Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-29 / 176. szám
A Delta ú j száma Tó alatti olajtenger, a világ egyik leggazdagabb kőolajlelőhelye található Nyu- gat-Szibériában, ahonnan 1980-ra évente 300 millió tonna olajat nyer a szovjet népgazdaság. A Szamotlor-tó felett és alatt folyó munkáról, az egész gigászi vállalkozásról, a Delta Magazin kiküldött tudósítója részletesen, látványos képekkel számol be a lap új számában. Számítógépek „tenyésztése” címmel megírja a lap, hogy magyar kutatók sejtautomatát dolgoztak ki. A műhold-geodézia, a Faraday- ketrec szerepét betöltő „kezeslábas” védőruha, a lézerfejlesztés újdonsága, a műanyagok újszerű vizsgálómódszere, a Föld pusztuló állatvilága, s az épületgyártás jövője szerepel többek között az új lapszám témái között. Ismertetik eddig ismeretlen eredetű, súlyos betegségek nemrégen felismert okát, az immunfolyamatok „önpusztító védekezését”, továbbá egy érdekes, új hajózási találmányt, a forgóhengeres kormánylapátot. Bemutatják a nerpiói barlangfestményeket, és néhány „kétértelmű fényképet”, amelyek különös optikai csalódással az agy önműködő fénytájoló képességéről tanúskodnak. Részletesen beszámol a lap az A—2 influenzavírus ellen több évnyi védelemre kidolgozott új védőoltásról is Ezenkívül számos hír, információ, ötlet, találmány és újdonság, Delta-lexikon és száznál több — javarészt színes — fotó egészíti ki a Delta Magazin tartalomban gazdag új számát. Kőolajkutató komputer Űj, kőolajat rejtő területeket fedeztek fel szovjet kutatók a Kara-Kum sivatag központi térségében, de nem a hagyományos geológiai, geofizikai módszerekkel, továbbá kutatófúrásokkal, hanem komputer segítségével. A nagy teljesítményű elektronikus számítógéppel behatóan elemezték a kiválasztott területről szerzett adatokat, s a komputer segített behatárolni a több mint másfél kilométeres mélységben elhelyezkedő kőolajtároló réteg kiterjedését. Az elemzésből kitűnt, hogy a kőolajtároló réteg hatalmas föld alatti gyűrődésekben helyzekedik el. Az első kutatófúrás mindenben megerősítette a komputér előrejelzését. Robbanás a Napban 1971. december 13-án óriási robbanás történt a Napban. Ennek kapcsán izzó anyag hatalmas felhői kerültek a kozmikus térbe. A felhők térfogata 20—40-szer nagyobb a Földnél. A tudósoknak sikerült a gigantikus robbanást lefényképezniük. A képen hatalmas mennyiségű kivetett forró plazma látható: egy-egy „plazmanyelv” hossza 6,4 millió kilométer — 17-szer nagyobb a Föld és a Hold közötti közepes távolságnál. Nekünk, a Föld lakóinak nehéz elképzelnünk a Naprendszerben lejátszódó nagyszabású kozmikus jelenségeket. Az ott ható erők méretei megragadják a képzeletet. Próbálunk analógiákat találni, de hiába, a mi földi fogalmaink erre nem alkalmasak. Mivel lehet például összehasonlítani a kozmikus sebességeket? A plazmafelhők másodpercenként 965 kilométeres sebességgel törtek ki a Napból. Ezzel összehasonlítva a leggyorsabb szuperszonikus vadászgép is teknősnek tűnik — sebessége csaknem ezerszer kisebb. Képzeljék csak el, hogy a kivetett plazma a Moszkva és Budapest közötti távolságot két másodperc alatt tenné meg. A plazmafelhők hatalmas kinetikus energiával rendelkeznek. Ezzel egyenértékű villamos energiából például az USA jelenlegi fogyasztási szintje mellett több mint egymillió (!) évig használhatna. Más összehasonlítást is tehetünk. A plazma kinetikus energiájával egyenértékű energia előállításához 100 millió, egyenként 20 megatonnás hidrogénbombát kéne felrobbantani. Bolygónk szerencséjére a napkitörés az égitest túlsó felén történt Ha a plazmafelhők akkor a Föld felé törnek, annak komoly következményei is lehettek volna. Mágneses viharok keletkeztek volna, egy időre megszakadt volna a távolsági rádiókapcsolat és világos sarki fény jelent volna meg. Az óriási napfelhők tömege a számítások szerint legalább egymilli- árd tonna, míg a Földé majdnem 659 milliárd — azaz egymással összemérhető meny- nyiségekről van szó. Egyes amerikai tudósok szerint, ha a kitörés a Föld irányába történt volna, a plazmafelhők bolygónk forgási periódusát is befolyásolja. A naprobbanás visszhangja Szerencsére nem Így történt A naprobbanás visszhangja azonban mégis elérte a Földet Egyes villamos töltéssel bíró részecskék megkerülték a Napot, és 3,5 nap múlva Földünk közelébe kerültek. Megjelenésüket a Szovjetunió földi obszervatóriumai is regisztrálták. Ugyanekkor a Föld különböző pontjain elhelyezkedő városokban nagy- mennyiségű szívmegbetegedést észleltek. A tudósok kiszámították, hogy a súlyos szív- és vér- edénybetegségek körülbelül 80 százalékát befolyásolják a Napban lejátszódó folyamatok. A szívgyógyászok adatai szerint a mágneses viharok szívvagy véredényrendszeri megbetegedések esetén 16-szorosá- ra növelik a tragikus kimenetelű esetek számát Az influenzajárványok időpontjai — 1947, 1957, 1959, 1968—69 — pontosan egybeesnek a nap- tevékenység ciklusaival. Egyes tudósok ma is tanulmányozzák a naprobbanásoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Munkájuk során meglepő feltevésekre jutottak. Például azt állítják, hogy a naptevékenységgel függ össze a pszichikai megbetegedések száma, az emberek vérösszetételének megváltozása, a járványok keletkezése, a természeti csapások — viharok, tájfunok — számának növekedése, illetve csökkenése, valamint az óriási méretű sáskajárások és más kártevők pusztításai — sót, még az aszály is. Hogy menynyire megalapozottak ezek a feltevések, az majd a további kutatások során derül ki. Lehet, hogy a naprobbanások földi hatása jóval szélesebb körű, mint azt ma elképzeljük. A földi élet a Nap nélkül elképzelhetetlen. Ha az égitest egy pillanatra kihunyna, ez a Föld élő anyagának végét jelentené. A hőmérséklet oly mértékben csökkenne, hogy a légkör gázai cseppfolyós, majd szilárd halmazállapotba kerülnének. A Földet óriási. 7 méter vastag szilárd levegőből álló, mínusz 270 fokos glecs- cser borítaná be. Ez azonban nem fog bekövetkezni. A Nap. ezen csodálatos csillag energiája még sokáig elég lesz. Ez az óriási gáz halmazállapotú gömb főként hidrogénből és héliumból áll. A hidrogén atommagjainak szintézisével hélium és nagy mennyiségű energia keletkezik. Ugyanilyen folyamatok játszódnak le különben egy hidrogénbomba robbanásakor is. Irányított termonukleáris reakciót azonban a Földön eddig még nem sikerült megvalósítani. A Napban viszont másodpercenként 800 millió tonna hidrogén alakul át héliummá Ez azt jelenti, hogy az, égitest tömege 6 millió tonnával csökken. Ez az anyag energiává alakul. Ehhez járulnak még a nem ritka, erős napkitörések is. De meddig futja a Napból ilyen intenzív higrogénelhasz- nálódás mellett? Szakemberek számításai szerint több tucat milliárd évig. M. L Kőolaj a Balti-tengerben 7 Jelentős kőolajkészletre bukkantak a Szovjetunióban, a kalinyingrádi területen. Előzetes becslések szerint a feltárt rétegekben rejlő készletek több millió tonnára rúgnak. A krasznodari lelőhelyen felállított első kísérleti olajkút napi hozama több mint 100 tonna. Hét kilomé- tefrel távolabb 11 méter vastag kőolajhordozó rétegre bukkantak. 