Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVF„ 155. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK «• Összefogással, odaadó munkával! Kommunista spsrlaktívaiilés Salgótarjánban Ki tagadná, hogy emelkedtek a követelmények a mun­kában, a tanulásban, az élet különböző területein. A helyt­álláshoz egészséges, edzett emberekre van szükség. A sport­irányítás átszervezése új fejezetet jelent, úgy is mondhatnánk fontos állomása sportéletünknek. Mit kell tennünk azért, hogy minőségileg és mennyiségileg is előbbre lépjen Nóg- rád sportja? Melyek a testi neveléssel kapcsolatos legfonto­sabb tennivalóink? — és még jó néhány izgalmas kérdés ke­rült szóba szerdán azon a kommunista sportaktívaülésen, amelyet Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád megyei Bizott­ságának székhazában rendeztek. Sportköri elnökök, edzők, iskolaigazgatók, vállalatveze­tők, testnevelő tanárok foglaltak helyet a teremben. Jelen volt a tanácskozáson Matúz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettese. Szúnyog Tibor, a Nógrád megyei Tanács VB testnevelé­si és sporthivatalának elnöke tartott referátumot, melynek bevezetőjében emlékeztetett arra: az MSZMP Központi Bi­zottságának 1971. november 3-i ülésén — amely az állam­élet továbbfejlesztésének egyes kérdéseivel foglalkozott — olyan állásfoglalás született, hogy a testnevelésnek és a sportnak a társadalom életé­ben betöltött szerepe szüksé­gessé teszi az állami irányítást. Ismertette azokat az alapelve­ket, amelyeket a Politikai Bi­zottság a testnevelés és sport irányításával kapcsolatban ez év januárjában határozott meg. Szólott az Országos Test- nevelési és Sporthivatal fő fel­adatairól és elmondta, hogy a testnevelés és sport területi és helyi irányítása tanácsi fel­adattá vált. A következő idők­ben tanácsi kereteken belül dolgozzák majd ki a testneve­lési és sportpolitikából adódó helyi feladatokat. Nógrádban is a rendelkezé­seknek megfelelően július 1- től megkezdték működésüket az újonnan létrehozott megyei, járási, városi sportszakigazga­tási szervek az illetékes taná­csok kereteiben. Megkezdte munkáját a Nógrád megyei Tanács VB testnevelési és sporthivatala, a városokban, a járásokban pedig létrejöttek a sportfelügyelőségek. Most a községeken, a nagyközségeken a sor, ahol a helyi tanácsok egységes szakigazgatási fel­adatkörét ki kell terjeszteni a helyi lakosság testnevelési és sportolási igényeinek felkelté­sére. Meg kell teremteni az igényeknek megfelelő feltéte­leket — hatékonyan, összehan­goltan biztosítani kell az erő­forrásokat. Elmondta Szúnyog Tibor, hogy a TS-ek megszűnésével a szakszövetségek, szakbizott­ságok vezetőinek és tagjainak megbízatása lejárt. Ezért még az átszervezés előtt személyes beszélgetést folytattak minden szinten azókkal a 'sportembe­rekkel, akik társadalmi mun­kában végzik ezt a munkát. Kérték őket, hogy vállaljanak továbbra is társadalmi megbí­zatást az állami irányítás ke­reteiben. A munka során egyes szövetségekbe, szakbi­zottságokba új erőket vontak be, s ezáltal összességében bő­vült, sőt néhány szövetségben felfrissült a létszám. Foglalko­zott az elnök a sportegyesüle­tek helyzetével, és azokkal a kérdésekkel, amelyek az új irányítással kapcsolatban még ebben a hónapban, majd a kö­vetkező időszakban kerülnek kidolgozásra. Ezután a megye testneveléséről és sportjáról beszélt a Nógrád megyei Ta­nács VB testnevelési és sport- hivatalának elnöke. (Folytatás a 7. oldalon) A belföldi és külföldi megrendelők megelégedésére Teljesítették féléves tervüket a salgótarjáni kohászok "Az életszínvonal emelésének programja arra ösztönzi a vállalatokat, hogy évről évre nagyobb termelési értéket hozzanak létre. Mert miből is lehetne megteremteni a fo­kozódó jólét alapját, ha nem a kétkezi munkások igyekeze­téből, a termelés korszerűsíté­séből, a jobb üzem- és mun­kaszervezésből és a meglevő tartalékok kiaknázásából. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben az 1973-as év előre­lépését az a mintegy 10 ezer tonna többlettermelés jelzi, amelyet még az év elején terv­be vettek. S a fokozódó ter­meléstöbblet értéke is meg­haladja a 120 millió forintot. Az első fél év lezártával a nyers adatok azt bizonyítják, hogy mind a havi, mind a ne­gyedévi, mind pedig az évi ese­dékes tervet 100 százalék fö­lött teljesítették. Azt mondják, a mai gazdál­kodás körülményei között a vállalat részére csak az a ter­mék tekinthető konkrét ér­téknek, ami jó minőségben el­készítve vagonba kerül és el­hagyja a gyár területét. Nos, a kohászati üzemekben a bel­földi szállítási tervet negyed­éves szinten 101,7, féléves szinten pedig 106 százalék fö­lött teljesítették. Az export­terv teljesítését nagymérték­ben elősegítette, hogy június hónapban a külföldi kiszállí­tás 126 százalék fölé emelke­dett, s ezzel együtt a fél évi esedékes exportszállításnak is 107 százalék fölött tettek ele­get A minisztérium rendelkezé­sei szerint ez évben minden eddiginél fokozottabb figyel­met kell fordítani a hazai igé­nyek maradéktalan kielégíté­sére. Ezért a kohászati üze­meknél a terv összeállítása során exportból mintegy 1000 tonna csökkenéssel számoltak. A hengermű exportterve 25 ezer tonna, a huzalműé 7200, a kovácsológyáré 1300 tonna. A vállalat igazgatósága azonban már az év elején gon­dolt az exportmennyiség csökkenésének ellensúlyozásá­ra. Ennek megfelelően a gyártmányválaszték átalakítá­sát vették tervbe. A magas carbontarlalmú szalagacélból például az elmúlt évi 1500 tonna helyett ez évben 3500 tonna kerül a tőkés piacra. Ez a törekvés jellemezte az első fél évet. Var. azonban még egy fi­gyelemre méltó jelenség. Ami­kor angol licenc alapján meg­építették a DEXION-üzemet, arra gondoltak, hogy a DE- XION-elemeket gyártó angol anyacéggel nem sok lehetőség van a rivalizálásra. Ezért fő­képpen arra irányult a válla­lat törekvése, hogy DEXION- Salgó termékeit főképpen a szocialista relációban értéke­sítse. Igaz, a vállalat vezetői már az év elején, úgy tervez­ték, hogy amennyiben a DE- XION-Salgó szerkezeti ele­mek iránt a tervezett orszá­gokban még nem tudták fel­kelteni az érdeklődést, úgy a szabad mennyiséget tőkés pia­ci export révén kell értékesí­teni. Az elképzelés az volt, hogy a múlt évi DEXION-termelés rekordját ez évben újabb re­kordszámnak kell felváltania. Ezért 5300 tonna került a terv­lapra, de ezt egy olyan gon­dolat követte, hogy amennyi­ben lehet, még több legyen a DEXION-termelés. Az év el­ső felében belföldre több mint 2300 tonna DEXION-Salgó idomacél indult útjára. A kül­földi országokba pedig bőven 100 tonna fölött küldtek az üzemből. Ezúttal azonban a DEXION-elemek anyaorszá­gán, Anglián kívül a Német Szövetségi Köztársaság, Fran­ciaország és Ausztria is igé­nyelt DEXION-elemeket. Az üzem vezetői máris el­végezték az első nyers szá­mításokat. Az első negyedév ismert adata szerint 7 millió forint nyereséget hozott a DEXION-termék. A második negyedévben ez körülbelül megduplázódott, s így a fél év tiszta nyereségét a DEXI- ON-üzem 20 millió forintra becsüli. A második nap Helsinkiben A két német ál9am külügyminiszterének felszólalása az európai biztonsági konferencián. Balról Otto Winzer, az NDK és Walter Scheel, az NSZK külügyminisztere Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Szerdán reggel 10.00 órakor (helyi idő) folytatta mun­káját Helsinkiben az európai biztonsági értekezlet. A délelőtti ülés, amelyen Pétr Mladenov bolgár kül­ügyminiszter elnökölt, Otto Winzernek, az NDK külügy­miniszterének felszólalásával kezdődött. Öt követte Walter Scheel, az NSZK külügymi­nisztere, majd a luxemburgi Gaston Thorn. A délutáni ülé­sen Norvégia, Franciaország, Spanyolország küldöttségveze- tője mondott beszédet. Kedden este 10 óra tájban ért véget az a nagyszabású ünnepi fogadás, amelyet Urho Kekkonen finn köztársasági elnök adott az értekezleten részt vevő külügyminiszterek tiszteletére. A szerda reggeli finn sajtó­ban a konferencia megnyitá­sáról szóló tudósítások szinte (Folytatás a 2. oldaton) j £1 h swot räsos bírák sgitSS Népi ülnökök esküje Ünnepélyes esemény színhe­lye volt tegnap délelőtt Salgó­tarjánban az MSZMP I. szá­mú körzeti párthelyisége: Letették az esküt a salgó­tarjáni járásban megválasz­tott népi ülnökök. Az esküté­tel előtt dr. Reményi Jenő, a Salgótarjáni Járásbíróság el­nöke méltatta az ülnökök munkájának jelentőségét, megállapítva, hogy a hivatá­sos bírák