési Gyuláné, Pirók Gyula és Szabó Károly alapszervi párttitkárok is folyamatosan ellenőrizték a politikai oktatást. Ha szükséges volt, vezetőségi ülésen és taggyűlésen foglalkoztak a hallgatók munkájával, a felkészültséggel, a vitakészséggel, az ezeket segítő és gátló tényezőkkel. Egyébként ez a segítési módszer jellemző volt valamennyi alapszervezetre, de a hatékonysága már eltérőnek mutatkozott. A nagyközségi pártbizottság — emeli ki Varga Ferenc — jelentőségének megfelelő súly- lyal kezelte a marxizmus—le- ninizmus esti középfokú iskolát, a területen működő legmagasabb politikai továbbképzést. Ennél a továbbképzésnél a korábbi években a színvonalat befolyásolta az a tény, hogy nagy volt az eltérés a hallgatók felkészültségében, politikai ismereteiben. A titkári értekezleten adott útmutatásnak megfelelően az alapszervezetek most már megalapozottabban döntöttek a hallgatók kiválogatásánál, a javaslatok elkészítésénél. A jelentkezők általános műveltsége magasabb volt, szorgalomban, aktivitásban lényegesen többet nyújtottak. Közülük többen szeretnék marxista tanulmányaikat az esti egyetemen folytatni. — AZ ÜJ PÁRTOKTATÁSI év szervezése a tapasztalatok felhasználásával folyamatosan történik — mondja befejezésül Varga Ferenc pb-titkár — minden alapszervezetünknél. Az általános politikai, lakóterületi kérdésekről a folyamatos és rendszeres tájékoztatás alapvető politikai követelmény. A dolgozók aktivitása, közéleti érdeklődése és tevékenysége, á szocialista demokrácia fejlesztése, a politika helyi feladatainak végrehajtása szükségszerűen írja elő, hogy a pártoktatás színvonalát az 1973/74-es évben még magasabb színvonalon oldjuk meg az alapszervezetek közreműködésével. Gy. L. Mai arcok, mai emberek Munkásasszony kalapáccsal Fűrészgépek éles csikorgása, kalapácsok zaja, a deszkák csapódása. Az Ipoly Bútorgyár szécsé- nyi kábeldobkészítő üzemében a műszak kellős közepén járnak. A nemrégiben épült, nagycsarnok közepén dolgozik a szögbeverő gép, zaja akár a géppuskaropogás. Okos masina, sok ember nehéz munkáját végzi. Különleges üzem ez a szé- csényi. Magyarországon egyedül itt gyártanak fa kábeldobokat. A szögbeverő gép mellett öthat asszony dolgozik. Hatalmas kalapács a kezükben. Deszkákat raknak össze, a kábeldobok külső peremét. Közöttük van Ágner Vil- mosné is. Nagylóci asszony, jó két esztendeje kezdett dolgozni itt az üzemben. — Igen, januárban múlt két éve, hogy dolgozó asszony lettem. Persze, ez nem jelenti azt, hogy azelőtt ölbe tett kézzel üldögéltem. öt gyereket neveltem. Amíg a gyerekek kicsik voltak, moccanni sem tudtam. Volt olyan időszak, amikor három-négy iskolás volt egyszerre. Azóta elszaladt néhány év. Felnőttek a gyerekek. Ágner- né pedig munkát vállalhatott. — Örülök, hogy ide jöttem. Bár őszintén megmondom, először az ELZETT-be szerettem volna menni. De ott éppen nem volt felvétel. Most már megszoktam az asztalosműhelyt, a gépeket, megbarátkoztam a kalapáccsal. Nem is kis dolog. A kalapács, amit naponta sok százszor emel meg Ágnerné, nyolcvandekás. Ágnerné mosolyog: — Meg kell szokni, az biztos. Most már sokkal köny- nyebb a dolgunk, mióta gép szögezi össze a deszkákat. A mai nap kivétel. Néhány darabot most kézzel csinálunk meg. Nem érdemes a gépet átállítani. Aztán megint visszakanyarodik a szó az Ágner gyerekekre. — Az öt gyerek közül négy érettségizett. Már dolgoznak mindannyian. Erzsi a szécsé- nyi biztosítónál. Gyuszi Nagybátonyban, a tanácson, Vilmos Pálfalván a vegyesiparnál, Margit megint csak Szécsény- ben, az OTP-nél. Malvin lányom férjnél van, Felsőtoldon lakik. Most, hogy mindannyian révbe értek, nekem is könnyebb a dolgom. , — Keresete? — Nem panaszkodom. Jó helyem van. Az itteni asszonyok között én vagyok a legidősebb. Megbecsülnek, szeretnek. Általában kétezer forint körül keresek havonta. — Műszak után? — Mindig egy műszakban dolgozom, reggel héttől délután háromig. Aztán hazamegyek, jön a főzés. A többit a férjem megcsinálja a ház körül. ö bányában dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Amíg beszélgetünk, addig is kezében a kalapács. Most, hogy befejeztük, ismét odaáll a munkaasztal mellé és rakja szorgalmasan egymás mellé a kábeldobok deszkáit... Cs. E. Mai kommentárunk Kereskedelmi társadalmi ellenőrök A belkereskedelmi miniszter nemrég megjelent rendeleté egyértelműen tisztázta azokat a feladatokat, jogokat, amelyek a társadalmi ellenőröket megilletik. Ugyanakkor választ adott a kereskedőket érintő kérdésekre is. Ezt a rendeletet megyénk kereskedelmi dolgozói akkor fogják fel helyesen, ha a szocialista demokrácia egyik fontos megjelenési formájának tekintik, nem pedig olyan intézkedésnek, amely az ő „megbízhatatlanságukat” kívánja ellensúlyozni. Hasznos ez mind a kollektívák, mind pedig az áruházak, boltok vezetőinek szempontjából is. A társadalmi ellenőrök segítségét adnak a vezetőknek, hogy a tényeknek megfelelően, reálisan, elfogultságtól mentesen ítéljék meg munkatársaikat, döntéseikben, állásfoglalásaikban az eddiginél jobban tükröződjék a követelmény, melyet eddig is sokat hangoztattak, de sajnos, nem mindenütt tartottak be: — a fogyasztói érdekvédelem. Hatáskörük kiterjed az állami, szövetkezeti és társadalmi szervezetek, magánkereskedők, ifiagánkisiparosok és őstermelők árusítóhelyein végzett kiskereskedelmi, vendéglátóipari (üzemi vendéglátás is) tevékenységére. Ellenőrizhetik a fogyasztói árakat, azok feltüntetését, az osztályba sorolásra vonatkozó rendelkezések betartását, az áruk szavatossági idejét, a pontos számolást és mérést, a fizetési jegyzékek helyességét, a szeszes italok árusításának korlátozására vonatkozó jogszabályok betartását, a mérlegek, mérőeszközök hitelességét, szabályszerű használatát, a fogyasztókkal szembeni magatartást, a kiszolgálás módját, az elárusítóhelyek tisztaságát, valamint az egészségügyi rendelkezések betartását. Az árusítóhelyek vezetőinek, vagy megbízottainak kíséretében beléphetnek a raktárakba, a konyhákba, és egyéb helyiségekbe. A társadalmi ellenőrök munkáját kötelesek előremozdítani a kereskedelmi dolgozók. Észrevételeikre, javaslataikra minden esetben kötelesek válaszolni, és a szükséges intézkedést megtenni az érintett vállalatok vezetői, illetve az intézkedési joggal megbízott személyek. , Harminc napon belül kell értesítést küldeni a tett intézkedésekről a vállalatokat irányító felsőbb kereskedelmi szerveknek is. A társadalmi ellenőr nem adhat utasítást. Az összeférhetetlenség elkerülése céljából például nem ellenőrizheti azokat a boltokat, ahol hozzátartozója dolgozik. A rokoni kapcsolatokból eredő szubjektív ..megítélés kiküszöbölése érdekében az ellenőrzött bolt vezetője elfogultságot is bejelenthet, ezt jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a vizsgálati megállapításokhoz kell csatolni. A társadalmi ellenőrzés csak akkor lesz eredményes, ha az ebben résztvevők értik is azt. amit végeznek, tudják, mi a joguk, mi a kötelességük. Ezért oktatásukról a megyei tanács kereskedelmi osztálya gondoskodik a Szakszervezetek Megyei Tanácsával együtt. Működési szabályzatukat pedig az illetékes állami szervek és a SZOT dolgozzák ki, és gondoskodnak annak széles körű megismertetéséről. Megyénkben háromszázra tehető a társadalmi ellenőrök száma. Munkájukat az SZMT irányításával végzik. Jelenleg csak 50 százalékuk végez rendszeres munkát. Tevékenységük fellendítése céljából az SZMT közgazdasági munkabizottsága felmérést készít, aminek birtokában kijelölik a csoportvezetőket. Az állami szervekkel pedig rendszeresen megbeszélik a konkrét feladatokat, értékelik az elvégzett munkát, s közösen meghatározzák a további tennivalókat. Ennek révén valóban eléri célját a belkereskedelmi miniszter nemrég kiadott rendelete: fokozottabban érvényesül a fogyasztók érdekvédelme. S ez nagyon lényeges a’nyugodt közhangulat kialakítása szempontjából. v. K. NÓGRÁD — 1973, július 5., csütörtök