1971—75. között a kalinyingrádi geológusok 150 ezer fo- lyómétemyi olajkút fúrását tervezik. Folytatják a kutatásokat a már ismert területeken is a készletek pontosabb meghatározására. Széles körű kutatómunka kezdődik a Balti-tenger part menti vizei alatt rejlő esetleges kőolaj- és föld gázlelőhelyek feltárására is. 1200 éves a salzburgi dóm Az erdészek segítőtársa Az erdőgazdasági munka megkönnyítésére a Szovjetunióban sokféle gépet konstruálnak. Ma már ültető- és árokásó egységek, fakitermelő gépek, különleges vontatók és amelőberendezések segítségével végezhetik a nehéz munA képen látható „Djátel—I”- nek a fák gondozásánál, a kevésbé értékes részektől való megtisztításánál veszik jó hasznát. A „Bjelorusz” traktortípusra szerelt, hidraulikával mozgatott karok mepet közben metszik a fák ágait, és kötegekbe gyűjtik a levágott részeket. A „Djátel—I” egy menetben öt méter széles er- dősávot munkál meg. A csuklósán kiképzett „gém” olyan magasra nyúlik, ahová azelőtt semmi módon nem tudtak felérni. A traktort a felborulástól a különleges kerékelrendezés, valamint a jó súly- eloszlás védi. Az új gailyazó- gép háromszor termékenyebb az eddig használatos, hasonló célra készült gépeknél. Az új konstrukció a Litván Erdőgazdasági Kutató Intézet munkatársainak leleményességét dicséri. 774. szeptember 24-én szerv- mai dóm, amely 1974-ben telték fel Salzburgban a Vir- nagy ünnepségek színhelye gil-6zékesegyházat amelyet az lesz. Addig is folytatódnak a ír—skót származású Feirgil, régi román templom romjai- latin nevén Virgilius alapított, nak feltárási munkálatai. Az s amely Ausztria legrégibb 1974. évi ünnepségeken szá- püspöki székesegyháza volt. mos külföldi énekkar vesz Ennek i romjain épült fel a részt Ezeréves vízvezeték A Kazah Tudományos Aka- zeték-hálózato* találtak. A démia régészei a Szír-Darja város határában levő víztáro- folyó völgyében, az 1219-ben lótól folyt a víz — az égetett lerombolt Otrara maradványai agyagcsövekem — már ezer között egy teljes pékséget és évvel ezelőtt is a városköz- kiterjedt szabad folyású vízve- pont felé. A közösen használt szappan veszélye Elmar Jönssen* dán közegészségügyi felügyelő kimutatta, hogy egy darab szappan nagy gyorsasággal terjeszti a betegségeket: Jönssennek sikerült kimutatni sok millió baktériumot, amelyet a közösen használt szappan — folyó víz alatt történő kézmosás közben — vitt át egy tenyérre. A tenyér, amelyet tulajdonképpen azért mostak-meg, hogy ( tiszta legyen, steril üveglapon egész baktériumtelepet hagy hátra, sőt 24 óra múlva a hüvelyk- és a mutatóujj lenyomata között gomba tenyészetek is megjelennek. Emeletráépítés egy New York-i felhőkarcolón 1931 óta a nagyváros legmagasabb épülete — úgyszólván jelképe — volt a 381 méter magas Empire State Building. De azóta megelőzték: New Yorkban a 411,48 méter magas World Trade Center, Chicagóban pedig a 442,48 méter magas Sears Tower irodaház. Az Empire State Building tulajdonosai most 11 emelet ráépítését tervezik, amivel az épület 454,76 méter