egyre több támoga­tást kapnak a dolgozók közül megválasztott ülnököktől, akik mind aktívabban vesznek részt a bíróság ítélkező munkájá­ban, — A négy évvel ezelőtt megválasztott ülnökök több­sége maradéktalanul megfelelt a vele szemben támasztott kö­vetelményeknek — mondotta. — Ezen a téren ismét léptünk egyet előre, mert sok olyan ülnök kezdte meg ebben a ciklusban működését, akiket négy évvel korábban választot­tak, de az átlagosnál máris jobb teljesítményt nyújtottak. Sokán előre készültek a tár­gyalásokra, és nagy volt a ta­nulási kedv is, igen sokan vettek részt az ülnökakadé­miai előadásokon, többen pe­dig önállóan is tanulmányoz- gatták az új jogszabályokat. Beszéde során név szerint is felsorolta azokat, akik ülnöki munkájukat különösen jól lát­ták el az elmúlt ciklusban, majd a résztvevők egyperces néma felállással adóztak a nemrégiben elhunyt Czene Jó­zsef és Fekete Gyula emléké­nek, akik több mint egy év­tizeden át segítették a Salgó­tarjáni Járásbíróság munká­ját. Nem feledkezett meg az elnök azokról sem. akiknek ülnöki megbízatása az idén le­járt, valarr^nnviük munkáját meleg szavakkal köszönte meg. Az ünnepélyes bevezető után a salgótarjáni, a nagvbátonyi és a kisterenyei tanács által megválasztott ülnökök letették az esküt. A Salgótarjánban és Nagybátonyban megválasztott ülnököknek Ozsvárt József, a Salgótarjáni városi Tanács el­nöke, és Szabó Nándor, a Nagybátonyi nagyközségi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának titkára nyújtotta át a megbí­zólevelet. a kisterenyeiek már korábban megkapták. Az ülnöki értekezlet máso­dik részében a hosszabb ideje működő népi ülnökök gyakor­lati tanácsokkal látták el újonnan megválasztott kollé­gáikat. Egyetlen hozzászólás­ból sem hiányoztak a bátorító szavak, s a figyelmeztetés a felelősségre, amellyel az ülnö- nöki munka jár. Az új ül­nökök ezzel az útravalóval kezdhetik meg munkájukat a bírák mellett, de Szabó Fe­rencnek. a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának a megbeszélést lezáró jókíván­ságai valamennyiüknek szól­nak. Sz. K. Kitüntetések, emlékplakettek Méltón Semmelweis emlékéhez Ünnepség a megyei kórházban Semmelweis Ignác, a nagy magyar orvos születésének évfordulójára emlékezve tar­tották meg tegnap délután az immár hagyományos Semmel- weis-ünnepséget Salgótarján­ban, a Madzsar József Kór­házban. Az ünnepségen jelen volt dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettese, ott voltak a kórház orvosai, nő­vérei, hogy méltóképpen em­lékezzenek. Dr. Szabó Sándor, a kórház laboratóriumának főorvosa méltatta Semmelweis Ignác életét és munkásságát, beszélt az orvosok és ápolónők na­gyon szép, bár sokszor rendkí­vül nehéz felelősségéről és helytállásáról; mindarról a sok-sok tennivalóról, amelyet az új egészségügyi törvény is m'egszabott az egészségügy fejlődése érdekében. Az ünnep jelentőségének méltgtása után dr. Turay Pál, a tudományos tanács elnöke adott számot arról a tudomá­nyos munkáról, amelyet a kórház orvosai egy év alatt végeztek, mindazokról az eredményekről, amelyek a megyei kórház hírét öregbí­tik. Két lóerővel Kulcsár József felvétele Majd dr. Bönsch László, a kórház igazgató-főorvosa kö­szöntötte az ünnepség résztve­vőit, és átnyújtotta az egy év­vel ezelőtt alapított Madzsar József-emlékplakettet. Ki­emelkedő gyógyító és társa­dalmi tevékenysége alapján Madzsar József-emlékplakettet kapott, dr. Lükő Géza.sebész- töorvos, igazgatóhelyettes, dr. Cseplák György bőrgyógyász főorvos: dr. Vehovszky Fri­gyes intézeti belső ellenőr, Oszvald Győzőné, a pénzügyi osztály vezetőhelyettese és Mikóva Gáborné, a szülészet­nőgyógyászat osztályvezető fő­nővére. Kiváló tudományos munkás­ságáért jutalomban részesült dr. Karászi Benő gyermekgyó­gyász főorvos, dr. Balogh Pé­ter, dr. Pohánka Lajos, dr. Marton Tibor, dr. Szabó Sán­dor laborfőorvos, dr. Hidasi József és Mátyus Lászlóné. A megyei tanács elnökének dicséretét dr. Horváth István tolmácsolta dr. Bódi László­nak, dr. Magvari Ildikónak, dr. Pálvölgvi Katalinnak és Rajnai Sándornénak. Ezt követően nyújtották át a kórház dolgozóinak sok éves helytállásukért a törzsgárda- jelvényeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom