Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-03 / 153. szám
TűrtmUín a mezőgazdámig szolgálatában Pedagógus tanácselnök fi egviílioziaíj stk Segítenek az emberek sí íeruiéizeteí Az Etes-patak ilyen mederben folyik a jövőben. Az év elején a mezőgazdaságul irányító szervek tanácskozásán szó esett az Ipoly- nienti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat munkájáról, amelyet többek között így fogalmaztak meg: ;.A társulat jelentősége az elkövetkezendő években tovább fokozódik. Egyre nagyobb területeken és kifogástalan minőségben kell víz- rendezési munkákat megoldani, kapcsolódva az Ipoly szabályozásához. A talajvédelem területén a következő években meg kell valósítani a Ló- kos-patak kiemelt programját, a talajvédelmet pedig nagyobb ütemben kell folytatni. Ezzel egyidőben a társulat tagjainak az eddginél nagyobb segítséget kíván nyújtani.” A társulat a célul tűzött feladatok többségét azóta elvégezte. A még megvalósítatlan munkák végrehajtásán folyamatosan dolgoznak. Az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat munkájáról 'nem lehet anélkül szólni, hogy ne beszéljünk megyénk természeti viszonyairól. Az itt kialakult mostoha környezet megváltoztatása érdekében hozták létre a társulatot. Elkerülhetetlen, szükségszerű volt ez, mert összefüggésben van a mező- gazdálkodással, amely a lakosság mindennapi ellátását, az iparnak a nyersanyag biztosítását jelenti. A magángazdálkodás idején nem volt lehetőség szervezett, tudományos alapokra helyezett víz- és talajvédő gazdálkodást folytatni. A felaprózott parcellán való gazdálkodás a termelőket sem késztette szükségszerűen a céltudatos vízrendezési tevékenységre. A gazdálkodásban bekövetkező változások azonban növelték az erózió pusztításának Munkában a nagy teljesítményű földmarkoló gép feltételeit Azonkívül egyre nagyobb törekvés van a magas termelékenységgel járó mezőgazdálkodásra. Ezt azonban gátolják a megyénkre jellemző hirtelen domboldalak, amelyekről a lemosódott hordalék a vízfolyásokat iszappal feltöltötte, majd a medreket benőtte a gyom és a cserje. Pangó vizek keletkeztek, mocsarasak lettek a kaszálók, a valamikor jó minőségű réti füveket savanyú füvek váltották feL A társulat ezeknek a körülményeknek a megváltoztatására vállalkozott és ma már elmondhatjuk, sikerrel megoldotta a feladatát. Nagy szerepet vállalt a talajvédelemben, a talajjavításban. Ennek a jelentősége, hogy a terméketlenné vált földeket megjavítják, ennek következtében emelkedett a termésátlag. A társulat működési területe a Börzsöny és a Cserhát északi oldalának arra a részére terjed ki, amely közigazgatásilag Nógrád megyéhez tartozik. A vízgyűjtő az Ipoly völgye, amelyhez túlnyomóan északi, északnyugati mellékvízfolyások csatlakoznak. Ezek közül jelentősebb a Derék-patak, Lókos-patak, Fekete-víz, Szentlélek-patak, a Ménes-patak és a Dobroda. A társulatnak ötvennyolc termelőszövetkezet és állami gazdaság a tagja. Rendszeres taggyűlésen beszélik meg a feladatot, amely a saját mum- kára és a megrendeléses munkára épül. A saját munkakörbe tartozik: a vízrendezés; vízrendezéssel összefüggő műszaki tervezés; fenntartási munkák végzése. Megrendeléses munkák: vízrendezés; vízrendezési és talajvédelmi tervezés; talaj- javítás, talajvédelem; valamennyi felsorolt tevékenységben a beruházás bonyolítása, műszaki ellenőrzése. Általános talajvédelmi és vízgazdálkodási szaktanács- adás. Kiegészítő tevékenység: be- tonelemgyártás, saját célra és tagjainak szükségletére; anyagszállítás a társulati feladatok ellátására. Visszatekintés az elmúlt évre Feladatainak elvégzésére a társulat évi 8—10 millió forint értékű kapacitással rendelkezik és ugyancsak hasonló értékű beruházás bonyolítását és ' műszaki ellenőrzését tudja ellátni. Feladatait az állami keretterveken alapuló középtávú és operatív tervek szerint végzi. A társulat élén a választott testületek — taggyűlés, intéző bizottság, ellenőrző bizottság — állanak. A testületek döntéseit a társulat alkalmazásában levő vezetők, élen Sipos Jánossal, a társulat elnökével dolgozzák fel és valósítják meg a dolgozóikkal. Több mint 12 millió forint termelési értéket terveztek az elmúlt évre. Céljaikat túlteljesítve a tervet 102,4 százalékkal zárták. A vízrendezési munkákat maradéktalanul elvégezték. Ez szorosan összefüggött az érintett mezőgazdasági üzemek érdekeivel. Eddig több száz hektár használhatatlan terület vált a mezőgazdálkodás számára művelhetővé. Bizonyítja ezt többek között a lu- dónyhalászi termelőszövetkezet, ahol a rét - és legelő vízrendezését végezték el, amelyek következtében szántóterületeket is nyertek. A közcélú vízfolyások rendezése nagy kihatással volt még a csitári, a nógrádmegyeri, a karancssági, a pilinyi, az endrefalvi termelőszövetkezet eredményesebb gazdálkodására. Igen sok községi tanács megrendelésére a lakóterületen belül is végeztek vízrendezést. A tsz-eken belüli vízrendezés során említésre méltó a romhányi munka. Újszerű műszaki megoldásokkal dolgoztak, melyek lényege:. a melioráció komplexitása. Az állami főmű, mint befogadó rendezését követte együttesen az üzemi vízrendezés, talajjavítás és talajvédelem. Érdemes megemlíteni a rétsági, egyre korszerűsödő telephelyet, amely szorosan ösz- szeíügg az eredményesebben megvalósuló munkával. Ugyanis fejlődtek az építési és előregyártási technológiák. Ennek eredménye, hogy a brigádokat időben ellátják az építéshez szükséges előregyártott anyagokkal. A vízfolyásokat nem csupán rendbe hozni, hanem rendszeres munkával fenntartani is szükséges. Ezt is elvégzi a társulat, ha ezzel az illetékes üzem, vagy tanács megbízza. Jelenleg a megyében leghosszabb, 250. kilométer, többségében rendezett vízfolyás van, és gondoskodnak a fenntartásáról is. A talajvédelem, talajjavítás a másik fontos tevékenysége a társulatnak. Az elmúlt évben több mint 13 millió forint értékű meliorációs munkát végeztek el. A szügyi, a nógrádi, a keszegi tsz- eknek elkészítették a talajvédelmi tervet, üzemi genetikus talaj térképeket készítettek több mezőgazdasági szövetkezetnek. Talajvédelmi táblásí- tást Cserhátsurányban, Rom- hányban, Szügyön, Ludány- halásziban végeztek. Az agronómiái feltételek megteremtése nélkülözhetetlen a nagyüzemi mezőgazdálkodásban. Romhányban például a meliorációs munka elvégzése után 100 hektár jó termőké- pespgű völgyfenéki területhez jutott a tsz, amelyet művelés- alá is vettek. A megyére eléggé jellemző savanyú talajok javítását több mint ezer hektáron végezték el. ötszázhetvenhét vagon őrölt mészkőport használtak fel erre a célra. Minden munka a tudományos igényű megalapozottsággal történik. A társulat vezetősége fontosnak tartja ismeretei állandó bővítését, hogy tagjaiknak eredményesen segítségükre lehessenek a gazdálkodás magasabb szintre emelésében. Idén folytatják a munkát Közel 13 millió forint termelési értéket terveztek 1973- ra. A vízrendezést folytatják a Ménes vízgyűjtőjében. Ezzel a salgótarjáni járáshoz tartozó területeken is rendbe teszik az elhanyagolt vízfolyásokat. Az Etes-patak rendezésével megkezdik a Dobroda vízgyűjtőjében is a munkát. Az lenne az ésszerű, ha ezt a munkát követhetné a talajvédelem és az üzemi vízrendezés. Ez viszont az illetékes tsz-eken múlik, és javukat is szolgálja. Jelentősnek ígérkezik a Nyír- jes-patak rendezését követően a balassagyarmati tsz több száz holdas elmocsara- sodott legelőjének a hasznosítása is a lecsapolással. Az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat munkájáról, életéről, vázlatosan számoltunk be. Csupán érzékeltetni tudtuk nélkülözhetetlen munkáját a mezőgazdálkodásban. Annyit azonban befejezésül megállapíthatunk: nagy szolgálatot tettek már eddig is, de bízunk abban, hogy a jövőben is segítségére lesznek a mezőgazdaságnak. / (X) A KOPOGTATÁSRA női hang ad bebocsátást a Palo- tásí közös községi Tanács hivatali helyiségében. Az elnöki asztal mögött fekete hajú, fiatal lány ül. Nagy Júliát, aki alig 30 esztendős, a legutóbbi választások során választották a palotási tanács elnöki posztjára. Az asztalon irathalmaz. Kimutatások, statisztikák. — A negyedik ötéves terv időarányos teljesítését ' vizsgálom. Meg kell ismernem mindent, sőt, ezt a témát a legközelebbi végrehajtó bizottsági ülésen is megvitatjuk — magyarázza, s mintha kissé zavarba jönne, gyorsan rendet teremt az asztalán. Sok-sok kilométert megtett Nagy Júlia, amíg a Hajdú- Bihar megyei Vértesről Palotásra került pedagógusnak. Apja a malomiparnál dolgozott, pártmunkás is volt, anyja a háztartást vezette otthon. Júlia Debrecenben érettségizett, a közgazdaságiban. Négy évig' képesítés nélkül tanított Vértesligeten, de közben, 1900-ban elvégezte a felsőfokú tanítóképzőt Debrecenben. 1964 óta tagja a pártnak, s hét éve, hogy vezetőségi tag az alapszervezetben. Talán még egy dátum, ami jelentős Nagy Júlia életében. 1969. augusztus 1-én érkezett Palotásra. Hétfőn évfordulót köszönt. , — Hamar megszerettem Palotást. Kedvesek az 'emberek. Mint pedagógus, a gyermekeken keresztül sok szülőt ismertem meg. Ügy érzem, befogadtak az emberek... A pedagógus vállán is nagy felelősség nyugszik. Az eddig eltelt idő után azt mondom, hogy a tanácselnökén még nagyobb! Négy község sok gonddal jár. Most mindenki azt várja tőlem, hogy megoldjam a gondokat. Ehhez természetesen összefogás kell. Igaz, az első perctől kezdve jönnek az emberek. Férfiak, asszonyok, fiatalok egyaránt. Segítenek a munkámban. Javasolnak, tippeket adnak. Ez bizony jól esik nekem... A négy községben csaknem ötezer ember él. A tanácshoz tartozik még Üjmajoris, ahol mintegy 500 ember Lakik. Ezzel a településsel a tanácsnak eddig semmilyen kapcsolata nem volt. Nagy a település, nagyok , a gondok is. — NE VÁDOLJON senki azzal, hogy mert pedagógus voltam, a gondok között mindjárt az iskolát említem. A hattantermes iskolában három község felső tagozatos és Palotás alsó tagozatos gyermekeit tanítják. Reggeltől este hat-hét óráig szinte megállás nélkül. Ez gond. Nincs művelődési háza a községnek. A negyedik ötéves tervre terveztük, de nincs annyi pénzünk, hogy megkezdjük a beruházást. Most az összefogásra számítunk. Gondolunk arra, hogy segítene a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, nehány vállalat, s akkor a megoldás útjára kerülne a művelődési ház megépítése. Végrehajtó bizottság elé visszük javaslatunkat Mi nagyon bizakodunk, hogy ez a gond is lekerül majd egyszer a napirendről. .. A beszélgetés során szóba kerül a tanácstagi választást megelőző jelölő gyűlésen felvetett közérdekű javaslatok sorsa. Nagy Júlia sorolja, hogy a 265 reális közérdekű bejelentésből — amire intézkedési tervet készítettek — eddig mi valósult meg. Palotáson folyamatban van a klubkönyvtár építése. Kisba- gyonban már elkészült, most rendezik be a mintegy 150 000 forintos költséggel létesített klubkönyvtárat. Kőhalomban a cigánytelepen kút építését végzik. Később előkerülnek a kimutatások, a IV. ötéves terv időarányos teljesítése, aminek fejlesztési és fenntó-tási összege meghaladja a 24 millió forintot. Ebből az összegből Palotáson már elkészült egy korszerű, 30 fős napközi orfchon. A Bajcsy utca kövezésére egymillió forintot költöttek. Kisbágyonban a Táncsics út kövezésére 374 000 forintot biztosítottak. Szarvasgedé.i buszvárót építettek, Héhalom, bam 100 000 forintból az iskolát újították fel. Kisbágyonban a belvízelvezetést is megoldották. Terven felüli munkákat. is elvégezlek. Ezek közé tartozik a kisbágyoni tanácsépület tatarozás:,. Szarvasgedén a ba lese te a megelőzésére a park körülkerítése. A további tervek is a lakosság igényeit elégítik ki. Héhalomban például még az idén befejezik az út kövezését, Palotáson a villany- világítást korszerűsítik. — Szépek a terveink, hisz- szük, hogy valamennyit megvalósítjuk. Most, hogy az időarányos terv végrehajtását vizsgáljuk,' azt állapítottuk meg, hogy csak a palotási művelődési ház és az iskolai tornaterem építése maradt el a tervtől. Még egyszer hangsúlyozom’, hogy, összefogással ez a terv is megvalósul — állít - ja határozottan Nagy Júlia. A beszélgetés során kiderült, hogy bizony a palotáéi tanácson „nőuralom” van. A tanácson dolgozó 13 főből 10 a nő, s csak három a férfi. A tanács végrehajtó bizottságának titkára is nő. — Először magam is féltem attól, hogy sok a nő közöttünk. A gyakorlatban kellett arra rádöbbenni, hogy nagyon is jó dolog ez. Még akkor is. ha a társsjervek, a termelőszövetkezet vezetői viszont valamennyien férfi- as. Hivatalos tárgyalásokon, de más beszélgetés során sem éreztet“ k velünk, hogy ők férfiak. mi pedig pők vagyunk. Sót! Mindenütt a segítő szándékot tapasztaljuk. És ez nagyon jó dolog — vallja a tanácselnök. NEM UDVARIASSÁGBÓL. de nem is szokásból, feltettem a kérdést: tervei? — Ha elvállaltam a tanácselnöki tisztet, akkor szeretném nagyon jól csinálni. Szeretném éppen mukámmal meghálálni választóimnak azt a bizalmat, amit a tanácstagi választáson előlegeztek. Segítséget kérek tőlük, hogv terveinket, elképzel ése i nke t valóra váltsuk, összefogással sok mindent megoldhatunk Palotáson csakúgy, minit a társközségekben. Hiszen a célunk egy. / Somogyvári László Általában gondom van a lexikális ismeretekkel, mindig bajban vagyok, ha például "statisztikai adatokat kérnek rajtam számon. Azt viszont a tévedéstől való félelem nélkül leszögezhetem, hogy Salgótarján, mint tizenkilenc megyénk egyikének székhelye — közel negyvenezer lakosával — igén előkelő helyet foglal el Magyarország számottevő városai között. Számítsa mindehhez az olvasó azt a tényt, hogy rendkívül dinamikus ennek a településnek lélekszám-gyarapo- dása és várossá szerveződési üteme — máris könnyebben érzi magáénak aggodalmaim lényegét. PÉLDÁLÓDZZUNK kicsit arról, hogy más hasonló — árnyalattal jobb vagy rosszabb feltételekkel rendelkező — városok hogyan élnek lehetőségeikkel, milyen módokon igyekeznek bekapcsolóda- ni „idegen” vérkörökbe. Gyula: várát országos figyelmet magára vonó színpaddá nemesítette. Szombathely: impozáns kulturális és sportcsarnokának ésszerű kihasználásával a magyar kulturális élet rangos színterévé vált. Szükséges-e sorolni tovább: városaink hosszú sora fedezte fel leleménnyel, s használta- ki szívós