Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

POLGÁRI VÉDELEM A termelőszövetkezetek vezetői részére megtartott gyakor­lati bemutatók elősegítik az önvédelem szervezését Ipari védőruha, mint polgári védelmi szükségvédőeszköz Az élelmezési szakszolgálat feladata, hogy a kényszervá­gott állatokat fertőzésmentesen használják fel 6 NÓGRÁD - 1973. július 28., szombat Olvasóink kérdezik A fegyveres erők, a fegyveres és rendészeti testületek tagjaira vonatkozó rendelkezések A polgári védelmi kötelezettség fogalmából és a kötelezettséggel kapcsolatban ismertetett, eddigi szabályozásból következik. hogy ez a kötelezettség csakis a polgá­ri személyekre vonatkozik. Kitű­nik ez a Hvt. idevonatkozó ren­delkezéséből is (70. § 3. bekez­dés), amely szerint a polgári vé­delmi kötelezettség nem tér i ed ki a fegyveres erőknél, a fegyveres és a rendészeti testületeknél szol­gálatot teljesítő személyekre. Arra kérdésre, hogy a fegy­veres erők, a fegyveres és ren­dészeti testületek alatt mely szer­veket kell érteni, a kormányren­delet meghatározása az irányadó. A kormányrendelet szerint a pol­gári védelmi kötelezettség nem terjed ki a néphadsereg, a határ­őrség, a karhatalom, a polgári védelmi katonai szervek, a rend­őrség, a büntetés-végrehajtási őr­ség, a Belügyminisztérium tűzren­dészet! szervei, a vám- és pénz­ügyőrség, továbbá az ipari őrség tagjaira, valamint a munkásőr­ség hivatásos állományára. Kiegészítésképpen itt csak arra szükséges kitérni, hogy az ide­vonatkozó részletes szabályozás (HM-rendelet 2—3 §) szerint a mun­kásőrség polgári védelmi kötele­zettség alatt álló, nem hivatásos állományú tagjai — feltéve, hogy a polgári védelmi kötelezettség teljesítésére nem munkaviszonyuk, vagy hivatásuk alapján kötelesek — a polgári védelmi kötelezettség teljesítésére nem vehetők igény­be. Másképpen: a munkásőrség nem hivatásos állományú tagjai nem mentesek a polgári védelmi kötelezettség alól, ha a polgári védelmi beosztásuk szorosan vagy szükségszerűen az általuk betöl­tött polgári munkaviszonyon ala­pul. Így például a tanács-vb épí­tési, közlekedési és vízügyi szak- igazgatási szerveinek vezetője munkásőri tagsága címén nem mentesíthető a polgári védelmi kötelezettség alól, mert beosztásá­ból adódóan — a polgári védelmi utasítások értelmében — hivatal­ból vezetője a polgári védelem műszaki-mentő szakszolgálatának. Megkezdődön dolgozói* felkészítése A honvédelmi miniszter uta­sítása újabb feladat megvaló­sítását tűzte célul: az üzemi dolgozók kötelező jellegű, ma­gas szintű polgárt védelmi ok­tatásának megszervezését és végrehajtását. Ezt a kiképzési formát meg­előzték az 1958. évben a tíz­órás, majd 1964-től a 15 órás, az üzemek dolgozóit egyaránt érintő, önkéntes jellegű polgári védelmi oktatások, amelyek a tömegpusztító fegyverek ha­tásait és az ellenük való véde­kezés alapvető módjait ismer­tették. Ebben az oktatási for­mában a lakosság megszerezte azokat az ismereteket, amelyek az önvédelemhez adott esetben szükségesek. Az MSZMP Poli­tikai Bizottsága határozatának megfelelően — ezt a tájékozta­tó oktatást tovább fejlesztette, magasabb szintre emelte, ugyanakkor kötelezővé tette. Az új forma és tartalom biz­tosíték arra, hogy az állampol­gárok könnyen és gyorsan el­sajátítsák azokat az alapvető tudnivalókat, megismerked­jenek azokkal a magatartási szabályokkal, amelyek egyrészt önvédelmüket, másrészt mun­kájuk háborús körülmények