magassággal ismét elfoglalná a régi vezető helyét a magas épületek rangsorában. # Csoportos fogyasztásmérő Napjainkban, a magasépületek, toronyházak számának rohamos gyarapodásával a közüzemi fogyasztásellenőrzés és -díjbeszedés módszerei is reform előtt állnak. Több nyugati országban máris tapasztalhatók erre irányuló törekvések. A nyugatnémet AEG- gyár újabban ún. csoportos villamos fogyasztásmérőket is előállít, és arra ösztönzi a tervezőket, hogy a fogyasztás- mérőket ne az egyes emeleteken — és főként ne a lakásokban — helyezzék el, hanem a házak földszintjén, vagy pincéjében jelöljenek ki egy külön helyiséget az épület összes fogyasztásmérő készüléke számára. Lehet, hogy így a felfutó vezetékek számát valamelyest meg kell növelni, de mindez később bőségesen megtérüL Ügy tervezik, hogy egy-egy emelet lakásainak fogyasztását egyetlen mérő regisztrálná (a képen például egy hat „csatornás” fogyasztásmérő látható). Nem csak a villamos áramot, hanem a gáz- és vízfogyasztást is egyetlen mérő regisztrálna, mérőkészülékeik ugyancsak a külonhelyiségben nyernének elhelyezést. A fehérjedús étrend veszélyei A fogyás, súlycsökkentés legkényelmesebb módjának sokan azt tartják, ha sok fehérjét és csak minimális mennyiségű szénhidrátot fogyasztanak. Az ilyen egyen- súlyozatlan étrendet azonban nem lehet fenntartani korlátlan ideig, mert bizonyos szövetek roncsolódásához és a csontrendszer súlyos kalciumvesztéséhez vezethet — állapították meg amerikai kutatók. Elhízott, de egyébként egészséges férfiakkal és nőkkel kísérletezve, több héten át fehérjedús, szénhidrátszegény étrenden tartották az önkéntes jelentkezőket. Az egész kísérleti időszak alatt vitamin-ásványi anyag tablettákat kaptak, s valamennyien mintegy négy és fél kilogrammot adtak le testsúlyukból a kísérlet végére. A kutató): valamennyi kísérleti személy vérében bizonyos enzim mennyiségének megnövekedését észlelték, ebből arra lehet következtetni, hogy különböző fehérjeszövetek elbomlottak szervezetükben. Jelentős mennyiségű kalciumot is mértek vizeletükben, s ez a létfontosságú anyag csontjaikból vált ki, • As alvás Az alvás mechanizmusának felderítésével sok kutató foglalkozik a világon. Egyebek között megpróbálják tisztázni, hogy az alvás mely szakaszaiban jelentkezik jobbára az álom, s hogy tartalmát miként befolyásolják az alvás közbeni külvilági ingerek. Mások az alvás biokémiai meghatározásán fáradoznak. Amerikai kutatók legújabb megállapításai szerint az alvásban nagy szerepük van a foszfortartalmú fehérjéknek, a foszforproteineknek. Már évekkel ezelőtt megfigyelték, hogy az alvó patkánykönykök agyában jelentősen megnövekszik a foszforproteinek mennyisége. Elhatározták, hogy az alvó felnőtt patkányok agyában is megvizsgálkémiája ják a foszforproteinek aktivitását. Ennek érdekében radioaktív foszfátot fecskendeztek alvó és ébren levő patkányok agyába. Ezután mindkét állatcsoport agyában megvizsgálták a foszforproteinek mennyiségét és úgy találták, hogy az alvó állatok agyában lényegesen több van belőlük, mint az ébren levő állatokéban. A kutatások következő szakaszában megpróbálják majd felderíteni a foszforproteinek pontos kémiáját, megtalálni azt az enzimet vagy enzimeket, amelyeknek fontos szerepük lehet a nagy mennyiségű foszforproteinek alvás közbeni előállításának és felhasználásának. NÚGRÁD — 1973. július 29., vasárnap 11