előkészítéssel azt a sajátos lehetőséget, amit az idegenforgalmat képviselő ezrek— tízezrek megtalálni vágynak. Ami az adott i település kizárólagos és utánozhatatlan tulajdonává vált — legyen az művészeti seregszemle, sport- találkozó vagy bármilyen más (formáját, tartalmát tekintve elidegeníthetetlenül speciális) rendezvény. Nem puszta feltűnési vágytól hajtva. Hanem azért, mert egy közösség kialakíthatja ugyan saját érdekei megmérésének fórumát — az értékek valós sorrend szerinti helyretételét mégis a kívülállók „ob’ jektív” értékítéletével” korrigáltatja. MI HÁT A GONDOM szűkebb pátriámról szólván? Többek között az, hogy az 1973. évben — ha nem esik ránk az ODOT országos jelentőségű rendezvénysorozatának terhe — nemigen számolhatna Salgótarján valóban rangos eseménnyel. Az, hogy hírek szerint „kiadtuk kezünkből” egy olyan neves (idegen- forgalmat szaporító és kulturális szempontból sem jelentéktelen) találkozó rendezési jogát, mint a könnyűzenei fesztivál. Az, hogy évek óta vajúdik a munkáskultúra helyi hagyományaira alapozó munkásművészeti fesztivál ötlete — s mindmáig kiérlelet- lenül, félő, mások valósítják majd meg hamvábaholt elképzeléseinket. Mindezek csak reprezentálhatják azt a hosszú ötletsort, amit itt és most j— hely és ideidőzített tájékozottság híján — nem idéz a tollforgató. Bár meri állítani, hogy nagy száma van olyan lehetőségeknek, melyek révén Salgótarján (s vele Nógrád megye) az országos érdeklődést, s ezzel együtt a tápláló hírt vonzhatná magához. KONKRÉTAN arról, ami leginkább izgatja a fantáziámat! Nem itt, és nem először gondolom (s azt sem hiszem, hogy én gondolom először) végig, hogy Salgótarján városközpontja szinte eleve elrendelten szabadtéri játék céljára tervezett. A négyszögű tér kockabeosztása, a vetítésre alkalmas falfelületek, a művelődési központ színpadnak kívánkozó homlokzata, bajárata. S a tény, hogy délutánonként — szervezetlenül is — megfordul e téren a megyeszékhely lakosságának jelentős hányada. Gyereket sétáltatni, üldögélve nézelődeni, sétálva trécselni. Született-e már bár-miféle elfogadható ötlet arra eddig, hogy Salgótarjánnak a Tanács- köztársaság tér — ilyesfajta adottságait és tradícióinkat, m,eg igényeinkét megvalósító — fórumává válhassék? (A zenés hétfők és a szabadtéri szoborkiállítás kivételével!) Lé- teznek-e egyéb elképzelések arra vonatkozóan, hogy akár Salgótarján, akár közvetlen környéke, akár a megye más tájainak lehetőségeit az egész ország örömére kamatoztassuk? yégiggondoltuk-e módszeresen és felelősséggel, hogy mit veszítünk (vagy legyünk óvatosak: mit nem nyerünk) szem előtt levő, csak ki nem aknázott forrásaink okán? Ismerek megyénk közéleti személyiségei között olyat többet is, de hadd hivatkozzam erre az egyre — aki kivételes képességgel tudta felfedezni a tömeget vonzó, művelő és hírszerző alkalmak csíráit nógrádi hétköznapjainkban. Fantasztának, sőt, felelőtlennek „skatulyázták be” javaslatait. Holott nincs nagyobb bűn. mint virágozni kínálkozó lehetőségeink elsorvasztása — középszerre vágyó kicsinyesség, értékes tehertől Is félő tunyaság miatt. NEM FELADATOM — nem akarom, s nem is merném vállalni —, hogy megnyugtató pontot tegyek a kérdés után, optimális megoldások sorát adva. Ajánlásul szabadjon mégis „megreszkíroz-1 nőm”: kell legyen fórum, mely végül is — hivatalból vagy józan lokálpatriotizmustól hajtva — kivitelezhető ötlettel juttatja Salgótarjánt, negyvenezer lakosának, k az országnak egyaránt élményt szerző rendezvényhez. Kassal Gyula NÓGRÁD — 1973, július 3., kedd 5