közti ellátását biztosítják. E követelményekből kiindul­va rendelkezett úgy a honvé­delmi miniszter, hogy ezeket az oktatásokat differenciáltan kell lebonyolítani. Messzeme­nően érvényesítve azt az elvet, hogy az államapparátusban, az iparban és mezőgazdaságban dolgozók arra kapjanak pdlgá- ri védelmi kiképzést, amire előreláthatóan munkakörük ellátásánál szükségük lesz és ami önvédelmüket is szolgálja. Olyan félkészültséggel kell rendelkeznii minden nak, hogy e kettős minden esetben, minden körül­mények között végre tudja hajtani. A felkészítés sikeres végrehajtása érdekében igen pontos és körültekintő munkát kell végezni, mind a munkahe­dolgozó- valamint feladatot egyaránt nek tehát az a célja, hogy a* eddig szerzett ismeretek alap­ján a támadó fegyverek hasz­nálata következményeként vár­ható veszteségek megelőzésé­vel, illetve csökkentésével, va­lamint a lakosság életkörülmé­nyeinek biztosításával, az államigazgatás, az ipar, a ke­reskedelem folyamatos fenn­tartásával kapcsolatos elmélet és gyakorlati ismereteket az állampolgárok széles köre elsa­játítsa. A polgári védelem az ország védelmi rendszere lö­szeként a társadalmi élet min­den területét átfogja és a vé­delmi intézkedések megvalósí­tásában a polgári szerveket, az állampolgárokat bevonja. A védeke­zésre való felkészülésben nagy jelentősége van a társadalmi összefogásnak, az állami, szö­vetkezeti és társadalmi . szer­vek, valamiint az állampolgá­rok együttműködésének. Mind­lyi vezetőknek, mind a ^külön- ehhez nagymértékben hozzá- böző szintű polgári védelmi járul az állampolgárok széles parancsnokságoknak, nem körét érintő, kötelező jellegű, utolsósorban szükség van a új tartalmú, a korszerű köve- dolgozók aktív, öntevékeny telményeknek mindenben meg- közreműködésére. A kiképzés- felelő kiképzési rendszer. Az élelmiszer-kereskedelem és vendéglátóipar megelőző RB V-védelme Az élelmiszerek megelőző RBV-védelme alapvető fela­datként jelentkezik az állami — és szövetkezeti kereskedel­mi felvásárló — készletező-, elosztó-, illetve étkeztető­tevékenységben. Kiterjed a nagy- és kiskereskedelmi szervezetek, raktárak, boltok, a köz- és üzemétkeztető-bá- zisok élelmiszer-, nyersanyag-, félkész- és késztermék-, va­lamint készételkészleteinek, berendezéseinek, konyhatech­nikai eszközeinek és műszaki Az élelmezési szakszolgálat felkészítése Az elmúlt héten fejeződött be az élelmezési szakszolgálat parancsnoki törzseinek kikép­zése. A kiképzésit a megyei élelmezési szakszolgálat pa­rancsnokság összevontan szer­vezte meg Eresztvényben, a kiképzési bázison. Az élelmezési felkészítésének beszélt Laczkó András me­gyei élelmezési szakszolgálart­közötti védőeszközökben vég­rehajtott munkafogásait kö­vetni tudják. Az esetleges hibákat a helyszínen azonnal, gyakorlás közben ki tudják javítani. A kiképzést vezető parancs­noki állomány mindenkor szakszolgálat gondosan készül a foglalkozá- feladatairól sok levezetésére. Ügyel arra, hogy a fárasztó gyakorlatok nehogy unalmassá, montonná parancsnak, a megyei tanács váljanak. A foglalkozásokat kereskedelmi osztályának ve- úgy vezetik, hogy azokat egy- zetője. Elmondotta, hogy az egy gyakorlati folyamat kere- élelmezési szakszolgálat az al- tében hajtsák végre. Így a egységek parancsnokainak fel- műszerek használatát össze- készítését elsősorban a gyakor- kapcsolják élekniszer-osztály- lati foglalkozások jelentik. Az zással, -fertőtlenítéssel. A gyakorlati kiképzések lebonyolítását nehezíti, hogy kevés műszer, illetve felsze­relési tárgy áll rendelkezés­re. A szakszolgálat parancs­noka elmondta, hogy emiatt a kiképzések idejét meg kel­lett hosszabbítani, a csopor­tok számát növelni, hogy le- foglalkozások célja, hetőleg valamennyi beosztott élelmezési szolgálat ‘ gyakorlatban tegyen szert jártasságra. országos tapasztalatok alap­ján — a Belkereskedelmi Mi­nisztérium által tartott kikép­zésekhez hasonlóan — a gya­korlati foglalkozások két tí­pusát alkalmazták. Egyrészt az elméleti foglalkozásokat, másrészt a gyakoroltatást. A gyakoroltatás, illetve gya­korlati hegy az alegységeinél rendszeresített felszerelések, műszerek és ké­szülékek kezelésével kapcso­latos folyamatokat elsajátít­sák azok a kereskedelmi szak­emberek, akiknek feladata lesz adandó esetekben ezek alkalmazása. A megyei pa­rancsnokság feladata, hogy a beosztottak e téren kellő jártasságra tegyenek szert. A megyei szakszolgálat parancs­noka elmondotta, hogy a gya­koroltatást lépcsőzetes for­mában alkalmazzák. Az első lépcső, amikor az előadók a bemutatásra kerülő felszerelé­si tárgyak kezelését magyará­zattal egybekapcsolva mutat­ják be. A bemutatás után va­lamennyi beosztott csopor­tonként gyakorolja a fogáso­kat az elsajátításig. Követke­ző lépcsőként a gyakorolta­tás nehezebb formájára kerül sor. A beosztottak védőfel­szerelésben — (védőruhában, gázálarcban) — hajtják vég­re a felszerelési tárgyak, esz­közök bekapcsolását kezelését. Ennél a lépcsőnél fő feladat, hogy a parancsnokok állan­dóan figyelemmel kísérjék a beoltottak működését, hogv azok bonyolult körülmények létesítményeinek megelőző védelmére. Háborús időszakban a la­kosság szervezett élelmiszer­ellátása, csapás után a kime­nekített, hajléktalanná vált lakosság és a mentő-mentesí- tő munkát végző polgári vé­delmi szakszolgálatok sze­mélyi állományának átmeneti étkeztetése rendkívüli felada­tok elé állítja az élelmiszer­kereskedelem és vendéglátó- ipar egész szervezetét. Bonyo­lítja a helyzetet, hogy ezt a tevékenységet a csapások kö- -vetkeztében erősen megcsap­pant készletekből, a kialakult és bonyolult szennyeződési vi­szonyok között kell folytatni, egyidőben a harcoló csa­patok zavartalan Utánpót­lásának biztosításával. A korábbi évek kereskede­lempolitikai irányzatának megfelelően, ay nagyobb élel­miszer-készletező bázisok, raktárak a nagyobb ipari centrumokban, a nagyobb fo­gyasztó közösséghez közel, hadműveleti szempontból ve­szélyeztetett körzetekben lé­tesültek. Az élelmiszer nagy- és kis­kereskedelmi raktár, illetve bolthálózat, a vendéglátóipar­ral együtt, komoly mértékben fejlődött és korszerűsödött, bár a nagy élelmiszerraktárak egy része — elsősorban gaz­dasági okokbol — újólag is nagyvárosokban, megyei köz­pontokban létesült. A készle­tek békebeli decentralizációja a bolthálózat nagyarányú te­rületi fejlesztésével csak rész­ben oldódik meg, a nagyobb raktári készletek jelentős ré­sze még mindig várhatóan ve­szélyeztetett helyen van. Az éielmiszerKészletek meg­előző RBV-védelmét ezért csak a fenti sajátosságok figyelem- bevételével lehet megtervez­ni és megvalósítani. A helyi műszaki-technikai megoldások alkalmazása mellett feltétle­nül számításba kell venni a távolságuédelmi módszert, más szóval, a készletek decent­ralizálását is. A lakosság élelmiszer-ellá­tása érdekében a belkereske­delmi szervek raktáraiban — legyen az nagy- vagy kiske­reskedelmi, illetve vendéglá­tóipari egység — jelentős mennyiségű élelmiszer halmo­zódik fel. Ezek az élelmiszerek a raktározási adottságok miatt, eleve ki vannak téve különbö­ző behatásoknak — nedvesség, hőártalom, mechanikai sérü­lés stb. — ezen belül szeny- nyeződésnek is. Egyébként az élelmiszerek tulajdonságuknál fogva is könnyen károsodnak, szennyeződnek. Ettől a „ter­mészetes” károsodástól és szennyeződéstől eltérően, csa­pás következtében „mestersé­ges” úton is hasonló helyzet állhat elő. A szennyeződés, fertőzés mértéke függ a su­gárzó, mérgező, illetve fer­tőző harcanyagok fajtájától, mennyiségétől, alkalmazási módjától, a megelőző védelem szintjétől, az élelmiszerek tu­lajdonságaitól stb. Amilyen könnyen szennyeződhetnek, vagy fertőződhetnek az élel­miszerkészletek, olyan nehe­zen, körülményesen, sőt sok­szor egyáltalán nem mentesít­hetők. A feladat végrehajtása kap­csán elsősorban a nagy tö­megben tárolt — nagykeres­kedelmi — élelmiszerkészletek megelőző RBV-védelméről kell gondoskodni. Természete­sen, a kisebb raktári és bolti készletek védelméről is kielé­gítően gondoskodni kell. A védelem hatékonysága a rak­tárak műszaki adottságának, az élelmiszerek csomagolásá­nak, minőségének és fajtájá­nak függvénye. Megyénk életéből A megyei élelmezési szak- szolgálat parancsnokság há­romnapos összevont szakki­képzést tartott a járási, váro­si törzsek részére. A törzsek beosztottai megismerték az élelmezési szakszolgálat ve­zetésével, irányításával és al­kalmazásával kapcsolatos fel­adataikat. A kiképzésen az élelmezési szakszolgálat mű­ködésével összefüggő filmek is bemutatásra kerültek. ★ Salgótarján járás polgári védelmi parancsnoksága két­napos összevont tájékoztatót tartott a községi tanácsveze­tők részére. A tájékoztatón a lakosság felkészítésével és a községi vezetők általános pol­gári védelmi feladataival fog­lalkoztak. A tájékoztatót vita követte, ahol a községi veze­tők javaslatokat tettek a pol­gári védelem szervezésével és a beosztottak felkészítésével kapcsolatban. A megyei óvóhely-szakszol­gálat parancsnoksága össze­vont kiképzést tartott a vá­rosi, járási törzsek részére. A kiképzésen megtárgyalták az óvóhely alegységparancsnokok és községi beosztottak tovább­képzésével összefüggő tenni­valókat. Filmvetítéssel egybe­kapcsolt magyarázatokkal mu­tatták be a lakosság védelmét biztosító szükség-védőlétesít- mények elkészítésének lehető­ségeit. A salgótarjáni ötvözetgyár polgári védelmi parancsnok­sága az üzemi önvédelem parancsnoki állománya ré­szére háromnapos összevont továbbképzést tartott. A to­vábbképzésen elsősorban az önvédelmi alegységek felké­szítését, valamint a dolgozók differenciált polgári védelmi képzését tárgyalták meg. A pásztói járás polgári vé­delmi parancsnoksága befejez­te a termelőszövetkezetek ön­védelmi szervezeteinek pa­rancsnoki kiképzését. A nyá­ri mezőgazdasági munkák be­fejezése után kerül sor a ter­melőszövetkezetek önvédelmi beosztottainak felkészítésére. A megyei vegyivédelmi szakszolgálat parancsnoksága a mentesítő állomásparancs­nokok részére összevont ki­képzést tartott. A kiképzésen megismertették a korszerű, mozgó mentesítőállomásokat. Bemutatásra került az anyag­mentesítés korszerű végrehaj­tása stabil mentesítőállomá­son. A kiképzés végrehajtásá­hoz nagy segítséget nyújtott a megyei Patyolat Vállalat ve­zetősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom